Az alkalmazott controllingeszközök alkalmazásának vizsgálatát négy részre bontottuk: stratégiai jellegű, adminisztratív, módszertani és gazdasági jellegű kérdésekre. Megállapítottuk, hogy egy adminisztratív tényező (a belső környezeti auditok elvégzése) használata a legelterjedtebb (77%), ennek kivételével a stratégiai és a gazdasági jellegű eszközök használata a leggyakoribb. Ezek magukban foglalják: a környezetvédelmi célok kidolgozását, integrálását a stratégiába (75%); a gazdasági és környezeti értékelés integrálását a beruházások értékelésébe (65%); a környezetvédelemből származó költségek (60%) és bevételek tervezését, nyilvántartását (58%); a környezetvédelmi stratégiák gazdaságosságának vizsgálatát (56%); a környezetvédelmi költségek beépítését a termékek és szolgáltatások árazásába (55%).

A módszertani eszközök közül a legelterjedtebb a környezeti mutatók kidolgozása és használata (53%) és a SWOT-elemzés (48%) használata. A módszertani eszközök vizsgálata során arra a megállapításra jutottunk, hogy vannak elhanyagolt eszközök, amelyek használata növelhetné a környezetmenedzsment-rendszerek használatát. Ezek között szerepel a környezetvédelmi teljesítmény benchmarkingja (21%), a meglévő jó gyakorlatok, best practice-ok megtalálása és a releváns elemek implementálása. A szcenáriótechnikák alkalmazása (17%) a releváns fizikai és átállási kockázatok lehetséges kimeneteire való felkészülés keretében forgatókönyvek készítésével fontos eszköze lehet a változásokhoz való alkalmazkodásnak. A fenntarthatósági vagy környezeti Balanced ScoreCard (9%) használata hozzájárulhat a már használatos környezeti mutatók rendszerben való alkalmazásához (aminek használatáról a válaszadók 53%-a nyilatkozott), illetve a célok, mutatószámok közötti releváns kapcsolatok feltárásához. Ahhoz, hogy láthatóvá váljon a környezetvédelmi célok hozzájárulása és hatása a vállalat tanulás-fejlődési tényezőire, működési folyamataira, vevőkkel kapcsolatos tényezőire és végső soron a pénzügyi eredményre.