7.2. A városi turizmus átformálása, újrafogalmazása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A városi turizmus újragondolása” (Reframing Urban Tourism) címmel jelent meg 2021-ben egy vitaindító tanulmány Ko Koens tollából – kifejezetten a Covid–19 utáni időszakban – azzal a céllal, hogy az új városi turizmus (New Urban Tourism) újraindítása egy fenntartható és reziliens nézőpontú értékrenddel valósuljon meg. A szerző az urbánus terek turizmusához kötődően felveti a társadalmi-kulturális értékek preferenciáját; az ehhez kötődő új mérőszámokat (mit nevezünk sikernek, hogyan mérjük azt); a témával kapcsolatos fogalmak (sok esetben ellentétpárok) árnyalását, pontosítását; a téralkotási megközelítések és a közösségi várostervezés (helyi lakosság bevonása, regeneratív látogatói áramlások) létjogosultságát és a saját tanulási folyamat hatékonyságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntartható városi turizmus kapcsán összességében arra a kérdésre érdemes összpontosítani, miként lehet közösen városi turizmust tervezni úgy, hogy az minden városhasználó számára előnyös legyen. Hiszen mindannyian – helyiek és városlátogatók – együtt alkotjuk a várost (11. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11. táblázat. A turizmus különböző megközelítései
Hagyományos megközelítés
Regeneratív megközelítés
Kiindulópont
Minőségi látogatói élmények biztosítása
Minőségi terek biztosítása minden városhasználó számára
Kapcsolat a társadalommal
A turizmus mint önálló ágazat
A turizmus mint a városi rendszerek szerves része
Széles körű fókusz
Az emberekre összpontosít
A város teljes életére és a városi struktúrákra összpontosít
A fenntarthatóság perspektívája
A negatív hatások mérséklése és minimalizálása
Pozitív hatások biztosítása és a városok (minőségi) fejlesztése
Fő érték
Gazdasági érték
Társadalmi és környezeti érték
A termelés módja
A turizmusban érdekeltek által előállított
Városi együttműködés révén: a városhasználók, a városlátogatók és a turisztikai szolgáltatók által előállított
Rendszerszemlélet
Atomi szemlélet
Szisztematikus és holisztikus szemlélet
A város szerepe
A város a (fenntartható) fogyasztás tere
A város vendégül látja a különböző városhasználókat
A látogató szerepe
Fogyasztó
Vendég
A siker mérőszámai
Látogatószám, vendégéjszakák, bevétel
A hely minősége, a környezet minősége, az életminőség, az élmény minősége
Okos bemenet
Okoseszközök és megoldások
Okos polgárság
Hosszú távú perspektíva
Növekedés
Növekedés csak akkor, ha szükséges; nemnövekedés
A turizmus újraindulása
Kínálatvezérelt és piacorientált
A helyi terek igényeire összpontosít
Elosztás
Menedzseri és redukcionista (az állításokat egyszerű tényekre visszavezető gondolkodás)
Együttműködő és rendezetlen
Rendezés
Csatornázott megközelítés (elosztó)
Hálózatos megközelítés több érdekelt fél felelősségvállalásával
Forrás: Koens 2021: 41
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntartható városi turizmus érdekében újra kell értékelni a látogatógazdaság jelenlegi működését. Másként szólva fel kell tenni a kérdést, hogy milyen társadalmi, környezeti vagy kulturális értéket hozhat a turizmus egy városnak vagy városrésznek. Ez a paradigmaváltás – például a gazdasági hatások hangsúlyának, kizárólagos szerepének megkérdőjelezése – a látogatógazdaság sikerének új mérőszámaihoz, valamint új üzleti modellek és a közösségorientált értékteremtés formáinak kidolgozásához vezethet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városi turizmusról szólva további lényeges kérdés a regeneratív folyamatok jobb megértése, valamint a regeneratív látogatói áramlások és élmények tervezése. Ez magában foglalja a közös/közösségi elképzeléseket (például fenntartható üzleti modellek létrehozása, elsajátítása) és a turisztikai élmények együttes, a helyi lakosokat és a városlátogatókat/turistákat egyaránt figyelembe vevő tervezését.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A regeneratív folyamatok értelmezése
A fenntarthatóság központi gondolata az erőforrások használatának és így az emberi tevékenység környezetünkre gyakorolt negatív hatásainak minimalizálása. A jelenlegi értelmezés szerint egy „fenntartható” rendszer a legnagyobb hatékonyság mellett is legfeljebb karbonsemleges lehet. Ehelyett olyan társadalmi, politikai és épített rendszerekre van szükségünk, amelyekben az emberi tevékenység aktívan hozzájárul az ökoszisztémák megújulásához. A regeneráció túlmegy azon, hogy csupán mérsékelje az emberi tevékenységek negatív hatásait: negatív karbonmérlegre, a kedvezőtlen folyamatok visszafordítására törekszik. Mindig hozzáad, nem pedig „elveszi a lehető legkevesebbet”.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus a városi társadalmak mikrokozmoszát képviseli, annak minden összetettségével együtt, így olyan fogalmakat és megközelítést igényel, amelyek megfelelő módon fejezik ki a komplexitását. Érdemes tehát túllépni a turizmusban használt ellentétpárok, leegyszerűsített kettős fogalmak használatán, mint például:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • túlzott mértékű/nemkívánatos mértékű turizmus (overtourism) vs. a turisták hiánya (undertourism);
  • tömegturizmus vs. réspiac (niche) -turizmus;
  • szabadidős turizmus vs. üzleti turizmus;
  • helyi lakos vs. turista;
  • turizmuspárti vs. turizmusellenes;
  • üzleti vs. helyi stb.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jövőt illetően a turizmusszektor szereplőinek, a desztinációmenedzsment-szervezeteknek erősebb kapcsolatokat kell kiépíteniük a tágabb értelemben vett várostervezéssel, az új városfejlesztési stratégiákkal, elképzelésekkel (menetrenddel), valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) 11., a fenntartható városokra és közösségekre vonatkozó célkitűzésével. A cél az, hogy a látogatógazdaságról való gondolkodás még inkább beépüljön a városfejlesztési stratégiákba. A téralkotási megközelítésekről (placemaking) szóló szakirodalom különösen hasznos kiindulópont lehet ebben a kérdésben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes többet foglalkozni a turizmus működésének és irányításának politikai dimenziójával annak érdekében, hogy jobban megértsük a különböző beavatkozások komplex hatását (miért és hogyan működnek). Ez a megközelítési mód magában foglalja a részvételi tervezést, a közös alkotást, a hosszú távú turisztikai stratégia és a társadalmi mozgalmak/kérdések szerepét. Az új látogatógazdaság elemzése és tervezése során ajánlatos figyelembe venni a hatalmi viszonyokat, az információkhoz és az erőforrásokhoz való hozzáférést, a társadalmi-gazdasági egyenlőség/egyenlőtlenség tényét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legjobb gyakorlatok „másolása” helyett célravezető inkább a folyamatokra és a (saját) tanulási tapasztalatokra fókuszálni. A jó gyakorlatok érdekesek és hasznosak lehetnek az érintett csoportok, közösségek motiválása és bevonása szempontjából, ugyanakkor nehézkes lokalizálni, a helyi körülményekhez igazítva megvalósítani ezeket, illetve kevéssé ösztönzik a tanulást. Miután magánemberként is saját hibánkból tanulunk a legtöbbet, talán érdemes figyelmet fordítanunk a legrosszabb gyakorlatokra, tévedésekre is. A szerző tanácsa (Koens 2021), hogy ne restelljük, inkább legyünk büszkék a kudarcokra, amelyekből tanulhatunk, éppúgy, mint a kiadványainkban, közösségimédia-felületeinken ünnepelt sikereinkre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ko Koens gondolatainak összegzése a városi turizmus újragondolásáról
Az „újraértelmezett városi turizmusról” szóló tanulmány kiemeli a fenntartható és rugalmas nézőpontokat, az új mérőszámok és fogalmak bevezetését, illetve a téralkotás és a közösségi várostervezés szükségességét. Ko Koens tanulmánya a városi turizmus közös tervezésének fontosságát hangsúlyozza, bevonva a turizmusszektort, a városhasználókat és alkalmazva a regeneratív megközelítést. Fontos gondolata, hogy a negatív hatások minimalizálása helyett az ökoszisztémák megújulásához való aktív hozzájárulást szorgalmazza. A hatalmi viszonyok, az információkhoz való hozzáférés, valamint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek figyelembevétele mellett kiemelten fókuszál a (saját) tanulási tapasztalatokra – más városok legjobb gyakorlatai helyett.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fent megfogalmazott szemléletmódot a kézikönyv szerzője további elemekkel javasolja kiegészíteni, különös tekintettel a hazai városi turizmus helyszíneire vonatkozóan. A stratégiai várostervezés és az operatív intézkedések végrehajtása során az emberközpontú, a minőségre törekvő megoldásokat érdemes előtérbe helyezni. Korunkban felértékelődik az egészségtudatosság, az autentikusság és a lokalitás. Az urbánus tereken tetten érhető városi turizmus fejlesztése nem a folyamatos mennyiségi növekedéssel valósítható meg – tehát kevésbé fókuszáljunk például a vendég- és vendégéjszakaszámokra, gazdasági mutatókra –, sokkal fontosabb a városi desztinációk teherbíró képességének figyelembevétele, az optimális látogatószámra való törekvés. A desztinációmenedzsment inkább élménytér-menedzsmentként jelenjen meg, amelyben a város lakóinak jóléte, életminősége elsődleges. Ebben a megközelítésben lehetőség nyílik az aktív párbeszédre, az elégedettségi felmérésekre, a kisebb közösségek fejlesztésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a fenntarthatóság komplex fogalmában és a következő generációkban gondolkodunk, úgy a várostervezés és -fejlesztés szerves része kell, hogy legyen a tér turisztikai és rekreációs célú vizsgálata. A kontinentális éghajlatú Magyarországon szükség van az átgondolt vízgazdálkodásra, az árnyékos és zöldterületek növelésére, a közterületek funkciójának újragondolására, hűvös/vizes városi területek kialakítására, és mindezen lehetőségek kapcsán a lakosság, a városlátogatók informálására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fogyasztói társadalmat lehet edukálni, formálni – játékosan (gamifikáció) és a lakosok pénztárcáján keresztül (takarékosságra törekvés). Ennek hatékony eszköze a közösség bevonása a város(rész) tervezésébe; a fenntartható életstílus és fogyasztás (autómentesség, közösségi közlekedés, gyalogos zónák, kerékpárutak) népszerűsítése pozitív módon; vagy például a nyári időszakban a hőségvédelmi cselekvési tervek készítése. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kiemelt területe az épületek energiatakarékos átalakítása (hűtés és fűtés, szigetelés, megújuló energia), a (közösségi) közlekedés fejlesztése (emellett alacsony kibocsátási övezetek létrehozása, 30 kilométer/órás zónák kialakítása, parkolásszabályozás átalakítása), a megosztásos gazdaság (tulajdon helyett használat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több nemzetközi városi példa foglalkozik az ágazat sikerességi mutatóinak megújításával, a mennyiségi helyett a minőségi (monitoring) elemek előtérbe helyezésével. A szemléletváltás során – figyelembe véve és elemezve a gazdasági mutatókat is – optimális vendégforgalomra és a helyiek/látogatók erőforrás-használatára van szükség. Elengedhetetlen, hogy a fenntartható városi turizmus új stratégiai területekre összpontosítson; ezek a foglalkoztatás, a helyi lakosok elégedettsége, a desztináció gazdasági előnyei, a szezonalitás kérdése, a mobilitás, a klímaakciók, az energia-, hulladék- és vízmenedzsment, a megközelíthetőség/elérés és a sokszereplős, az érdekelteket bevonó kormányzás.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave