Mind a tanári, mind a tanulói megnyilatkozások kategorizálhatók tehát a bennük érvényesülő legfontosabb pragmatikai funkciók szerint (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2015; Asztalos 2020). Jelen kutatás egyes részvizsgálatainak részét képezi a tanári és a tanulói beszéd megnyilatkozásainak kategorizálása, mivel a megnyilatkozások legfontosabb pragmatikai funkcióinak elemzésével kép alkotható az egyes diskurzusszegmensek pragmatikai/kommunikációs céljairól. A tanári beszéd megnyilatkozástípusainak kategorizálásához a korpusz példáit és Antalné Szabó Ágnes (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015), míg a tanulói beszéd megnyilatkozástípusainak megállapításához a korpusz példáit és Asztalos Anikó kategorizálását (Asztalos 2020) vettem alapul. A monográfia a következő tanári megnyilatkozástípusok alapján elemzi a tanári megnyilatkozásokat:

A kutatásban tájékoztatónak tekintek minden olyan tanári megnyilatkozást, amely a tanórai tananyaghoz, a tanóraszervezéshez praktikusan kapcsolódó információk mellett valamilyen, a tanulók számára releváns információt közvetít a tanulók irányába. A korpusz példái alapján ilyen megnyilatkozások például az adott tanóra tanulási-tanítási folyamatához tágabb értelemben kapcsolódó közlések („T: A múlt órán a nyelvjárásokkal kezdtünk foglalkozni…” 10. online szinkrón tanóra, bevezető epizód, részlet). A magyarázó megnyilatkozások elsősorban a tananyaghoz kapcsolódó, az adott tanórán tanult szaktárgyi ismeretekről szóló információközlések: például fogalommagyarázatok, különböző szakmai szempontok körülírása stb. („T: … Szóelemzés, tehát ez a négy alapelve van a magyar helyesírásnak.” 18. jelenléti tanóra, bevezető epizód, részlet). Kérdő megnyilatkozásoknak tekintem azon tanári megnyilatkozásokat, melyek valamilyen kérdést, információkérést tartalmaznak, ezek lehetnek a tananyaghoz szorosan kapcsolódó szaktárgyi kérdések, de lehetnek óraszervező jellegűek is („T: … D14 megérkezett-e közben? 2. online szinkrón tanóra, bevezető epizód, részlet). Óraszervező megnyilatkozásként értékelek minden olyan jellegű tanári megnyilatkozást, amely valamilyen módon az adott tanóra szervezésének praktikus szempontjait foglalja magában: az adott tanórai tevékenységek jelölése, a különböző tanulási eszközökre/segédanyagokra/személtető anyagokra tett hivatkozások, a tanulók fizikai helyzetére vonatkozó instrukciók („T: …Vegyük elő a felszerelést!” 17. jelenléti tanóra, bevezető epizód, részlet). Feladatkijelölő megnyilatkozásként jelölök minden olyan tanári megnyilatkozást, amelyben valamilyen tanulók által elvégzendő, elsősorban már a tananyaghoz vagy a tanórai ráhangoláshoz kapcsolódó instrukció figyelhető meg („T: …mindenki egy igekötős igével fejezze ki a csetablakba, hogy hogy érzi magát, milyen állapotban van!” 1. online szinkrón tanóra, bevezető epizód, részlet). Az instrukciók felismerésében jelentős szerepet játszanak az instrukcióigék: a feladatelvégzéshez kapcsolódó legfontosabb tevékenységet jelölő igék beazonosításával a feladatkijelölő megnyilatkozások könnyen felismerhetők (Antalné Szabó 2006; Sáfrányné Molnár 2016a; Sáfrányné Molnár 2016b). Az értékelő megnyilatkozások leggyakrabban a tanulói beszédfordulók után közvetlenül jelennek meg: értékelő megnyilatkozásként értelmezek minden olyan megnyilatkozást, amely valamilyen módon a tanulói tevékenységet minősíti (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Grund 2021). A tanulói tevékenység ebben az esetben lehet az értékelő megnyilatkozást közvetlen megelőző nyelvi tevékenység, például egy tanári kérdésre adott tanulói válasz. De értékelő megnyilatkozásokként tekintek azokra a tanári megnyilatkozásokra is, melyek például a tanulói tevékenységeket összességében értékelik: „T: …Néhányotokat különösen megdicsérnélek, D3-t is, és D4-t is, te is nagyon ügyes voltál… (9. jelenléti tanóra, záró epizód, részlet). Végül a vizsgálatban minden olyan tanári megnyilatkozást fatikusnak minősítek, amely valamilyen módon a tanulókkal való kapcsolatra irányul: egyrészt lehetnek ezek a tanulókkal való személyes viszonyt ápoló megnyilvánulások (pl. nyelvi udvariassági formák, small talk elemek: „T: …és remélem, hogy jól éreztétek magatokat.” (15. jelenléti tanóra, záró epizód, részlet). Másrészt azokat a tanári megnyilatkozásokat is fatikusként értékelem, amelyek bármilyen módon a kontaktus megteremtéséhez/fenntartásához/zárásához kapcsolhatók: például a beszélőváltás folyamatainak nyelvi elemei, különböző kontaktusteremtő megnyilatkozások („T: Jó reggelt kívánok vagy jó napot, azt majd, kicsit sötét van, úgyhogy ez egy érdekes kérdés most…” 1. jelenléti tanóra, bevezető epizód, részlet). Mivel a tanári megnyilatkozástípusok tükrözik azokat a pragmatikai/kommunikációs célokat, amelyeket a tanár az adott megnyilatkozással el akar érni (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015), így feltételezhető, hogy egyes kommunikációs epizódok főbb kommunikációs és pragmatikai céljai a tanári megnyilatkozástípusok beazonosításával és vizsgálatával feltérképezhetők.

A tanórákon nemcsak a tanárok, hanem a tanulók is sokféle nyelvi cselekvést végeznek: véleményeket formálnak, információkat közölnek, felkiáltanak, kérdéseket tesznek fel stb. (Asztalos 2020). A tanulói beszédfordulók és megnyilatkozások száma jóval közelebb áll egymáshoz, mint tanári párjaik száma: a tanulók általában a tanári beszédfordulók értelmében cselekszenek, például egy-egy tanári kérdésre választ adnak. A tanulói megnyilatkozásoknak is számos típusa van, a jelen vizsgálat elemzéséhez használt megnyilatkozástípusok Asztalos Anikó kategóriái és jelen kutatás korpuszának példái alapján a következők (Asztalos 2020):