A zöldforradalom pszichologizálása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elvesztettük az ősharmóniát. Rousseau már a 18. században a civilizációt zsákutcának, betegségnek nyilvánította, pedig az ő korában éppen csak bontakozott az ipari társadalom. A 20. század elején az avantgárd művészet megjelenése nemcsak a művészet megreformálásáról szólt, hanem a századelőn az egész életmódot akarták forradalmasítani. Modern, élhetőbb viszonyrendszert kívántak megvalósítani, aminek része volt a természetszeretet, a természetjárás, sőt a vegetarianizmus is (Németh–Ehrenhard 2018). Paul Gauguin, Bartók Béla, Kodály Zoltán nem kívántak „csak tiszta forrásból” merítkezni, anyagi és szellemi értelemben. A reform messze nem elégedett meg a művészet forradalmasításával, hanem a korszellem az életmódot, a lelket (Freud 1986), sőt Lenin – Zürichben avantgárd művészek körében élve − az egész társadalmat kívánta megváltoztatni (Noguez 1998; Sebők 1999), a maga vállalhatatlan kudarcosságával együtt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Earth-mozgalmak a hatvanas évek hippimozgalmaiban és diáklázadásaiban gyökereznek. Itt szocializálódott Theodor Roszak pszichológus, az ökopszichológia megfogalmazója és legfontosabb hirdetője: „Nemcsak a pszichológiának kell kizöldülnie, hanem a zöldmozgalmaknak is pszichologizálódnia kell” (Roszak 2019). Ennek jegyében írtuk ezt a tanulmányt.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave