A vallási beállítódás befolyásoló hatása
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_68/#m1382gveap_68 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_68/#m1382gveap_68)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_68/#m1382gveap_68)
Matematikai összefüggést, mint szinte minden kérdésnél, itt is találtunk a vallásosság mentén, de csak abban a táblában, ahol már nem szerepel a korábban számba vett globális felmelegedés. A vallásos válaszadók érzékenyebbek a szegénység (és élelmiszerhiány) problémájára, míg a nem vallásosak a túlnépesedést, valamint a terrorizmust említették az átlagosnál szignifikánsan több alkalommal.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_69/#m1382gveap_69 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_69/#m1382gveap_69)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_69/#m1382gveap_69)
A politikai vélemény mentén is úgy véltük, hogy érdekes összefüggéseket találtunk. Feltételeztük például, hogy a baloldaliak érzékenyebbek a szegénység problematikájára, illetve azt, hogy a szegénység kérdéskörét választók bal-jobb skálás mutatója kisebb, mint a leggyakrabban említett globális felmelegedés mutatója, de csalódnunk kellett. Eredményeink azt mutatták, hogy a szegénység kérdése nem érinti meg jobban a baloldaliakat, mint a jobboldaliakat, hiszen míg a világproblémákkal foglalkozók átlaga a bal-jobb skálán 5,3 pontérték, addig a szegénységet a három világprobléma közé választók indexe 5,4 – tehát egy hajszállal jobbra tolódott. Inkább baloldali (4,9) viszont a népességnövekedést is a legfőbb problémák közé sorolók beállítódása. (Ez utóbbi párhuzamosságot mutat a „nem vallásosak” véleményével.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_70/#m1382gveap_70 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_70/#m1382gveap_70)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_70/#m1382gveap_70)
A kutatásban szereplő összetett kérdés volt a következő: „Megítélése szerint milyen következmények várhatók az éghajlatváltozás kapcsán? Mennyire valószínű az, hogy...
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_71/#m1382gveap_71 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_71/#m1382gveap_71)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_71/#m1382gveap_71)
-
számos állat- és növényfaj kipusztul,
-
a tengerszint megemelkedése miatt az alacsonyan fekvő szigetek és tengerpartok víz alá kerülnek,
-
a heves esőzések, viharok, aszályok nagy tömegeket tesznek ki az éhségnek és betegségeknek,
-
az erőszakos konfliktusok száma drámaian megemelkedik,
-
egyes emberi és állati betegségeket terjesztő kórokozók nagymértékben elszaporodnak és megerősödnek,
-
az emberek nagy számban menekülnek az élelmiszer- és ivóvízhiány miatt a konfliktusok által sújtott területekről,
-
növekednek a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek,
-
a fejlettebb és a fejletlenebb térségek közötti különbségek kiéleződnek,
-
növekszik a hőség okozta halálozások aránya?”
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_72/#m1382gveap_72 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_72/#m1382gveap_72)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_72/#m1382gveap_72)
Az alkérdéseknél átlagot számítottunk, ami alapján a legmagasabb értéket a „növekszik a hőség okozta halálozások aránya” (3,61), valamint a „számos állat- és növényfaj kipusztul” (3,58) esetében figyelhetjük meg. E válaszok alapján tehát megállapítható, hogy a megkérdezettek az éghajlatváltozás következményei között inkább az élővilág populációjában bekövetkező negatív irányú változásokat valószínűsítik. Legkevésbé az erőszakos konfliktusok számának drámai növekedését (3,09) tartják elképzelhetőnek. (A válaszadók nem félnek a háborútól, amint azt a globális világproblémák felsorolási gyakoriságánál is láthattuk.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_73/#m1382gveap_73 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_73/#m1382gveap_73)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_73/#m1382gveap_73)
A három attribútumra redukált vallásosság változó (vallásos, részben vallásos, nem vallásos) bevonásával némely kérdések esetében szignifikáns összefüggés mutatkozott. A vallás túlságosan elterjedt társadalmi-kulturális jelenség ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_74/#m1382gveap_74 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_74/#m1382gveap_74)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_74/#m1382gveap_74)
A vallás teológiai, szociológiai és pszichológiai elemzései azt sugallják, hogy a vallásosság pozitívan kapcsolódik a transzcendenciát erősítő, a társadalmi rendet megőrző és az egyént a bizonytalanságtól védő értékekhez.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_75/#m1382gveap_75 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_75/#m1382gveap_75)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_75/#m1382gveap_75)
A vallást sokoldalú, megtestesült intézményként kell értelmezni, amely jelentős társadalmi és politikai jelentőséggel bír. A vallás széles körű értelmezése lehetővé teszi, hogy a fenntarthatóságot szolgáló társadalmi értékekkel foglalkozó kutatások összekapcsolódhassanak a társadalmi átalakulás elméleteivel. A vallásosság és a környezeti attitűdök, viselkedés közötti kapcsolat, valamint a vallási identitás és a környezetbarát értékek közötti összefüggések összetettek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_76/#m1382gveap_76 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_76/#m1382gveap_76)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_76/#m1382gveap_76)
Egyes kutatók szerint a politikai ideológia és a gazdasági helyzet közvetítő hatása sokkal meghatározóbb tényező, mint a vallásosság önmagában, és ez kultúránként nagyon eltérő lehet (Ester–Seuren 1992). Schwartz és Huismans (1995) szerint a vallásosság pozitív kapcsolatban van a jótékonysággal, a biztonságra törekvéssel, a jóindulat, a hagyomány, a konformitás és a biztonság értékeivel, és negatív kapcsolatban a hatalom, a teljesítmény és az önirányítás értékeivel. A vallásos emberek magasra értékelték a társadalmi és egyéni rend megőrzését elősegítő értékeket.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_77/#m1382gveap_77 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_77/#m1382gveap_77)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_77/#m1382gveap_77)
Hand és Van Liere (1984) úttörő jelentőségű tanulmányukban a vallási értékorientációk és a környezeti attitűdök közötti összefüggéseket vizsgálták empirikus módszerekkel. Kutatásuk középpontjában az a kérdés állt, hogy a hagyományos, az ember természet feletti uralmát hangsúlyozó világszemlélet miként befolyásolja az egyének környezettel kapcsolatos viselkedését. Ennek mérésére dolgozták ki az úgynevezett új környezeti paradigmát (New Environmental Paradigm), amely egy attitűdskála formájában ragadja meg a környezeti értékorientációkat, és hangsúlyozza a természet sérülékenységét, az ökológiai korlátok létezését, valamint az emberi tevékenység környezetre gyakorolt negatív hatásait. Hand és Van Liere eredményei szerint azok az egyének, akik erősebben azonosultak a hagyományos vallási tanításokkal – különösen az ember természet feletti uralmát hangsúlyozó nézetekkel –, általában alacsonyabb szintű környezeti aggodalmat mutattak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_78/#m1382gveap_78 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_78/#m1382gveap_78)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_78/#m1382gveap_78)
Ezzel szemben az új környezeti paradigma értékeivel azonosulók érzékenyebbek voltak az ökológiai problémák iránt. A tanulmány jelentősége abban áll, hogy elsőként nyújtott átfogó, mérhető keretet a környezeti attitűdök vizsgálatára, valamint rávilágított arra, hogy a vallási és kulturális értékek fontos szerepet játszanak a környezethez való viszony alakításában.Christopher D. Ives és Jeremy Kidwell (2019) tanulmányukban Van Riper és mtsai elképzelését ismertetik a vallási értékek három szintjéről mint elméleti keretről (egyéni, közösségi, intézményi). Ez a három szint kölcsönhatásban van egymással, és átjárható azzal a (gyakran elvileg világi) társadalmi-kulturális és ökológiai kontextussal, amelybe beágyazódnak. A formális intézményi skála magában foglalja a főbb vallások vagy felekezetek nyilvános nyilatkozatait. A közösségi skála az egyes egyházak, templomok vagy hitközségek tanításait és álláspontjait képviseli. Az egyéni skála az e közösségek egyes tagjai által vallott értékeket jelenti, amelyek igen változatosak lehetnek, és időnként ellentétesek is a többi skálán képviselt értékekkel (Ives–Kidwell 2019).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_79/#m1382gveap_79 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_79/#m1382gveap_79)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_79/#m1382gveap_79)
Ives és Kendal (2014) kutatásának célja annak felmérése volt, hogy az embereken keresztül a vallásnak milyen szerepe van a klímaváltozás elleni harcban. A vallás hatást gyakorol a környezeti fenntarthatóság szempontjából fontos értékekre és világnézetre (Rolston 2006). Bomberg és Hague (2018) munkája rávilágít a vallás lehetséges szerepére, amelynek hatását a környezeti változásokra reagáló társadalmakban a társadalmi alkalmazkodásra, a szélesebb körű alkalmazkodási erőfeszítések mozgósítására irányuló kísérletek irányába lehet felhasználni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_80/#m1382gveap_80 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_80/#m1382gveap_80)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_80/#m1382gveap_80)
Visszatérve az általunk vezetett kérdőíves felméréshez azt láthatjuk, hogy az állat- és növényfajok pusztulását nagyobb arányban prognosztizálják a magukat vallásosnak valló válaszadók a nem vallásosokkal szemben. Szintén ilyen irányú összefüggés mutatkozott a mennyire valószínű, hogy „a tengerszint megemelkedése miatt az alacsonyan fekvő szigetek és tengerpartok víz alá kerülnek” alkérdésre adott válaszok, valamint az „egyes emberi és állati betegségeket terjesztő kórokozók nagymértékben elszaporodnak és megerősödnek” lehetőségre érkező reflexiók esetében.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_81/#m1382gveap_81 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_81/#m1382gveap_81)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_81/#m1382gveap_81)
Mindezek mellett meghatározónak tűnt fel a vallásosság a legvalószínűbbnek tartott esemény, a hőség okozta halálozásszám növekedésének bekövetkezését illetően. Az összevont politikai beállítódás (inkább baloldali, közép, inkább jobboldali) kapcsán elmondható, hogy az inkább jobboldali válaszadók a fejlettebb és fejletlenebb térségek közti konfliktus kiéleződését kevésbé tartották valószínűnek, mint az inkább baloldali kategóriába sorolható megkérdezettek.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
