Lőrincz Katalin: ÚTI CÉL ÉS ÉLETTÉR • A fenntartható városi turizmus kézikönyve
›
5. fejezet: #Listen2Cities – Fenntartható, reziliens és inkluzív városok a nagyvilágban
›
5.5. Citta Slow kezdeményezés

5.5. Citta Slow kezdeményezés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Citta Slow mozgalom neve az olasz ’város’ (città) és az angol ’lassú’ (slow) kifejezésből tevődik össze. Lényege, hogy olyan minőségi életet teremtsen a városlakóknak, amely az egészséges élet élvezetére biztat, elveti a rohanást. A Citta Slow-városok a környezetbarát működést, a helyi termelők támogatását, a közösségi működést részesítik előnyben. A mozgalomhoz nemcsak Olaszországból, hanem a világ más országaiból is csatlakoztak települések, amelyek kiadták a Lassú Városok Kartáját. Megállapodtak abban is, hogy támogatják a fenntartható energiatermelést. Jelszavuk: „A városhálózat, ahol az életminőség fontos.” A Citta Slow az idők folyamán védjeggyé vált, és csak az a város tarthat igényt erre a névre, amelyik megfelel a Kartában lefektetett ötvenöt kritériumnak (Szőke 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1989-ben Olaszországban jött létre a Slow Food International, amely a komótos étkezést és annak körülményeit népszerűsíti: a termelőtől az asztalig. Körülbelül tíz évvel később megalakult a Città Slow International, az élhető városok mozgalma. A mozgalom célja, hogy a Slow Food filozófiáját a helyi közösségekre, a városok önkormányzatára is kiterjessze a lakosság életminőségének javítása érdekében. A csatlakozó településeknek el kell fogadniuk a Slow Food irányelveit, dolgozniuk kell a vendégszeretet fejlesztésén, a helyi környezet megóvásán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Slow City mozgalomba azokat a településeket várják, amelyek olyan vendégek fogadására helyezik a hangsúlyt, akik kíváncsiak a régi időkre, a hagyományokra, az eredeti ízekre, az értékes műalkotásokra. A település legyen gazdag kézműves hagyományokban, tisztán tartott terekben, színházakban, üzletekben, kávézókban, éttermekben, érintetlen tájakban (Città Slow 2024a). Az élhető város mozgalom az 50 ezer fő alatti lakosságszámú településeket célozza, a cím viselése szigorú feltételekhez kötött. Jelenleg (2024-ben) harminchárom országban 296 tagja van; Magyarországról egyedül Hódmezővásárhely,1 ahol 2011-ben önálló idevágó rendeletet szavaztak meg (Città Slow 2024b).2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok „Citta Slow” minősítését hetvenkét minőségi követelmény határozza meg, hét területen: energia és környezetvédelem, infrastruktúra, a városi élet minősége, mezőgazdasági, turisztikai és kézműves területek, vendéglátás, tudatosság és képzés, társadalmi kohézió és partnerség (Città Slow 2024c).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Citta Slow mozgalom
A Citta Slow – „a jó életet szolgáló városok nemzetközi hálózata” – olaszországi konferenciáján 2025-ben a túlzott mértékű turizmus és tömegturizmus vs. helyi lakosság kérdését járta körül. A „Fenntartható Turizmus Summit” konferencián három olasz Citta Slow-város (Amalfi, Pollica és Positano) mutatta be az életminőségről szóló, kifejezetten kis- és középvárosokra alkalmazható elképzeléseit. A résztvevők, szakértők napjaink városi turizmusával kapcsolatos aktuális kérdésekre keresték a választ:
  • Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a városok jövője szempontjából alapvető fontosságú turizmusfejlesztés és a helyi lakosok, látogatók életminősége között?
  • Hogyan lehet kezelni a beáramló turisták áradatát, milyen fenntartható közlekedési megoldásokat, mobilitással kapcsolatos intézkedéseket érdemes előtérbe helyezni?
  • Hogyan biztosítható a biztonságos hozzáférés a minőségi szolgáltatásokhoz?
  • Milyen legyen a kapcsolat és az egyensúly a szállodák, a rövid távú bérlemények, a történelmi központok és a külvárosok dzsentrifikációja, valamint a lakosok jogai között?
  • Hogyan optimalizálható a közterületek kezelése a taktikai urbanizmus3 innovatív formái és a közjavak védelme révén?
  • Milyen adózási eszközöket, helyi adórendeleteket érdemes alkalmazni a városi szolgáltatások minőségének javítására és a turisztikai, kereskedelmi szolgáltatásokba való befektetések ösztönzése érdekében?
 
A nemzetközi hálózathoz tartozó Citta Slow-városok tapasztalatai egy fontos irányba mutatnak: a turistaáramlások valódi irányítását, a turisták számának és mozgásának optimalizálását igyekeznek megvalósítani. A városok hangsúlyozzák a környezetvédelmi prioritásokat, beleértve a hulladékgyűjtés irányítását a főszezonban, a karbonsemleges közlekedési szolgáltatásokat és az energiahatékonyságot. Fontos szerepet játszik a helyi lakosság, akiknek beleszólásuk van a helyieket érintő kérdésekbe, az életminőséget javító projektekbe.
A turizmus új megközelítése, a „Citta Slow Tourism” az autentikus és fenntartható élményekre összpontosít. Ez az innovatív projekt a helyi közigazgatás, a helyi lakosság és az utazásszervezők bevonásával olyan turisztikai csomagokat hoz létre, amelyek tiszteletben tartják a környezetet és a helyi kultúrát. A cél a fenntartható fejlődés, a társadalmi kohézió és a minőségi városi közterületek, közösségi helyek felértékelődése. A dokumentum részletesen ismerteti a különböző résztvevők, köztük az utazásszervezők és a helyi közigazgatási szervek felelősségét és kötelezettségvállalásait. Kiemeli továbbá a képzés és az együttműködés fontosságát a sikeres turisztikai csomagok érdekében.4
1 https://www.cittaslow.org/network/hodmezovasarhely, https://hodmezovasarhely.hu/cittaslow-2
2 Az „élhető város” elveinek érvényesítése a Citta Slow nemzetközi mozgalom keretében: https://hodmezovasarhely.hu/wp-content/uploads/a_varos/38_2011.pdf.
3 A taktikai urbanizmus (vagy taktikai városfejlesztés) gyorsan, könnyen és sok érdekelt fél bevonásával megvalósított kísérlet egy jól meghatározott városi térben. Sokszor csak átmeneti, mégis a hosszabb távú változás igénye mozgatja (például közösségi kert, zöldfelületek, köztéri vécék, kerékpáros- és gyalogosbarát közlekedés, körforgalom logikájára átszervezett autós közlekedés, tűzfalak profi falfestése). Lényegében laborként működik, és a kísérletnek logikusan két kimenetele lehetséges: vagy működik, vagy nem. Ha nem, akkor sem nagy a veszteség: az ideiglenes installáció könnyen elbontható, a tanulságok levonhatóak – ilyen formában ez is befolyásolhatja a városfejlesztést. Ha viszont működik, az akár példát is mutathat a város (sőt más városok) további fejlesztéseihez. Vannak városok, ahol anyagi források híján a taktikai urbanizmussal lehet változásokat elérni, mert olcsó és gyors módszer, és persze akad olyan város is, ahol ezt is profin, többéves program keretében gondolják végig, és több lépcsőben valósítják meg.
4 https://www.cittaslow.org/experiences
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave