Lőrincz Katalin: ÚTI CÉL ÉS ÉLETTÉR • A fenntartható városi turizmus kézikönyve
›
4. fejezet: A városi turizmus európai dimenziói
›
4.6. URBACT Turistabarát városok program

4.6. URBACT Turistabarát városok program

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok társadalmi innovációs képességét fejleszti és vizsgálja a 2002 óta működő URBACT program,1 amely a fenntartható városfejlesztés érdekében megvalósuló tapasztalatcserét és tanulást támogatja. A program iránymutatásai alapján a városok fő feladata a szervezetek, helyi lakosok és egyéb érintettek közötti együttműködés javítása a helyi adottságok kihasználásával, amire a társadalmi innováció eszközt és modellt nyújt (Veresné Somosi–Sipos T. 2023). Az URBACT program a városok szempontjából kiemelt területekre, területfejlesztési kihívásokra koncentrál; ezek közé tartozik az SDG célok lokalizációja, a mobilitás, a megfelelő és megfizethető lakhatás, a digitális átmenet, a nemek közötti egyenlőség, az élelmiszerek és fenntartható helyi termékek, illetve a fenntartható településfejlesztési keretrendszer, az Új Lipcsei Charta.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2019 és 2022 között zajlott a „Turizmusbarát városok” (Tourism-friendly Cities3) projekt, amely azt vizsgálta, miként lehet fenntarthatóvá tenni a turizmust a közepes méretű európai városokban, csökkentve az ágazat városrészekre, érintett városi területekre irányuló negatív (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásait. A kezdeményezés a turistabarát települések fejlesztésének és menedzsmentjének kihívásait és jó gyakorlatait mutatja be a szélesebb szakmai és civil közösségnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A projekt során a részt vevő kilenc város (Braga, Portugália; Cáceres, Spanyolország; Druskininkai, Litvánia; Dubrovnik, Horvátország; Dún Laoghaire Rathdown, Írország; Krakkó, Lengyelország; Rovaniemi, Finnország; Velence, Olaszország) integrált és inkluzív stratégiák révén igyekezett egyensúlyt teremteni a helyi közösség igényei, a helyi lakosság életminősége, valamint a rendelkezésre álló szolgáltatások és a turizmusszektor kereslete között, alkalmazva az URBACT módszertant.4 A tapasztalatcserére és a jó gyakorlatokra épülő eredményeket, alapelveket az úgynevezett „Turizmusbarát manifesztum”5 című dokumentumban tették közzé (22. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a „turizmusbarát város” fogalmat értelmezzük, akkor ebben a kontextusban a fenntartható turizmus fejlesztése a cél, amely épít a települést használó különböző csoportokra, szegmensekre. A turizmusbarát városok a kiegyensúlyozott jövőképet a harmonikus, a helyi lakosság érdekeit hangsúlyozó társadalmi és gazdasági fejlődésre, a közvetlen (város)térséggel való együttműködésre alapozzák. A turizmusbarát város olyan település, ahol a lakosok úgy érzik, valami nagyobb dolognak a részei, amelynek kiemelt elemei a közös és pozitív jövőkép, a közös történelem, valamint a befogadó szellem. A közös gondolkodás, a jó gyakorlatok kidolgozása, megvalósítása, majd az ezeket összegző dokumentum három kulcsszava a fenntarthatóság, a jóllét és a (társadalmi-gazdasági) különbségek csökkentése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

22. ábra. Turizmusbarát városok projekt az URBACT városfejlesztő program keretében
Forrás: https://tzdubrovnik.hr/imgs/63430/9/screenshot_11.jpg
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben összefoglaljuk az URBACT „Turizmusbarát városok” programban részt vevő, közepes méretű települések fenntartható turizmus fejlesztése érdekében elfogadott legfontosabb céljait és intézkedéseit (7. táblázat), úgymint a városi mobilitás, közlekedés újragondolása a fenntarthatósági alapelvek mentén; digitalizáció és innováció a termékfejlesztésben és a marketingkommunikációban; a turizmusban érdekelt szereplők és a helyiek bevonása a döntéshozatalba; a biztonságos, egészséges és élhető város fejlesztése; a helyi termékek népszerűsítése, bemutatása; valamint új célcsoportok (fiatalok, családosok, fogyatékossággal élők) bevonása és az inkluzivitás6 erősítése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. táblázat. A „Turizmusbarát városok” program fenntarthatósággal kapcsolatos céljai és kiemelt intézkedései, URBACT program, 2022
Város
Intézkedés
Genova – a közeli turizmus (közeli célpontok látogatása) ösztönzése a turistáknak és helyieknek szóló kínálatbővítés eszközével7
  1. A városi mobilitás szerepének újragondolása: az intermodalitás előmozdítása, a parkolóhelyek és integrált szolgáltatások létrehozása, valamint a tömegközlekedés és az elektromos mobilitás fejlesztése, különösen a városközpontban. A cél a környezetszennyezés csökkentése, a lakosok és a turisták biztonságérzetének javítása, valamint a helyi lakosság és a turisták áramlásának megfelelő kezelése.
  2. Az innováció és a digitalizáció ösztönzése az új turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a kommunikáció és a tájékoztatás (bizalom, fenntarthatóság és a turisták biztonsága) érdekében.
  3. Új turisztikai útvonalak kialakítása és kommunikációja a különböző célcsoportok (családosok, fiatalok, sport iránt érdeklődők) felé. A cél Genova policentrikusságának előmozdítása, alternatív és autentikus túrák kínálata (pl. Genova történelmi vízvezeték/akvadukt-útvonala) a turizmus időbeli és térbeli koncentrációjának csökkentése érdekében.
Braga – a helyi stakeholderek és lakosok legyenek a város szépségeinek nagykövetei; „Élvezd a várost, mint egy turista” program („Enjoy the City like a Tourist”)8
  1. A turizmuságazat támogatása és ösztönzése új élmények és termékek kifejlesztésére, kifejezetten Braga mint biztonságos és egészséges desztináció kapcsán.
  2. A környezetbarát közlekedés fejlesztése és a turisztikai attrakciók látogatásának ösztönzése; a jövő nemzedékek szemléletformálása a társadalmi felelősségvállalás témájának előtérbe kerülésével.
  3. A szinergiák növelése: az érintettek/stakeholderek (turisztikai vállalkozások, desztinációmenedzsment-szervezetek, helyi hatóságok, oktatási intézmények, várostervezők, építészek, civil közösségek) együttműködésének ösztönzése a fenntartható turizmus érdekében.
Cáceres – a helyi termékek népszerűsítése a minőségi turizmus érdekében9
  1. A helyi termékek bemutatása, árusítása a vasárnapi piacon: a helyi termelőkkel kapcsolatos ismeretek bővítése és a Ribera del Marco területéről származó slow food/bioáruk népszerűsítése.
  2. Akcióterv kidolgozása a következő célok mentén: kulturális örökség és programok; innováció és intelligencia; fenntarthatóság; az ember a középpontban: hozzáférhető, biztonságos, barátságos város.
  3. A fenntartható turizmus integrált stratégiája a lakosok aktív részvételével, bevonásával. A város kiemelten foglalkozik a helyi egészséges/biotermékek népszerűsítésével, ez a minőségi turizmus motorja.
Druskininkai – a városi infrastruktúra hozzáférhetőségének fejlesztése a helyi lakosság és a fogyatékossággal élő vendégek oldaláról egyaránt; „Druskininkai korlátok nélkül”10
  1. A fogyatékossággal élő vendégek (egészségturizmus) és a helyi lakosok közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos igényeinek felmérése a megfelelő szolgáltatásfejlesztés érdekében. Ezek alapján fenntartható városi mobilitási terv kidolgozása, amelynek fő célja, hogy az üdülőhelyen megkönnyítse a kerekes székes és járókerettel közlekedő idős emberek mobilitását, összességében javítsa a fogyatékossággal élők életminőségét.
  2. A fogyatékossággal élők bevonása a turizmusfejlesztési programba; a település mint egészségturisztikai célpont népszerűsítése a nemzetközi piacon.
  3. Felmérések készítése a helyi lakosság attitűdjével, a vendégbarátsággal és toleranciával kapcsolatban.
Dubrovnik – tiszta és innovatív mobilitás a helyiek és a turisták részére11
  1. Fenntartható, intelligens, optimalizált forgalomáramlást biztosító mobilitási rendszer Dubrovnikban, amely megfelelő közlekedési lehetőséget kínál mind a helyi lakosság, mind a turisták részére. Kifejezett fókusz a kikötő és a történelmi belváros területén.
  2. Fenntartható turisztikai célponttá kell válni. Ebben az átalakulásban fontos szerepet játszik a részvételen alapuló, agilis, integrált és multidiszciplináris megközelítés, amely erősen támaszkodik az ágazatközi együttműködésre.
  3. A helyi lakosság életminőségének javítása a természeti és kulturális örökség megőrzése, valamint a fenntartható és felelős turizmusfejlesztés révén.
Dún Laoghaire Rathdown – Dublintól 12 km távolságban; a közterek és a közösségi infrastruktúra fejlesztése a látogatók és a helyiek számára12
  1. Blackrock Village: közterület-megújítás, valamint a mikromobilitás, gyaloglás ösztönzése. A program keretében egy forgalmi sávot teljesen eltávolítottak, helyet adva közterületeknek (kiülős vendéglátóhelyeknek), új kerékpársávoknak, létrehozva az egyirányú utca rendszert, ösztönözve az autóhasználat csökkentését a gyalogos és kerékpáros közlekedés javára.
  2. Új „tengerparti mobilitási kerékpárút” (3,6 km hosszú, ideiglenes, szegregált, kétirányú kerékpárút) fejlesztése, amely kiváló lehetőséget jelent a helyi vállalkozások és a turizmus számára. A kezdeményezés célja, hogy elősegítse és megkönnyítse a gyalogos és kerékpáros közlekedést a térségben található, stratégiai jelentőségű parti közlekedési folyosó mentén.
  3. A 2017–2022-es turizmusstratégia megalkotása a következő alapelv mentén: „Dún Laoghaire Rathdown egy rendkívül vonzó és könnyen elérhető/megközelíthető turisztikai célpont, amely kulturális és tengeri örökséggel áthatott, lélegzetelállító partot, hívogató falvakat és városokat, valamint dublini hegyvidéki kalandokat ötvöz, emlékezetes és egyedi élményeket nyújtva a látogatóknak.”
Krakkó – a turisták új generációjának vonzása és a város szépségeinek újrafelfedezése (a belvároson túl is)13
  1. Krakkó törekszik a turisták (új generációjának) vonzására, a turisztikai szolgáltatások minőségének javítására, valamint a városközponton kívüli új kulturális lehetőségek megteremtésére (Nowa Huta vagy Branicei Oktatási Park). A különböző turisztikai célcsoportok – például a gyerekek, fiatalok, idősek, fogyatékossággal élők – és a helyi közösségek bevonása a tervezésbe, valamint az igényeikre szabott turisztikai útvonalak kialakítása az együttműködés/konszenzus egy magasabb szintjét jelenti.
  2. A város leginkább Instagram-kompatibilis helyszíneinek, attrakcióinak feltüntetésével egy olyan Instagram-kalauzt, útvonalajánlót készítettek Krakkóról, amely a városlakók és a turisták számára egyaránt elérhető.
  3. A turizmus jövőbeli fejlődésével kapcsolatban (tervezés és működés) fontos kritérium, hogy a helyi érdekeltek/stakeholderek egymásnak ellentmondó elképzeléseit összhangba kell hozni.14
Rovaniemi – az üzleti szektor, a turisztikai vállalkozók és a turisták, valamint a helyi lakosság igényeinek egyensúlya15
  1. Rovaniemi turizmusa – a Mikulás meglátogatása mellett – egyre inkább a téli szezonra és a természetalapú turizmusra épül. A tél legnépszerűbb terméke az északi fény szafari, amelyen óriási mértékben nőtt az ázsiai vendégek részvétele. A legtöbb turista programszervező cégektől vásárol kirándulást, egy kisebb részük pedig önállóan utazik a természetben. Az északi fény szafarikhoz általában egy kis kunyhó/erdei házikó (lean-to), egyfajta menedékhely meglátogatása is hozzátartozik, ahol tábortüzet gyújtanak, és hagyományosan kolbászt sütnek. Az erdei menedékházak, kunyhók és erdők (ingyenes) látogatása része a finn kultúrának, ezt a helyi lakosság eddig alkalmi jelleggel használta ki. Ugyanakkor Rovaniemi és a téli turizmus népszerűsége nyomán jelentősen nőtt a nemzetközi turisták száma és a természeti erőforrások üzleti célú használata: ilyenek az eddig ingyenes, a helyieknek szóló (köz)szolgáltatások, például a menedékházak vagy a magánkézben, Rovaniemi önkormányzatának tulajdonában lévő erdők területén található túraútvonalak.
  2. Rovaniemi városa, a Visit Rovaniemi szervezet és a régió egyetemei közösen valósították meg a „Turizmus ABC” online képzést. Az e-learning célja az volt, hogy a vállalkozók, turisztikai vállalkozások jobban megértsék a helyi viszonyokat, és tisztában legyenek a természeti értékekkel. A képzés során foglalkoztak a sarkvidéki természet sérülékenységével és a turisták megfelelő viselkedésével ebben a speciális környezetben. A projektben kifejlesztett mobilapplikáció több témában nyújt tájékoztatást, úgymint a biztonság, a hulladék ártalmatlanítása és újrahasznosítása, a helyi termékek, a hideg éghajlaton való öltözködés és a város különböző turisztikai látványosságai.
  3. A helyi lakosság és a helyi közösségek bevonásával részvételi tervezésen alapuló stratégia készült a fenntartható turizmus érdekében. A dokumentum négy fő pillére: 1. a téli turisztikai főszezonban a negatív hatások csökkentése (pl. túlzott autóbusz-közlekedés a városban); 2. a turizmus sarkvidéki természetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentése és az éghajlatváltozás mérséklése (kutatások, tudásmenedzsment, fenntarthatósági tanúsítványok a vállalkozások részére); 3. a turizmus társadalmi-kulturális előnyeinek erősítése, együttműködés a helyi lakossággal; 4. aktív desztinációfejlesztési csoport létrehozása.
Velence – a turisták/látogatók edukációja (pl. kampány) annak érdekében, hogy tiszteljék a desztinációt, és éljenek úgy, mint a helyiek16
  1. A Covid–19 világjárványt követően Velence számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy intelligens módon újraindítsa, újragondolja a turizmust. A turisták szemléletformálása érdekében indították az #EnjoyRespectVenezia17 kampányt, amely a városlátogatók magatartásával, a közterületen történő étel-/italfogyasztással (ne használják piknikterületnek a városi lépcsőket, a Szent Márk teret), az öltözködéssel (fürdőruhás városlátogatók kiszorítása) és a közlekedéssel (jobb oldali közlekedés a járdán, a hidak blokkolásának enyhítése) foglalkozik.
  2. A fenntartható turizmus fejlesztése érdekében hangsúlyt fektettek az okos/digitális technológiák alkalmazására a turistaforgalom nyomon követése érdekében. Létrehoztak egy úgynevezett „okos vezérlőtermet”, amely adatgyűjtés és -feldolgozás révén alkalmas a gyalogosforgalom megfigyelésére, elemzésére és előrejelzésére. A város állapotát valós időben reprezentáló adatbázisok elemzésével egyrészt segítik a városlakók és a Velencében dolgozók tájékozódását, másrészt a látogatóprofilozás révén javul a turistáknak nyújtott szolgáltatások minősége.
  3. Velence belvárosát, az épített környezetet időről időre elönti dagály. Ez természetes jelenség, amely az árapály-helyzethez igazodik, függetlenül az időjárási körülményektől. A város egyik intézkedése a dagállyal, annak megfelelő kommunikációjával kapcsolatos. A kommunikációs kampány célja az volt, hogy a turisták megváltoztassák a dagályról alkotott elképzelésüket, illetve a magatartásukat, és reális képet kapjanak a jelenségről, annak következményeiről, időtartamáról.
Forrás: https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/tfc_manifesto.pdf
1 Az URBACT III programot 2014 decemberében fogadta el az Európai Bizottság, és a program harmadik ciklusa kapcsolódott az EU 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó tervezési periódusához. Ennek része a turistabarát városok (Tourism-friendly Cities – Local community & tourists together for urban sustainability). URBACT II Capitalisation (2015): Social Innovation in Cities. https://urbact.eu/sites/default/files/03_socialinn-web.pdf
2 https://urbact.eu/knowledge-hub
3 https://urbact.eu/networks/tourism-friendly-cities
4 Learn all about the URBACT Method! https://www.youtube.com/watch?v=poeMVmO9K-A
5 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/tfc_manifesto.pdf
6 Az inklúzió fogalma tágabb értelemben az adott közösségben élő egyének sokszínűségének és bárminemű különbözőségének elfogadását és megbecsülését, illetve ezen keresztül az esélyegyenlőség biztosításának egyik legerősebb szintjét jelenti. Inkluzívnak tekinthetünk egy társadalmat, egy közösséget vagy egy intézményt is.
7 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP%20Genoa.pdf
8 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP%20Braga_0.pdf
9 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP%20Caceres.pdf
10 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP%20DRUSKININKAI.pdf
11 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP_Dubrovnik.pdf
12 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP%20Dun%20Laoghaire.pdf
13 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP_Krakow.pdf
14 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP_Krakow.pdf
15 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP%20Rovaniemi.pdf
16 https://urbact.eu/sites/default/files/2023-01/TFC_IAP%20Venice.pdf
17 https://www.comune.venezia.it/en/content/enjoyrespectvenezia
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave