András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta (szerk.): Globális válságok és a posztvalóság kora
›
10. Zöld- és környezetvédő pártok Magyarországon a rendszerváltástól 2022-ig

10. Zöld- és környezetvédő pártok Magyarországon a rendszerváltástól 2022-ig

Tábori Ferenc
Abstract1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Climate change has been a major issue in public discourse in recent decades. Climate change is also a prominent issue among the issues taken up by green parties. Despite the above, in Hungary, between 1990 and 2010, green parties had no chance of crossing the parliamentary threshold in the general parliamentary elections. The entry of Politics Can Be Different into parliament in 2010 was not primarily due to green and environmental issues, but to changes in the social support for the various parliamentary parties as a result of the permanent government crisis at the time. This paper seeks to answer the question: why did the green party in Hungary only have a chance to cross the parliamentary threshold in 2010?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zöld- és környezetvédő pártok az 1970-es évek végén és az 1980-as években jelentek meg európai többpártrendszeren alapuló demokráciáiban (Gallagher et al. 2011, 251.). A kommunista blokk országaiban csak a rendszerváltások idején volt lehetőségük megalakulni. A zöld- és környezetvédő pártok az európai új demokráciákban az egyes választások során gyengébben szerepelnek, mint a régebbi demokráciákban (Gallagher et al. 2011, 272.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zöldpártok a környezet védelmének igényét helyezik előtérbe programjaikban. Ez magában foglal olyan követeléseket, amelyek fékeznék a gazdasági növekedést, és az ipari és kereskedelmi tevékenységet jelentős szabályoznák. Ezek mellett elfogadják a jóléti állam szociális újraelosztó politikáját. Hangsúlyozzák a nemzetközi béke és leszerelés szükségességét, és sürgetik a fejlődő országoknak nyújtott fejlesztési segélyek szintjének emelését is. Kiállnak a társadalmi igazságosság, különösen a nőkkel, valamint az etnikai és faji kisebbségekkel való egyenlő bánásmód mellett. A zöldpártok a részvételi demokráciát is hangsúlyozzák, úgy igyekeznek felépíteni saját szervezeteiket is, hogy lehetővé tegyék az alulról építkezők maximális részvételét. Egyes zöldpártok megkérdőjelezik az európai integráció mélyítésének szükségességét, vagy még ha ezt el is elfogadják, szorgalmazzák a demokratikusabb döntéshozatal erősítését. A klasszikus párttevékenység mellett gyakori, hogy atomerőművek, vízlépcsők, repülőterek építésének megakadályozására szerveznek tiltakozó akciókat (Gallagher et al. 2011, 252.; Enyedi–Körösényi 2004, 76–85.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon az ökológiai mozgalmak az 1980-as években jelentek meg, amelyek hasonló ügyek mentén szerveződtek, mint a nyugat-európai hasonló mozgalmak. Ilyen ügyek voltak például a környezetvédelem, a nemzetközi béke stb. Ezek akkoriban is puha témáknak számítottak, így alkalmasak voltak az államszocialista rendszerrel szembeni elégedetlenség kifejezésére. A különbség az volt, hogy Nyugaton az ökológiai mozgalmak a képviseleti demokráciával szemben határozták meg magukat, míg Magyarországon az 1980-as években egy platformra kerültek azokkal, akik a politikai szabadságjogokért és/vagy alternatív modernizációs elképzelésekért szálltak síkra. Előbbiek miatt válhatott a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése központi belpolitikai konfliktussá (Mikecz 2012, 71.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miután a Németh-kormány felfüggesztette a Bős–Nagymarossal kapcsolatos építkezéseket, az addig belpolitikai konfliktusból Magyarország és Csehszlovákia közötti jogvita lett, így a probléma integratív ereje csökkent, másfelől az alkotmányos berendezkedésről szóló viták elterelték a figyelmet a környezetvédelem ügyéről (Szabó M. 1999, 28–29.; Mikecz 2012, 72.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A környezetvédő mozgalmakban már 1987–88-ban felmerült egy zöldpárt alapításának gondolata. Erre vonatkozóan 1989 májusában Szegeden jelent meg az első felhívás. Ezt követően az ország több pontján alakultak helyi csoportok, és végül 1989. november 18–19-én Budapesten alakították meg a Magyarországi Zöld Pártot (MZP). A párt élére héttagú ügyvivői testületet választottak: Bodnár Elek, Borsik János (mozdonyvezető), Győrössy Józsefné (szervező), Hraskó Gábor (biológus), Ilosvay György (biológus), M. Kis Ida és Schmuck Erzsébet (közgazdász, korábban a KISZ Ifjúsági Környezetvédelmi Tanácsának titkára). A párttagság elsősorban azok közül került ki, akik az 1980-as években tevékenyen részt vettek a különböző környezetvédő és természetvédő mozgalmakban, illetve más alternatív szervezetekben, de több környezetvédelmi szakember is csatlakozott a párthoz. Az MZP taglétszáma az első általános országgyűlési választáskor körülbelül 600 fő volt. A MZP szervezet építését jelentősen nehezítette, hogy az 1980-as évek környezetvédő mozgalmaiban részt vevők jelentős része más politikai pártokhoz csatlakozott. Az MZP a fő célja szerint a jövő társadalmát ökológiai alapokon kívánta felépíteni. Fontosnak tartották a bázisdemokrácia intézményét. Hangsúlyozták az erőszakmentességet. Kiálltak a kisebbségek jogai, valamint a nemzeti kultúra megőrzése mellett. Szükségletorientált, környezeti adottságokhoz igazodó, energia-, erőforrás- és környezetkímélő decentralizált piacgazdaságon alapuló gazdasági rendszert szerettek volna kiépíteni (Vida 2011, 446–447.; M. Kiss – Vida 2005, 673.; Szabó M. 1999, 29.; Hubai 2001, 90.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1990-es általános országgyűlési választásokon az MZP 14 egyéni jelöltet és 4 területi listát állított, országos listát nem tudott állítani. Az első fordulóban 17 951 listás szavazatot szereztek, ez 0,36%-os arányt jelentett, és egy egyéni jelöltjük sem jutott a második fordulóba (Nemzeti Választási Iroda honlapja). Ez az jelentette, hogy nem sikerült parlamenti képviselethez jutniuk, sőt még állami költségvetési támogatásra sem szereztek jogosultságot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MZP választási sikertelenségének több oka volt. A környezetvédelmi konfliktusok hiánya és a környezetvédelemmel kapcsolatos általános konszenzus miatt az első általános országgyűlési választáson a „zöld” témák jóval kisebb hangsúlyt kaptak, mint más ügyek (Mikecz 2012, 72.). Az első általános országgyűlési választásokon olyan hatalom- és gazdaságpolitikai kérdések és viták voltak főleg napirenden, amelyekre a magyar ökológiai mozgalom nem tudom érdemben választ adni. Az ökologisták életminőséget és másként fejlődést, a környezet- és természetvédelmet hangsúlyozó programja és retorikája elsikkadt az életszínvonal esését hozó gazdasági válságban (Szabó M. 1999, 16.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A párt megalakulása is későinek tekinthető, egyrészt a már fentebb említett tény miatt, hogy addigra a környezetvédelemi mozgalmakban részt vevők egy jelentős része más pártokban vállalt szerepet. Ez szervezeti gyengeséget okozott. Láthattuk, az MZP csak négy területi listát állított, és így nem tudott országos listát állítani, amúgy is mind a 20 területi listát fel kellett volna állítaniuk, hogy esélyük legyen a küszöb átlépésére, így már a jelöltállítási szakasz végére eldőlt, hogy nincs esélye a törvényhozásba jutni. Másrészt azért is volt késői, mert így a párt lemaradt az EKA- (Ellenzéki Kerekasztal) és NEKA- (Nemzeti Kerekasztal) tárgyalásokról. Ez a következők miatt jelentett az MZP versenyhelyzetében hátrányt: A kerekasztal tárgyalások növelték az EKA-tagok és kívül maradók közti ismeretségbeli különbséget, azáltal, hogy a pártszervezés legkritikusabb időszakában az EKA tagjai felé fordították a média és a lehetséges pártaktivisták figyelmét. Ez nemcsak elősegítette a pártok intézményesülését, de talán döntően befolyásolta az 1990-es általános országgyűlési választások kimenetelét is (Tóka 2005, 249–250.). Az EKA- és a NEKA-tárgyalások az addig alig ismert ellenzéki pártok vezetőinek biztosítottak nyilvános szereplési lehetőséget és tették őket országosan ismert politikusokká (Stumpf 1990, 389.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A választási kudarc kiélezte a feszültségeket a Magyarországi Zöld Pártban. A legfőbb ellentét a fővárosi és a vidéki szervezetek között alakult ki. Az alternatív mozgalmakban részt vevő hét alapító tagot kizártak, illetve többen önkét távoztak a pártból. 1990 júniusában a párt élére Brezovits László személyében elnököt választottak, de mellé választottak három társelnököt, Gyulay Iván miskolci ökológus-muzeológust, Ilosvay Györgyöt Szegedről és Szita Károly Somogy megyei környezetvédelmi főmérnököt. Utóbbi társelnök csak 1990 őszéig maradt ebben a tisztségében, ugyanis ekkor a Fidesz jelöltjeként Kaposvár alpolgármesterévé választották. Helyére a társelnöknek Medveczki Zoltán erdészt választották (Vida 2011, 447.; M. Kiss – Vida 2005, 674.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1993 elejére a Magyarországi Zöld Pártban ismét kiéleződtek az ellentétek. Gyulay Iván és Ilosvay György társelnökök januárban kiléptek a pártból, és követte őket több vidéki szervezet. 1993. március 28-i pártkongresszuson Medveczky Zoltánt választották a párt elnökévé, akinek a vezetése alatt meglehetősen eklektikus programot dolgoztak ki. Életvédelmi ideológiát dolgoztak ki, antiliberális, antiszemita és antikommunista programot hirdettek meg. A környezet- és egészségvédelemre helyezték a fő hangsúlyt. Ellenezték a profitérdekű gazdaságot. Támogatták a nagymarosi vízlépcső megépítését, és további víztározók építését szorgalmazták, Ellenzték a NATO-csatlakozást. A köztársaságot egy sajátos zöld államformával kívánták felváltani (Vida 2011, 447–448.; M. Kiss – Vida 2005, 674.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MZP-ből kiszorulók 1993. június 15-én Zöld Alternatíva, Magyarországi Zöldek Szövetségé (ZA) néven új pártot hoztak létre. A szervezet élére egy női és egy férfi társelnököt választottak Schmuck Erzsébet közgazdász, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke, az MZP alapítótagja és Droppa György, a Duna Kör ügyvivője, az SZDSZ Zöld Körének egyik szervezője személyében. Programjukban a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését, a természetkímélő mezőgazdasági termelés bővítését és az alternatív energiaforrások használatát szorgalmazták. 1994 januárjában Jávor Károly tájtervező mérnök, volt MDF-es, ekkor már független országgyűlési képviselő is csatlakozott a párthoz, így egy pár hónapra parlamenti képviselethez is jutott a ZA (Vida 2011, 484.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1994-es általános országgyűlési választások során az MZP 18 egyéni jelöltet és 7 területi listát tudott állítani, így országos listára állításra is jogosultságot szerzett. Az első fordulóban összesen 8811 listás szavazatot (0,16%) szereztek, és egy egyéni jelöltjük sem jutott a második fordulóba (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Zöld Alternatíva 6 egyéni jelöltet és 1 területi listát tudott állítani. A jelöltállítási időszak vége előtt látták már a Zöld Alternatíva vezetői, hogy nem fog sikerülni az országos listaállítás, és tárgyalásokat kezdeményeztek az Agrárszövetséggel (ASZ). Ennek eredményeként Droppa György az ASZ budapesti listáján a 3. helyet kapta meg, míg Schmuck Erzsébet az ASZ országos listáján a 10. helyre került. A Zöld Alternatíva végül 849 (0,01%) listás szavazatot ért el, egy egyéni jelöltje sem jutott a második fordulóba. Az Agrárszövetség 2,1%-os eredményt ért el országosan, így Droppa György és Schmuck Erzsébet innen sem jutott be a törvényhozásba (Nemzeti Választási Iroda honlapja; Vida 2011, 484.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A választási sikertelenség után az MZP tevékenysége alább hagyott, 1995 novemberében Stekler Ottó technológus, az MZP korábbi alelnöke, pártigazgatója kilépett a pártból (Vida 2011, 448.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Zöld Alternatíva vezetősége úgy döntött, hogy inkább a civil szervezetekre jellemző tevékenységet fognak folytatni a jövőben, és továbbra is a környezetvédelmi problémákra helyezik a hangsúlyt. A következő években az egyik fő céljuk a bős–nagymarosi vízlépcső megépítésének megakadályozása volt, és olyan eseményeken vettek részt, mint a garéi hulladékégető erőmű megépítése, a péceli hulladéklerakó, a komlói akkumlátorbontó, a pécsi uránbánya, a lábatlani vörösiszap-tározó, a győri veszélyeshulladék-égető erőmű elleni tiltakozó akciók (Vida 2011, 484.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stekler Ottó 1995. december 22-én Nyíregyházán Magyar Szociális Zöldpárt (MSZZP) néven pártot alapított, amelynek ő lett az elnöke. Céljuk a gazdasági fejlődés meggyorsítása volt a „zöld” tudományos és technológiai megoldások alkalmazásával, a magyar közélet progresszív átalakítása, a nemzeti függetlenség megteremtése, az élővilág megmentése, a magyar érdekek képviselete, a magyarság egyetemes értékeinek, erkölcsének és kultúrájának megőrzése (Vida 2011, 434.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1998-as országgyűlési választásokra készülődve a Zöld Alternatíva 1997. október 5-én hat másik parlamenten kívüli párttal és tizenhárom civil szervezettel választási együttműködést hozott létre Együtt Magyarországért Unió (EMU) néven. Az EMU legmeghatározóbb szervezete a Köztársaság párt volt, amelynek elnöke, Magyar György lett az EMU elnöke is (Hubai 2001, 106.; Vida 2011, 479–480.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1998-as általános országgyűlési választások során a Magyarországi Zöld Párt 6 egyéni jelöltet állított, nem tudott területi listát állítani, és egy egyéni jelöltje sem jutott a második fordulóba, így ismét nem sikerült parlamenti képviselethez jutnia (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Szociális Zöld Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2 egyéni jelölt állított, és egy területi listát. Végül 3052 listás szavazatot (0,07%) kaptak, egyik egyéni jelölt sem szerzett mandátumot (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Együtt Magyarországért Unió 33 egyéni jelöltet és 9 területi listát állított, így országos listát is tudott állítani, amelyen Droppa György a 7. helyet kapta. Az EMU végül országosan 0,19%-os szavazatarányt ér el, és egy jelöltje sem jutott a törvényhozásba (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1998-as országgyűlési választások után az EMU szétesett, és a Zöld Alternatíva ismét önállóan működött tovább, és belső viszályok törtek ki. 1998 júniusában Schmuck Erzsébet társelnök kilépett a pártból, helyette Márczis Márta lett a női társelnök (Vida 2011, 484–485.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Zöld Alternatíva 2000. június 3-án egyesült a Szociáldemokrácia 2000 Alapítvánnyal és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalommal, és Zöld Demokraták néven új pártot hoztak létre, amelynek élére két társelnököt választottak Droppa György és Podkoniczky István, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt volt főtitkára személyében (Vida 2011, 486.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Zöld Demokraták végül 2001. november 29-én részt vettek az Összefogás Magyarországért Centrum (Centrumpárt) létrehozásában, hogy annak keretében induljanak a 2002-es általános országgyűlési választásokon. A Centrumpárt elnöke Kupa Mihály lett, a 9 tagú elnökségbe bekerült Droppa György is (Vida 2011, 456–457.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2002-es általános országgyűlési választásokon Medveczki Zoltán vezetésével ismét elindul a Magyarországi Zöld Párt, és 7 egyéni jelöltet állítottak, nem tudtak egy területi listát sem állítani, egy egyéni jelöltjük sem jutott a második fordulóba. Így az MZP negyedik próbálkozásra sem tudott országgyűlési képviselői mandátumot szerezni (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Centrumpárt sikeresen abszolválta a jelöltállítási időszakot, hisz a 176-ból 126 egyéni választókerületben sikerült jelöltet állítania, és mind a 20 területi listát is fel tudta állítani. Droppa György a Centrumpárt országos listáján a 4. helyre került. A választási szereplés azonban nem hozott átütő sikert, mivel a Centrumpárt 3,9%-os országos eredménnyel nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt, és egy egyéni mandátumot sem nyert (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Zöld Demokraták 2003. novemberi kongresszusuk során fuzionáltak több kisebb párttal és civil szervezettel, ezek közül a legismertebb a 2002-es országgyűlési választáson országos listát állító Új Baloldal Párt volt. A szervezet új neve Zöld Demokraták Szövetsége (ZDSZ) lett. Az elnök Droppa György lett, a két elnökhelyettes Schiller László és Köteles Lajos lettek, az elnökségbe bekerült az MZP egykori elnöke Brezovits László és Növényi Norbert birkózó, színész is (Vida 2011, 486–487.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Zöld Demokraták Szövetségének részvétele a Centrumpártban 2004. december 31-ig tartott, ekkor kiléptek az egyre gyengülő pártból, és úgy döntöttek, visszatérnek az önálló működéshez. Tiltakoztak a dunaújvárosi gázmotoros erőmű, a győri és a rákospalotai hulladékégető ellen, kritizálták a Margit-sziget fejlesztési elképzeléseit, és felemelték a hangjukat az atomenergia felhasználása ellen is (Vida 2011, 487.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2005. október 8-án egy újabb zöldpárt jött létre Magyarországon Élőlánc Magyarországért néven. A szervezetet Lányi András író, egyetemi oktató, a Duna Charta és a Védegylet egyik alapítója hozta létre. A párt élére ötfős kollektív elnökséget választottak, amelynek tagja Lányi mellett Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök, Ertsey Attila építész, Kajner Péter közgazdász és Orosz István esszéista, a Beszélő című szamizdat folyóirat egykori nyomdásza lett. A párt megalakítása ellen a Duna Kör és a Védegylet is tiltakozott, mert időszerűtlennek találták a párttá alakulást. 2006. január 28-án a génmódosított növények termesztése és árusítása ellen tiltakozó akciót szerveztek, és kétezer ember részvételével élőláncot alkottak az Országház köré. Majd ebben a témában két hónap alatt 12 ezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek, amelyet átadtak a Gyurcsány-kormány részére. Utcaszékházat állítottak fel, hogy közelebb kerüljenek a választókhoz. Sikeresen tiltakoztak Budapesten a Liszt Ferenc téri fakivágások ellen, vagy részben sikeresen a régi zsidó negyed épületeinek elbontása ellen. (Vida 2011, 361.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2006. január 19-én Ács László vállalkozó vezetésével kivált egy csoport a Zöld Demokraták Szövetségéből, és január 22-én Szeghalmon Ács László elnökletével Zöldek Pártja néven alapítottak új pártot. A pártalapítás után további helyi szervezetek léptek ki a ZDSZ-ből. (Vida 2011, 487–488.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2006-os általános országgyűlési választásokon a ZDSZ csak egy egyéni képviselőjelöltet állított, aki nem jutott a második fordulóba (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Zöldek Pártja 13 egyéni képviselőjelöltet és 3 területi listát tudott állítani. Összesen 2 870 (0,05%) listás szavazatott kaptak, és egy egyéni jelöltjük sem jut a második fordulóba (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Élőlánc Magyarországért 4 egyéni képviselőjelöltet állított, területi listát nem tudott állítani. Egy egyéni jelöltje sem jutott a második fordulóba (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Lehet Más a Politika (LMP) társadalmi mozgalomként 2008. október 8-án alakult meg hat helyszínen: Budapest, Debrecen, Győr, Nyíregyháza, Szeged. Gyökerei a Védegyletig nyúlnak vissza, vezetői közül többen, köztük Schiffer András, Jávor Benedek és mások onnan váltak ki, miután Lányi András és társai megalakították az Élőlánc Magyarországért elnevezésű pártot, és a civil szervezet kettészakadt. Az LMP megalakulását tehát sok éves civil, mozgalmi munka előzte meg, a párt számíthatott azokra a szellemi teljesítményekre, aktivistahálózatokra és mozgósítási tapasztalatokra, amelyek a különböző tiltakozó akciók során halmozódtak fel. Az LMP 2009. január 15-ei formai megalakítása után, 2009. február 14–15-én tartotta alakuló kongresszusát. Itt megválasztották a pártot irányító tizenhárom tagú választmányt: Ivády Gábor, Jávor Benedek, Mező János, Mile Lajos, Pinczés Bálint, Priksz Gábor, Rauschenberger Péter, Sallai R. Benedek, Schiffer András, Szabó Rebeka és Szabó Tímea. Az ökopárt legfőbb célkitűzései között az egészséges emberhez méltó környezet és a jövő nemzedékek életfeltételeinek megóvása, a globális ökológiai folyamatok elleni küzdelem, a fenntartható gazdaság létrehozása, a társadalmi igazságosság érvényre juttatása, önrendelkező demokrácia, elszámoltatható állam megteremtése, korrupció elleni harc és a pártfinanszírozás rendezése szerepelt. Az LMP magát teljesen új, a korábbi elittől független, azzal szemben álló pártként határozta meg, célja a korábbi törésvonalaktól független, új stílusú politizálás volt (Vida 2011, 393–394.; Tóth A. 2013, 196.; Mikecz 2012, 65.; Tóth L. 2014, 4.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2009-es Európai Parlamenti választásokon a Humanista Párttal közösen indultak, országosan a szavazatok 2,61%-át szerezték meg, így nem lett egy EP-képviselőjük sem (Vida 2011, 394.; Tóth A. 2013, 206.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Humanista Párt az EP-választás után felmondta az LMP-vel a választási szövetséget. Az LMP az MSZP közeledését pedig elutasította. A párt erőteljes antikorrupciós kampányba kezdett, de mellette sikerrel tiltakozott a sávolyi motorpálya-beruházás ellen, és azt elérték, hogy a parlament kimondja a cianidos bányászati technológiák tilalmát. A koppenhágai klímakonferencia idején a Hősök terén a párt több száz aktivistája hőmérőt formázva hívta fel a figyelmet az éghajlatváltozás kérdésére (Fábián 2010, 463.; Vida 2011, 394–395.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A látványos akciók ellenére 2010 tavaszán csak 600 fő körül mozgott az LMP taglétszáma, s ez éreztette is a hatását a 2010-es általános országgyűlési képviselő választások során. Nem kis gondot okozott nekik jelölteket találni, és akadozott az ajánlószelvények gyűjtése is, de végül sikerült 92 egyéni jelöltet állítani, amelyek úgy oszlottak meg, hogy a 20 területi listát, és így az országos listát is fel tudta állítani a párt (Vida 2011, 394.; Tóth A. 2013, 207.; Nemzeti Választási Iroda honlapja). Ezzel már a kampánynak ebben a szakaszában sokkal jobb teljesítmény tudott nyújtani, mint a korábbi zöldpártok próbálkozásai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2010-es országgyűlési választásokon az LMP 383 876 szavazatot szerzett, ami 7,48%-os eredményt jelentett, 16 mandátumot szerzett, így bejutott a törvényhozásba (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az LMP a parlamentbe jutás után felelős ellenzéki párt szerepét kívánta betölteni, olyan szakpolitikai javaslatokkal álltak elő, amelyekről azt remélték, hogy azokkal a kormányzáshoz is hozzájárulhatnak. Azonban az általuk elképzelt szerep nem valósulhatott meg, mivel az alkotmányozó többséggel rendelkező Fidesz–KDNP közjogi reformjai során nem fogadta be az LMP javaslatait. Ezért az LMP nem elégedett meg azzal, hogy a parlamentben hangoztassa a véleményét, hanem utcai tiltakozó akciókat is kezdtek szervezni. 2011. december 23-án „Új ellenállást” hirdettek meg a kormány politikájával szemben, ez utcai tiltakozó mozgalmak sorozatát jelentette volna. A párt társadalmi támogatottságát azonban nem tudta növelni, a tagságának létszáma stagnált, és a tüntetéseire alig tudott pár száz embernél többet mozgósítani (Tóth A. 2013, 211–214.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Parlamenti pártként az első kihívással akkor találkozott az LMP, amikor a volt miniszterelnök Bajnai Gordon 2012. október 23-án visszatért a magyar belpolitikai életbe, és létrehozta az Együtt 2014 nevű szervezetet, amelynek az volt a fő célja, hogy összefogja a különböző ellenzéki szervezeteket, hogy azok közösen induljanak a Fidesszel szemben a 2014-es országgyűlési választáson. Az Együtt elsőként az LMP-t kereste meg szövetségkötés céljából (Lakner 2017, 161.; Tóth L. 2014, 6.; Szoboszlai 2016, 387.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eredetileg 2011 júliusában az LMP színeiben politizáló Karácsony Gergely tette azt javaslatot, hogy a Fidesz által minősített többséggel hozott törvények megváltoztatása érdekében létre kell hozni majd egy technikai koalíciót, amelyben minden ellenzéki párt, így a Jobbik is részt vesz, és így kell elindulni a következő országgyűlési választásokon (Tóth L. 2014, 4–5.). Az LMP-ben már korábban is két szárny alakult ki azon megosztottság mentén, hogy a párt együtt működjön-e az MSZP-vel. Bajnai Gordon ajánlata ezt a konfliktust erősítette fel. Az egyik oldalon a Schiffer András vezette szárny állt, ők voltak azok, akik a párt teljes önállósága mellett álltak, velük szemben a Jávor Benedek, Karácsony Gergely és Szabó Tímea vezette szárny az ellenzéki erők összefogását kívánta előmozdítani. Az LMP a 2012. november 17-ei kongresszusán tárgyalta először a kérdést, ahol hosszas vita után a Schiffer-szárny került többsége. 2013. január 26-án újra tárgyalták a kérdést, de a kongresszus többsége megerősítette a korábbi döntést (Lakner 2017, 161.; Tóth L. 2014, 6.; Szoboszlai 2016, 386–387.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kongresszust követően a Jávor–Karácsony–Szabó-szárny kilépett a pártból és annak frakciójából, és 2013. február 17-én létrehozta a szintén zöldpártnak definiált Párbeszéd Magyarországért Mozgalmat. Az LMP parlamenti frakciójából összesen 8 képviselő távozott, ami annak megszűnését eredményezte, illetve a Párbeszéd sem tudott frakciót alapítani (Lakner 2017, 161.; Szoboszlai 2016, 387.; Tóth A. 2013, 217–222.; Tóth L. 2014, 6.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az LMP kongresszusa 2013. március 24-én a párt két társelnökévé választotta Schiffer Andrást és Szél Bernadettet. Az LMP a hatékonyságnövelés miatt és azért döntött a társelnöki rendszer bevezetése mellett, mert a legtöbb európai zöldpárt is társelnöki rendszert működtet (Index.hu 2013. 03. 24.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Párbeszéd 2013. március 8-án választási szövetséget kötött az Együttel, amely akkor alakult párttá (Tábori 2018, 56.; Tábori 2022). Majd az MSZP, az Együtt és a DK közötti versengés eldőlte után végül 2014. január 14-én az MSZP, a DK, az Együtt, a PM és a Magyar Liberális Párt (MLP) választási szövetséget kötött, amely értelmében mindenhol közös egyéni jelölteket és közös országos listát állítottak (Lakner 2017, 160–161.; Tóth L. 2014, 6.; Szoboszlai 2016, 400–401.; Tábori 2018, 56.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az LMP kitartott a korábbi álláspontja mellett, és a 2014-es általános országgyűlési választásokon is önállóan mérették meg magukat (Tóth L. 2014, 7.). A 2014-es általános országgyűlési választások során az LMP 269 414 szavazatot szerzett, ami 5,36%-os eredményt jelentett, ezzel 5 mandátumot tudott szerezni a párt, és frakciót alakíthatott a törvényhozásban (Nemzeti Választási Iroda honlapja; Magyar Országgyűlés honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP a leadott érvényes szavazatok 25,67%-át, 1 290 806 szavazatot szerzett, ezzel a második helyen végzett, 38 mandátumuk lett a törvényhozásban. Közülük azonban csak az MSZP tudott frakciót alakítani, míg a PM politikusai közül egyedül Szabó Tímea szerzett mandátumot (Nemzeti Választási Iroda honlapja; Magyar Országgyűlés honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2014-es EP-választásokon az LMP 116 904 (5,04%) szavazatot szerezve 1 mandátumhoz jutott (Meszerics Tamás), míg a PM az Együttel indult, ők 168 076 (7,25%) szavazatot kaptak, amely szintén 1 mandátumot ért, és mivel Bajnai Gordon nem vette át az EP-mandátumát, így Jávor Benedek, a PM politikusa kapta azt meg (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az LMP történetében újabb változást az jelentett, amikor 2016. május 30-án Schiffer András társelnök bejelentette, hogy 2016. június 1-jével lemond a társelnöki megbiztatásról és augusztus 31-ével a parlamenti mandátumáról is. 2016. július 16-án az LMP Szél Bernadett mellé társelnöknek a korábban a Fideszben politizáló Hadházy Ákost választotta, aki egyben megkapta Schiffer András mandátumát is (Index.hu 2016. 05. 31.; Mandiner.hu 2016. 05. 31.; Index.hu 2016. 07. 16.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2018-as választásokhoz közeledve megint az volt a fő kérdés, hogy az egyes ellenzéki erők milyen választási szövetséget hozzanak létre a Fidesz legyőzése érdekében. Hosszas viták után végül a 2014-ben közösen indulók nem állítottak közös listát. 2017 decemberében előbb az dőlt el, hogy az MSZP és a DK külön listát állít. Ugyanakkor az egyéni választókerületek tekintetében megegyeztek, hogy a két párt nem indít egymással szemben jelölteket. Majd az dőlt el, hogy az MSZP és a PM közös listát állít, amelyen helyet kapnak az MLP politikusai is, és Karácsony Gergely lesz a listavezető, mint a három párt miniszterelnök-jelöltje. Mellette a PM felmondta az egyre inkább eljelentéktelenedő Együttel a megállapodást. Az LMP a négy évvel korábbihoz hasonlóan szintén az önálló indulás mellett döntött (Tábori 2018, 56–57.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2018-as választási kampány során többször felmerült, hogy a teljes ellenzéknek meg kellene egyeznie az egyéni jelöltek tekintetében. Ezen elképzelések szerint, az MSZP, a PM, a DK és az Együtt mellett, az LMP-t, a Jobbikot és a Momentum Mozgalmat is be kellene ebbe vonni. Azonban ez nem valósult meg, néhány egyéni választókerületben a baloldali pártok még megegyeztek, és kölcsönösen visszaléptek egymás javára, illetve volt, ahol egyoldalúan visszaléptek a másik javára, de a Jobbik ebből teljesen kimaradt (Tábori 2018, 57.; Tóth Cs. – Szabó A. 2018, 24–25.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az LMP 404 429 (7,1%) szavazatot szerzett, és 8 mandátuma lett, ezzel ismét frakciót alakíthatott. Az MSZP–PM szövetség 682 701 (11,99%) szavazatott kapott, és 20 mandátumot szerzett, ebből 3 fő tartozott a Párbeszédhez, amelynek végül úgy lett frakciója, hogy az MSZP-s Burány Sándor és az MLP-s Bősz Anett hozzájuk csatlakozott, hogy meg legyen az 5 fő, majd Bősz Anett távozása után a független Mellár Tamás belépésével tudták megtartani a frakciót. (Nemzeti Választási Iroda honlapja; Magyar Országgyűlés honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A választás után az LMP-ben felszínre törtek a feszültségek. Hadházy Ákos már a választás másnapján lemondott a társelnöki tisztségről, majd néhány nappal később összevitatkozott Sallai R. Benedekkel, ami tettlegességig fajult. Közben az LMP etikai bizottsága eljárást indított többek között Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök ellen is az országgyűlési választás előtt más pártokkal folytatott tárgyalások miatt. Hadházy Ákos végül a pártból is kilépett. A tisztújítás során Szél Bernadettet választották újra a párt női társelnökének, míg a férfi társelnök Keresztes László Lóránt lett. Júliusban véget ért az etikai bizottság vizsgálata, és ennek eredményeként Szél Bernadetett és Ungár Pétert három évre eltiltották bármely párttisztség viselésétől, Schmuck Erzsébetet pedig két évre. Az eltiltás ellenére Szél Bernadett társelnök maradhatott, majd augusztusban végül lemondott erről a tisztségről, majd októberben távozott az LMP parlamenti frakciójából is. Októberben Szél Bernadett helyére a korábban az MSZP-ben politizáló Demeter Mártát választották meg női társelnöknek (Origo.hu 2018. 08. 22.; Magyar Országgyűlés honlapja; Index.hu 2018. 10. 20.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2019-es EP-választásokon az LMP 75 498 szavazatot szerzett, ami csak 2,18%-os eredmény volt, így nem sikerült EP-mandátumot szereznie. A Párbeszéd az MSZP-vel indult közösen, és 229 551 (6,61%) szavazatot kaptak, egy mandátumhoz jutottak, amelyet az MSZP-s Újhelyi István töltött be, így a Párbeszéd színeiben Jávor Benedek nem jutott mandátumhoz (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sikertelen EP-választás után az LMP teljes elnöksége lemondott, júliusban Kendernay Jánost választották a párt férfi társelnökének, női társelnököt ekkor nem tudtak választani. Később, novemberben Schmuck Erzsébet lett az LMP női társelnöke (Index.hu 2019. 11. 23.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2019-es önkormányzati választások során a Párbeszéd férfi társelnökét, Karácsony Gergelyt a Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP jelöltjeként Budapest főpolgármesterévé választották (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2018-as országgyűlési választások után az ellenzéki oldalon még erőteljesebben felmerült, hogy az ellenzéknek teljes mértékben össze kell fognia az Fidesz leváltása érdekében. Erről többkörös tárgyalássorozatot folytattak, illetve részben tesztelték is (a 2019-es önkormányzati választások, időközi választások során). 2020. december 20-án született egy előzetes megállapodás a DK, az MSZP, a PM, az LMP, a Momentum és a Jobbik között, hogy a 2022-es általános országgyűlési választásokon mind a 106 egyéni választókerületben közös jelölteket állítanak, közös országos listát állítanak, közös miniszterelnök-jelöltjük lesz, és közös programot dolgoznak ki. A közös egyéni jelölteket és a közös miniszterelnököt előválasztások tartásával választják ki, amit le is bonyolítottak 2021 őszén (Tábori 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2022-es országgyűlési választások során a DK–Jobbik–Momentum–MSZP–LMP–P listán 1 947 331 (34,44%) szavazatott szerzett (Nemzeti Választási Iroda honlapja).

Összegzés

Felhasznált irodalom

1 Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00014 azonosítószámú „Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave