4.4. A turizmus keretrendszere Európában – zöld, digitális és inkluzív

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai turizmuságazat jelenleg számtalan kihívással néz szembe: a világjárvány feltárta sebezhetőségét, az éghajlatváltozás átformálja az utazási szokásokat, a geopolitikai bizonytalanságok pedig a kiszámíthatatlanság újabb rétegét adták hozzá. Eközben a turizmus versenyképesebbé és rugalmasabbá tételére irányuló erőfeszítések során az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) újabb elvárásokat fogalmaz meg: zöldebbé, digitálisabbá és fenntarthatóbbá kell válnia. Ez az átmenet szükséges, de egyben bonyolult is, különösen a turizmusban tevékenykedő kisvállalkozások számára, amelyek megpróbálnak lépést tartani a szabályozási változásokkal, a beruházási igényekkel és a változó fogyasztói magatartással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mit jelent az Európai Zöld Megállapodás keretrendszere a turizmuságazat szempontjából? Milyen célkitűzéseket fogalmaz meg a Turizmus Átalakulása – Transition Pathway for Tourism1 (EU 2022) dokumentum?2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Zöld átállás: határozott törekvés a turizmus környezeti lábnyomának csökkentésére, amelynek célja a közlekedési kibocsátások csökkentése és a szálláshelyek energiahatékonyságának javítása.
  • Digitalizáció: a turizmus átalakításának középpontjába a technológia került, javítva az utazók élményét és növelve a vállalkozások hatékonyságát.
  • Inkluzivitás: a turizmuságazat továbbfejlődése abban az irányban, hogy hozzáférhetőbbé váljon a fogyatékossággal élő utazók számára; ugyanakkor a turizmusban dolgozók is profitálhassanak ezekből az átalakításokból.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gonda (2022) alternatív turizmusról írt könyvében külön alfejezet foglalkozik az Európai Unió fenntartható turizmus politikájával. Az EU elkötelezett a fenntartható, „zöldebb” turizmus fejlesztése mellett, amely kijelentés hátterében egyszerre kellene növelni a turizmus mennyiségi mutatóit, ugyanakkor megújítani a tömeges turizmus hagyományos módszereit. Az EU is deklarálta, hogy a fenntartható úti célok segítik a turisztikai ökoszisztémát az EU környezetvédelmi és éghajlati céljainak megvalósításában. Ehhez a régiók/városok közötti tudásmegosztásra, a turizmus fejlődésének nyomon követésére szolgáló átlátható és összehasonlítható eszközökre (monitoring), valamint a zöld beruházások állami és magánpénzügyi ösztönzőire van szükség (Gonda 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turisztikai szolgáltatások környezetbarátabbá tétele megújuló energiákra építő beruházásokkal, fenntartható vízgazdálkodással és természetalapú megoldásokkal valósulhat meg; olyan ökoszisztéma-specifikus eszközökkel, amelyek átláthatóságot biztosítanak a vállalkozások és a fogyasztók körében, például a fenntarthatóság mérési keretrendszereivel (környezeti lábnyom követése, ökológiai vezetés és fenntartható úticél-útlevél stb.), auditálási rendszerekkel (EMAS), illetve címkékkel (ökocímke).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fenntarthatósági irányelvek az EU turizmusban érintett szereplői számára
2025-ben az EU turizmusa továbbra is a fenntarthatóság, a digitalizáció és az inkluzivitás irányában mozdul el.3 A turisztikai vállalkozások, a politikai döntéshozók és az utasok a következő szabályokkal, irányelvekkel találkoznak.
  • Az Európai Zöld Megállapodás keretében a légitársaságok és a körutazások szervezői a szigorúbb előírások értelmében kötelesek jelentést tenni a kibocsátásokról,4 míg a szálláshelyek szigorúbb ökotanúsítási előírásokkal néznek szembe.
  • A rövid távú bérlés (pl. Airbnb) harmonizált keretrendszere5 növeli az átláthatóságot, kötelezve a platformokat, hogy adatokat osszanak meg a hatóságokkal, és érvényre juttassák a tisztességes versenyt.
  • A szabályozási frissítések egyszerűsítik az adózást, erősítik az adatvédelmet, és bővítik a fogyasztói jogokat, egyértelműbb árképzést és fenntarthatósági átláthatóságot biztosítva.
  • A szén-dioxid-kiegyenlítés továbbra is kötelező, a mesterséges intelligencia által vezérelt turisztikai megoldások terjednek, az akadálymentesítési előírások pedig tovább bővülnek.
  • A jövőre nézve az EU a határbiztonság fokozása érdekében bevezeti az európai utazási információs és engedélyezési rendszert,6 a be- és kilépési rendszert.7
  • A mesterséges intelligenciára és az éghajlatvédelmi intézkedésekre vonatkozó további szabályozások átalakítják az ágazatot, megerősítve Európa vezető szerepét a felelős és versenyképes turizmus terén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió és a turizmus európai szintű szervezetei különböző programokat indítanak annak érdekében, hogy a városi úti célok szakértői, vállalkozói, döntéshozói, a desztinációmenedzsment-szervezetek irányítói fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Néhány érdekes kezdeményezést, jó példát említünk meg az alábbiakban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • „100 klímasemleges és okos város küldetés” (100 Climate-neutral and Smart Cities).8 A küldetés során 2030-ig száz európai uniós várost kell klímasemlegessé tenni (Magyarországon Budapest,9 Miskolc és Pécs vesz részt a programban10); másként fogalmazva ezek a városok – egy a sajátosságaikhoz igazított klímaszerződés aláírása után – kísérleti és innovációs központokká fejlődve mutatnak jó példát a többi település számára. A küldetés középpontjában a városlakók állnak: vállalatok, termelők, fogyasztók, politikai szereplők, valamint a látogatók. Ők azok, akik jelentős hatást gyakorolnak a környezetre és az éghajlatra, és ösztönözhetik a klímasemlegességre való átállást, a CO2-kibocsátás csökkentését (EU 202411).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A küldetés része egy partnerségen alapuló dokumentum, a Climate City Contract (CCC) aláírása, amely a nevével ellentétben nem szerződés, hanem a klímacélokért küzdők szándéknyilatkozata; ennek létrehozása az első lépés a klímasemlegesség felé vezető úton. Ez a dokumentum a küldetésben részt vevő város és partnerei iteratív együttműködésének eredménye, amelyben a különböző kormányzati szinteken és a helyi ökoszisztémában érdekelt felek aláírásukkal rögzítik önként vállalt intézkedéseik megvalósítását.12 A küldetés célkitűzései közé tartozik az igazságos átmenet ösztönzése, az emberek egészségének és jóllétének javítása, valamint a jobb levegőminőség, a munkahelyteremtés és az egészségesebb életmód ösztönzése (EU 202013).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

21. ábra. A „100 klímasemleges és okos város küldetés” programban részt vevő városok az Európai Unióban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A NetZeroCities (www.netzerocities.eu) projekt (2021–2025) célja, hogy különböző eszközök, források és szakértelem révén segítse az európai városokat abban, hogy 2030-ra klímasemlegessé váljanak. A folyamat hangsúlyos eleme a helyi lakosság bevonása és a fenntartható városi megoldások alkalmazása. A „Horizont 2020” kutatási és innovációs program részeként hozzájárul a „100 klímasemleges és okos város 2030-ig” című uniós küldetéshez, kezdeményezéshez. Ugyanakkor a program iránt érdeklődő városok köre jóval szélesebb, hiszen a NetZeroCities projekt támogatja azt a kétszázötven várost is, amelyeknek komoly ambícióik vannak a klímasemlegesség területén, de nem kerültek be a száz kiválasztott közé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos, hogy a tapasztalatokat és a tanulságokat megosszák a városok sokkal nagyobb csoportjával, és ezáltal felgyorsítsák a klímasemlegességre való átállást. A jó gyakorlatok részletes bemutatása az eltérő méretű és típusú európai városok fenntarthatósági kihívásaira vonatkozóan (fűtés, energia, fenntartható közlekedés, fenntartható ételek, fenntartható életmód, fogyasztói magatartás, épített környezet, okos városi megoldások, közösségi tervezés, lakossági bevonás) a https://netzerocities.eu/results-publications címen olvasható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Jelentős kezdeményezés az Európai Bizottság által 2006-ban indított Kiváló Európai Desztinációk projekt14 (EDEN – European Destinations of ExcelleNce), amely az európai kontinens természeti, kulturális és szellemi örökségének sokszínűségét hivatott bemutatni a turisták számára. Az EDEN projektben kezdetben tíz, ma már huszonhét ország szerepel – Magyarország az indulás éve óta (ec.europa.eu).
  • Fenntartható EU-turizmus – A jövő turizmusának alakítása projekt. Ez egy EU által finanszírozott kezdeményezés, amely támogatja a desztinációmenedzsment-szervezeteket – különösen a NUTS 2, NUTS 3 vagy alacsonyabb szintűeket15 – a nagyobb fenntarthatóság és ellenálló képesség elérésében. A „Twinning Path” lehetőséget kínál a kiválasztott úti céloknak, hogy részt vegyenek a fenntartható turizmus szakértői által vezetett workshopokon, online coachingüléseken, ahol lehetőség nyílik a jó gyakorlatok megosztására, hálózatépítésre, tapasztalatcserére, a kölcsönös tanulás elősegítésére, együttműködésre. Emellett online webinárok szervezésével valósul meg a tudásmegosztás („Együtt jobb: Turizmusfejlesztés a hatékony kormányzás érdekében együttműködő szemlélettel”16).
  • Az EU közös honlapon gyűjti össze és osztja meg a „zöld átalakulás” turizmusszektorra vonatkozó kezdeményezéseit, felhívásait, fenntarthatósággal kapcsolatos projektjeit.17 A fenntartható turizmus városi megoldásait elemezve a zöld és digitális átállás, a változás és innováció támogatása szempontjából fontosak a jó példák, az adaptálható megoldások. Európában számos jó kezdeményezés működik, amelyek városi szinten díjazzák a minőségi úti célokat: az „Okos Turizmus Európai Fővárosa”, „Európa Kulturális Fővárosa”, Európa Zöld Fővárosa”, „Európa Innovációs Fővárosa”, EU Access City”, „Európa Örökség Díj”.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. táblázat. A fenntartható turizmussal kapcsolatos városi szintű díjak, címek és díjazottak Európában (2020–2024)
Cím
Információ
A 2020–2024-es évek díjazott városai
Okos Turizmus Európai Fővárosa
Két kategória: 100 000 főnél népesebb városok (European Capital of Smart Tourism) és 25 000–100 000 fő közötti városok (European Green Pioneer of Smart Tourism)
2020 Málaga (Spanyolország), Göteborg (Svédország)
2021 nincs díjazott
2022 Valencia (Spanyolország), Bordeaux (Franciaország)
2023 Pafos (Ciprus), Sevilla (Spanyolország)
2024 Dublin (Írország), Grosseto (Olaszország)
Európa Kulturális Fővárosa
Rotációs rendszerben kerülnek kiválasztásra a városok; az EU bővítése után két-három különböző országból kerülnek ki a díjazottak (European Capital of Culture)
2020 Galway (Írország), Rijeka (Horvátország)
2021 nincs díjazott
2022 Esch, Kaunas (Litvánia), Novi Sad (Szerbia)
2023 Elefsina (Görögország), Timişoara (Románia), Veszprém–Balaton régió (Magyarország)
2024 Bad Ischl (Ausztria), Bodø (Norvégia), Tartu (Észtország)
Európa Zöld Fővárosa és
Európa Zöld Levele
Két kategória a települések lélekszáma alapján: 100 000 főt meghaladó lakosságszámú városok (European Green Capital) és a 20 000 főnél népesebb, de 100 000 főt meg nem haladó lakosságszámú települések (European Green Leaf)
2020 Lisszabon (Portugália); Limerick (Írország) és Mechelen (Belgium)
2021 Lahti (Finnország); Lappeenranta (Finnország) és Gabrovo (Bulgária)
2022 Grenoble (Franciaország); Valongo (Portugália) és Winterswijk (Hollandia)
2023 Tallinn (Észtország); nem választottak
2024 Valencia (Spanyolország); Elsinore (Dánia) és Velenje (Szlovénia)
Európa Innovációs Fővárosa és Európai Feltörekvő Innovatív Város
Két kategória: 250 000 fő felett (The European Capital of Innovation Awards) és 50 000–250 000 fő közötti városok (The European Rising Innovative City)
2020 KU Leuven (Belgium)
2021 Dortmund (Németország) és Vantaa (Finnország)
2022 Aix-Marseille-Provence Métropole (Franciaország) és Haarlem (Hollandia)
2023 Lisszabon (Portugália) és Linköping (Svédország)
2024 Torino (Olaszország) és Braga (Portugália)
Európai Hozzáférhetőségi Díj18
(EU Access City)
2010 óta hetven várost díjaztak, ezek közül tizennégyet első díjjal
(50 000 fő feletti városok pályázata)
A zsűri a következő területeken hozott és tervezett intézkedéseket veszi figyelembe:
  • épített környezet és közterületek;
  • közlekedés és kapcsolódó infrastruktúra;
  • információ és kommunikáció, beleértve az új információs és kommunikációs technológiákat;
  • közintézmények és szolgáltatások;
  • az akadálymentesített sportinfrastruktúrával kapcsolatos példaértékű megfontolások (különdíjért)
2024: San Cristóbal de La Laguna (Spanyolország)
2023: Skellefteå (Svédország)
2022: Luxembourg City (Luxembourg)
2021: Jönköping (Svédország)
2020: Varsó (Lengyelország)
Európai Örökség Díj
(European Heritage Awards / Europa Nostra Awards)
Az EU az alábbi öt fő kategóriában jutalmazza a kulturális örökség terén Európa-szerte elért eredményeket:
  • Megóvás és adaptív újrafelhasználás
  • Kutatás
  • Oktatás, képzés és készségfejlesztés
  • A polgárok bevonása és tudatosítás
  • A kulturális örökség bajnokai
Minden évben összesen harminc örökségi projekt részesülhet az Európai Unió Kulturális Öröksége díjban / Europa Nostra-díjban. A nyertesek elérhetősége: https://www.europeanheritageawards.eu/winners
Forrás: saját szerkesztés a díjak/címek hivatalos honlapjai alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Kifejezetten a városi terek fenntartható tervezésével és menedzsmentjével foglalkozott 2025-ben Barcelonában a „Fenntartható Turizmus Partnerség” által szervezett találkozó „Városi turizmus: a fenntarthatóság és a jövő újragondolása” (Tourism in Cities: Rethinking Sustainability and the Future) címmel. A partnerségben részt vevő európai városok, térségek arra a kérdésre keresik a választ, hogy képesek-e a városok továbbra is befogadni az egyre növekvő turistaáradatot anélkül, hogy feláldoznák saját élhetőségüket. Hogyan fejlődhet a városi turizmus a növekedés, a szabályozás és az irányítás végtelen ciklusán túl? Az overtourism által érintett (túlterhelt) városok (pl. Amszterdam, Barcelona, Velence) tapasztalata és példája kapcsán felmerült új teherbíró képességi tanulmányok szükségessége; annak a veszélye, hogy egész városközpontok alakulhatnak át a turisták számára „megdermedt szabadtéri múzeumokká”; valamint a városi önkormányzatok és desztinációmenedzsment-szervezetek ellentétes prioritásai.
11 European Commission, Directorate-General for Research and Innovation: EU missions. 100 climate-neutral and smart cities – Cities on a journey to climate neutrality. Publications Office of the European Union, 2024. https://data.europa.eu/doi/10.2777/169604
15 Az Eurostat-rendszer hierarchikusan épül fel, az egyes tagállamokat NUTS 1 egységekre, ezeket NUTS 2 egységre, ezeket pedig NUTS 3 egységekre osztja fel. Népesség-küszöbértékek alapján határozzák meg, hogy egy közigazgatási egységet melyik NUTS-szintbe kell besorolni. A jelenlegi, 2021. január 1-jétől érvényes jogi szabályozás szerint a NUTS-rendszer az Európai Unió országainak, az Egyesült Királyságnak, a tagjelölt országoknak és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamainak gazdasági területére 125 NUTS 1, 334 NUTS 2 és 1514 NUTS 3 szintű területi egységet ír le. Magyarországon a nagyrégiók feleltethetők meg a NUTS 1 szintnek, a tervezési-statisztikai régiók a NUTS 2, míg a vármegyék a NUTS 3 területi szintnek (https://www.ksh.hu/teruletiatlasz_eu_nuts).
16 „Better together: Improving tourism through a collaborative approach to effective governance.”
18 European Commission, Directorate-General for Employment, Social Affairs and Inclusion: Access City Award 2023 – Examples of best practice in making EU cities more accessible. Publications Office of the European Union, 2023. https://data.europa.eu/doi/10.2767/197472
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave