7.1. Globális problémák/kihívások és a városi turizmus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjaink legfontosabb globális kihívásai közé tartozik az éghajlatváltozás (karbonsemlegesség, mitigáció és alkalmazkodás, népességvándorlás, klímamenekültek1) és a környezetrombolás (levegő-, víz-, talaj-, zajszennyezés, hulladékkérdés) hatásainak kezelése; a társadalmi folyamatoknak és demográfiai kihívásoknak való megfelelés (generációk együttműködése, elöregedő társadalmak a fejlett országokban és népességrobbanás a globális Dél országaiban); a gazdasági folyamatok tanulmányozása (erőforrások eloszlása, kimerülése; energia, recesszió, egyenlőtlenség), a technológiai fejlődés hatásainak kutatása (okosváros, digitalizáció, mesterséges intelligencia), valamint a mobilitási kihívások menedzselése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városok fenntartható fejlődéséről rendelkezésre álló információk nagy része a környezeti és gazdasági pillérekre vonatkozik, a társadalmi és kulturális szempontokat ritkábban tárgyalják. A fenntartható fejlődés városokra vonatkozó „kemény” (hard) aspektusai leginkább a hulladék- és energiagazdálkodási megoldások, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású (karbonsemleges) közlekedési rendszerek és az okosváros-alkalmazások kapcsán jelennek meg. A fenntarthatósági törekvések „puhább” (soft) aspektusait kissé elhanyagolják, feltehetően azért, mert ezek megvalósítása bonyolultabb, nehezebben mérhető, és hosszabb időt vesz igénybe. Bozeman et al. (2022) és Li et al. (2022) a társadalmi-kulturális fenntarthatósági pilléreket emelik ki a városi turizmust elemző munkáikban (társadalmi méltányosság és igazságosság, a kisebb vagyonnal rendelkező közösségek, a szociálisan rászorulók és a színes bőrűek érdekeinek védelme).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi turizmus többszereplős rendszer, ahol az érintettek és az érdekeltek (stakeholderek) eltérő céllal és tevékenységgel (fogyasztással, fogyasztói magatartással) vesznek részt a folyamatban. Az egyes szereplők (hatóság/városirányítás, desztináció, városlátogatók, turizmusszektor/szolgáltatói oldal, helyi közösség, környezet) nézőpontját vizsgálva az alábbi sikerfaktorokat és indikátorokat különböztethetjük meg (10. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. táblázat. Sikerfaktorok és indikátorok a fenntartható városi turizmusban
Érintettek és érdekeltek (stakeholderek)
Sikerfaktorok és indikátorok
Hatóság
Klímaváltozási célok
Energiatakarékosság
Nyílt kormányzati politika – polgári szerepvállalás
Parkok és egyéb zöldterületek biztosítása
Okosváros-kezdeményezések
Fenntartható turizmuspolitika kialakítása
Fenntartható közlekedés és mobilitás
Szennyezés- és hulladékcsökkentés
Desztináció/úti cél
Desztinációmenedzsment
Krízisek és katasztrófák tervezése és kezelése
Etikus és inkluzív gyakorlatok
Az érdekelt felek részvétele és bevonása
Fenntartható turizmus tervezése
(Város)látogató
Felelősségteljes utazás
Környezetileg felelős magatartás
Fenntartható mobilitás (kerékpározás, gyaloglás, tömegközlekedés)
Turizmusszektor, szolgáltatói oldal
Energia- és hulladékcsökkentés
Etikus és befogadó gyakorlatok
Zöld tanúsítványok
Organikus élelmiszerek használata
Munkatársak képzése a fenntarthatóságról
(Helyi) közösség
Tömegközlekedés használata
Felelősségteljes fogyasztás
Környezet
Éghajlatváltozási célok és kezdeményezések
Szennyezés- és hulladékcsökkentés
Megújuló energiaforrások használata
Forrás: Maxim et al. 2024: 303
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a kézikönyvben tárgyalt európai városok eltérő fejlesztési utakat jártak be, sokféleségük, gyakorlati megoldásaik kiaknázandó lehetőségeket rejtenek globális szinten is. A meglévő tapasztalatok alapján a következő ajánlás tehető a fenntartható városok fejlesztése érdekében (30. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A nemzetközi versenyképességet a fenntartható helyi gazdaságok erősítésével együtt indokolt megteremteni, a kulcsfontosságú helyi kompetenciák és források megőrzése, valamint a társadalmi részvétel és innováció támogatása révén.
  • Ellenálló és befogadó gazdaság megteremtése: a jelenlegi gazdasági fejlesztési modell, amelyben a gazdasági növekedés nem teremt új munkahelyeket, több feladatot is ró ránk: elengedhetetlen, hogy a munkaerőpiacról kiszorulóknak elfogadható életkörülményeket biztosítsunk, segítve bekapcsolódásukat a társadalom vérkeringésébe.
  • A társadalmi-gazdasági, kulturális, generációs és etnikai sokféleségben rejlő lehetőségeket az innováció szolgálatába kell állítani. A jövő városai feltételezik a toleráns, egymást tisztelő, valamint az időseket támogató és családbarát környezet megteremtését.
  • A területi elkülönülés és az energiaszegénység ellen jobb minőségű lakókörülmények biztosításával érdemes küzdeni, hiszen ezek nem csupán vonzóbbá és élhetőbbé teszik a várost és agglomerációját, hanem egyben környezetbarátabbá és versenyképesebbé is.
  • A környezetbarát és egészséges városok nem csupán a szén-dioxid-kibocsátást csökkentik. A környezetvédelemmel és az energiaellátással kapcsolatban a holisztikus megközelítés alkalmazása a célravezető, hiszen a természetes ökoszisztéma összetevőit egyedi módon szövik át a városrendszer társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai elemei.
  • A virágzó és dinamikusan fejlődő kis- és közepes városok fontos szerepet játszhatnak szűkebb és tágabb környezetük lakosságának jóléte szempontjából. Létük elengedhetetlen a vidék elnéptelenedésének és a városias területek szétterjedésének megakadályozásában, valamint a kiegyensúlyozott területfejlesztésben.
  • Egy fenntartható fejlődési pályán lévő város vonzó közterületekkel rendelkezik, és elősegíti a fenntartható, inkluzív és egészséges mobilitást. Az autó alternatíváit teszi vonzóvá (mikromobilitás, gyalogosforgalom), és előtérbe helyezi a multimodális tömegközlekedési rendszereket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

30. ábra. A fenntartható városi turizmus fejlesztési irányai – ajánlások globális szinten
Forrás: saját szerkesztés
1 A kevésbé ismert klímahatások közé sorolható a lakóhelyüket elhagyó személyek (klímamenekültek) köre, akik többek között az élelmiszer- vagy vízhiány, aszályos időszakok, illetve az állattenyésztés vagy a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése miatt kényszerülnek elvándorolni eredeti lakóhelyükről, sok esetben a városokban keresve új lakóhelyet.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave