Mellékletek
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A tanóra sorszáma
|
A kapcsolatteremtő tanári és tanulói beszédfordulók
|
|
1. tanóra
|
T: Azt szeretném kérdezni, hogy azért, hogy lássam, hogy hogy vagyunk, meg mi van veletek, mindenki egy igekötős igével fejezze ki a csetablakba, hogy hogy érzi magát, milyen állapotban van! Próbáljunk meg ehhez egy vagy igekötős igét, de el tudok fogadni igekötős igenevet is válaszként! Jó? Ezt most rögtön be is lehet dobni, tehát nem kell megvárni a szokásos visszaszámolásaimat, hanem rögtön be is lehet dobni a csetablakba, ebből látom, hogy egyrészt mindenki itt van-e, másrészt milyen állapotban vagyunk, hogy vagyunk. [diákok válaszolnak a cseten]. Aha, milyen jó lenne visszaaludni mondja D1, elpusztulnék, uh, elvagyok, aha, megvagyok, jó, megfáradt, lemerülendő, meguntam, jaj istenem, aha, jó, értem, hogy a személyes demotiváltságomra vonatkozó kis óra eleji kommentem miért nem hatja meg az osztályt, hát azért, mert ti sokkal jobban kivagytok, mint én. Ezt én abszolút el tudom fogadni, és ha én lennék a helyetekben, karanténban tizenévesen, akkor valószínűleg én is így éreznék, nagyon kemény, aha. Azt hiszem a következő órát azzal kell kezdenünk, hogy ti tanácsoltok, hogy én hogy tudok nektek ebben a megfáradt, elfáradt szavakban, az ezek mögötti érzésekben segíteni.
|
|
2. tanóra
|
T: Jó reggelt kívánok mindenkinek!
D(vegyes): Jó reggelt, jó reggelt! Jó napot!
T: Hogy vagytok, kipihentétek magatokat a hétvégén?
D(vegyes): Hát, olyasmi! Igen! Hogyne!
T: Szuper, akkor kezdődhet egy újabb izgalmas hét! Névsorolvasással indítunk, aki hallja a nevét az jelezze szóban vagy írásban, hogy itt van! D1!
D1: Itt vagyok.
T: D2!
D2: Itt vagyok tanár úr.
T: D3!
D3: Itt vagyok.
T: D4!
D4: Itt vagyok.
T: D5!
D5: Itt vagyok.
T: D6!
D6: Itt vagyok.
T: D7! […] D8!
D8! Itt vagyok.
T: D9! […] D10!
D10: Itt vagyok.
T: D11!
D11: Itt vagyok.
T: D12! […] D12! […] D13!
D13: Jelen.
T: D14! […] D15! […] D16!
D16: Itt vagyok.
T: D17!
D17: Itt vagyok.
T: D18!
D18: Jó reggelt!
T: Látom D12, hogy itt vagy közben, köszönöm. D19!
D19: Itt vagyok.
T: D20!
D20: Jó reggelt!
T: D21!
D21: Jelen.
T: D22!
D22: Jó reggelt!
T: D23!
D23: Jó reggelt!
T: D24!
D24: Jó reggelt!
T: D25!
D25: Itt vagyok.
T: D26!
D26: Itt vagyok.
T: D27!
D27: Itt vagyok.
T: D28!
D28: Jó reggelt!
T: Jó reggelt, jó reggelt! Látom D9, megérkeztél te is! D14 megérkezett-e közben? És D15? Oké.
|
|
3. tanóra
|
T: Megy ez már, elindult? Na mindegy, szóval ezt az óránkat felvesszük, ugyanis hasznos segítséget fogunk nyújtani majd. Tanári kommunikációt vizsgál az egyik volt évfolyamtársam, és akkor nektek igazából semmi különöset nem jelent ez, igazából nekünk fontos, ilyen tanári kommunikáció, ki hogy beszél, meg ilyesmik, kutatómunkába veszünk részt, ez a lényeg. Mondjad D1, mondani akarsz még valamit?
D1: Csak azt akartam mondani, hogy most indult el, kiírta a cset. T: Jó rendben, köszi szépen, köszi. Na srácok, kezdjünk bele, illetve folytassuk tovább akkor! Még egyszer üdvözlök mindenkit!
|
|
4. tanóra
|
T: Na, hát remélem mindenki visszatért, köszöntök még egyszer mindenkit. Most novellát fogunk elemezni.
|
|
5. tanóra
|
T: Na, úgy látom, elindult. Na, hát akkor, jó reggelt kívánok, mindenkit köszöntök ezen a nagyon szép napon, és akkor elkezdjük a mai irodalomóránkat. Az európai romantikával folytatjuk, ezen belül is az orosz romantikával. Még van egy kiselőadás tartozásunk, majd ezt később meghallgatjuk, most szeretném, ha az orosz romantikával kezdenénk el foglalkozni.
|
|
6. tanóra
|
T: Oké, na, akkor jó reggelt kívánok mindenkinek! A romantikus líra, ez lesz a mai óránknak a témája, de még mielőtt ebbe belekezdenénk, szeretném, ha visszakanyarodnánk az előző órára.
|
|
7. tanóra
|
T: Na, és akkor köszöntök mindenkit, akkor még egyszer, akkor kezdjük a mai órát! A legutóbbi hétfői alkalommal Berzsenyi Dániel életével foglalkoztunk, és mint mondtam, a mai órán fogunk továbbhaladni a költészetével.
|
|
8. tanóra
|
T: Na, és akkor folytassuk, azt szeretném kérni, hogy jelezzetek már vissza legalább egy igennel, itt vagyok satöbbivel, hogy ténylegesen visszatértetek! [tanulók visszajeleznek írásban] Jó, ennek örülök.
D1: Itt vagyok!
T: Rendben, köszönöm D1, hogy te legalább karakán módon felvállaltad, de úgy látom mindenki, jó, köszönöm szépen. Nekem azért fontos a visszajelzés, és akkor folytassuk magának a versnek az elemzését.
|
|
9. tanóra
|
[az előző tanórához egy tanárjelölt kap egy tanulói kérdést, válaszol]
T: Nem, ez a legjobb, amikor az ember kérdéseket kap, őrizzék meg eme jó szokásukat! No, drágáim, akkor újra itt a fedélzeten, és nyelvtannal folytatjuk, és ha minden igaz, akkor most már meg is jelent egy feladat, megosztom egy pillanatra a képernyőmet és mutatom, hogy mit kellene csinálni.
|
|
10. tanóra
|
No és akkor el is indulunk! A múlt órán a nyelvjárásokkal kezdtünk foglalkozni, megnéztük a nyelvjárás fogalmát, megnéztük, hogy a magyar nyelvnek hol vannak, illetve milyen területi változatai, illetve úgynevezett nyelvjárási régiói vannak. Beszéltünk arról, hogy a nyelvjárásokat 3 szempont alapján szoktuk vizsgálni, megnéztünk hangtani jellegzetességeket, elhangzott az, hogy bizonyos mondatszerkesztésbeli vagy alaktani sajátosságok is jellemezhetik, és ahol abbahagytuk, az pedig a nyelvjárások szókincsbeli sajátosságai volt.
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A tanóra sorszáma
|
A kapcsolatteremtő tanári és tanulói beszédfordulók
|
|
1. tanóra
|
T: Jó reggelt kívánok vagy jó napot, azt majd, kicsit sötét van, úgyhogy ez egy érdekes kérdés most. Ne ülj le, légyszíves, mert kérdésem van. Csak az foglaljon helyet, aki úgy érzi, hogy ez egy nyilvános helyzet! Aha. Aha. Még gondolkoztok. [...] Igen, jó, akkor köszönöm szépen. Üljetek le, de aki a végén ül le, ők fogják kezdeni az érvelést. Köszönöm.
|
|
2. tanóra
|
T: No, halljuk!
D1: Tanárnőnek tisztelettel jelentem, az osztály létszáma 34, és hiányzik D2, D3 és D4.
T: Jó, köszönöm, üljetek le! Ki hiányzik innen, D2?
D1: [√].
T: Mit mondtál, D3, D4?
D1: [√].
T: Na, és akkor nyelvtannal kezdjük, vagy folytatjuk. És akkor a mai témánk: a szóelemek. Ugye, erről nem volt szó még múltkor. A szófajtant már befejeztük az előző órán, és akkor a szóelemek a mai óra témája.
|
|
3. tanóra
|
T: Hetesünk erre a hétre? Gyere!
D1: Tanár úrnak tisztelettel jelentem a csoport létszáma 18 és szerintem nem hiányzik senki.
T: Nem hiányzik senki? Jó. Foglaljon helyet, köszönöm. Na, akkor a mai alkalommal a múlt órán lezárt egyszerű mondatról szóló egységünk után az összetett mondatról elmondandókra váltanánk át. Füzet legyen mindenki előtt, és mindjárt ki fogok osztani egy olyan szöveggyűjteményszerűséget, amit használni fogunk az összetett mondatokhoz.
|
|
4. tanóra
|
T: Tessék!
D1: Tanár úrnak tisztelettel jelentem, hogy az osztály létszáma 34, és D2 hiányzik.
T: Köszönöm, tessék leülni! Nos, jó napot kívánok mindenkinek! A, kérem, hogy akkor a füzetét mindenki nyissa ki, illetve hát hoztam egy fénymásolatot, amin minden fontos dolog rajta van, de a könyvre is a mai órán szükségünk lehet. Azt kérem, hogy ha kinyitottuk a füzetet, ugye, az előző órán megismerkedtünk röviden Kazinczy pályafutásának a legfontosabb elemeivel. Egyetlen dolog maradt ki, ez pedig a mai órának a témája, a nyelvújítás. Ugye különféle szempontból vizsgáltuk Kazinczy tevékenységét. Különböző szempontból néztük meg, ugye, Kazinczy tevékenységét. Röviden szó volt, ugye, az életpályáról és néhány mondat erejéig arról is, hogy mik voltak az ő életművének a legfontosabb elemei. Elevenítsük ezt föl röviden!
|
|
5. tanóra
|
T: Szervusztok, mindenkit köszöntök. T5-nek hívnak, és Budapestről érkeztem, és elöljáróban azt szeretném mondani, hogy ti vagytok a legszerencsésebb osztály az egész iskolában, mert ti fogjátok a legjobban tudni az idegen szavak helyesírását. Úgy hallom, hogy előző órán is erről volt már szó, úgyhogy, nem is tudom, mondjuk egy kilencedik, egy másik kilencedik osztályban, ha valaki nem tudja leírni azt, hogy Rousseau-i konzekvenciát, akkor tudjam hova fog jönni. Természetesen ezt az osztályt fogja sírva, térden csúszva zaklatni, hogy segítsen. Úgyhogy remélem, hogy jól fogjátok érezni magatokat az órán. Lazításképp zenét fogunk hallgatni.
|
|
6. tanóra
|
T: No. Kérnék szépen egy pillanat, elrendeződést. Üljenek le! Helyezkedjenek kényelembe! Játszani fogunk. Most a sajtószöveg stílusáról fogunk beszélni.
|
|
7. tanóra
|
D1: Tanár úrnak tisztelettel jelentem, nem hiányzik senki.
T: Köszönöm szépen, foglaljanak helyet. A múlt órán már elkezdtük a nyelvújítás folyamatát átbeszélni, és az elmélete meg is volt a nyelvújításnak, ugye végigvettük a nyelvújítási mozgalomnak a történetét, s a mai órán egy kicsit gyakorlatias utat veszünk, de mielőtt ez megtörténik, ismételjünk egy kicsit.
|
|
8. tanóra
|
T: Akkor üdvözlök mindenkit. Sziasztok, én T8 vagyok, Szegedről érkeztem, a Szegedi Tudományegyetem magyar-orosz szakos hallgatója vagyok, és most egy magyarórát fogtok velem végigdolgozni.
|
|
9. tanóra
|
T: Köszönöm. Én is szeretettel köszöntelek benneteket elsősorban, és a kollégákat is. És látom már, hogy a neveteket kiírtátok, úgyhogy nem kell félni, semmiféle nehéz dolog, új dolog nem lesz itt a mai alkalommal. A mai órán a különírás, egybeírás szabályait idézzük fel. Azért mondom, hogy idézzük fel, mert valamit már tanultatok erről. Igaz, hogy nagyon régen, azt tudom, általános iskolában, úgyhogy megpróbáljuk egy kicsit más szempontból, másképpen megközelíteni ezeket a szabályokat. Mielőtt a szabályokra térnénk rá, idézzük fel a helyesírási alapelveket!
|
|
10. tanóra
|
T: Jó napot kívánok! Köszöntelek benneteket!
|
|
11. tanóra
|
D1: Osztály vigyázz! T11 bácsinak tisztelettel jelentem az osztály létszáma 32, s hiányzik D2.
T: Köszönöm szépen. Menjetek a helyetekre! Mielőtt ellenőriznénk a múlt órán feladott házi feladatot, úgy látom, D3 nincs itt.Akkor adok az D4-nek és D5-nek egy-egy írásbeli feladatot, míg mi ellenőrizzük a házi feladatot, az alatt ők kérném szépen, hogy oldják meg ezeket a feladatokat. Osztályzom. Ti házi feladatotokat, kettőtökét óra végén, óra után ellenőrizzük közösen, mármint mi hárman. Megkérnélek titeket, hogy jól dolgozzatok, de ne zajongjatok, hogy jól tudjanak elkészülni!
|
|
12. tanóra
|
T: D1 és D2, most már ne menjetek sehova!
D3: Osztály vigyázz!
T: Jelentést kérek!
D3: Tanárnőnek tisztelettel jelentem, az osztály létszáma 22, hiányzik D4, az osztály nyelvtanórára készen áll.
T: Köszönöm szépen, tessék leülni, jó? Ha mindenki elhelyezkedett, arra kérlek benneteket, hogy figyeljetek az írásvetítőre!
|
|
13. tanóra
|
T: „Nem bántja a szemét?”. Igen. Jó. Néhányan készítettek, néhányan, ugye, D1 nagyon sokat készített, csak otthon hagyta. Nem azt írta éppen rá, de nem baj. Nézzük meg ezeket a plakátokat! Látjátok jól, gyerekek?
|
|
14. tanóra
|
D1, D2: *Tanárnőnek tisztelettel jelentjük, az osztály létszáma 32, és hiányik D3 és D4.*
T: Köszönöm szépen. Foglaljatok helyet! Nos, sok szeretettel köszöntök mindenkit. Én T14 vagyok, az ELTE-ről jöttem, már találkoztunk pár alkalommal. Magyartanár és nyelv- és beszédfejlesztő tanár leszek, és ez az első órám, amit tartok. Nyelvtanóra lesz a mai óra, és a hangzó nyelvnek a zenei eszközeivel fogunk foglalkozni, és azzal kezdenénk, hogy szeretném megkérni mondjuk D5-öt arra, hogy beszéljen nekünk a telefonálási szokásairól!
|
|
15. tanóra
|
D1: T15 néninek tisztelettel jelentem, hogy az osztály létszáma 30, nem hiányzik senki, a magyarórára készen áll.
T: Köszönöm szépen. A felszerelését mindenki előkészítette, ugye? És várunk egy picit, addig bemutatkoznék. T15-nek hívnak, és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről érkeztem, magyar-művelődésszervező szakos vagyok, és az idén fogok végezni. Várunk egy picit, míg mindenki elkészül. Oké. Jó, rendben. A mai órán egy mesével fogunk foglalkozni. Ha jól tudom, a mesét mint műfajt már tanultátok. Így van? Év elején, ha jól tudom, vettétek. Viszont egy picit, egy kissé másképp fogjuk megközelíteni ezt a műfajt. Egy kép segítségével fogunk róla beszélgetni.
|
|
16. tanóra
|
T: Köszönöm szépen, foglaljatok helyet. Nagyon örülök, hogy mindenkinek ki van téve a kis névtáblájam, és a nevén fogom tudni szólítani. Szeretnék én is bemutatkozni, ezt így illik, T16-nak hívnak, magyar-történelem szakos vagyok a nyíregyházi főiskolán, és a tanítási verseny részvevőjeként a mai órát én fogom nektek tartani. Mielőtt azonban megtudnánk, hogy mivel is fogunk foglalkozni a mai órán, szeretnék egy kicsit beszélgetni veletek, mégpedig az lenne az első kérdésem, hogy működik-e az iskolátokban diákönkormányzat?
|
|
17. tanóra
|
D1: Osztály vigyázz! Tanár úrnak tisztelettel jelentem, az osztály létszáma 25, és nem hiányzik senki.
T: Köszönöm. Vegyük elő a felszerelést! Szeretettel köszöntöm a zsűritagokat, illetve a vendégeket is és titeket is. Először szeretnék bemutatkozni, T17 vagyok, az Eszterházy Károly Főiskoláról jöttem, magyar-történelem szakos vagyok. Jó, és akkor kezdjük is el az órát!
|
|
18. tanóra
|
[…] T: Milyen helyesírási alapelveket ismerünk, D1?
D1: Hagyomány elve.
T: Jó, D2, segíts! […] Szóelemzés, tehát ez a négy alapelve van a magyar helyesírásnak. Erről a mai órán a hagyomány elvéről fogunk gyakorló, gyakorló feladatokat megoldani, ezzel fogunk részletesebben megismerkedni.
|
|
19. tanóra
|
T: Jó napot kívánok! Van-e hiányzó?
Dvegyes: A D1.
T: D1 csak?
D2: Meg a D3.
T: Meg a D3, jó. Akkor üljünk le! No. No. És akkor úgy fog menni az óra, hogy D4 megtartja kiselőadását, tessék nagyon figyelni, jegyzetelni, tehát mind a két csoportnak kell jegyzetelni!
D5: És kell jegyzetelni?
D6: De a mi csoportunknak is?
T: Figyelni a kiselőadásnak a stílusára, mint eddig is, és akkor utána és akkor utána hozzá lehet szólni a kiselőadáshoz, és ha ez lezárult, akkor következik az óra következő része, amikor az összetett szavakkal kapcsolatos dolgokat foglaljuk össze.
D7: Jaj ne tanár úr! Fönt hagytam a füzetemet és a tolltartómat.
T: Jó, és akkor ha a D8 is kinyitotta a füzetét, akkor a D2 el is kezdheti.
|
|
20. tanóra
|
D1: Tanár úrnak tisztelettel jelentem, az osztály létszáma 23. és hiányzik D2, D3 és D4.
T: Igen, ők felvételi ügyben vannak. Igaz? Hova mentek? Most hol tartanak nyílt napot?
Dvegyes: Keleti.
T: Ühüm. Jó, köszönöm szépen. Heteseink foglaljanak helyet! No, hát akkor ahogyan megbeszéltük, ugye, már a csoportokban fogunk dolgozni. A szólásokkal, közmondásokkal, állandó fordulatokkal foglalkoztunk. Ezt egy picikét elevenítsük most föl!
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A tanóra sorszáma, jelenet sorszáma
|
A párbeszédes jelenet tanári és tanulói beszédfordulói
|
|
1. tanóra 1. jelenet
|
T: Szuper, na! Akkor kezdjük el Kinek ajánlotta a művét a művét az első oldalon Puskin? Felségének, olvasónak, barátjának vagy a cárnak?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Gyorsan kell válaszolni, jó? Tíz másodpercre állítottam be őket, a barátjának, jó, azért a többség eltalálta, ennek igazán örülök, és első helyen, D1. Mi olvasható a fejezetek számozása után? A szöveg, a mottó, a fejezet rövid tartalma vagy egy költői kérdés?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Mottó, így van, ezt is a többség szuperül tudta! D1 még mindig vezet. Milyen fiktív kapcsolat van a narrátor és a főhős között? Semmilyen, ismerősök, rokonok vagy barátok?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Barátok, na hát akkor ezt majd meg fogjuk nézni. Milyen anyagi helyzete volt Anyegin családjának? Gazdagok voltak, szegények, az apja tönkrement, vagy az apja egyre gazdagabbá vált?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Tönkrement az apja, így van! Hát D1 továbbra is vezet! Melyik nyelvet tanulta Anyegin? Olasz, latin, francia vagy angol?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Francia, így van, az akkori orosz társadalom felső rétege a franciát tanulta leginkább, az volt a műveltségnek a jele, ha valaki franciául beszélt. Anyegin először a fővárosban élt, mi a város neve? Moszkva, Szentpétervár, Murmansz vagy Novgorod?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Szentpétervár, ez is becsapós volt, be is ugrottak többen. Na, hát D2 nagyon szorosan D1 mögött. Mit jelent, hogy Anyegin dandyként élt? Angliai divatot utánzó nagyvilági fiatal, nagyravágyó, fiatal nemes vagy sznob, a francia divatot követő?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Az első részben jelenik meg ez a kifejezés. Angliai divatot utánzó nagyvilági fiatalt jelent. Most, amikor készültem az órára, láttam, hogy a MEK-es online Anyeginnek, ott sajnos nem voltak magyarázatok. Egyébként a könyvekben, még Puskin eredeti könyvében is vannak jegyzetek, amik ezeket megmagyarázzak, úgyhogy ezekre majd ki kell térnünk. És D2 átvette a vezetést! Miért került vidékre Anyegin? Beleszeretett Tatjánába, pihenni akart, nagybátyja beteg lett, meghalt vagy az apja halt meg?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: A nagybátyja! Nem az apja halt meg, a nagybátyja halt meg. És D1 átvette a vezetést, viszont nekem meg csöngettek. Ezt nem hiszem el! Egy pillanatot kérek!
[…]
T: Na, hát itt vagyok! Közben szerelik a gázt itt a házban, és becsöngettek leellenőrízni, hogy elzártam-e. Na, hát az online oktatásnak a szépségei, megnézik majd a kutató nénik és kutató bácsik. Szóval folytassuk a Kahoot!-ot! Ki Lenszkij menyasszonya? Dunya, Anna, Tatjana vagy Olga?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Ajjaj! Na ez viszont már árulkodó, hogy ki az, aki olvasta vagy egyáltalán megnézte a filmet. Lenszkij menyasszonya Olga. És D3, bocsánat, és D1 továbbra is vezet, viszont D4 szorosan mögötte! Ki a kezdeményező a szerelemben? Itt most, itt most Tatjana és Anyegin szerelmére gondolok, tehát Anyegin, Tatjana, mindketten kezdeményeznek, vagy egyik sem?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Tatjana, így van! Na ez azért a többségnek átjött. Ki viszi el Anyeginhez Tatjana levelét? Maga Tatjana, a dadus, nem küldi el a levelet végül, vagy a dadusnak az unokája?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Húha, hát ezt már csak ketten tudták. Ketten olvastak ennyire figyelmesen, a dadus unokája az, aki végül átviszi a levelet. Ki álmodja meg előre Lenszkij halálát? Olga, Tatjana, Anyegin vagy maga Lenszkij?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Tatjana álmod erről, ugye, ezzel kapcsolatban. Mi lesz Olgával Lenszkij halála után? Magányos életet él, belebetegszik, meghal, férjhez megy hamarosan, vagy pedig jótékony munkát vállal Olga?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Hát, nem búslakodik olyan nagyon sokáig, talál magának egy férjet. Mit tesz Anyegin a párbaj után? Nyolc évig utazgat, egy évre visszatér Moszkvába, végleg Moszkvába költözik vagy elveszi Tatjanat?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Nyolc évig utazgat, amikor a párbajnak véget ér, akkor ott van egy nyolc évnyi kihagyás, és úgy térünk vissza az ő életükbe, hogy mégis kivel mi történt. Hogyan alakul Tatjana sorsa? Gyászolja Anyegint, egyetemre megy tanulni, férjhez megy Moszkvába, Anyegin után utazik?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Férjhez megy Moszkvába, így van, egy hercegné lesz. Anyegin vidéki szobájában kinek a képe volt a falon? Na, hát ez egy ilyen, hátha valaki erre is felfigyelt. Napóleon, a cár, Byron vagy Tatjana?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Byron! Nem véletlenül, meg fogjuk beszélni, hogy mégis milyen kapcsolat van itt Byronnal. Kihez beszél gyakran a narrátor? Senkihez, Anyeginhez, az olvasóhoz vagy a költőtársaihoz?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Az olvasóhoz, így van. Egy nagyon, nagyon jellegzetes a narrátori elbeszélésmód, ezt is meg fogjuk figyelni. És akkor jön az utolsó kérdés. Ki látható a képen? Olga, egy szentpétervári nemes hölgy, Larinné vagy Tatjana? Kire jellemző ez a kép?
Dvegyes: [válaszolnak a Kahoot! felületén]
T: Így van, Tatjana, ő volt az, akinek ugye, vagy ő volt az, aki nagyon-nagyon szeretett olvasni. Hát akkor nézzük a pódiumot… harmadik hely: D2! Gratulálok! Második: D3! És az első pedig D1! Hát ő sokáig vezetett, úgyhogy gratulálunk neki, ezért be is fogok írni egy a naplóba egy kisötöst, ugye oda írom a kisjegyeket, a második helyezett melyik D lett?
D3: D3.
T: Na, szuper, gratulálok akkor! Az első három helyezett kap egy kisötöst. Akkor, ki lehet lépni, én is kilépek most ebből…
D3: Tanárnő.
T: Igen?
D3: A D4-nek van valami baja a gépével, és most szólt nekem, hogy majd megpróbál visszalépni, csak újraindítja.
T: Jó, rendben, köszönöm, hogy szóltál! Őőő, nos, akkor…
|
|
1. tanóra 2. jelenet
|
T: Hogyan jellemeznétek Olgát, és hogyan Tatjánát? Itt is felfedezhető ellentét!
D1: Hát Olgára azt mondják, hogy szép, viszont élettelen, vagy nem is tudom hogy hogy kéne ezt kifejezni, viszont a Tatjana a hidegnek a teljes ellentéte.
T: Így van! Az élettelen alatt mit értesz?
D1: Hát, hogy ilyen üres tekintete van…
T: Ühüm.
D1: Meg öhm... hát, igen.
T: Igen, Tatjánáról ugye tudjuk jól, hogy olvasott, nagy műveltséggel rendelkezik, míg Olga nem igazán. Viszont talán mindkettőjük, van közös is bennük, tehát van párhuzam is, talán az, hogy ugye férjhez akarnak menni mind a ketten, és férjet keresnek maguknak, meg hát az édesanyjuk is segít ebben. Akkor megint a szereplőknél maradva, mi a különbség Lenszkij és Anyegin között?
D2: Puskinhoz hasonló.
T: Ühüm, és miben hasonlít Puskinhoz?
D2: Könnyelmű esetleg...
T: Ühüm.
D3: Felszínes műveltségű.
T: Hát öhm, ezt azért így ne mondjuk Puskinról! De hogy az életrajzi, életrajzi vonások, meg ilyen életrajzi körülmények azok nagyon hasonlóak, és Lenszkijhez képest, tehát a két karakter között mi a különbség? Vagy van-e különbség, hogyha nincs különbség, akkor mi az, ami hasonlít bennük?
D3: Öhm, nem kedvelik a falusiakat, nem úgy, hogy nem kedvelik, csak hogy nem élvezik az ottani életet és ezért egymással akarnak barátkozni inkább.
T: Ühüm, jó, bár, bár mondjuk Lenszkijről ezt annyira nem mondanám, de igen, az biztos, hogy így Anyegin csak Lenszkijben találja meg a megfelelő barátot, és vele kezd el barátkozni. Lenszkij mivel tölti a szabadidejét, vagy milyen hobbija van?
D3: Verseket ír.
D1: Verset ír.
D3: Olga a múzsája.
T: Nagyon jó.
D4: És hogy az az ellentét szerintem köztük, hogy az Anyegin így mondta is a Lenszkijnek, hogy ő milyen falusias, és hogy ő meg a nagy városias ember, és hogy igen.
T: Így van, tehát van egy ilyen egy ilyen városi nemes és egy vidéki nemes ellentét, illetve hát a személyiségüket tekintve is azért szerintem találnánk ellentéteket, ugye Anyeginra az jellemző, Anyeginra az jellemző, hogy mindent, amit elkezd, abba beleun, semmi sem jó neki. míg Lenszkij azért tud lelkesedni több mindenért. Jó, hát akkor ennyit az ellentétekről…
|
|
1. tanóra 3. jelenet
|
T: Jó emberismerő, céltalan, szerencsétlen, hát igen. Érzékeny. Reménytelent azt többen is írjátok. Na de hát komor, dörzsölt….
D1: Tanárnő, nekem egy kérdésem lenne. Én azt a szót szerettem volna leírni, hogy… vagy hát nem tudok arra szót találni, hogy így, mert nem későn ér, csak hogy későn ismerte fel, hogy ő így igazán is szereti a Tatjánát, és hogy ezt így, ezt így, milyen szó lenne jó rá?
D2: Igen, egyébként ezt a szót én is kerestem, mármint ezen én is gondolkodtam, hogy ezt hogy lehetne kifejezni.
T: Hát…
D3: Én olyan lekésett embernek mondanám.
T: Milyennek?
D3: Lekésett.
T: Lekésett? Hát ezt nem tudom, lekésett, az mondjuk furcsa, nem is tudom, van erre szavunk?
D1: Ilyen későn érőre gondoltam, dehát az nem úgy értve későn érni, hanem… nem tudtam szót.
D4: Írd azt, hogy MÁV, a MÁV is mindig késik.
T: Hát most nekem sem jut eszembe erre egyetlen egy darab szó, biztos van, majd lehet, hogy közben eszünkbe jut, de legalább így szóban hallottuk, úgyhogy ez is teljesen jó így. Na közben még jöttek olyan szavak, hogy …
|
|
1. tanóra 4. jelenet
|
T: Először is milyen személyben íródott, hogyan szól Anyeginhez?
D1: Egyes szám első személy.
T: Hát egyes szám első személyben szólal meg.
D1: De igazából önözve mondja, amit mond.
T: Hogy magázódik?
D1: Igen.
T: Egy pontig magázódik, aztán elkezd tegeződni, Ami már ugye a, ami a bizalomnak már egy másik foka, illetve hát hát tudjuk nagyon jól, hogy a magázás és a tegezés az az akár egyéb ilyen intim viszonyt is mutathat. Igazából, a harmadik rész, tehát ott, hogy másé, amikor van az a felkiáltás, hogy másé, ott a negyedik sorban mondja azt, hogy tied szívem, téged szeret. Tehát ott volt át, és utána már úgy is folytatja, hogy ó tudtam én, el fogsz te jönni, és akkor itt jó sokáig tegezi, viszont a végén visszatér a magázáshoz. Ez számotokra mit mutat, vagy ebből mire következtethetünk?
D2: Kicsit bizonytalan?
T: Tessék?
D2: Bizonytalan.
T: Igen, bizonytalan.
D3: Meg szerintem az is, hogy nagyon megbízik az Anyeginben, hogy így meri tegezni, és így bevallani az érzéseit, hogy mit is érez.
T: Nagyon jó, tehát a bizalom, az amikor, amikor úgymond kimondja, hogy ő szerelmes, szívem rád ismert, ő az ő, tehát ezekben mind ott van, meg tied szívem, téged szeret, akkor igen, ez a bizalomnak a jele, hogy akkor átvált tegező formába, ugye végig egy ilyen vallomás jellege van, de a szerelmen kívül még milyen érzelmek jelennek meg ebben a levélben?
D3: Öhm, szerintem így vívódik a lány, így hogy mit is érezzen, mit szabad éreznie, mert hogy megkérdőjelezi, hogy most ő a szerelme, vagy inkább az ellensége, vagy hogy, szóval vívódott közben, hogy mit is érezhet iránta, vagy hogy ki is ő neki.
T: Így van, egy hatalmas vívódáson megy keresztül, ugye sokszor szégyent érez, sokszor fél, tehát le is írja, és hát, és hát ez nem véletlen, hiszen ezt akkoriban, ilyen egy nő nem nagyon csinált, tehát itt egy teljesen új nőtípussal találkozunk ezen a ponton, mert hogy ő a kezdeményező. Ez nagyon nagyon merész vállalkozás, hiszen a férfiaknak volt a dolga meghódítani a szívük választottját, viszont itt a nő kezdeményez, ami, ami hatalmas újdonság a korban. Jó.
|
|
2. tanóra 1. jelenet
|
T: Ennek igazán örülök D1, és végül milyen szófajú szót írtál, azt elmondod nekem?
D1: Hát végül, végül, végül főnévi igenevet.
T: Egy főnévi igenevet, egy igekötős főnévi igenevet, ugye, remélem érzitek a megnevezésben a problémát, hogy azt mondom, hogy igekötő és főnévi igenévhez kapcsolom, de erre nincs külön megnevezés, jó. Azt szeretném kérdezni, hogy D2, te milyen szófajú szót írtál?
D2: Egy beálló melléknévi igenevet.
T: Így van, egy beálló melléknévi igenevet egy igekötővel. D3, te milyen szófajú szót írtál?
D3: Igekötős ige.
T: És ez egy ige?
D3: Öhm...
T: Provokállak, provokállak, bizonyítsd nekem, hogy ez egy ige, és elhiszem.
D3: Hát a fárad, ugye arra rá lehet kérdezni, hogy mit csinál? Fárad.
T: Aha, öhm, a legjobban úgy tudod most ezt nekem bizonyítani D3, hogyha egyrészt magadba idézed, hogy morfológiai, szintaktikai, szemantikai érv, és az utolsóhoz kapcsolódsz egy kicsit, és mondatba foglalod ezt a szót, hogy elfáradt.
D3: Ő nagyon elfáradt a mai nap után.
T: Aha, ő nagyon elfáradt a mai nap után, így jó, így egy ige. Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan lehetne ez befejezett melléknévi igenév, D4?
D4: Ahm, az elfáradt gyermek már alig tudott dolgozni, annyira elfáradt volt.
T: Nagyon jó, az elfáradt gyermek alig tudott már dolgozni, annyira elfáradt volt, szuper, jó. D5-nek viszont örülök, hogy kipihent, ennek igazán örülök, jó, meg a D6 is. Jó. Okés, akkor még a D7-et megkérdezem, hogy milyen szófajú szót írt. Szavakat, bocsánat.
D7: Hát a havazva az lehet melléknévi igenév is.
T: Öhm, egyrészt nem lehet, másrészt pedig nem melléknévi igenév, egy picit pontosítsunk, jó, D7! Mert igenév, ezt jól érzed. Milyen kérdésre válaszol, milyen kérdésre válaszol az, hogy elhavazva érzem magam?
D7: Öhm... hát talán mit csinálva?
T: Öhm, mit csinálva, vagy, hogy ha egy szóval akarsz…
D7: Hogyan?
T: Aha, ez a hogyan ez egy tulajdonság vagy egy körülmény inkább?
D7: Körülmény.
T: Körülmény és ha körülményt fejez ki, akkor milyen szófajhoz közelít? Hogyha a cselekvés körülményeiről árul el valamit, akkor milyen szófajhoz közelít
D7: Nem tudom.
T: Tudunk-e D7-nek segíteni? D3?
D3: A határozószavakhoz, de nem lehet az, mivel le tudjuk választani róla a toldalékot, ezért lesz határozószói igenév.
T: Aha, tehát ez egy határozói igenév, így van. Figyelj csak D7! Azt érdemes megnézned, hogy havazik, a hó havazik, még ha nem is szoktuk hozzátenni, hogy a hó, mert más nem nagyon tud havazni, ami egyébként egy izgalmas alanytalan helyzetet teremt majd a mondatban, tehát havazik. Hogyan érzem magam? Havazva, elhavazva érzem magam. Tehát egy határozói körülményre, mondjuk egy mód vagy állapothatározó körülményre utaló szót látsz itt, ugye a -va -ve képzővel igéből állítottuk elő. Okés, D7?
Igen.
T: Jó, rendben. Akkor ugorjunk egyet…
|
|
2. tanóra 2. jelenet
|
T: Jó, nézzük meg! Nézzük meg! Öhm, D1, kérlek mondd az elsőt!
D: Hmm, szóval szerintem, [felolvassa a példamondatot], itt a tiszta az nem egy partikula, hanem egy határozószó, mert meghatározza, hogy milyen abroszt kér. Az a baj, a második, hogy ez tiszta képtelenség, ez szerintem meg partikula.
T: Öhöm, jó ez, a másodikra nagyon jól rájöttél, hogy ez tiszta képtelenség, ugye ez egy fokozó partikula, kiemeli a mondatnak egy tartalmát valamilyen fokozó jelentéssel, viszont nézzük csak az elsőt, D1! Hogy kérdezel rá arra a szóra, hogy tiszta?
D1: Milyen?
T: Akkor ez micsoda?
D1: Ez egy melléknév.
T: Ez egy melléknév, jó? Ne keverjük a határozószót a melléknévvel! A határozószó a cselekvés körülményeit határozza meg: hogyan, mikor, kivel, milyen állapotban, miért, jó? A cselekvés körülményeiről mond el valamit, nem az abrosz körülményeiről. Az abrosznak nem körülménye, hogy tiszta, hanem egy tulajdonsága. Ez egy tulajdonságot fejez ki, jó. D2, mondd nekem kérlek a második kettőt!
D2: Rendben. A harmadik mondatban ott a közel a partikula.
T: Ühüm.
D2: És a negyedik mondatban ott a közel az pedig egy helyhatározó.
T: Egy helyhatározó… ha szófaj, akkor micsoda?
D2: Hmm…
T: Öhm, teljesen jó, amit mondasz D2, az első mondatban…
D2: Sima határozószó akkor, és azon belül helyhatározó, igen.
T: Határozószó. Szó, igen, tehát azért erőltetem, hogy tegyük a végére, hogy szó, mert amíg nagyon könny azt mondanunk, hogy mondjuk az ige az a mondatban mindig állítmány, ugye ez a szófaj, ez a mondatrészi szerep, addig ezt a határozószóknál nehezebb, mert csak a szó szó segít nekünk megkülönböztetni a határozószó a mondatban betöltött szerepe szerint határozó. Ez a szófaj, ez a mondatrész, tehát utána kell tenni a szó szócskát. Hú, ha valaki ezt tudta követni, az előtt le a kalappal, de jó. Okés, D2?
D2: Rendben.
T: Köszönöm! Jó, D3, mondd kérlek az utolsó kettőt!
D3: Öhm, én ebben nem voltam teljesen biztos…
T: Nem baj.
D3: De én arra gondoltam, hogy itt a különösen a kihaló félben lévő állatok után érdeklődik, és a mostanában különösen viselkedik közül az ötös a partikula...
T: Ühüm, ühüm.
D3: Mert az kifejezi, hogy mennyire... *T: Aha.* Viszont nem tudtam, hogy a hatosban mi a különösen, talán határozószó.
T: Nagyon jó! És milyen határozószó?
D3: Öhm...
T: Hogy kérdezel rá, D3? Az sokat fog segíteni.
D3: Hogyan?
T: Hogyan viselkedik? Akkor, akkor az milyen határozószó lesz? Ezeket most tanulgatjuk közben, majd a mondatrészi szerepeknél mélyedünk el igazán… hogy…
D3: Mód, módhatározó.
T: Aha, mód, igen. A viselkedése az különös, olyan furcsa, aha. D4?
D4: Nekem az első kettőben, ugye nem tudom, … az én megállapításom, hogy a tiszta képtelenség az majdnem egyenértékű a teljes képtelenséggel, de hogy azt nem mondhatom, hogy egy teljes abroszt kérek a szekrényből, mert az kicsit fura.
T: Igen, igen, öhm, itt szerintem ezt ezt nagyjából ennyiben lehet rögzíteni, amit most mondtál.
|
|
2. tanóra 3. jelenet
|
T: Na, gyertek légyszi vissza! Gyertek kérlek vissza! Jó, és akkor úgy fogunk haladni a megbeszélésnél, hogy mondom a megoldásokat, és várok mindig egy picit, ha valamelyik kérdéses, akkor szóljatok, jó? Ezt szeretném kérni. Na, mehet? Nézzük! Az egyes így: mutatónévmás, kötőszó vagy mindkettő? A válasz az x, mindkettő lehet, jó? Mindig megállok, ha nem egyértelmű, kérdezzetek! Válasz az x. Következő: amiatt, névutó vagy mutatónévmás vagy mindkettő? Öhm, melyik? Melyik, melyik a jó?
D1: Az a mutatónévmás, nem?
T: Igen, igen, igen, ez egy mutatónévmás, jó! Következő: szerzett. Ige vagy melléknévi igenév vagy mindkettő? Itt a mindkettő a jó válasz, ugye, ehhez volt hasonló ma óra elején. Futó, főnév vagy melléknév vagy mindkettő. Itt az egyes a jó válasz, mert melléknév nem lehet, csak folyamatos melléknévi igenév. Tehát itt az egyes a jó válasz…
D2: De az van odaírva, hogy melléknévi igenév.
Melléknévi igenév? Akkor bocsánat, félreolvastam, akkor x természetesen, bocsánat. Nálam egy másik táblázatban véletlenül melléknév volt. Bocsi, bocsi, bocsi, igen. Tehát x. Jó! Körül? Igekötő vagy névutó? Itt is mind a kettő jó. Körülrajong vagy az asztal körül. Futnom: ige, főnévi igenév, mindkettő? Itt a főnévi igenév, tehát kettes a jó válasz. Futnom kell, futni kell, ugye ez a főnévi igenévnek a személyragozott változata. Az: névelő, mutató névmás, mindkettő? Itt megint a mindkettő. Jó, belül: határozószó vagy névutó vagy mindkettő? Itt is az x a jó válasz. Jó, lehet, lehet névutó szerepben is. Lassan, melléknév, határozószó, mindkettő? Na itt melyik a jó válasz?
D3: Kettes… melléknév.
T: Ez egy nagyon dög feladat volt, és elnézést kérek érte, ez egy határozóragos melléknév. Ez az az eset, amit még morfológiából tanultunk, hogy ugye a szótő az lassú, és az által fog valóban határozói szerepet betölteni a mondatban, hogy a határozóragot megkapja, ez az -n határozórag, gyors-gyorsan, lassú-lassan, okos-okosan. Tehát ez egy melléknév, egy határozóragos melléknév. Jó, tízes, óta: határozószó vagy névutó? Ez egy határozószó, őő, bocsánat, névutó, névutó! Jaj, elnézést! Névutó. Öt óta. Ezt nem tudom úgy tenni mondatban, hogy önállóan legyen mondatrészi szerep határozóként, csak egy előtte álló névszóval együtt elemezhető. Együtt: névutó, igekötő vagy mindkettő? Itt mind a kettő jó, x. Anyuval együtt mentem el vásárolni, vagy igekötőként: együttlát. Ez egy ritkább igekötő, de használható igekötőként is. Netovább: főnév, határozószó, mindkettő? Ez egy főnév, ezt így egyben főnévként használjuk. Jó? Bele, főnév, igekötő, mindkettő. Itt mindkettő jó megoldás, Péternek gyakran fáj a bele, jó? Vagy belefutottam abba a problémába, hogy Péternek gyakran fáj a bele. És szárnyaló: melléknév vagy folyamatos melléknévi igenév? Hát ez egy folyamatos melléknévi igenév, ez nem egy melléknév.
D4: Tanárnő, a hatos az mi volt végül?
T: Az egy főnévi igenév. A futni főnévi igenévnek a személyragozott változata, arról beszéltünk, hogy a főnévi igenév személyragozható.
D4: Rendben, köszönöm.
T: Okés, én is. Azt szeretném kérdezni…
|
|
3. tanóra 1. jelenet
|
T: Jó, van-e esetleg már valakinek ötlete, nem baj, hogy ha nincsen mind a három, de aki esetleg már mondana nekünk valamit, akkor az jó indulási alapot adna nekünk. Van-e esetleg ilyen?
D1: Hát, például sikeresek a költészetben és a versekben.
T: Sikeresek a költészetben a magyarok azt gondolod, egyébként ezt mire alapozod D1?
D1: Hát, nagyon sok magyar vers van ugye, és híresebbek is, tehát hogy van pár, amit szerintem külföldön is ismernek, az ilyen legalapabbak, hogy mittudomén, Himnusz, meg ilyenek.
T: Ühüm, jó, ez így nekem teljesen kerek, egész, egyébként ezzel egyet is tudok érteni, vannak kifejezetten sikeres magyar írok, költők, akik külföldön is megállják a helyüket, mármint hogy külföldön is olvasottak, úgyhogy ebben egyébként egyetértünk. Írta még valaki a költészetet, vagy az irodalmat, az irodalmat mint sikeres témakört? Jó, mondja nekem akkor mondjuk a D2, szerinted miben sikeresek a magyarok?
D2: Én azt írtam, hogy a kitartásban és a feltalálásban erősek.
T: Ühüm, kitartás, igen ez nagyon jó, tehát azt mondod, hogy kitartó a magyar nép általánosságba véve, a talál, a feltalálás, itt ugye a tudományokra gondolsz, tehát ugye, gondolom én, mondjuk a tudományos életbe, ühüm. Ezeket írta-e valaki esetleg, vagy hasonlót, mondjuk ehhez?
D3: Hát én a tudományt írtam.
T: Ühüm, tehát te is a tudománynak, te is kiemelted. Jó, egyébként ezt is abszolút el tudom fogadni, tehát nyilván ebben kifejezetten sikeresek a magyarok, a 20. században azért rengeteg olyan feltalálót tudunk említeni, akik azért maradandót alkottak. Jó, még egy embert mindenképpen meghallgatnék, mondja mondjuk nekem a D4 ő mit írt, miben sikeres, miben sikeres még a magyar nép?
D4: Öhm, vízilabda?
T: Konkrétan csak a vízilabda, vagy esetleg, más sportot nem vennél ide, csak a vízilabdát?
D4: Még kézilabda?
T: Jó, egyetértünk D4-gyel, tehát hogy őő a vízilabda és a kézilabda az egy ilyen siker sportág? Kézilabda egyébként mennyire? Most pont nincs itt a D5 ő az, aki egyébként hokizik, és még a kézilabdát is követi.
D6: Én nem csak ezt a kettőt venném bele *T: Ühüm.*. Szóval én azt írtam, hogy sport, mert a magyarok nem csak ebből a kettőből jók. Például ott van a kajak, kenu, abban elég jók a magyarok.
T: Igen, én is azt gondolom egyébként, hogy rengeteg sportban még nagyon jók, nyilván egyébként a vízilabda talán a leghíresebb, amiben ugye nagyon nagy sikert arattak a kétezres években, kézilabdában egyébként én már nem mondanám azt, hogy annyira kimagaslóan a világ élmezőnyébe tartoznánk, de egyébként szerintem abban is azért jók vagyunk, vagy hát azért vannak eredmények, és hát igen, azért rengeteg sikersportág van még, ilyen például a kajak, kenu. Bármilyen meglepő, a futballt senki sem írta, nem is értem, hogy miért. Jó, nézzük meg viszont akkor, hogy miben sikertelen, kicsit egy ilyen pesszimistább vonalon mozogjunk, mit gondoltok mi az, amiben sikertelenek, vagy nem olyan jók a magyarok? Van-e esetleg önként jelentkező, aki már mondaná?
D3: Tanár úr, szerintem így a sportokat nem lehet csak a sikereshez írni *T: Ühüm, jó.*, mert én például írtam a focit így a sikertelenséghez így az elmúlt időszakban.
T: Jó, abszolút, tehát hogy nyilván lehet így árnyalni a dolgokat, mert tényleg rengeteg sport van, és azért rengeteg olyan sport van, amiben nem vagyunk sikeresek, de akkor te konkrétan leírtad D3 ezek szerint a focit tehát a labdarúgást, hogy sikertelenségnek tekinted azt, amit abban alkotunk. Más esetleg a sporton kívül, vagyis a sporttevékenységen kívül? Érzitek-e úgy, hogy valamiben sikertelenek-e a magyarok? D7, te mit írtál?
D7: Én így sikertelenséghez nem tudtam mit írni, nagyon nem jutott semmi az eszembe.
T: Nagyon optimistán gondolkodsz ezek szerint D7, te azt gondolod, hogy kifejezetten jó a magyarok helyzete több mindenben is, és nem gondolod azt, hogy sikertelenek lennének bármiben is?
D7: Hát nyilván van olyan, amiben kevésbé, mint, mint ugyanúgy más országok, szóval szerintem ez nem olyan különleges dolog.
T: Hát egyébként a gondolkodásodat... Ühüm, a gondolkodásmódodat egyébként ez szerintem dicséri, hiszen nagyon pozitívan gondolkodsz, és nem feltétlen a rosszat keresed egyébként ez egy jó dolog szerintem. Akkor viszont van, aki esetleg írt-e, aki esetleg nem ennyire pozitívan látja esetleg a magyarok helyzetét, mondjuk nem tudom, D8?
D9: Én írtam.
T: Na, D9, hallgatunk!
D9: Hát, hogy szerintem például az orvoslás nem valami fejlett.
T: Ühüm, ugye itt azért az orvoslást pontosítsuk, mert hogy én gondolom itt a nem feltétlen az orvostudományra gondolsz *D9: Hát igen-igen.*, hanem inkább így az egészségügy helyzetére, nem? Vagy?
D9: Igen-igen.
T: Még egyszer, micsoda?
D9: Hát így a felszereltsége.
T: Aha, igen-igen, tehát ugye nagyjából így az infrastruktúra, kórházak állapota, ilyesmikre gondolsz én feltételezem.
D9: Igen.
T: Jó, tehát akkor ez egy olyan oldal, ami lehet, hogy lehetne kicsit modernebb, vagy hát felkészültebb, az egészségügy. De gondolom ezt érzed, ezt látod. Van, aki írta még egyébként ezt, az egészségügyet, orvostudományt?
D10: Én ezt írtam.
T: D10 is ezt írta. D8 jelentkezett. Jó, úgy érzem, hogy akkor ezt többen írták érdekes módon, akkor ezt többen is így gondolják. Jó, más esetleg, amiben még esetleg sikertelennek érzik, és akkor lehet olyat is mondani, amelyben mondjuk amibe rossz tulajdonságot éreztek esetleg, vagy valami olyan dolog, ami nem is tudom, tehát hogy kicsit ilyen, hát szokták ezt mondani, hogy ez az úgynevezett magyar néplélekre való valamilyen jellemző esetleg, tehát hogy milyennek látjátok a magyarokat általánosságban, akár ilyet is lehet mondani, van-e esetleg ilyen?
D1: Az elfogadás.
T: Elfogadás, te úgy érzed, hogy a magyarok nem annyira elfogadóak D1?
D1: Igen, nagyon zárkózottak.
T: Aha, mondjuk azért ez kettő, jó, oké. Ez, hogy zárkózottak, ezt kifejezetten arra érted egyébként, hogy akár új dolgok irányába mondjuk nem nyitnak, tehát hogy afelé zárkózottak, vagy alapvetően úgy befelé fordulnak a magyarok és nem nagyon nyitnak vagy nem fejezik ki az érzelmeiket stb., véleményüket, melyik ez, amit inkább mondanál most?
D1: Az első.
T: Ühüm, tehát hogy az új dolgok felé nem annyira nyitottak alapvetően, vagy nem annyira rugalmasak esetleg, hanem zárkózottak, jó. Érdekes ez is én azt gondolom, itt sok minden előfordulhat, az, amit már ti tapasztaltok a világból, ezt egyébként még írta valaki ezt az elfogadás dolgot, hogy kevésbé elfogadóak? Ühüm, D11 és D12 is ezt írta, jó. Köszönöm szépen! Menjünk egy kicsit tovább…
|
|
3. tanóra 2. jelenet
|
T: Tehát hogy bármit, plusz információt tudunk-e, vagy hát hogy mire gondolunk, mire tippelünk, adok mondjuk egy percet, úgy nagyjából, hogy ezt gondoljuk át, és akkor utána kérdezném a válaszokat.
D1: Hát, nekem amúgy már van ötletem.
T: Akkor mondhatod is D1, nehogy ezzel…
T: Hogy hát ez ugye szerintem olyan, mint a Reményhez *T: Ühüm.*, és itt is konkrétan megszólítja majd a magyarokat, és lehet, hogy egy kritikát fog így megfogalmazni esetleg, vagy csak így a véleményét mondja el.
T: Ühüm, abszolút jók a meglátások, az elsőt azt ki is emelném, tehát ugye például a Reményhez nagyon hasonló ez a verscím, ugyanúgy ugye megszólít valakit-valakiket, ugye itt több emberről beszélhetünk, és azt mondtad, hogy kritikát fog esetleg nekik üzenni vagy mondani. Ki az, aki ezzel egyetért, vagy esetleg nem feltétlenül kritikát gondolja, vagy mindenki úgy érzi, hogy inkább a kritika, az, ami?
D2: Öhm, szerintem még lesz benne egy ilyen kisebb üzenete így a magyar embereknek a versben.
T: Igen, de hogy az milyen fajta üzenet lesz, egy milyen minőségű üzenet, inkább egy pozitív, vagy egy ilyen, amit a Julcsi mondott, kritika?
D2: Ilyen is-is.
T: Is-is, tehát hogy ezzel azt gondolod, hogy nem csak kritika, hanem kicsit azért ilyen pozitívabb hangvételben is fog szólni. Ki mit gondol egyébként, akár szavazás útjára is bocsátanám, tegye fel jelentkezés útján itt a kezét, aki azt gondolja, hogy inkább egyébként kritika fog megjelenni ebben a versben?
Dvegyes: [szavaznak a videókonferencia-program felületének segítségével, jelentkezéssel]
T: Jó, D3, D4, D4 híven ahogyan az előbb is elmondta, hogy nem nagyon tud majd megfogalmazni semmilyen rossz dolgot, de nagyjából így ketten maradtatok, nyilván ilyenkor mindig egyébként azért félrevezető lehet ez a szavazás is néha, ugye révén nyílt szavazásról van szó, mindenesetre, miért gondolunk egyébként inkább arra, hogy kritikát fog megfogalmazni? Letehetitek a kezeteket, köszönöm. Miért, miért gondoljuk ezt inkább, hogy, miért van bennünk egy ilyen egyébként, hogy inkább kritikát fogalmazódik meg? Pont akár ugye Berzsenyi kapcsán ez nagyon jogos észrevétel lehet, hiszen pont ő volt az, akit aztán a szakma kikezdett Kölcsey révén, nagyon kritikus volt Berzsenyivel, miért érezzük azt, hogy inkább a kritikának van létjogosultsága a világunkban?
D5: Hogy így külön egy verset nem fog így arra írni, hogy csak így dicsérje a magyarokat? *T: Ühüm.* Tehát akkor már valami komolyabb jelentést is kéne, hogy adjon neki?
T: Ühüm, tehát azt mondod, hogy annak nincs értelme, hogy valami pozitív, tehát ilyen nagyon ilyen cukiskodó verset írjon valaki esetleg, hanem inkább annak van értelme, jelentősége, hogy ha kritizál esetleg. Többiek? Abszolút el tudom fogadni ezt a választ, tényleg így, teljesen jogos. Más ötlet esetleg?
D6: Öhm, nekem igazából a címből jön, mert hogy, hogyha valamilyen pozitívat fogalmazna meg, akkor szerintem másmilyen címet adott volna a versnek.
T: Ühüm, ez is egy...
D1: Igen, szerintem is.
T: Aha... Aha, ez egy nagyon jó, ez jó, ez jó észrevétel, tehát tényleg azt gondolom, hogy akár lehet egy ilyen funkciója is ennek a címnek, hogy ugye itt inkább ezt ragadnám meg így a rosszabb oldalról, ezt D1 is akkor ezek szerint így érzi.
D1: Igen, mert hogyha ilyen mézes-mázas lenne a vers, akkor a cím is biztos, hogy nem tudom, drága kedves magyarok, vagy nem tudom.
T: Igen, akkor valószínűleg más kapcsolatfelvételt választana, vagy valahogyan máshogyan szólítaná, jó, ez abszolút jó észrevétel, ez tényleg jó, tehát ebből is már kicsit azt érezzük, hogy ez a magyarok, ez egy ilyen nagyon zord megszólítás, hogy semmilyen fajta kényeskedés nincsen benne, nem, karakánul, kicsit ilyen zordan szól a magyarokhoz. Jó, érdekes volt, ez abszolút akkor ezt is tegyük el!
|
|
3. tanóra 3. jelenet
|
T: Beigazolódtak-e az előzetes elvárásaink, amivel a legtöbben egyetértettek, tehát hogy kritikát fogalmaz meg a lírai én a magyarokkal kapcsolatban? Beigazolódott?
D1: Igen.
T: Hát igen, abszolúte beigazolódott. Mi az, amit még, amit kicsit így a vers olvasása után azért, amivel kiegészítette a gondolatainkat? Tehát azt mondjuk, hogy kritikát fogalmaz meg a magyarokkal kapcsolatban. Hogyan fogalmazza meg, milyen hangnemben ezt egyébként?
D2: Hát elég erősen bekezd már így az elején.
T: Ühüm, már itt az elején. Az első versszakban egyébként milyen hangnem uralkodik, hogy hogy, milyen állapotban, érzelmi állapotban van akár a lírai én, hogyan tudnánk jellemezni?
D2: Hát így ideges.
T: Ideges, tehát hogy...
D3: Ideges.
T: Még egyszer, ideges után mit mondtál?
D3: Ideges vagy mérges.
T: Ühüm, mérges, ideges, mit tudnánk mit mondani esetleg ilyen hasonló szinonimákat azért, mérges, ideges…
D4: Feldúlt.
T: Feldúlt, ühüm, esetleg még egy picit?
D5: Hát szerintem... bocsi, mondd!
D6: Esetleg még egy picit csalódott is így a magyar népben.
T: Aha, ilyen kis csalódottság is kiérződik, már az elején egyébként ezt érzed, vagy ez kicsit később egyébként D6?
D6: Hát az elején még nem annyira, de amit elkezdi sorolni, utána már így eléggé érezhető.
T: Ühüm, jó, tehát akkor te azt gondolod, hogy inkább egy kicsit azért a végén már ilyen csalódott, hogy a közepén azért kialakul egy ilyen csalódottság is, egyébként igen, abszolút, hát az elején viszont az jó, hogy azt azért nem feltétlen érezni még itt, de nyilván ott benne van a levegőben egy kicsit. D7, te mit szerettél volna?
D7: Ugyanezt.
T: Csalódott? Tehát hogy ez a csalódottság?
D7: Hát igen.
T: Jó, és te is a közepétől, vagy úgy nagyjából később érzed, vagy az elejétől te már?
D7: Húha, öhm, hát én nem tom, én amúgy így az egészen kicsit érzem, így ahogyan megfogalmazza a dolgokat, hogy ugye régebben milyen jók voltunk, meg hogy a magyar nép az mennyire más volt régen, mint most.
T: Ühüm, tehát hogy tartalmilag, ugye, hogy van egy ilyen kis összehasonlító szemlélet igazából, és hogy ahhoz képest ez a csalódottság, erre alapozod ezt főleg inkább, tehát tartalmilag gondolod azt, én most bocsánat, hogy így a szádba... tessék?
D7: Igen.
T: Nem akarom így a szádba adni, csakhogy hogy alapvetően abból is érzed ezt a csalódottságot, hogy milyen volt régen, és ahhoz képest, tehát hogy tartalmilag is azért van egy ilyen kis váza ennek az egész versnek. Jó, abszolút jó, azt gondolom, hogy ezeket írjuk is le.
|
|
4. tanóra 1. jelenet
|
T: Na, itt most ugye megállunk egy kicsit, akkor beszéljük már meg, hogy egyáltalán mi a fenét láttunk, ugye ez a nagy kérdés. Mi történik, miért látunk két párhuzamos jelenetet, mit gondoltok, vagy hogy zajlik ez? D1, D2, D1, kezdd nyugodtan, mondjad!
D1: Hát hogy mind a kettő mondja hát ugye a tanításait, úgymond, kicsit máshogy adják elő, mindkettő.
T: Igen, egy kicsit máshogy adják elő, és nagyon jó, mind a ketten a tanításukat, ugye így folyamatosan megy. D2, van esetleg valami, amivel kiegészíted?
D2: Hát, azt mondom, hogy az egyik az a Jézus volt…
T: Igen.
D2: A másik valami korabeli ilyen bírószerűség? Vagy nem is tudom…
T: Nem rossz ötlet!
D2: Vagy próféta inkább? *T: Nagyon jó!* Nem is tudom?
T: Nagyon jó irányba vagyunk!
D2: És a Jézus az így próbálja így ilyen sokkal, hogy is mondjam égiesebben elmondani…
T: Nagyon jó, így van…
D2: A másik az meg sokkal emberiesebben próbálja…
T: Fölírom, hogy Jézus égies. És akkor ki lehet a másik? Figyeljetek, mutatok egy érdekes dolgot, nézzük meg megint ezt a filmet… Nem játszom le...
D1: Mózes.
D3: Nem Mózes, Mózes már régen meghalt, ne mondj már hülyeséget!
T: Igen, látjátok a számokat? Lent mennek folyamatosan, Jézus, utána vált a film...
D1: Nem az idő?
T: Tessék? Mennek a számok...
D1: Nem az idő tanár úr?
T: Hát nem az idő, ez az érdekes, hogy ez nem az idő. Mi lehet esetleg még ott lent?
D4: Dátum nem lehet, mert nincs annyi dátum.
T: Dátum nem lehet, de valami folyamatosan megy. Olyan, mintha Jézus beszélne, aztán átadja a szót, aztán ez az ember is beszél. Nézzük meg a következő kérdést, az fog segíteni, jó? Mi történik vagy mi lehet a számozás szerepe, miért dolgoznak írnokok a férfi körül? Mit csinálhatnak itt ezek az emberek?
D1: Hát, hogy lejegyzik.
T: Lejegyzik!
D1: Lejegyzik a tanításokat.
T: Mondjad D1! Igen, a tanításokat…
D1: Azok a tanítások száma, hogy hanyadik?
T: Bizony-bizony, az ott a tanításoknak a száma, vagyis mi mit hallunk az egész filmrészlet alatt, amit szövegként hallunk, az micsoda? Ez a szöveg…
D1: Parancsok, vagy hát nem, hanem hogy amiket leírtak.
T: Igen, amiket leírtak, vagyis ez maga a…
D1: Biblia.
T: Maga a Biblia szövege megy, és akkor Jézus mondja a tanításokat, és akkor ki lehet ez az ember, akinek, aki itt beszél? Ki lehet ő, és miért írják le, amit mond? Mert ez, mi születik meg éppen?
D2: A Biblia.
T: Így van.
D2: Máté.
T: Így van, Máté evangéliumát itt írják, készítik az írók…
D2: Tanár úr, tudja, hogy honnan tudom?
T: Na honnan? A címből?
D2: Elolvastam a címet, igen.
T: Nagyon jó, ez nagyon hasznos, és jó tanács. Ugye Mátéra azt mondtad D2, hogy jogias, vagy hogy mondtad?
D2: Emberiesebben.
T: Emberies.
D2: Jogias, emberies.
T: Emberies, jogias, nagyon jó. Így van, valóban, ez egy nagyon jó reprodukálása annak, hogy hogyan történhetett valójában a leírás. Tehát hogy ez a film nagy értéke, hogy itt ez a vágás, ez nagyon jól megvan csinálva, hogy írják, készülnek a tekercsek, látjátok, ilyen széthúzható formában, valóban, tényleg így maradtak fent, tehát minden szempontból törekedett a hűségre ez a könyv. Itt azért vicces, mikor így Máté leül és így szusszan egyet, nagy levegőt vesz, és akkor így folytatja, mondja, mondja, mondja, mondja. Na…
|
|
4. tanóra 2. jelenet
|
T: És akkor nézzük már meg, hogyan kell akkor vajon feloldani azt, hogy, nézzünk egy másikat, hogy őő, valami könnyűt, 5. Móz 5:18, ezt hogy kell akkor feloldani? Gyors bemásolom ide. 5. Móz 5:18. Mózes hanyadik könyve?
D1: Ötödik.
T: Igen, és ez micsoda, ötödik micsoda?
*D1: Oldal?*
*D2: Oldal?*
T: Majdnem, könyvekbe is van, regényekben.
D2: Fejezet?
T: Fejezet. És hogy hívjuk az utolsó számot a vessző után? […] Tessék?
D3: 18. vers?
T: 18. vers. Tehát Mózes 5. könyve, 5. fejezet 18. vers. És akkor amit látunk a filmben, az Máténak a különböző ilyen versei. Vers az ilyen pársoros szakasz. Nem túl szerencsés magyarul, de így nevezték el, oké. Na figyeljetek srácok, most pedig megnézzük azt…
|
|
4. tanóra 3. jelenet
|
T: Na miről beszélt Jézus, előbb azt beszéljük át! Miről, mi volt a lényege? D1, mondjad, most téged láttalak előbb.
D1: Hát igazából arról beszélt, hogy vannak a tanításai, és hogy ezt, hogy betartjuk, vagy nem…
T: Igen és akkor… ühüm.
D1: Ilyen megmagyarázós módszerrel, hogy elmagyarázta, hogy hogy jár az, aki betartja, és hogy jár az, aki nem.
T: Nagyon jó, tehát hogy valami magyarázós módszer, igen, ez benne van…
D1: Szájbarágós.
T: Tartalmilag, így van, tartalmilag, aki a tanítást követi, vagy nem követi, azzal mi fog történni. D2, mondjad te is! Csak láttam, hogy jelentkeztél.
D2: Már elmondták, már elmondták.
T: Már elmondták. Igen és a magyarázós módszer, mi, milyen szócskát használ Jézus? Van egy ilyen szó, hogy… úgy jár, mint, azt hiszem, hogy ez…
D2: Olyan, mint.
T: Olyan, mint, hogy a mint. Hát a mint szócska, nyelvtanban tudjátok, hogy az minek a, milyen, pontosabban irodalomban, hogy az milyen szókép, nem nagyon vettük még…
*D1: Hasonlat.*
*D2: Hasonlat.*
T: Ez a hasonlat, igen, hasonlatokat használja Jézus. És ezért érdekes nekünk irodalmi szempontból a Biblia, mert…
|
|
4. tanóra 4. jelenet
|
T: Na mi lehet ez a só és a világosság, kiknek mondhatja, hogy ti vagytok a föld sója? Ott van a hegyen és beszél, hát akkor kiknek mondja? D1!
D1: Hát az embereknek, úgy, hogy az, hogy minden embernek van valami célja, vagy nem is az, hát valami ilyesmit, igen.
T: És most nagyon jó, amit mond a D1, minden embernek van célja, ugye mint a só, annak is van célja. Vagy minden ember máshogy magyarázza Jézus példázatait.
D1: Vagy hogy ők ízesítik az életet? Vagy valami ilyesmi.
T: Igen az emberek, az emberi sokféleségtől lesz a föld, vagy hogy olyanok az emberek, mintha megsóznád a földet, vagy attól lesz az étel, ahogy az étel jó, az emberektől lesz a föld jó. Tehát a föld sója az emberek. Minthogyha az ételnek is a só ad ízt. Elég furcsa példázat, de értjük, ugye? Lehet érteni, értjük, hogy miről van szó. Viszont hogyha megízetlenül a só, vagy ahogy D1 mondta, hogyha az emberek már nem értékesek, például semmire se való, már csak arra, hogy kidobják és eltapossák, ti vagytok a világ világossága. Hát a, ez magyarul nagyon jól hangzik, hogy a világ világossága, tehát úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket. Mire utalhat itt a jó cselekedetek meg a világosság kapcsolatával? Vagy ezt, erre van esetleg valami gondolatotok még, ehhez kapcsolódóan? Itt mire gondolhatott Jézus, hogy kapcsolódnak az emberek meg a világosság egymáshoz?
D2: Hát tanár úr én még arra tudok gondolni, hogy ezt ugye Jézus konkrétan nekik mondta el,
T: Ühüm.
D2: Ugye ott volt mellettük *T: Ühüm.*, és ugye, hogy ők tanítsák tovább, és azért mondja hogy az emberiség világossága, hogy ők tanítsák tovább ugyanezt, vagy nekik személyesen elmondta.
T: Ők tanítsák tovább, amit elmondott, így van, ők tanítsák tovább, adják tovább, amit hallottak. Legyenek ők a világ világossága. És akkor ugye szoktuk is, van is egy korszak, majd tanulunk róla később, úgy hívják, hogy felvilágosodás, 18. század, 1700-as évek, ott a szellem, az elme felragyogása történik, szóval hogy a világosságot nagyon gyakran kapcsoljuk a, hát nem is tudom, mihez? Hogy tudnánk ezt átfogalmazni? Világosság, tisztaság, mennyei ragyogás? Ugye, hogy tanítsák, adják tovább a fényt, ezt már így értjük. Dalszövegekben is szokott ilyen lenni, hogy add tovább a fényt. Adják tovább a fényt, tehát tanítsanak tovább. Nagyon jó, nagyon jól haladunk.
D1: Az észt.
T: Az észt, így van, a tudást, a tudás, ez így jó, az ész, a tudás, köszi D1. És hát még van itt egy példázat, lámpást sem azért gyújtanak, hogy a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek. Fejtsük meg még ezt a lámpatartós példát, lámaptartós példát vagy példázatot hogyan tudjuk beleilleszteni a bibliai értelmezésünkbe, ez hogy jön ide, a tanításokhoz. Mondjad D1 nyugodtan!
D1: Erre mondta még azt ugye, hogy hogy minden embernek van célja, hogy a lámpának is az a célja, hogy megvilágítson.
T: Nagyon jó.
D1: És az embernek is az a célja, hát hogy tegyen valamit. Van egy célja, lehet, hogy még nem tudja, hogy mi az, de hogy van neki. Hát nem is egy cél, hát úgymond sorsa, mondhatni.
T: Nagyon jó, sorsa van, cselekednie kell. És a másik dolog, és ezt én teszem akkor hozzá, hogy a lámpa mint olyan, Jézus mondja, hogy hát azt sem elrejtjük, hanem megmutatjuk, fényt kell, hogy csináljon, ez a tudás lényege. Tehát egy ilyen komplex példázattal áll elő, és ennyi. És akkor hogyha megnézzük, egy mondatot nem tudunk. Egy mondatot nem tudunk egyelőre hová rakni, de ha van ötletetek, mondjátok. Megy a szöveg, Jézus fejtegeti ezt a föld sója világosság dolgot, és beszúr egy ilyen mondatot, hogy nem rejthető el a hegyen épült város. Na ez mi a fenét jelenthet, ezt mi mire utalhat, milyen városról beszél? Mondjad nyugodtan, D1!
D1: Hát ugyanazt mondta, hogy ugye, hogy a lámpát is ne dugjuk el nem tudom hova, például ha feltalálunk nem tudom egy repülőt, azt nem lehet, fent repked és látják, hogy az égen száll, azt nem tudják elrejteni, mert látják például.
T: Na, és ez miért érdekes? Mert most D1 te is egy példázattal magyaráztad meg a példázatot. Ugye? Ahogy a repülőt sem tudjuk elrejteni, mert ott van az égen, ez nagyon jó volt, ezért, ha a hegyre épül a város, azt a fene nem tudja elrejteni onnan, mert azt mindenki látja, hogy ott van. Tehát hogy ilyen nyilvánvaló dolog, hogy ott van. Nagyon jó, nagyon jó volt, köszi D1, nem rejthető el a hegyen épült város. Igen, valahogy így…
D3: Mi van akkor tanár úr, hogyha az a város például Mount Everest csúcsán épül, azt nem látja senki.
T: Hát igen, jó, attól függ, hogy ki az, aki, kinek a tekintete rögzíti azt az adott várost, ez benne van tényleg. De másrészt, és ez a jó Bibliában, hogy órákat el tudunk hat sorról beszélgetni, mármint hogy ez az értéke, és ez csak 6 sor. Mondjátok, mondjad!
D4: Régebben tanár úr például amikor Jézus élt, akkoriban nem volt nehéz elrejteni egy várost. Mert elrejtettem a mittudomén Amerikának mittudomén Chicago területén egy várost, akkor nem tudott róla senki, mert ott már a világ széle volt.
T: Igen, de hogy ha, abból… de ez jó. A nem rejthető el a hegyen épült városra ez jó példa, de…
D1: Tanár úr!
T: Mondjad, D1!
D1: Én úgy mondanám, hogy ne titkoljunk egymás elől semmit például.
T: Jó. Ne titkoljunk egymás elől semmit
D1: Mindent osszunk meg egymással.
T: Mindent osszunk meg, és ez össze is cseng Jézusnak a tanításaival. És akkor még az D2 mondom, hogy igen, ez is érdekes dolog, amit mondasz, hogy ha senki nem látja mondjuk azt az adott várost, akkor mi van vele, Isten látja, de Jézus itt kifejezetten az emberekre vonatkoztatja a tanításait, mindig az emberekre gondol. Tehát ő feltételezi, hogy ez a város emberekkel van tele, szerintem, de ezt lehet máshogy is. Na várjatok, azon gondolkodom még…
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A tanóra sorszáma, jelenet sorszáma
|
A párbeszédes jelenet tanári és tanulói beszédfordulói
|
|
1. tanóra 1. jelenet
|
T: Akkor kezdjük az első szóval. Mondjuk... D1. Elkezded nekünk olvasni? Nem, nem muszáj az elejétől, hanem az első szót, amit megtaláltál.
D1: Az elsőből, hogy az elektronikával.
T: Nagyon jó: elektronikával. Megvan? Mi a következő szó?
D1: Az nincs meg.
T: Az nincs meg. Jó, akkor gyere ki légyszíves a tábláhozm és írd fel azt, hogy elektronikával. Kinek van meg a második szó? Jó, akkor azt fölírom én... Honnan hallottam? Mondjad!
D2: Konstatálták.
T: Konstatálták. Nagyon jó! Gyere, írd fel! Kinél van meg a harmadik szó? Mondd, D3!
D3: Információkat.
T: Információkat, nagyon jó. Gyere te is! Negyedik szó? Az egy nehéz szó. Akkor azt fogom én megmondani. Információkat. A negyedik szó úgy hangzott... nem is szó ez, hanem kifejezés. In... flagranti… Ismeri valaki a jelentését? Hallottam olyat, hogy aha... Ki ismeri a jelentését? Ez egy olasz kifejezés és azt jelenti, hogy a tett pillanatában, tett közben. Ha megnézitek a szöveget, akkor világossá válik, miről van itt szó. És mi volt az ötödik szó? Kinek van meg? Az utolsó kifejezés kinek van meg?
Dvegyes: Ez *az utolsó előtti, nem?* *Utolsó előtti.*
T: Utolsó előtti? Ó, igazatok van: utolsó előtti. Bizony. Nincs meg? Apartmanja. Aki volt már nyaralni, az ismeri a szót. Jó, és akkor most jön az utolsó.
D5: Revolver.
T: Revolver, úgy van. Ezeket a szavakat kérem, hogy írjátok le a füzetbe.
|
|
1. tanóra 2. jelenet
|
T: Először olvassa fel az, akinél magyar... magyar szavas kártya van, vagyis fehér színű kártya, hogy milyen jutott neki. D1!
D1: Némajáték.
T: Némajáték. Van-e valakinél ennek megfelelő idegen szó? Igen?
D2: Pantomim.
T: Nagyon jó! Gyere ki, légy szíves, az idegen szavaddal, és oda, ahova a blu tackeket tettem, rakd föl! Óvatosan! Már jöhet is a következő magyar szó. D3, nálad?
D3: Nálam nem magyar szó van.
T: Nálad idegen szó van. Kinél van magyar szó? D4?
D4: Szókép.
T: Szókép. Idegen párja a...
D5: Metafora.
T: Metafora, nagyon jó! Gyere! Következő magyar szavunk?
D5: Ide alá?
T: Igen, oda, légy szíves. D6!
D6: Szerelőhelység.
T: Szerelőhelyiség.
D7: Szerviz.
T: Szerviz. Gyere te is! Csupa zöld szó ment föl. Nemcsak zöld kártya van ám. Kinél van még magyar szó? D1? Ja, te már olvastad. Bocsánat.
D9: [√].
T: Hangosan!
D9: Mutatványos.
T: Mutatványos.
D10: Zsonglőr?
T: Zsonglőr! Nagyon jó! Következő magyar szavunk. Igen?
D11: Jóhiszemű.
T: Jóhiszemű? Milyen, aki jóhiszemű?
D12: Naiv.
T: Naiv, nagyon jó! Jöhetsz. Következő magyar szavunk.
D13: Hangszer.
T: Hangszer.
D14: Pianínó.
T: Pianínó. Gyere te is! És arra kérlek, ha már kijöttél, hogy két oszlopba rendezd őket szín szerint, tehát itt csak zöld legyen... itt a zöldek legyenek, ott pedig csak sárgák. Következő magyar szavunk?
D15: Teljesen.
T: Hallotta mindenki? Teljesen.
Dvegyes: *Anonim* *Anonim*.
T: Anonim? Valakinél valami másik variáció?
D16: Abszolút?
T: Abszolút! Nagyon jó! Kinél van még fehér kártya? Halljam!
D17: Fokozott.
T: Hangosan, hogy a többiek is hallják.
D17: Fokozott. Intenzív.
T: Intenzív, nagyon jó. Következő magyar kártyánk?
D18: Parfüm.
D19: Illatszer.
T: Illatszer.
D19: Parfüm.
T: Úgy van. Fehér kártyákhoz kinél van még? D20!
D20: Döntő bizottság.
T: Hangosan!
D20: Döntő bizottság. Zsűri.
T: Zsűri. Úgy van, a zsűri. Következő magyar szavunk?
D21: Kezdő. Amatőr.
T: Amatőr, nagyon jó. Kinél van még magyar szó?
D22: Névtelen.
T: Hangosabban egy picit!
D22: Névtelen.
T: Az lesz az, bizony, D22. Akkor azt már tisztáztuk, hogy a névtelen az mondd hangosan, milyen szó?
D23: Anonim.
T: Anonim. Van-e magyar nyelvű kártya, ami még nem szerepelt? Nincsen. Jó.
|
|
1. tanóra 3. jelenet
|
T: A feladat a következő: itt szócsaládokat találtok. Olyan képzett szavakat, amelyek egy-egy családkörből származnak. Keressük meg, hogy ki lehet a családfő! Az elsőnél ugye, olvasd fel a három szótagos szót!
D1: Turista, turizmus, turisztika.
T: Nagyon jó. És a családfő?
D1: Túra.
T: Túra. Hogyan írjuk?
D1: Hosszú U-val.
T: Hosszú U-val írjuk a túrát. Helyes. Ki tudja második családfőt? Hú, de sokan! Igen? D2!
D2: Harmónia.
T: Harmónia. Olvasd föl a három szót hozzá!
D2: Harmonikus, harmonizál, harmonika.
T: Úgy van. Hogy írtuk a harmóniát?
D2: Hosszú O-val.
T: Hosszú O-val, nagyon jó. És a harmadik családfőnk?
D3: Szimbólum.
T: Szimbólum, úgy van. A családtagok pedig?
D3: Szimbolikus, szimbolizmus, szimbolista, szimbolizál.
T: Nagyon jó, helyes. Most keressük meg... Bocsánat, ne haragudj! Keressük meg együtt, hogy milyen képzők vannak ezeken a családtagokon! A túra szóhoz milyen képzők kapcsolódnak. D4?
D4: -ista
T: Nagyon jó.
D4: -izmus
T: Ühüm.
D4: -isztika.
T: Nagyon jó. Következő, a harmonik... a harmónia szóhoz? Igen!
D5: -ikus, -izál, -ika.
T: Nagyon jó. Karikázzátok közben, hogy látható legyen! Tehát még egyszer: -ista, -izmus, -isztika... Aztán, D6, elmondod még egyszer?
D6: -izmus
T: Igen.
D6: -izál
T: Nagyon jó. És a harmadikat? Igen?
D6: -ikus, izmus, -ista és -izál.
T: Nagyon jó. Ugye voltak ismétlődő képzők.
|
|
1. tanóra 4. jelenet
|
T: Ellenőrizzük közösen, hogy hova mit írtatok! Mi került az irónia családfőhöz? D1?
D1: Ironikus, ironista, ironizál.
T: Nagyon jó. Viszont... Még egyszer! Mondd őket még egyszer!
D1: Ironikus.
T: Ühüm.
D1: Ironista, ironizál.
T: No, az ironistánál álljunk meg egy picit! Én azt mondom, hogy nincs ilyen szó.
D1: Jah.
T: Lehetne. Tehát a képzőt szépen hozzá raktad, jól is írtad, látom, ott rövid magánhangzóval írtad, de nincs ilyen szó. Ironizmus. Mit gondolnak a többiek, hogy van olyan?
D2: Nem.
T: És itt van még egy variáció. Hangosan!
D3: Ironika.
T: Ironika. Hisztérika van... ironika nincs. Ügyesek vagytok! Típushoz... milyen családtagokat tudtok?
D4: Tipikus
T: Tipikus. Ennyi. Kinek van még?
D5: *Tipika.* *Tipizál.* *Tipika.*
T: Tipizál, az jó. A tipika? Az előző, az előző eset.
Dvegyes: *Pedig olyan jól hangzik! Tényleg jól hangzik.*
T: Igen, lehetne egy ilyen szót csinálni. Ebben egyetértek. És végezetül volt még... volt még egy paródia szavunk. Lányok? Ja, mindegy, te is mondhatod.
D6: Parodista.
T: Csak hangosan, mert hátul nem hallják.
D6: Parodista és parodizál.
T: Mindenki hallotta?
Dvegyes: *Nem.*
T: No, akkor még hangosabban egy picit!
D6: Parodista és parodizál.
T: Parodista és parodizál. Ez mind a kettő jó. Van-e…van-e még variáció?
D7: Paro... *Parodizmus?* *Parodizmus?* *parodisztikus*
T: Parodisztikus. Olyan van. Parodisztikus van, igen?
D7: *Parodizmus?* *És parodizmus?*
T: Parodizmus nincs. Kinek maradt még olvasatlan példa a lapján? Hadd halljuk! […] Jó, köszönöm, ügyesek voltatok!
|
|
1. tanóra 5. jelenet
|
T: Beszéljük meg, jó? Milyen szavakhoz kerültek felkiáltójelek? Mindenki mondja! D1?
D1: Bogotell?
T: Bagatell. Van-e olyan, aki nem tett ide felkiáltó jelet? Mindenki odatette. Jó, akkor elmondom én. A bagatell, hát ezt egy másik idegen szóval is megmagyarázhatnám, hogy pitiáner, például. De ha mondjuk azt mondom, hogy a D2 lemegy a büfébe, és a D3 megy vele, és a D2-nek két forint hiányzik az isteni kakaós csigájához, és a D3 ad neki két forintot, és másnap jön a D2, hogy D3, itt a két forintod, és akkor D3 azt mondja, hogy bagatell. Jó, erről van szó. Hova került még felkiáltó jel?
D4: Miliő.
T: Hangosan!
D4: Miliő.
T: Miliő. Igen itt volt egy kérdés, hogy nem írtam-e el, hogy ez nem millió-e, de ugye a millió az két L, a miliő ellenben...
Dvegyes: *Egy.*
T: Egy L. A miliő, az környezetet jelent. Ez egy francia szó. Hova tettetek még felkiáltó jelet?... Hangosabban!
D5: Paralel.
T: Hangosabban!
D5: Paralel.
T: Paralel. Paralel. Paralel, ezt a szót majd matematikából vagy fizikából fogjátok tanulni. Ilyen csodás összetételben például, hogy paralellemez. Azt jelenti, hogy párhuzamos. Mi okozott még problémát? Igen?
D6: Brosúra.
T: Brosúra. Reklámújságnak mondanám magyarul. Egy ilyen prospektus, ami szintén egy idegen szó, amit elvehetsz egy utazási irodában. Van-e még kérdés? Jó, akkor…
|
|
1. tanóra 6. jelenet
|
T: Jó, letelt az idő. Tessék!
D1: Egy szót mind a két mondatba bele lehet tenni?
T: Persze, használhatod kétszer is, csak a te szószedetedből legyenek. Jó. Megkérek mindenkit, hogy most tegyétek le a tollat! Mert neki kell állnunk ellenőrizni. Lányok! D2 és D3! Jó! Mivel D2-nél és D3-nél ennyire bőséges a termés, ezért velük kezdjük, jó? Olvassatok valamit, jó... nagyon jót!
D2: Az arrogáns ellipszis affektálva korrepetál.
T: Remek! D2! Gyere ki, légy szíves, írd fel a táblára, jó?
D2: Ezt vihetem?
T: Tessék?
D2: Vihetem?
T: Viheted, ha az segít neked, persze. Lényeg, hogy jól írd. Tehát, közben a hosszú csapat figyeljen, hogy helyesen kerüljön fel a táblára. Na, a rövid csapatból is... fiúk, nektek is sok van.
D3: A mamut briliánsan artikulál.
T: Az ügyes mamut. Gyere te is, írd föl! D4? Ti mit alkottatok? Dehogy nem! Biztos tök jót írtatok. Figyeljetek egy picit!
D4: Arrogánsan affektál az akkordok ellen.
T: Nagyon jó! Van benne ugyan egy, ami nem szerepel a szószedetben, de ügyes mondat. Ti voltatok együtt, ugye? Akkor D5-öt már nem is kérdezem. D6-ék?
D6: Panírozott ínyenc pudingot eszik.
T: Remek, óriási! Köszönöm! A hosszú csoportból kinek van még jó mondata? Lányok? D7? Figyeljetek a D7-re egy picit!
D7: A trappista sajt szuggerál.
T: Jó! Gyere, gyere ki leírni! Jó, és még egy... még egy rövid mássalhangzós mondatot hadd halljunk! D8-ék?
D8: A panírozott banán paralel a pudinggal.
T: Hangosabban egy picit, hogy hátul is hallják!
D8: A panírozott banán paralel a pudinggal.
T: Jó! Jó, ötletes. Gyere ki te is, D8. Van olyan csoport... vagy olyan pár, ahonnan még nem hallottunk mondatot? Ki nem mondott még?
D9: A briliáns csak egy L, és ott kettővel van… a briliánsan artikulál.
T: Bizony! Ez egy rövid mássalhangzós mondat volt, hosszú mássalhangzó nem lehet benne! Figyeljétek, hogy ne legyen hiba, mert nekem csak kettő szemem van ám! A többi úgy látom, hogy jó. Mindenkitől hallottuk a mondatot? Akkor házi feladat….
|
|
2. tanóra 1. jelenet
|
T: Jó, akkor azt javaslom, hogy kezdjük innen, a legelejéről, innen, és D1-nél, D1-nél kezdjük el! Olvasd fel, kérlek, ezt az első mondatot, közmondást!
D1: Derült meleg húsvét nap. *T: Ühüm.* Derült meleg húsvét napja, meglátszik ősszel a gazdán. Ez a jó termés lesz.
T: Jó termés lesz, pontosan. Tehát ez az első közmondás. Derült meleg húsvét napja, meglátszik az, meglátszik ősszel a gazdán. Jó termés lesz. Hogyha jól emlékszem, a, a nyelvtan órán most foglalkoztatok különböző költői képekkel, metaforával, metanó, metonímiával, hasonlattal, megszemélyesítéssel. Itt most néhány példát is találhattok erre. Jó, ez az első. A közmondások között biztos, hogy lesz olyan, ami ismertebb, lesz olyan, ami kevésbé ismert, de ez talán egy ritkább. Lássuk a következőt! D2!
D2: Kellemes, mint húsvét napján a keszőce.
T: Ühüm. Ennek mi lehet a párja?
D2: Keserves, nem kellemes.
T: Keserves, nem kellemes. Álljunk meg itt egy percre! Ismeritek-e azt a szót, hogy keszőce, vagy idézőjelben ott van, hogy cibere? Ez egy nagyon érdekes étel, ilyen aszalt gyümölcsökből készül, és korpa is van hozzá keverve, de nem egy igazán húsvétra való étel, kevésbé jó az íze. Nyilván ebből fakad a közmondásnak a jelentése is: Keserves, nem kellemes. Jó. Haladjunk tovább! A te nevedet nem látom. D3!
D3: Meglesz a törökök húsvétján *T: Ühüm.*. Soha.
T: Soha. És miért?
D3: Hát, mert a törökök nem ünneplik.
T: Pontosan, a törököknél nyilván nincsen húsvét. Ó, hát itt egy kicsit elcsúszott, de sebaj. Ez ide a sohához jön. Egy pillanat. A lényeg az, hogy meglesz a törökök húsvétján, ez azt jelenti, hogy soha. A következő közmondás biztos, hogy ismertebb. D4!
D4: Szelíd, mint a húsvéti bárány. *T: Ühüm.* Ez békés, jámbor ember.
T: Pontosan, békés, jámbor ember. Reméljük, ez már nem csúszik el. Opplá. Itt valami gond lesz a nyilakkal, de ez a kivetítő hibája, ezen most nem problémázunk. A lényeg az, hogy szelíd, mint a húsvéti bárány. Ez, ugye, azt jelenti, hogy békés, jámbor ember. Ugye, a bárány is egy olyan elem, egy olyan motívum, ami a húsvéthoz kötődik. Sokszor, hogyha arra gondoltok, hogy mi van egy húsvéti asztalon, biztos, hogy van ott bárány. Jó. Lássuk a következőt! Megint csak a bárány jelenik meg. D5!
D5: Sok húsvéti bárányt megevett. *T: Ühüm.* Eljárt felette az idő.
T: Eljárt felette az idő. Nyilván, ugye, ez a közmondás arra vonatkozik, hogy ez az ember, aki sok húsvéti bárányt megevett, már több éves lehet, hiszen sok-sok húsvéti bárány van a bendőjében. Jó. Nézzük a következőt! (...) D6!
D6: Úgy bánik vele, mint a hímes tojással. Vigyáz rá.
T: Vigyáz rá. Ugye, a hímes tojás megint csak egy olyan motívum, egy olyan elem, ami a húsvéthoz kötődik. Tudtok-e valamit arról, hogy miért pont piros tojás van húsvétkor? Vagy egyáltalán mit szimbolizálhat a tojás? Vagy ötlete valakinek, mit jelenthet? Igen!
D7: Nem a vért szimbolizálja?
T: A piros tojás a vért szimbolizálja, pontosan, méghozzá Jézus kioltott vérét, tehát ezért van a piros tojás, de, ugye, manapság amilyen sokféle tojásfesték van, akármilyen tojást festhetünk. Egy-egy olyan módszer a mai napig is megvan, főleg olyan helyeken, ahol több idős ember él, ami hagyománynak számít. Akár hagymalevéllel készített tojás, vagy például ez az írott tojás, amikor különféle mintákat lehet írni a tojásra, és utána beletenni a festékbe. Tehát igazából ezek azok a, a hagyományok, amiket mindenképpen őrizni kell. Jó. Lássuk a következőt! Ki is jön? D8!
D8: Annyit tud valamiről, mint nagypéntek a disznótorról, tehát semmit sem tud róla.
T: Semmit sem tudunk róla. Pontosan, hiszen nagypéntek az egy böjti nap, akkor nem fogunk húst enni. Ez itt, itt valamiért nagyon elcsúszott. Nézzük az utolsót! D9!
D9: Hallgat, mint nagypénteken a harang. *T: Ühüm.* És egy szava sincs.
T: Egy szava sincs, pontosan! Tudja-e valaki, hogy miért? D9!
D9: Mert ilyenkor a keresztény, így a keresztényeknél nincsen pénteken szertartás, mert ekkor halt meg Jézus azt hiszem.
T: Igen, szertartás az van…
D9: De nincsen mise.
T: De abban igazad van, hogy nem, igen, nem ugyanolyan keretek között, mint mondjuk a többi napon, és ugye az a néphagyomány, az a mondás, hogy a harangok elmennek Rómába, és ilyenkor nagypénteken nem harangoznak, hanem nagyszombaton lesz újból hallható a harang hangja… Jó.
|
|
2. tanóra 2. jelenet
|
T: Jó? Utána egy-két mondattal ezt megbeszéljük. Tiétek a szó.
D1: Én egyből kiraktam, már kész is vagyok.
D2: Én már rég.
D1: Tehát Csörgő Anikó és Csikó László Húsvét című művéről kellett pár mondatot írni. Hát, a Malaszt Kiadó kiadásában jelent meg öt évvel ezelőtt, *T: Ühüm.* ez nem olyan érdekes, tizenhárom kis részre bomlik, és legnagyobb részben hasznos tippeket ad a húsvét sor, húsvétra, de először, például mit tudom én, ilyen…
T: Gyere nyugodtan közelebb egy kicsit, hogy a többiek is lássák!
D1: Tojásfestési tippek, hasonlók.
T: Emeld följebb!
D1: Hát itt vannak képek rajta.
D2: Először kezdi az alappal, vallási információkat közöl, ez két oldal körülbelül. Legnagyobb részben mondom ez a húsvét feldobása, vagy nem tudom. Ilyesmi témával.
T: Húsvét feldobása? Ezt hogy érted?
D2: Hát úgy, hogy már a húsvét kezd kissé elavulni és sablonossá lenni, ilyen nagyon pici.
T: Leginkább sablonos, az lehet, az hogy elavult, az nem egészen helytálló. Igen, igen.
D2: Jó, akkor igen, igen, sablonos, és ilyen kis ötletekkel fel lehet dobni ezt a pár napot.
T: Ühüm.
D2: Hát főleg ezért ajánlanám, mer mondom ez. El lehet, meg lehet csinálni mit tudom én két-három tojást, és akkor máris kissé érdekesebb lesz az ünnep.
T: Nyilván, ugye, azért ez a tojásfestés ez hagyomány, tehát.
D2: Hát igen.
T: Egy-két tojást, ez általában húsvét hétfőn sem jön rosszul, hogyha van tojás otthon. Igen. Írtatok-e még valamit?
D1: Hát körülbelül ennyi lenne.
T: Jó. Na most, hogyha egy pillanatot ide kukkantotok a vetítőre, felsoroltam, ugye, itt pár pontot, hogy mi az, aminek mindenképpen benne kell lennie. Ez főleg a többieknek jelent segítséget. Hogyha most végigfuttok ezeken a pontokon, mi az, ami benne volt ebben az ajánlóban? Akár lehet ezt most mondani, nem kell jelentkezni. Mi az, ami elhangzott az ajánlóban? D3!
D3: A, a könyv felépítése, a…
T: Ühüm, elhangzott a könyv felépítése. Valóban, ugye tizenhárom fejezet, aztán?
D4: A könyv tartalmi jellemzői.
T: A könyv tartalma. Ugye beszéltek a fiúk a tojásfestés.
D5: Az impresszum.
T: Ühüm. Mi az az impresszum? Beszéljük meg. Tudjátok-e, hogy mi az az impresszum?
D6: Adatok.
T: Micsoda? Mondd hangosabban!
D6: Hát a kiadásra vonatkozó adatok.
T: A kiadásra vonatkozó adatok. Egy pillanatra hadd kérjem el ezt a könyvet! Ugye a kiadásra vonatkozó adatok ebben a könyvben nem is itt, itt vannak. Elég apró, de látjátok, hogy hol. Ugye a kiadás éve, hogy hol adták ki, melyik nyomdában, hány ív ez a könyv. Minden olyan információ, ami a kiadványra vonatkozik, jó? Köszönöm. Aztán. Illusztrációk. Hallottunk-e valamit? D7, mit hallottál erről?
D7: Hát a könyvben látható képekről.
T: Ühüm, tehát voltak itt képek. Ha megnézitek ezt a könyvet, és esetleg a szövegek, illetve képek arányára gondoltok, akkor mi az első benyomásotok? Kicsit hátrébb is hozom, hogy ti is lássátok. D8!... Hogy?
D8: Túl színes szerintem. Egy kicsit, egy kicsit giccses.
T: Túl színes? Ühüm, tehát, hogy egy kicsit már giccses. Valóban, ez is egy vélemény. Nagyon sok a kép, kevés, kevesebb a szöveg. Valószínű, ugye, hogy ha ezt a könyvet kezetekbe veszitek a, a könyvesboltban, azt a célt szolgálja, hogy minél színesebb legyen, minél több fotó legyen benne, mert esetleg a mai emberek könnyebben vásárolnak úgy könyvet, hogyha végiglapozom, szép a kiadása, gyönyörű a papírja, sok a fotó benne. Való igaz, hogy ez már egy kicsit átcsaphat a, a giccs irányába.
D2: Ezt is leírtuk, csak elfelejtettem mondani.
T: Mondhatod még nyugodtan!
D2: Hát pont ezt akartam.
T: Ja, hogy akkor.
D2: Igen, hogy sok kép van benne, *T. Ühüm.* és akkor így lehet nézegetni.
T: Értem. Jó. Összességében én úgy ítélem meg, hogy korrekt volt az ajánlótok, és hogyha tényleg az osztály szerkeszt ilyen iskolaújságot, vagy foglalkoztok ezzel a témával, ha húsvétig nem is, de esetleg valamikor elkészíthető egy ilyen ajánló, vagy ilyen újság. Köszönöm szépen.
|
|
2. tanóra 3. jelenet
|
T: Mennyire felelt meg ez az interjú, a kész, tényleges interjú jellemzőinek? Miket találtatok meg, mi volt esetleg furcsa? D1!
D1: Hát olyan faggató jellegű volt, *T: Faggató jellegű, igen.* és egy csomó kérdést tett föl, és szerintem az úgy elég jellemző, és az jó volt benne. Egyébként szerintem jó volt.
T: Ühüm.
D1: Tetszett.
T: Ühüm. D2, mi a véleményed? Hogy találtad? Milyennek találtad ezt az interjút?
D2: Szerintem rövid volt *T: Ühüm.*, és a többnyire egy néző vagy olvasó kíváncsi rá, hát azt mindent elmondott.
T: Igen, mer ugye nem szabad elfelejteni, hogy azt említettem az óra elején, hogy ezek a feladatok az újságnak egy-egy rovatába illeszthetők, tehát például ez az interjú esetleg egy olyan rovatba kerülhet, ami valamilyen programot, programajánlót, valamilyen rendezvényt próbál bemutatni. De ti, hogyha tényleg foglalkoztok iskolaújság-szerkesztéssel, akkor ezt még lehet, hogy jobban tudjátok, hogy ennek milyen rovatcímet lehetne adni. Jó. D3! Hallgassuk még meg a te véleményed. Milyennek találtad ezt az interjút?
D3: Szerintem nagyon kedv, tehát kedvet csinált *T: Ühüm.*, és abban a faluban lakik vagy turistáknak is, és frappáns befejezése volt szerintem.
T: Frappáns. Mennyire illet ez a befejezés ehhez a programhoz?
D3: Hát…
T: D4!
D4: Hát gyakorlatilag nem illett bele, de, de amit D2 is megkérdezte, a kérdéséből kiderült, valószínűleg a fiatal korosztályt annyira nagyon nem köti le a tojásfestés *T: Ühüm.*, tehát valamivel csak oda kell őket csalogatni, szóval végül is valamilyen szinten, valamilyen szinten kapcsolódott.
T: Ühüm.
D4: Megasztárral könnyebb talán.
T: Igen. Tehát ez így igaz. A Megasztár nem igazán illik a skanzennek a programjai közé, de való igaz az, amit elmondtál, hogy lehet, hogy a fiatalabb korosztályt egy ilyen programponttal könnyebb oda csalogatni.
|
|
2. tanóra 4. jelenet
|
T: Akkor, először az értékelő bizottság. Mennyire volt figyelemfelkeltő, információval teli ez a tömörítés, cikkbemutatás? Hogyan ítélitek meg? D1!
D1: Szerintem jó volt, mert annak teljesen megfelelt *Ühüm.*, hogy foglalja össze röviden, és semmi olyan információt nem mondott el, ami nem érdekes, tehát tényleg csak a legszükségesebbeket és a legérdekesebb információkat tudtuk meg.
T: Ühüm. D2!
D2: Szerintem szintén elég tömören összefoglalta. Ami lényeges lehet, hogy tehát, tehát teljesen gazdag volt információban, csak fontos információkat mondott el, és valóban érdekes lehet az olvasó számára.
T: Ühüm. D3!
D3: Végül is minden benne volt, ami fontos. Lényegre törő volt.
T: Ühüm, és hogy ha hallgattad ezt a tömörítést vagy cikkösszefoglalót, ha lenne lehetőséged, ellátogatnál-e ebbe a múzeumba vagy nem? Mennyire volt figyelem, mennyirevolt figyelemfelkeltő, kedvcsináló?
D3: Igen, ellátogatnék *T: Ühüm.*, mondjuk már azért is, mert hogyha már így került a Vatikánba is egy ilyen tojás *T: Ühüm.*, akkor azért kíváncsi lennék rá, hogy hogy nézhet ki.
T: Ühüm, egyébként erről a az újságról még azt kell tudni, illetve hírről, hogy amikor a pápa Kölnbe volt, akkor jöttek el Kölnből, és akkor kérték meg ezt az urat, Koszpek Józsefet, ahogy a nevét látjátok is a táblán, hogy azt a pa, azt a tyúktojást, amire hatvanegy vagy hatvanhárom patkót tett rá, azt ajándékozza a pápának. És így került aztán ez a tojás a Vatikánba. De, ugye, azt is tudni kell, hogy nagyon sok tojást összetört. Azért ez nem egy egyszerű foglalkozás, hogy egy tyúktojásra, strucctojásra vagy akármi másra patkókat ütöget. Biztos vagyok benne, hogy egy pár tojástartónyi tojást össze is tört, sőt azért, mert ugye.
D4: Ezt még el akartam mondani *T: Igen. Mondjad csak!*, hogy milyen a jó tojás.
T: Ühüm. Mondjad el, mert ez is érdekes.
D4: Igen, szóval azt kihagytam belőle, hogy az a megfelelő tojás számára, amit olyan tyúk tojt *T: Ühüm.*, aki természetes magokon meg füveken, és nem tápot *T: Igen.*, mert annak valahogy nagyobb lesz a mésztartalma, és kevésbé törik.
T: Pontosan, tehát ugye ilyesmire is figyelni kell, mert ma, ha lementek a boltba, nyilván le van pecsételve a tojás, mindenfélét találtok, de akinek ez a foglalkozása, ez a mestersége, egészen ilyen pontos információkat meg kell tudnia, hiszen nem mindegy, hogy, hogy tényleg olyan tojás van a kezében, amire könnyebb ezeket a patkókat rátenni, vagy olyan, ami folyton összetörik. És egy dolgot érdemes még meg, megjegyezni ezzel kapcsolatba. Biztos, hogy ti is hallottatok már arról, hogy ki lehet fújni a tojást. És ugye, ha kifújjuk a belsejét, sokkal könnyebben összeroppan a kezünkben. Emiatt is nehéz ez a mesterség, de mindenképpen érdekes, tehát ez Balatonvilágoson van ez a múzeum, hogy ha van lehetőségetek egyszer elmenni, és ahogy a kivetítőn olvashatjátok is, ez a cikk annakidején a Napló című folyóiratban jelent meg, ez a Napló című újság ez Veszprém megyének a, a napilapja. Biztos, hogy itt is van ilyen, ebben a megyében. És 2004-ben, tehát ez egy egészen új cikk. Két éve, tehát nem olyan régi. Jó. Úgy gondolom, hogy a tömörítésed valóban korrekt volt, fontos információkat emeltél ki, nyilván hogyha az újságban ezt rögzítitek, és leírod, akkor figyelni kell arra, hogy milyen formában írod le ezt a tömörítést, esetleg érdemes a fontos információkat, esetleg adatokat kiemelni, hogy minél inkább figyelemfelkeltő legyen, mert ahogy a társaidtól is hallottad, biztos vagyok benne, hogy kezébe venne, kezébe venné akár egy diák is ezt az újságot. Elolvasná és elmenne, hiszen ez egy érdekes témának tűnik így. Jó.
|
|
2. tanóra 5. jelenet
|
T: D1, D1. Kérlek, olvasd el, amit ti alkottatok! Mi a locsolóvers?
D1: Itt a húsvét, eljött végre, a szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, illatos víz illik rájok. Kit húsvétkor nem locsolnak, hervadt virág lesz már holnap. *T: Ühüm.* Ne fuss el hát, szép virágom, locsolásért csók jár, három!
T: A megoldás tökéletes, mert ugyanazt a verset alkottátok. Nem tudom, hogy ismeri-e valaki ezt a locsolóverset. Főleg itt a fiúkhoz szól a kérdésem, hiszen a lányok inkább csak hallják. D2? D3? Nem? Na akkor ez egy ötlet esetleg húsvét hétfőre. Nézzük, kinél volt a kettes boríték? Jó, lányok! D4!
D4: Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni. Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni. Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak. *T: Igen.* Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág, örömükben együtt örül, örül a megváltott világ. T: *Ühüm.* Megváltónk is együtt örül az egész világgal, ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!
T: Nagyon jó. Itt is tökéletes a megoldás. Igazán, ha belegondoltok, ez arra utal egy kicsit, hogy a rímek vezetik az embert, vezetik az olvasót, hiszen ha kezetekbe vesztek egy olyan sort, aminek, ugye, az a vége, hogy például lánynak, virágnak, akkor automatikusan is összeilleszt, összeillesztitek. Volt-e valakinél hármas boríték? D5! Ná, nálatok is?
D5: Igen.
T: Jó, akkor először. Hármas?
D6: Igen.
T: Jó, akkor először hallgassuk meg a lányokat, jó?
D6: Eljött a szép húsvét reggele, feltá, feltámadásunk édes ünnepe. Ünneplő ruhákba öltöztek a fák, pattognak a rügyek, s nyílik a virág. A harang zúgása hirdet ünnepet, egy kismadár dalol a zöld rétek felett. Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem, akit ezzel meglocsolok, megáldja az Isten. *T: Ühüm.* Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, zsebeinkbe beleférnek a piros tojások.
T: Nagyon jó, ez is tökéletes. D5, a tiéd ugyanez vagy más?
D5: Nálam is ugyanez van.
T: Ugyanez. Jó, rendben. Na, akkor nézzük a, ez volt a hármas. Négyes boríték volt valakinél? D7, D8! Akkor tiétek a szó!
D7: Rózsafának tövéből rózsavizet vontam, az lesz ma a legszebb kislány, akit meglocsoltam. *T: Ühüm.* Drága kislány, gyönyörűségem, ma van húsvét napja, meglocsollak, mosolyogjál, mint egy piros rózsa.
T: Nagyon jó, ügyes. Akkor lássuk az utolsót! Ez a leghosszabb, ez D9-nél van, igen.
D9: Igen. Tehát adjon a Jóisten boldog ünnepeket, mindenféle jó, jókkal lásson el titeket. Az Úr angyala így köszöntött nagyot, örvendjetek végre, a Jézus feltámadott. Örömet ez tinéktek, énnekem és másnak, de én is örülök a hímes tojásnak. Adjanak hát nékem néhány piros tojást, hogy jó kedvem legyen.
T: Nagyon jó. Tehát öt locsolóverset hallottunk most…
|
|
2. tanóra 6. jelenet
|
T: Szedjük gyorsan össze, hogy milyen feladatokat, milyen rovatokat illesztettünk ebbe az újságba! D1!
D1: Volt például összefoglaló.
T: Összefoglaló. Nagyon jó!
D1: Interjú.
T: Interjú. D2!
D2: Ugye, volt a mi beszámolónk, a könyvajánló.
T: Könyvajánlás, nagyon jó. Ha visszagondoltok az óra első feladatára?
D3: Közmondások.
T: Közmondások, tehát ugye ezeket is érdemes belevenni. És mi volt még? Most?
D4: Locsolóvers.
T: Locsolóversek. Nyilván ez egy szelete. Óriási a húsvét ünnepköréhez kapcsolódó hagyományoknak a száma. Egyetlen információ még.
|
|
3. tanóra 1. jelenet
|
T: Hiszitek-e ezt?
Dvegyes: *Nem.*
T: Miért nem hiszitek el? Miért nem hiszitek el?
Dvegyes: *Mert csalnak.*
T: Jelentkezzünk! Jelentkezéses alapon!
D1: Mert így csalhatnék egy dolgozat során.
T: Csalhatnál, igen, a saját szempontodból, aztán? Hol jelent meg ez a hír, mit mondtam?
D2: Blikk.
T: A Blikkben. A Blikk az milyen típusú információkat közöl?
D2: Bulvár.
T: Hangosan! Hallottam már innen. D3!
D3: Hát.
T: Milyen információt közöl a Blikk?
D3: Fals, szóval nem mindig igaz, amit közöl.
T: Hamis. Rendben van. Milyen, mit mondtam, milyen szövegfajta volt ez az idézet?
D4: Hír.
T: Igen, a mai órán a hírrel fogunk foglalkozni. Honnan szerezhettek be híreket? A Blikk az milyen, igen?
D5: Újság.
T: Újságból, aztán még honnan?
D6: Internet.
T: Interneten. A nevedet nem látom, ne haragudj!
D6: D6.
T: D6, igen, internetről. Még honnan?
D7: Rádióból.
T: Rádióból és?
D8: Televízióból.
T: Tévéből. Így igaz. Miért ebben a sorrendben vetítettem ki? Hogy sajtó, rádió, televízió, internet?
D9: Megjelenés.
T: Egyrészt a megjelenési sorrend, másrészt meg? Gondoljátok végig, milyen érzékszerveket használunk az információ begyűjtéséhez! Sajtót?
D10: Olvassuk.
T: Olvassuk, igen. A rádiót?
D11: Hallgatjuk.
T: Hallgatjuk. A televíziót?
D11: Lássuk.
T: Látjuk és halljuk egyszerre, az interneten pedig minden megvan, ami az összes eddigiben. Emlegettük már itt a Blikket, és itt már el is hangzott az, hogy nem egészen hiteles információkat közöl, ez, ugye, a bulvármédia. A közszolgálati média az mi? Mit lehet, mi lehet? Hogyha szemben áll a bulvárral, akkor mi az, amiben mindenképpen különböznie kell attól? Azt mondtad itt, D7. Igen, D3?
D3: Megbízható.
T: Megbízhatóságban. Mondjunk olyan hírforrást, ami megbízható! D3?
D3: Híradó.
T: A híradó. Melyik híradót nézed meg hogyha hiteles információt szeretnél?
D12: Hír tv-n.
T: Hír tv, igen, hát az nem egészen. Melyik a közszolgálati magyar televízió?
D10: Hát a Magyar 1-es.
T: Ugye a Magyar 1, Magyar 2, illetve még a Duna TV, rendben van. Hogyha hiteles újságot akarsz olvasni? Akkor? D13?
D13: Magyar Nemzet.
T: Magyar Nemzet, illetve? Ugye, a Népszabadság. Mondjunk példát bulvárra!
D5: Blikk.
T: A Blikk, aztán?
D8: Hot.
T: Hot magazin, rendben van. Hogyha internetes forrást nézünk?
*D11: Index.* *D12: Index.*
T: Akkor. Hangosan!
D12: Index.hu.
T: Index.hu, ugye, annak a mindenféle alhonlapjai a Velvettől kezdve. Igen, D1!
D1: Népszabadság online.
T: A Népszabadság online vajon hiteles vagy hiteltelen?
D1: Hiteles.
T: Hiteles, ugye a Népszabadság az a Magyar Nemzetnek a párja, hogyha úgy veszitek. Melyik alapvető hírrel szemben támasztott elvárásunkat sérti a bulvár? Már többször előkerült órán. D1?
D1: Igazságtartalom.
T: Az igazságtartalmat, vagy mondhatjuk úgy is, hogy ugye, a hitelesség, a hírnek mindenképpen hitelesnek kell lennie. Csoportban fogunk dolgozni.
|
|
3. tanóra 2. jelenet
|
T: És akkor kérlek titeket! A nevedet légyszíves, nem látom! D1! Olvassátok föl, hogy milyen információkat karikáztatok be! A többiek pedig gondolkozzanak azon, hogy mi lehetett az ő fogalmuk! D1!
D1: Mi dátumokat és időpontokat.
T: Olvasd föl! Azt kértem, olvasd föl, hogy miket karikáztatok be!
D1: 2008. április 7-e.
T: Igen. Továbbiakat! Még miket? A többi hírrel is!
D1: 2010. március 29. 10 óra 27 perc.
T: Rendben van.
D1: 2007. március 26.
T: Ugye, a, ezek a hírek megjelenési időpontjai. A hírszövegekből karikáztatok be valamit?
D1: Ja … 9 óráig.
T: A 9 óra az egy fontos információ lehet abban a hírben. És akkor milyen fogalom volt az ő lapjukon? Többiek?
D2: Dátum.
T: Dátumok. Írjátok be a pluszpontot! Sajnos erre nem tudok adni pluszpontot, mert D1 elmondta. Rendben van. Ugye, a hírek, hírekben mindenképpen keressük a dátumokra, frissességre vonatkozó információt. Ti milyen adatokat jelöltetek? Olvassátok föl, légy szíves!
D3: Hát nálunk a bekarikázottak azok, hogy budapesti, ferencvárosi, I. kerületi, New York-i, az Egyesült Államok.
T: Rendben van, köszönöm. Milyen információ? Igen, itt volt az első, D4!
D4: Hogy hely, hogy hol történt.
T: A hely, nagyon jó. Írjátok be mindketten a a pluszpontot, légyszíves! Ti? D5? Miket emeltetek ki?
D5: Igazgató, Szörényi Zoltán, tanulók, gyerekeknek… és…
T: Többi hírben? Á, igen, D6 jelentkezett.
D6: A személy, ki, kivel történt.
T: Ezek a személyek, hogy kivel történt az esemény. Írjátok be ti is a pluszpontot, illetve ti is! És ti itt, D7? Miket emeltetek ki?
D7: Hát nekünk itt az volt kiemelve a színes lapon, hogy bombát talált, gyújtóbombát talált, hengerre lett figyelmes, értesítette a rendőrséget és...
T: Igen, és ti miket karikáztatok be a híreken?
D8: Gyászolják, fekete zászló emlékeztet.
T: Igen. D9!
D9: Hát a cselekvésüket.
T: A cselekvés, hogy mi történt. Az eseményre voltunk, ugye, kíváncsiak. Milyen kérdéseket tudunk föltenni a frissességhez?
D9: Mikor?
T: A mikor, igen. Mit tudunk fö, pluszpontot természetesen írd be, vagy írjátok be a pontozólapra! A földrajzi helyhez? D10?
D10: Hogy hol?
T: Hogy hol. A hírben szereplő személyekhez? Igen? D11?
D11: Hogy kik?
T: Hogy ki, kik, így van. Illetve az eseményhez? A D7 volt az első talán.
D7: Mit?
T: Bővebben egy kicsit!
D7: Hátm hogy mi történt.
T: Mi történt, ki mit csinált, így van. Ezekre a kérdésekre keressük mindenképpen a választ a, ha egy hírt olvasunk, úgyhogy mondhatjuk azt, hogy ezek a hír alapkérdései.
|
|
3. tanóra 3. jelenet
|
T: Jó, köszönöm szépen. Melyik hírt választottátok?
D1: Bombát talált egy hatéves gyerek Belgiumban.
T: Bomba. Ki, ki választotta még a bombát?
*D2: Mi is.* *D3: Mi is.*
T: Hárman. Ti pedig melyiket választottátok?
D4: Az amerikai középiskolás kosárcsúcs.
T: Miért ezt a hírt választottátok? Először ti!
D1: Hát mert a bomba maradt meg ez, és akkor végül is erre esett a választás.
T: Többiek miért a bombás hírt találták érdekesnek?
D2: Mert rövid, és úgy tömören elmondja a lényeget, a történést, és igazából minden, ami az alapkérdésekben benne van, szerepel benne.
T: Melyik alapkérdésre kerestétek leginkább a választ?
D2: Mi történt?
T: A mi történtre, így van. Mondhatjuk azt, hogyha egy hírt olvasol, akkor a hír értékére vagytok kíváncsiak, azt, azt, az alapján döntitek el, hogy melyik hír számotokra a legérdekesebb, amelyik számotokra a legnagyobb hírértékkel bír. Kivetítek egy hírt. Honnan származik ez a hír?
D3: A Magyar Televízió honlapjáról.
T: A Magyar Televízió honlapjáról. Írd be a, írjátok be a pluszpontot! Hiteles vagy hiteltelen információ? D4?
D4: Hiteles.
T: Hiteles, ugye, a Magyar Televízió az egy hiteles forrás. Milyen részei vannak a honlapnak? D4?
D4: Hát van a szöveg.
T: Van maga a szöveg. Többiek? D5?
D5: Hírmag.
D6: Komment.
D7: Van egy fejléc, ahol választani lehet témák közt.
T: Igen, van a fejléc. Pluszpontot írjátok a honlap résziért! Aztán mi van még?
D8: Komment rész.
T: Lehet kommentelni a híreket, valóban. D9!
D9: Az ilyen támogatók és partnerek.
T: Támogatók, partnerek, ugye, ezt reklámoknak nevezhetjük összesen. Még? D10!
D10: Az aktuális események egy oldalsó menü.
T: Igen, egy oldalsó menüben mindenféle további link, amin tovább tudsz lépni. Illetve? D11?
D11: Dátum, névnapok, ott felül a fekete sávban.
T: Igen, ott plusz információk, gyorshírek. Még ezt nem mondtátok nekem.
D12: Híradó.
T: Hogy a videó a híradó adott részletéhez, amit akár meg is tudsz nézni. Rendben van.
|
|
3. tanóra 4. jelenet
|
T: Mi az első kérdés, amire keressük a választ? D1?
D1: Mikor?
T: A mikor. Na, mikor? Mikor történt ez a hír?
D1: 2009. október 2.
T: Ugye, ez a publikálás dátuma, a 2009. október 2., illetve van még egy fontos információ a hírben, hogy mikorra is vonatkozik ez a hír, D2?
D2: 2010 szeptemberében.
T: 2010 szeptemberére tervezik, valóban. Írjátok be a pluszpontot! Következő kérdés, amire keressük a választ?
D3: Ki?
T: Én nem arra gondoltam, hanem?
D3: Hol?
T: A holra, igen a holra. Na, hol, hol? Mire vonatkozik, melyik helyre? D4!
D4: Magyarországon.
T: Magyarország, igen. Pluszpontot írjátok be! Következő? Most jön, amit D3 mondtál előbb.
D3: Ki?
T: A ki, igen. Na, kiről szól ez a hír?
D3: Az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetőjéről.
T: Az MSZP oktatási munkacsoportját, vezetőit nevezik meg, ugye, Tatai-Tóth Andrást, igen. Illetve? Utolsó kérdés a mi történt, D5?
D5: Hát felhagy az állam a támogatással.
T: Rendben van. Melyik, a hír melyik részen találjátok meg koncentráltan az alapkérdésekre adott válaszokat? D1?
D1: Az első, feketével és félkövérrel kiszedett.
T: Az első fekete részben, ezt ugye úgy nevezzük, hogy lead, vagy hírfej. Mi a szerepe a címnek? Egy hír címének mi a szerepe? D4?
D4: Ugye, hogy fölkelteni érdeklődést.
T: A figyelem fölkeltése, így van. A leadnek ilyen formán mi a szerepe? D6?
D6: Tömören megfogalmazza az adott hírnek a lényegét.
T: Így igaz. És magában a cikkben mit találunk, ami ehhez képest több? D7?
D7: Hát bővebb információt találunk a témáról.
T: Bővebb információt, körülményeket találunk. És mi az, amiben az internet különbözik minden egyéb médiumtól? Mi az, amit sehol máshol nem tudsz, csak az interneten? Erre gondolok itt lent. D4?
D4: Végül is kommentelni újsághoz is lehet, mert egy olvasói levelet például a Metropolnak a végén is.
T: Valóban. Mégis miben másabb az internet az újságba közölt olvasói levelektől?
D4: Hát ez azonnal megjelenik.
T: Azonnal megjelenik, és? Az emberek egymásra tudnak, ugye, reflektálni, tudunk egymás kommentjéről is beszélgetni. Rendben van.
|
|
3. tanóra 5. jelenet
|
T: Előbb megfigyelhettétek a honlapot, fogd meg, és húzd a helyes pontra! Látni fogod, hogy mikor értél oda. Aa, nem. Miért nem? Igen.
D1: Meddig kell?
T: Pontosan. Engedd el! És ugye, ezek a hivatkozások, amiken tovább tudunk menni. Következő, jelentkező? D1, ülj le, légy szíves! Valaki? D2? Ja, bocsánat, volt egy jelentkezőnk. A pluszpontot írjátok be a helyes helyért! D3! D4, bocsánat, bocsánat. Gyere, D4! [...] Fogd meg bátran! Csak fogd meg, úgy! Egyujjal is jó, de jó, rendben van. Pluszpontot írjátok be! Következő? D5, gyere! [...] Igen, írjátok be a pluszpontot! Gyertek, tőletek még nem volt senki! D6, gyere, megindultál! [...] Ugye, a videó. Rendben van. Következő? Pluszpontot természetesen írjatok magatoknak! Gyertek, gyertek! D7! Légyszíves! [...] Igen, ugye, a reklámok. Aztán? Következő? Tőletek, onnan hátulról? D8 jelentkezett, bocsánat. [...] Ugye, a komment általában a hír alatt található. Valóban, pluszpontot írjátok! Tőletek valakit kérek szépen! Akkor gyere, D9! [...] A hírtestet húztad, ugye, a helyére, és innen volt egy ember talán eddig. D10, légy szíves, gyere! Hogyan neveztük azt a részt, amit most helyére fogsz húzni?
D10: Hát az összefoglaló vagy.
T: Rövid összefoglaló.
D11: Ja, a lead.
T: A lead, igen, erre a szóra gondoltam, köszönöm. Ugye, a lead vagy hírfejnek is neve. Egyujjal! Á, még nem egészen.
D12: Bátran fogd meg!
T: Ugye, a lead a fejszöveg. Rendben van.
|
|
3. tanóra 6. jelenet
|
T: D1, akkor kérlek szépen, gyere! Igen. A többieknek magyarázd, ne nekem! Gyere ide!
D1: Hát ez egy ilyen weblapnak olyan része, ahol a, a véleményüket kifejthetik az emberek.
T: Igen, ott volt az első jelentkező szerintem. D2!
D2: Komment?
T: Ez ugye, a komment. Te is írd be a pluszpontot, illetve ugyanúgy ti találtátok ki, úgyhogy akkor két pluszpont jár érte. És mivel D2 találta ki, gyere, légy szíves, húzni! Gyűjthetitek a pontot.
D3: Középsőt.
T: Rendben.
D3: Na, itt a, ez a hírnek az a része, ahol kifejtik a hír lényegét, és plusz adatokat adnak hozzá.
T: Igen. A D4-et láttam meg legelőször.
D4: Hírtest.
D3: Igen, ez pontosan.
T: Ez a hírtest, igen. Írjátok be mindketten a pluszpontot, és D4, légy szíves gyere húzni!
D4: Hát ez a hírnek egy olyan része, ami figyelemfelkeltésre szolgál.
D5: Hírfej.
T: Itt… Nem. D6 volt a következő jelentkező. A cím, igen. Írjátok be a pontot! Te már nem tudsz választani.
D7: Jó, hát amit, amire a D8 azt mondták, hogy az, de nem az.
T: Hát ezt így nem fogadom el, ne haragudj. Határozd meg, légy szíves!
D7: Tehát ez foglalja össze a cikk tartalmát.
T: Ja, ott D9 kezét láttam föllendülni.
D9: Ez a lead.
T: Ez a lead vagy hogy hívjuk magyarul? Akkor jár a pont. Igen, a fejszöveg, rendben van.
|
|
3. tanóra 7. jelenet
|
T: Megfelel-e ez a hír a mai órán tanultaknak? Formai, külső formáját tekintve megfelel a formaiaknak?
Dvegyes: *Igen.*
T: Van? Milyen szerkezeti egységei vannak? Meg van címe?
D1: Van.
T: Igen. Van fejszövege?
D2: Van.
T: Ugye, van hírtest és komment is van hozzá. Keressétek meg a négy alapkérdésre adott választ a hírből! Kiről szól ez a hír?
*D3: Egy lényről.*
*D4: Öt lényről.*
T: D3, igen, öt lényről. Írjátok be a pluszpontot! Öt lényről. Mit tudunk még ezekről a lényekről a hírszövegből?
D5: Tudatmódosító szerek.
T: Hogy fiatalok voltak, és hát éltek bizonyos tudatmódosító szerekkel. Rendben van. Mikor történt ez az esemény?
D6: Tegnap.
T: Tegnap, ugye, nem látunk dátumot a hírszöveg alatt, ezért nem tudjuk, hogy pontosan mikor történt. Ez a leadíró feladata lett volna. Rendben van, a pluszpontot írjátok be attól függetlenül ti! Hol történt? D7!
D7: Egy elhagyatott mezőn a semmi közepén.
T: Pontosan. És konkrétan mi is történt? Miről szól ez a hír?
D7: Öt lényt agyonnyomott egy váratlan istenátka.
T: D8! Ne haragudj!
D8: Igen, öt lényt agyonnyomott egy váratlan istenátka.
T: Rendben van. Tehát formailag megfelel. Hiteles-e ez a hír?
Dvegyes: *Hát. Nem.*
T: Hiteles ez a hír?
D10: Hát igen.
T: Hiteles videó alapján írtatok hírt?
Dvegyes: *Hát. Igen.*
T: Nem, ugye, D11, nem hiteles videó alapján írtatok hírt. Ilyen módon ez nem is eredeti hír, hanem ez egy álhír. Rendben van.
|
|
4. tanóra 1. jelenet
|
T: Olvasd föl a szöveget, és akkor azt kérem, hogy mondd, hogy melyik, melyik, mi volt a hiba a szövegben, és javítsuk ki együtt. Tessék.
D1: A nyelvújítás sokkal korábban elkezdődött, hiszen már a 18. században sok író, tudós felismerte szükségességét, például Sylvester József, Károli Gáspár és Apáczai Csere János. És nekünk a Szilveszter Józseffel volt.
T: Így van, Szilveszter József, mert hogy ez mi lesz?
D1: János.
T: Szilveszter János, így van. A századdal nem volt senkinek problémája?
D2: De.
T: Na, igen?
D2: Hát problémánk volt vele.
T: Hanyadik században? Mert ha már azt nézzük, Károli Gáspár mikor élt?
D2: Tizenhat.
T: Tizenhatodik században, így van, de sokkal korábban elkezdődött, maga a megújítás. Tehát Szilveszter János is, tudjuk, hogy sokkal korábbi. Következő tehát akkor, megvan máris két hiba, tizenhatodik, tizenhetedik század, és Szilveszter János. Következő bekezdés ki szeretné? Na mondd, D3!
D3: De én még nem találtam.
D4: Nem találtál hibát? Jó, D4 folytathatod akkor.
D4: Bessenyei György testőríró 1778-ban A magyar nyelvről című röpiratában fejtette ki nézeteit, melyben hangsúlyozta, minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem. Hát nem A magyar nyelvről, hanem A magyarság.
T: A Magyarság. Igy van, itt a mű címe volt a hibás, Bessenyei György testőríró 1778-ban Magyarság című röpiratában fejtette ki a nézeteit. Oké. Következő bekezdés. Más is mondhatja, D5? Találtál?
D5: Hát, felolvassam?
T: Ühüm.
D5: A nyelvújítási folyamat 1790-től 1819-ig Kazinczy Ferenc Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél című eposzában, eposzának megjelenéséig tart, hát itt ez nem egy eposz volt.
T: Nem egy eposz volt. Így van. Nem egy eposz. Tehát itt ez volt a hiba. Jó, következő! D6?
D6: Végső lezárásának tekinthető az 1847 is, amikor az országgyűlés hivatalos nyelvvé tette a magyart, és nem 47, hanem 44-ben.
T: 44-45-ös országgyűlésen, 44-ben vált a magyar nyelv hivatalossá. Oké. Következő, ahm, D7.
D7: Mi itt nem találtunk.
T: Nem találtatok? Ki talált ebben hibát? D8?
D8 Hát nem romantikus.
T: Ühüm. Olvasd fel, kérlek.
D9: Sokan vitatkoznak a mozgalmárok hogy a mozgalmárok hogy mi legyen az egységesült nyelv alapja. Sokan a művelt köznép, mások a belülről történő fejlesztés, míg van, aki a kívülről érkező hatásokat is belevette volna. Kazinczy romantikus stílust erőltette, és klasszicista.
T: Így van, ugye Kazinczy a klasszicista stílust erőltette, az előző mondatban mindenkinek tetszett minden?
D10: Nem.
T: Na mi nem tetszett még? Ki talált az előző mondatban hibát? Emlékeztek rá, hogy a nyelvújításról mit tanultunk? Milyen folyamat?
D10: Hát egy belülről jövő, úgy, hogy a külföldi szavakat és a külső nem igazán vették át.
T: Így van. Tehát a nyelvújítás egy belülről induló, belső folyamat, hogy a nyelvnek a beavat a nyelvbe való tudatos belső beavatkozás, ezért erről a kívülről érkező hatásokat is húzzuk alá, hiszen ez helytelen. Jó. Következő. Ahm. Ki szeretné? D11.
D11: Az első harc a jottista-ypszilonista háború volt, Verseghy János és Révay Miklós között zajlott, és Verseghy Ferenc.
T: Így van. Verseghy Ferenc, nem pedig Verseghy János. Jó? Következő bekezdés, ebben talált-e bárki hibát? Megvan? D12?
D12: Később az ortológusok és a neológusok között vita éleződött ki, előbbi közé tartozott Kazinczy, míg híres neológus Kölcsey Ferenc és Szemere Pál. Tehát Szemere József és helyette Szemere Pál.
T: Igen.
D12: És Kazinczy nem ortológus volt *T: Így van.*, hanem neológus.
T: Így van, tehát itt két hiba is van. Szemere Pál és a Kazinczy ortológus volt, neológus volt, bocsánat. Jó, következő, nyelvújítási módszerek, nyelvjárási szavak közkinccsé tétele, elavult szavak felújítása, idegen szavak átalakítása, szóképzés, elvonás, szóösszetétel és szóösszerántás és a parafrazálás. Mindegyiknek, mindegyik tetszett nekünk? Volt, aki valami kivetnivalót talált ebben? Hát, mondjuk a parafrazálás, az ugye nem feltétlenül tartozik ide, mert mi a parafrázis? Irodalomból már hallhattátok.
D13: Az ilyen újraértelmezhető.
T: Így van, amikor átíró átíródik, ugye, át, egy másik szöveget átírunk. Jó, és akkor a vége pedig az első akadémiai helyesírás 1860-ban jelent meg.
*D14: 32-ben.* *D15: 32-ben.*
T: 1832-ben, így van, 1832, amit most használunk, az mikor jelent meg? Mármint mikori kiadás? És hanyadik?
D15: 84-es.
T: 1984. És hanyadik kiadás?
D15: 11.
T: Tizenegyedik. Így van. jó.
|
|
4. tanóra 2. jelenet
|
T: Akkor, ha egy gyors számegyenest felrajzolnánk a táblára így ismétlésképpen, akkor milyen pontokat adnátok meg? Melyek azok az évszámok, amik szerintetek mindenképpen felkerülhetnének ide a számegyenesre?
D1: 1790.
T: Így van, mi történt 1790-ben?
D1: Akkor terjesztették először az országgyűlésen elő, hogy a magyar nyelv hivatalossá vált.
T: Így van. Csak annyit írok, hogy az országgyűlés elé terjesztik. Aztán még.
D2: Ezerhéthetvennyolc.
T: Ezerhéthetvennyolc. Ugye ez Bessenyeinek a munkája. Jó? Utána? Melyik volt az az igazán nagy vitát kiváltó mű, ami, igen?
D3: A Mondolat.
T: Nem, előtte még volt, valami… az az.
D4: Tövisek és virágok.
T: Tövisek és virágok. Kihez fűződik és mikor jelent meg?
D5: Kazinczy Ferenc.
T: Kazinczy Ferenc, és mikor jelent meg?
D5: 11-ben.
T: 1811, így van. Jó, és ezt követi mi?
D6: A Mondolat.
T: A Mondolat. Mikor?
D6: 1813.
T: 1813, Mondolat. Majd?
D7: Felelet a Mondolatra.
T: Igen?
D7: Felelet a Mondolatra.
T: Mikor?
D7: 15-ben.
T: 1815, Felelet a Mondolatra És a vita lezáródik, mikor?
D8: 19.
T: 19, ezt nem írom ki, hosszú, de mindenki ismeri, ez a Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél. Ugye Kazinczy itt egy ilyen közép centrális dolgot ír, hiszen azt mondja, hogy az a jó, ugye az ortológus és neológus egyszerre jó, hiszen aki újít is és hagyományokat is őriz az egyszerre megfelelő. Jó? Hát ide a végére 1844, ugye ez a hivatalossá tétel. Még előtte fölírhatjuk harminckettőt. Ugye az akadémiai helyesírás. Jó.
|
|
4. tanóra 3. jelenet
|
T: Van valaki, aki miért állt ide? Na, mondjad.
D1: Ugye ez egy tudatos dolog és én azt gondolom *T: Ühüm.*, hogy mondjuk amikor az állam tehát például hogy az ly-t most el akarják törölni, vagy hát voltak ilyen felvetések, az egy tudatos módosítás *T: Ühüm.*, és ez folyamatosan folyik, csak nem olyan intenzíven, mint amikor Kazinczy....
T: Mindenki egyetért, mindenki egyetért ezzel, hogy tudatosan beavatkozunk még ma is a mai magyar nyelvbe?
D2: Nem feltétlenül.
T: Na mért?
D2: Mert nem tudatosan is érkeznek hozzánk olyan külföldi szavak *T: Ühüm.*, amiket magyarosítunk *T: Ühüm.*, és akarva-akaratlanul avval magyarosított változatát használjuk.
T: Tehát akkor milyen értelemben beszélünk a nyelvújításról ma? Mert oké, hogy van, amikor van egy tudatos beavatkozási szándék, de más szempontból milyen a beavatkozás? Vagy nem beavatkozás. Spontán? Igen? Tehát akkor mondjuk azt, hogy a nyelvújítási folyamatot ilyen öngerjesztően csinálunk? Hiszen mi is alkothatunk szavakat, vagy ami ma vagy meghonosodik, vagy nem? Ühüm. Oké. Rendben van. Következő állítás: a nyelvújítás tönkretette a szép magyar nyelvet. Jó? Egyetértek, nem értek egyet. […] Nagyon egyetért az osztály, ennek én nagyon örülök neki, mindig ide állok a másik oldalra kicsit így provokálni a társaságot, na mit jelent ugye ez az egyetértek, aza nem értek egyet, akkor én először mondom, hogy hát, dehát a nyelvújítás előtt olyan gazdag volt az igeidőrendszere a magyarnak, ugye volt elbeszélő múlt, meg összetett múlt, most meg már nincsen, különben is, hagyni kellett volna a magyar nyelvet saját maga medrében fejlődni, nem kellett volna tudatosan még belenyúlni, hiszen lehet, hogy az a rendszeri rendszertanban is okozhatott bármiféle elváltozást. Na ki szerint, mi mért nem? Mért nem? No? Valaki? Na, D3.
D3: Hát például hogyha valamit bonyolultabban csinálunk, az egyből nem jelenti azt, hogy jobb is, viszont ameddig nincsenek szavak, amivel kifejezhetjük a általánosságban, amit minden nap kell, addig biztos, hogy nem elégséges a nyelv. Tehát addig nem lehet rajta.
T: Ühüm. Tehát akkor az, az, hogyha bonyolult, az nem jobb, viszont azzal, hogy létrehoztunk szavakat és a nyelvet alkalmassá tettük terület az élet minden területének a, csak ha jól értem, hogy amit mondasz, az élet minden területén a funkcióra, tehát hogy funkcionálisan működjön, ez viszont nem hogy rombolás, hanem építés. Ühüm. Más aspektusa van valakinek még esetleg? Akar? Nincs? Senki? Igen.
D4: Mi az, hogy milyen lesz rontani?
T: Ühüm.
D4: Szóval hogy hogy maximum tehát szavakat rontunk el vagy új szavakat alkotunk *T: Ühüm.*, de ez nem nem nem feltétlenül lehet kijelenteni, hogy ez egyértelmű rontás rajta *T: Ühüm.*, hanem csak valami valamilyen folyamatos. Tehát vannak olyan, ahogy D3 is mondta, vannak olyan korszakok, amik új szavakat meg új jogszabályokat követelnek meg *T: Ühüm.*, és akkor ennek megfelelően néha indokolt ez az állapot.
T: Ühüm. Oké. Köszönöm szépen. És akkor a harmadik mondat pedig: hogyha nem lett volna nyelvújítás, ma nem beszélnénk magyarul. Nem értek egyet, egyetértek. Jól fontold meg! Ha nem lett volna nyelvújítás, ma nem beszélnénk magyarul.
D5: Mi nem beszélnénk magyarul, vagy egyáltalán nem?
T: Egyáltalán nem. Jó. Ez a nem értek egyet, egyetértek, még mindig maradunk ott, valaki középre jött. jó. Kezdjük akkor előbb a nem értek egyet. Tessék. Ki mivel támogatná vagy mondaná. D6, esetleg van-e?
D6: Hát valamilyen formában szerintem fennmaradt volna, hát nem ebben a formában, de valamilyenben igen. *T: Ühüm.* Szóval az elősegítette a magyar nyelvnek így a fejlődését, hogyha lehet erről beszélni, hogy volt a nyelvújítás, de szerintem attól még nem tűnt volna el, ha nem lett volna.
T: Ühüm. Tehát attól nem tűnt volna el a magyar nyelv, hogyha nem nyúlunk hozzá. Tehát hogy valamilyen természetes folyamat lett volna. Igen.
D7: Aha, Igen, hogy valamilyen külső vagy beavatkozás nélkül is spontán is jöttek volna új szavak, mint például most is már említették, hogy külföldi szavak beáramlottak volna, és lehet, hogy akkor is beáramlottak volna szavak, és csak nem ugyanezek mondjuk.
T: Ühüm, jó. D3?
D3: Hát én azt mondom, hogy ilye, ilyenkor a 1800-as években még annyira sok idegen szó nem nagyon jött be így kívülről, tehát mondjuk most sokkal több áramlik be és sokkal gyorsabban, tehát meglenne a magyar nyelv viszont biztos, hogy nem lenne hivatalos.
T: Ühüm.
D3: Így a beavatkozás nélkül.
T: Ühüm. Na pont ez a kulcs, mert hogy egy dologra azért ráirányítom mindenkinek a figyelmét, ez, 1844, mért volt fontos a magyar nyelv hivatalossá tétele?
D8: A nemzeti függetlenség szimbóluma.
T: A nemzeti függetlenség egyik szimbóluma lehet az, hogy a nyelv az hivatalos nyelv, de mit mit kap a nyelv akkor, amikor hivatalossá válik?
D9: Létjogosult.
T: Így van, jogi státuszt kap, ami azt jelenti, hogy alkalmassá válik vagy jogossá válik az, hogy te bárhol használd. És pontosan talán ez az egyik momentum, ami a nyelvújításnak a végén, s a nyelvújítási törekvések meg a jogi harcok végén egy fontos állomása, hiszen ha ez nem történt volna meg, akkor lényegében, ha nem beszélhetnek magyarul, vagy legalábbis a jogi forma, tehát így különböző hivatalos helyeken, akkor az egésznek nincs túl sok értelme. Tehát ez, ez az a dolog, amire én ráirányítom mindenkinek a figyelmét. Jó? Köszönöm szépen. Foglaljatok helyet!
|
|
4. tanóra 4. jelenet
|
T: No? Nézzük, mehetünk sorba, ha az is lehet, hogy valaki belöki, vagy pedig az is lehet, hogy az osztály megszavazza, hogy mit. Osztály? Legyen az osztály? Jó. Nahát akkor ki szavaz a kettőspontra? Húha! Nahát akkor ez nagy elsöprő többség, ki a szeretné? Én, én bökjem? Na jó. Egyszerűbb, ha ti jöttök. Igen, így van. A popont az a kettőspont. [...] Következő, mit jelent a foltos nyakorján? Ugye négy választási lehetőséged van, gepárd, strucc, párduc vagy zsiráf. Most már nem én szeretnék bökni, úgyhogy valaki majd jöjjön ki. No, megvannak a tippek? Tegyük meg. Ki gondol a gepárd? Nem, valaki jöjjön. D1, gyere, úgyis közel ülsz. Ki? Mit jelent? Te mire tippelsz?
D1: Tanár úr.
D2: Zsiráf.
D3: Én a zsiráfra.
T: Zsiráf? Ki az, aki nem a zsiráfra tippel? Egy? Mi?
D4: Zsiráf.
T: Zsiráf? Ki az, aki nem a zsiráfra? Nem hallottam. Ja bocsánat. Ki az, aki nem a zsiráfra tippel? Mindenki? Akkor szuper, így van, következő. Ha valakinek megtetszik valamelyik szóalkotás, akkor azt le lehet írni nyugodtan a füzetbe. [...] Mit jelent az egyenbillengészeti körduplány? [...] Mérleg…
D5: Mérleg.
T: D5, nyugodtan te is olvashatod.
D5: De én már elolvastam.
T: Mérleg, szemüveg, kerékpár vagy kötél. Megvan? Na mi legyen?
D6: Mérleg.
T: Ki tippel a mérlegre? Ühüm. Hát, ez nagyjából a többség, úgyhogy akkor bökjük meg.
D7: Kerékpár.
T: Nem.
D8: Kerékpár.
T: Igen?
Dvegyes: *Kerék. Kerékpár.*
T: Akkor azt ki fogja majd pipálni. Így van, kerékpár. Jó, következő szó a csucsag. Csákó, taralyos madár, piramis vagy süveg. Jó, ki tippelt a csákóra? Kettő? Taralyos madár? Senki? Piramis? [...] Aha, négy, süveg? Akkor mindenki süveg? Akkor bökjük be a süveget. Jó, más tipp?
Dvegyes: *Piramis. Piramis.*
T: Piramis? Mindenki a piramis most? Jó. Úgy van, az az. […] Jó, és következő, mit jelent a halvany? Kémiai elem, naplemente, halvány régiesen vagy halból készült sűrű leves. Na nézzük, ki tippel a kémiai elemre? [...] hm. Hm. Nagyjából igen. Akkor bökjük be a kémiai elemet. Jó, és akkor az utolsót, mit jelent a körlég? Pipa, legyező, forgószél vagy levegő. Jó? Pipára ki tippelt? Senki? Legyező? Arra se? Forgószél? Nem-nem. Hát akkor értelemszerűen melyik? Mi lesz? Mit bökjünk?
D8: Levegő.
T: Levegőt? Bökjük be a levegőt. Jó. Nézzük meg, hány százalék lett. Hátsz, három csillagot kaptatok, így van, igen. Jól van. Különben nagyon sok időbe telt, mire sikerült megtévesztő válaszokat találnom, úgyhogy hál istennek, így azért csak sikerült. Jó?
|
|
4. tanóra 5. jelenet
|
T: Jet-sky-re kinek milyen megoldási javaslatai vannak? Természetesen nem kötelező mindenkinek, aki csak szeretné, mondja be. Tessék.
D1: Vízimotor.
T: Vízimotor. Igen.
D2: Spricc-robogó.
T: Spricc-robogó. Aha.
D2: Még egy van.
T: Nem hallom. Igen.
D2: Van még egy. Az a vízi Vespa.
T: Vízi Vespa? Aha. Igen?
D3: Mi először azon gondolkoztunk, hogy vízen sikló motor, de az túl hosszú, úgyhogy csak VSM.
T: VSM. Ühüm. Az is lehet. Jó. Más szeretné-e? Nem? Brainstorming.
D4: Agyviharzás.
T: Agyviharzás.
D5: Agyösszedobás.
T: Agyösszedobás? Ühüm.
D6: Agymenés.
T: Agymenés.
D7: Mi is azt írtuk.
T: Agymenés? Tehát aha, igen? Nektek?
D8: Ötletbörze.
T: Ötletbörze? Ühüm. Ott elöl?
D9: Nekünk is az agymenés.
T: Agymenés. Ühüm. Szkenner. Ki mit talált a szkennerre? Na D10-ék mondják.
D10: Hm, hát igazából, hm, a nyomtatóra találtuk ki, hogy másina, és akkor a fordított másina az a szkenner.
T: Ühüm. Fordított másina.
D10: Nem, másoló masina.
T: Másoló masina? Más áhá. Értem. Oké. Jó. Itt?
D11: Csak a lapolvasó.
T: Lapolvasó? Ühüm. Sem tessék?
D12: Bemásoló.
T: Bemásoló.
D13: Befényképező.
T: Befényképező.
D14: Digitalizáló.
T: Beolvasó.
D15: Digitalizáló.
T: Digitalizáló. Jó? Pendrive.
D16: Adatos gépbedugi.
T: Adatos gépbe…?
D16: Dugi.
T: Nem értem. Hangosan, mert nem hallom.
D16: Adatos gépbedugi.
T: Adatos gépbedugi. Ühüm. Jó. Igen? Ki ki mit talált még ki a pendrive-ra? Senki semmit?
D17: Tollmeghajtó.
T: Ton meg haj?
D17: Toll. Tollmeghajtó
T: Tollmeghajtó! Áhá, ühüm, jó.
D18: Infutár. Mint infófutár.
T: Infutár? Ühüm. Jó, van-e még ötlet? Nincs? Frusztráció. Amit érezhetünk a nyelvtanórán, ha ilyen feladatot kapunk. Igen?
D19: Idegzizgés.
T: Idegzizilés? Nagyon jó. Igen? Itt elöl?
D20: Ideggörcs.
T: Ideggörcs.
D21: Nyomasztódás?
T: Nyomasztódás? Ühüm. Hátul?
D22: Zizi.
T: Zizi? Igen? Itt?
D23: Imor. Imor. Ideges és komor.
T: Imor. Mint ideges és komor. Nagyon jó. Nagyon jó. Oké. Hát akkor ellövöm nektek, hogy a start-upot 2014-ben a Magyar nyelv rádió egyik újságírójának köszönhetően nekirugaszkodó vállalkozásnak magyarították, kicsit hosszú. De ez lett az év szava, a magyar nyelv stratégiai kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda szavazásán. Ezt minden évben egyszer megrendezik, és most a start-upnak a fordítása, nekirugaszkodó vállalkozás lett. Megválasztották az antiszót is, képzeljétek el, az év antiszava a vénaszkenner lett.
Dvegyes: *Micsoda?*
T: Vénaszkenner. A vénaszkenner ez lett az első, egyébként ebben a kategóriában, az antiszó kategóriájában még versenyben volt a ketrecharc, a szakállas nő, jegesvíz-kihívás és herevasalás.
Dvegyes: [nevetve] *Herevasalás*
T: Jó? Az év ifjúsági az év ifjúsági szava a punnyad szó lett 2014-ben, olyan szavak jöttek utána, mint kombó, savaz, ekéz, trendi, alter, lóg, banyatank, kósti és rágcsa. És hogy ne maradjon ki az irodalom se, 2014 költői szava pedig a messzeringó gyermekkor, amit Radnóti Miklós Nem tudhatom című versében van benne. Az év netszava az applikáció és a tapipad. Jó?
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A tanóra sorszáma
|
A kapcsolatzáró tanári és tanulói beszédfordulók
|
|
1. tanóra
|
T: Jó, akkor feltöltöttem a Classroomba a tankönyvi oldalakat, meg feltöltöttem azokhoz kapcsolódóan feladatokat, amikből lehet meg-megoldani. Ha csütörtökig véletlenül nagyon elakadnátok, akkor lehet nekem írni, lehet olyan, hogy elküldök egy feladatot, megbeszéljük, jó? Tehát lehet úgy dolgozni, hogyha valami nagyon nem világos, akkor írásban kommunikálunk egymással, vagy szerdán óra után. Meg ha valami még nagyon elmaradt, akkor akkor szerdán rá tudtok kérdezni. A mondatszók témakörével kezdjük szerdán, ez egy nagyon pici kérdéskör, egyáltalán nem olyan bonyolult, mint a viszonyszók, és akkor utána egy ilyen nagyon furcsa váltással, és ezért elnézést, de elkezdünk irodalmazni. Jó? Tehát egy vegyes óránk lesz szerdán. És akkor a nyelvtan tz után, a csütörtöki nyelvtan tz után pedig egy darabig irodalmazunk, jó? És akkor mondattannal még ha belefér ebben az évben, az év végén foglalkozunk. Azóta, amíg dumáltam, eszetekbe jutott-e kérdés?
D5: Irodalomra nem kell semmit elolvasni?
T: Egyelőre nem, egyelőre nem, most versszövegeket fogunk majd nézni, meg egy pici elméleti bevezetés, jó? Tehát most egyelőre, egyelőre nem, majd fogom jelezni, köszi a kérdést. Jó, akkor ügyesen készüljetek, szerdán tartok órát, találkozunk, mondatszók, pici irodalom. Ha még valami nagyon nagy elakadás, gond van, akkor felteszitek. És akkor én köszönöm szépen a mai órai részvételt, ügyesek voltatok, köszi szépen.
Dvegyes: *Viszontlátásra!*
|
|
2. tanóra
|
Innen fogjuk folytatni az elemzést, mert hogy már kicsöngettek, bocsánat, túl is léptem az időt.
D1: Tanár úr, még egy valamit szeretnék kérni.
T: Figyelek, D1!
D’: Hogy amit feltöltött diavetítés, az nekem összecsúsznak a képek és rámegy a szövegre, azt meg tudná nézni, hogy az magának is olyan, vagy velem van a probléma?
T: Aha, megnézem. Nekem valószínűleg nem olyan, hogyha összecsúsznak a képek, akkor próbáld meg kitörölni a képet, és akkor látszódik majd a szöveg.
D3: Nálam is olyan, hogy így össze van csúszva, de hogyha elindítja a diavetítést, akkor úgy jönnek a képek, hogy a szövegre rámegy.
T: Aha, jóm köszönöm, hogy jeleztétek, akkor ezt megnézem majd. Jó?
D1: Köszönöm!
T: Van-e bármi mással kapcsolatban kérdés? Ha nincs, akkor mindenkinek kellemes hetet kívánok, ne felejtsétek el, hogy az érettségi miatt a magyarórák élőben nem lesznek megtartva, viszont Classroomban fogjátok majd találni a feladatokat, jó? Szép hetet mindenkinek, viszonthallásra!
Dvegyes: *Köszönjük, viszlát, viszonthallásra, viszlát!*
|
|
3. tanóra
|
T: Na, nagyon szépen köszönöm az órai aktivitást srácok, főleg D1-nek és D2-nek, különös tekintettel, nagyon szépen köszi, hogy hozzászóltatok, nagyon jó volt ez a kis órácskánk. Úgyhogy én most el is búcsúzok, viszont még előtte gyorsan azt beszéljük már meg, hogy legközelebbi találkozónk az esedékességét tekintve holnap, nyelvtanórán találkozunk. Ötödik óra? Meg kell néznem. Mindjárt megnézem, és akkor szabadon bocsátok mindenkit már itt a délutánban. Azt mondja hogy...
D1: Negyedik óra tanár úr.
T: Negyedik óra! Pont megnyílt nekem is. Egyszerű mondatokkal megyünk tovább nyelvtanból, holnap negyedik órában. És hát akkor továbbra is mindenki otthonról stabilan. Jó, köszi szépen az aktivitást még egyszer, nagyon jó volt ez a kis óra, akkor holnap találkozunk negyedik órába nyelvtanon, és akkor addig is minden jót kívánok nektek. Viszlát srácok, sziasztok, viszlát!
Dvegyes: *Viszlát, viszlát, viszontlátásra!*
T: Viszlát, sziasztok!
|
|
4. tanóra
|
T: Jó, köszönöm szépen. Zárásként meg akarom dicsérni D1, D2, D3, ki volt még? Várjatok, várjatok, puskázok, puskázok, hogy elhangozzon mindenkinek a neve. Tehát D1, D2, D3, D4 és D5 hogy ilyen szépen feldíszítették a 12.D termét. A T2 tanárnő, ugye, az osztályfőnök, ő könnyeivel küszködött, miközben átküldtem neki a fotókat, úgyhogy nagyon köszönjük, hogy ilyen szép dolgot okoztunk, vagy okoztatok a T2 tanárnőnek. Jó, akkor legközelebb a tanárnő lesz pénteken, D1-nek akkor küldjétek el a fotókat legkésőbb péntekig, és akkor jövő hét szerdán pedig találkozunk. És most várjatok egy picit, mert leállítom a felvételt.
|
|
5. tanóra
|
T: Jó, akkor most következik egy kis szünet, egy ötperces szünet, és akkor Tatjánák az alakjával itt folytatjuk. Köszönöm az eddigi munkátokat. Most igyatok egy kis vizet, menjetek el mosdóba, és akkor 5 perc múlva találkozunk.
Dvegyes: *Rendben, viszlát!*
|
|
6. tanóra
|
T: Oké, jó. Most szerintem az első egységnek így most nagyjából vége van, úgyhogy azt mondjátok meg, hogy sikerült-e ennek a lényegét leírnotok?
D2: Én még nem tudtam befejezni tanárnő.
T: Jó-jó, akkor azt még megvárom, és akkor majd a verset azt a következő órának az elején olvasom fel.
|
|
7. tanóra
|
T: Jó, én most lehet, hogy itt most befejeztem ezt az első órát, mert úgyis duplaóra van, úgyhogy ezért itt most tartsunk egy szünetet. És akkor majd a következő órát kicsit tovább tartanám meg, mivelhogy most inkább akkor most menjünk el egy szünetre. 10 órakor, pontban 10:00-kor kezdjük a következő órát, és akkor innen folytatjuk majd, addig egy kis szünetet engedélyezek mindenkinek természetesen, és akkor 10:00-kor folytatjuk. Addig is sziasztok!
|
|
8. tanóra
|
T: Lezárásképpen köszönöm szépen egyrészt a részvételt, a munkát, a közös gondolkodást, különösen egyébként az óra első felében volt nagyon tartalmas én szerintem a közös munka. Kiemelném azért itt megint csak D4, D5, D6, D7 is igyekezett hozzátenni, illetve D8, D9 is természetesen, illetve D10 emelném még ki. Nagyon szépen köszönöm ezeket a válaszokat, ezeket én mindig ugye így elmentem magamban, és az órai munkában szoktam majd jelezni ugye így kisötösök terén. Voltak, akiknek folyamatosan írom, ugye D7 és D8 ők általában rendszeresen, sűrűbben kapnak kisötöst az órai munkájukra. Többieket is erre buzdítok, ezekkel elég sok jegyet lehet szerezni. Köszönöm szépen akkor még egyszer a figyelmet, és akkor jövő héten hétfőn, ja bocsánat, holnap találkozunk, ugye mert holnap lesz egy történelemóra is. Ja de holnap nem, mert holnap tesztet íratok, már én is így összevissza vagyok. Jó, akkor jövő héten találkozunk legközelebb, tehát akkor holnap történelemből teszt. Úgyhogy szép hetet kívánok a hét további részére, és szép hétvégét mindenkinek, viszontlátásra, sziasztok.
Dvegyes: *Viszontlátásra, viszlát, viszlát.*
|
|
9. tanóra
|
T: No, fiatalok, házit akkor feltöltöm, szerdára kellene akkor ezt a kis nyelvtanfeladatot megcsinálni, és mindjárt megjelenik zárásképp a nyelvjárási összefoglaló, ha valaki érdeklődik, hogy melyik nyelvjárásban mi látható, hallható. Jövő héten pedig akkor hallgatunk nyelvjárási beszélőket is élőben. No, vigyázzanak magukra, legyen mindenkinek nagyon szép napja! Viszontlátásra! Dvegyes: *Viszontlátásra, viszontlátásra!*
|
|
10. tanóra
|
T: Van-e bármilyen óhaj-sóhaj, kérdés? D1-nek fönn van a keze, de nem tudom, hogy… nem, jó, oké. Akkor fiatalok, nagyon köszönöm a mai aktív és lelkes munkájukat, holnap találkozunk a szokott időben, és akkor ne felejtsék, jövő héten kedden lesz majd osztályfőnöki is. Viszontlátásra, szép napot mindenkinek! Dvegyes: *Viszontlátásra, viszontlátásra!*
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A tanóra sorszáma
|
A kapcsolatzáró tanári és tanulói beszédfordulók
|
|
1. tanóra
|
T: Remélem mindenkinek megvan a házi feladata, egy kicsit nyelvileg neki is hozzá kell nyúlni a szöveghez, és készüljetek fel erre a válaszra, és ilyen sorrendben fogjuk a következő órán feldolgozni a szöveget. És kérek mindenkit, hogy otthon még egyszer olvassa át ezt a szöveget, jó? Köszönöm szépen, és itt folytatjuk a következő órán.
|
|
2. tanóra
|
[megszólal a csengő] T: Csináljuk azt, hogy a cédulák maradjanak már azoknál, akik kapták. Jó?
Dvegyes: [√].
T: Hogy ne legyen keveredés…
Dvegyes: [√].
T: (√) összeszedjem, vagy…? De a (√) kérem vissza.
|
|
3. tanóra
|
[megszólal a csengő] T: Jó, ezt folytatjuk a következő alkalommal. A következő legyen a házi feladat: pillanat, végig kell gondolnom, hogy… jó, legyen a 3-as, inkább a 2-est majd én kommentálom következő óra elején, legyen a 3-as. Azt próbálja meg mindenki eldönteni, hogy az itt szereplő két mondat, az egyik eg idézet, a másik máshonnan előcitált mondat, hány tagmondatból áll. Csak ezt. Nem lesz egyszerű. Hány tagmondatból áll az első, és hányból a második? Jó, ennyit egyelőre.
|
|
4. tanóra
|
T: Itt folytatjuk akkor hétfőn. És még egy, fejezzük be akkor az órát [osztály vigyázzba áll]! Holnap valamikor én szerintem a töriórátok után majd jövök, és akkor amivel még tartozom, az a dolgozat, azokat holnap mindenképpen kiadom, jó? Tehát a retorikadolgozatnak nem értem még a végére, mindegyik dolgozat első oldalát már elolvastam, és a holnap a második oldalt is elolvasom, és akkor azt is hozom. Szép napot kívánok mindenkit! Dvegyes: *Köszönjük, viszont!*
|
|
5. tanóra
|
[megszólal a csengő] T: Akkor a játéknak mára ennyi. Még egyszer, mi volt a házi feladat? Ugye, elküldeni nekem e-mailben a mondatot, amiket otthon írtok, jó? Köszönöm szépen.
|
|
6. tanóra
|
[megszólal a csengő] T: Jó. Köszönöm szépen a munkájukat.
|
|
7. tanóra
|
[megszólal a csengő] Köszönöm szépen a figyelmet, házi feladatot most nem adok.
Dvegyes: *Oh, de kár!*
|
|
8. tanóra
|
T: Rendben van. Kérlek számoljátok össze, hogy hány plusz pontot gyűjtöttetek az órán. Csoportvezetők közöljék majd. D3? D1: 11.
T: D2, ti?
D2: 10.
[tanár rámutat a diákra] D3: 16.
[tanár rámutat a diákra] D4: 8.
T: 16 pluszponttal ti nyertetek, úgyhogy én javaslom, hogy az órai munkáért egy 5-öst beírhassatok. Köszönöm szépen a figyelmet, további szép napot kívánok nektek, sziasztok!
Dvegyes: *Köszönjük, köszönjük.*
|
|
9. tanóra
|
T: No, ennyi lett volna. Házi feladat: otthon keressétek meg a szabálykönyvben a szabályokat, jó? Tehát kérem, hogy keressétek meg a szabályzatban ezeket a szabályokat a különírás és az egybeírás fejezetében. Nem lesz könnyű. Írjátok le a szabály számát, jó? Ha megtaláltátok. És azt kérem, hogy a más tantárgyak szókincséből, de a nyelvtanból is lehet, írjatok példát, legalább 5-5 példát kérek a jelentésváltozásra és a jelöletlenségre, jó? 5-5 példát, olyat, ami ma nem hangzott el, ez lehet bármelyik tantárgy. Köszönöm szépen a munkátokat. Néhányatokat különösen megdicsérnélek, D3-t is, és D4-t is, te is nagyon ügyes voltál, te is ügyes voltál, szintén, úgyhogy köszönöm.
|
|
10. tanóra
|
T: Jó. Házi feladat, hogy ilyenekből, tehát ami egybe írva egész mást jelent, mint külön írva keressetek, és ilyenfajta mondatokba foglaljátok, ahol egy mondatban benne van mind a kétfajta. Kötelező 3 ilyet találni, de aki 10-ig fölviszi, az beadhatja ötösért. Tehát szorgalmi a +7. Jó? Köszönöm szépen, vége.
|
|
11. tanóra
|
T: Csöngettek? Elnézést kérek, nem hallottam a csöngőt. Köszönöm szépen a munkátokat és akkor T2 nénivel majd használjátok a szókártyákat következő órán. Köszönöm szépen. [osztály vigyázzba áll, tanár szünetet tart]. Menjetek.
|
|
12. tanóra
|
T: Jó, gyerekek, az önálló munkásokat, akik a fogalmazást írták, arra kérem, hogy a füzetüket adják be. Ezt otthon fogom nézni a munkának ezt a részét, és értékelem. Az órai munkátokkal nagyon elégedett vagyok, igen ügyesen dolgoztatok, pontosan, precízen, szépen, aktívan. A házi feladatot szeretném kiadni. A három szófajról tanultak elméleti része a tankönyvben. Munkafüzetben, a kicsi munkafüzetben a 65. oldalon az 1-es feladatot kérném megoldani, míg a házi feladat című munkafüzetünkben a 9. oldalon a 2-es feladat 1. oszlopát.
D1: Hanyadik oldal?
T: 9. oldal 2-es feladat első oszlopa. Köszönöm szépen a munkátokat. Jó? A füzeteket kérném.
|
|
13. tanóra
|
T: A házi feladat az lesz, hogy próbáljatok egy ilyen címmel, mint ahogy ezt felolvastuk, hogy kirándulni tök jó, csak ti más címet adjatok, és azt, hogy jó, azt fejezzétek ki nagyon sokféleképpen. Nagyon ügyesek voltatok. A zsetonokról menet közben nagyon megfeledkeztem, de ügyes volt D1, D2, igen, D5 természetesen, D7 is nagyon ügyes volt, a kislányok. Holnap visszatérünk erre, jó, és akkor beírom a jegyeket. A zsetont mindenki hozza magával, jó? Köszönöm szépen.
|
|
14. tanóra
|
T: Jó, rendben, akkor nagyon szépen köszönöm mindenkinek, nagyon ügyesen voltatok tényleg. És jövő héten szerdán is én fogom tartani a nyelvtanórát, meg az azt követő héten is, ezért most szeretném, hogy házi feladatot megcsináljátok a jövő hétre, és mondom hozzá az instrukciókat is. Jó? Tehát a feladat a következő, hogy írjatok minél viccesebb rövid beszédet.
Dvegyes: *Az jó! Az is jó!*.
T: Jó? És az a szempont, hogy minél viccesebb legyen. A téma a következő: a telefon hatása az életünkre.
Dvegyes: *Jó. Az vicces.*
T: Jó? És ami nagyon fontos, hogy a következő óra elején, tehát szerdán ilyenkor ezt a beszédet ezt szöveg nélkül, tehát szabadon fogjátok elmondani, jó? Igen, kérdés?
D1: És nagyjából milyen hosszúnak kell lennie?
T: Az a lényeg, hogy egybe legyen az egész, minimum azért fél oldal, jó?
Dvegyes: *[√]*.
|
|
15. tanóra
|
T: Pontosan ezért tanultuk a mai órán ezt a mesét, és remélem, hogy jól éreztétek magatokat. És még akkor az lesz a feladat, hogy otthon befejezitek a rajzot, látom, nagyon-nagyon szép rajzok készültek. És ki tudja nekem elismételni a házi feladatot? [tanulók jelentkeznek]. Na ki legyen az? Ki nem volt még egyáltalán? Dvegyes: *Én! Én! Én!*
T: Én én én? Te ott hátul, D1 mellett?
D2: Az új szavakkal egy új történetet kell írni.
T: Így van, ki tudja elismételni, mi a házi feladat? D3?
D3: Hogy az új szavakkal egy történetet kell alkotni.
T: Így van, tehát leírtátok a füzetbe az új szavakat, és ezzel kell egy új történetet alkotni. D4?
D4: És muszáj állatmesének lennie?
T: Hát, azért jó lenne, nem feltétlenül kell a farkas és a bárány legyen a főszereplője. Az a lényeg, hogy állatok szerepeljenek benne, ezek a szavak, és lehetőleg ezek az állatok emberi tulajdonságokkal rendelkezzenek, és úgy fejezzétek be a mesét, hogy legyen egy tanulsága, jó? Mindenki számára világos a házi feladat?
Dvegyes: *Ühüm.Igen.*
T: Jó rendben, hát akkor köszönöm szépen a segítségetek, és nagyon ügyesek voltatok.
|
|
16. tanóra
|
T: Köszönöm szépen a figyelmeteket, ügyesen dolgoztatok, meg vagyok veletek elégedve. Házi feladat, még mielőtt elpakolnátok, hogy írásban gyűjtsetek 3 olyan vitatémát, amelyet esetleg osztályfőnöki órán vagy a következő magyarórán meg tudnátok vitatni, jó? Ami ilyen aktuális.
|
|
17. tanóra
|
T: Nagyon köszönöm a munkátokat, D1-nek kisötöst szeretnék adni, jó? D2, neked is, jó? Neked is. D3, D4, D5 a versért, D6, D7 és D8 mindenképpen. D9, D10. D11. D12. És hátul D13, jó? Nektek szeretnék kisötöst adni. Köszönöm szépen a munkátokat.
|
|
18. tanóra
|
T: Be is fejeztük az órát. Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a munkáját. És ha már ránk csengettek, akkor egy kis jutalmazás, akik nagyon aktívak voltak. Ebben a csoportban D1 nagyon aktív volt, nagyon szépen dolgozott. Itt ugye D2 mindenképpen. D3 is nagyon sokat jelentkezett, D4 is. És még D5 is sokszor jelentkezett az órán, ha nem is mindig kapott szót. Jó? Köszönöm szépen mindenkinek a munkát.
|
|
19. tanóra
|
T: És akkor mivel kicsöngettek, ugye a megoldást azt hol lehet megnézni?
Dvegyes: *A magyar etimológiai szótárban.*
T: Igen, a történeti etimológiai szótárnak mindenki nézze meg, ez lesz a házi, 5 párt, mindjárt visszaviszem és akkor ott lesz a könyvtárban. Történeti etimológiai szótár, kikeresed az igéket, és leírod szépen a füzetbe, hogy hogyan lett.
Dvegyes: *[√]*.
T: Eléggé érdekes a valódi magyarázat is. Annyira nem jó, mint a tiétek, de megközelíti.
|
|
20. tanóra
|
T: Akkor az a házi feladat minden csoport számára, hogy… D1-éknek is. Tehát az a feladat, hogy mindenki dolgozza ki így csoportban, tehát gyertek össze így szünetben, egyet áldozzatok rá, és akkor legközelebb eljátszátok távol maradt kis osztálytársaitoknak, hogy ők is részesüljenek abból a jópofából, amit itt alkottok. Jó? No, kérem, D2?
D2: [√].
T: Nem érdekel? Mondjad, mondjad. Jó. D2-ékat megkérem arra, hogy egymás között osszanak majd el 14 darab pluszt. D3-ék osszanak el 12-t! D4-ék 11-et! És D5-ék 9-et!
D6: [√].
T: Hát nem, csoportszámarányosan is néztem, meg befektetett munka arányában is, igen. Tehát ti 3-an vagytok, ők 4-en, nekem a pluszokkal kompenzáni kell
Dvegyes *Elosztottuk.*
T: 4-4-4? Na jó. Házi feladat. Mindenki legyen kedves, ugye itt van ez a tábla, táblázat. Ezt otthon reprodukálja a tételfüzetébe. Le van írva az összes, mert ugye múltkor leírtuk, csak tessék szépen akkor táblázatos formában, példát is írni mindegyik mellé. Érthető a feladat?
Dvegyes: *Igen, igen.*
T: És akkor a tételfüzet rendben lesz. Viszontlátásra!
Dvegyes: *Viszontlátásra!*
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
Az 1. számú online szinkrón tanóra párbeszédes jeleneteinek diskurzussajátosságai
|
||||
|
|
1. párbeszéd
|
2. párbeszéd
|
3. párbeszéd
|
4. párbeszéd
|
|
A párbeszédes jelenet hossza
|
548,1 s (9,1 m)
|
212,04 s (3,5 m)
|
74,73 s (1,24 m)
|
205,28 s (3,42 m)
|
|
A tanulói résztvevők száma
|
10+ (Kahoot!)
|
3–5 tanuló
|
3–5 tanuló
|
3–5 tanuló
|
|
A tanári beszédfordulók száma
|
21
|
11
|
5
|
8
|
|
A tanulói beszédfordulók száma
|
19
|
10
|
6
|
7
|
|
A tanári beszédidő összesen
|
465,78 s
|
128,42 s
|
32,35 s
|
111,96 s
|
|
A tanulói beszédidő összesen
|
182 s
|
57,35 s
|
47,56 s
|
51,02 s
|
|
A tanári beszédfordulók hossza átlagosan
|
22,18 s
|
11,67 s
|
6,47 s
|
14 s
|
|
A tanulói beszédfordulók hossza átlagosan
|
9,57 s
|
5,73 s
|
7,92 s
|
7,29 s
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A 2. számú online szinkrón tanóra párbeszédes jeleneteinek diskurzussajátosságai
|
|||
|
|
1. párbeszéd
|
2. párbeszéd
|
3. párbeszéd
|
|
A párbeszédes jelenet hossza
|
272,51 s (4,54 m)
|
297,4 s (4,96 m)
|
336,48 s (5,6 m)
|
|
A tanulói résztvevők száma
|
3–5 tanuló
|
3–5 tanuló
|
3–5 tanuló
|
|
A tanári beszédfordulók száma
|
15
|
17
|
6
|
|
A tanulói beszédfordulók száma
|
14
|
16
|
5
|
|
A tanári beszédidő összesen
|
210,62 s
|
152,84 s
|
324,1 s
|
|
A tanulói beszédidő összesen
|
54,02 s
|
95,74 s
|
13,19 s
|
|
A tanári beszédfordulók hossza átlagosan
|
14,04 s
|
8,99 s
|
54,01 s
|
|
A tanulói beszédfordulók hossza átlagosan
|
3,86 s
|
5,94 s
|
2,6 s
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A 3. számú online szinkrón tanóra párbeszédes jeleneteinek diskurzussajátosságai
|
|||
|
|
1. párbeszéd
|
2. párbeszéd
|
3. párbeszéd
|
|
A párbeszédes jelenet hossza
|
476,81 s (7,94 m)
|
244,77 s (4,07 m)
|
160,09 s (2,66 m)
|
|
A tanulói résztvevők száma
|
6–10 tanuló
|
3–5 tanuló (+ jelentkezés)
|
3–5 tanuló
|
|
A tanári beszédfordulók száma
|
24
|
13
|
13
|
|
A tanulói beszédfordulók száma
|
19
|
8
|
13
|
|
A tanári beszédidő összesen
|
366,51 s
|
176,17 s
|
115,93 s
|
|
A tanulói beszédidő összesen
|
111,13 s
|
67,17 s
|
47,92 s
|
|
A tanári beszédfordulók hossza átlagosan
|
15,27 s
|
13,55 s
|
8,92 s
|
|
A tanulói beszédfordulók hossza átlagosan
|
5,84 s
|
8,39 s
|
3,68 s
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A 4. számú online szinkrón tanóra párbeszédes jeleneteinek diskurzussajátosságai
|
||||
|
|
1. párbeszéd
|
2. párbeszéd
|
3. párbeszéd
|
4. párbeszéd
|
|
A párbeszédes jelenet hossza
|
185.05 s (3,08 m)
|
46,82 s (0,78 m)
|
73,66 s (1,23 m)
|
334,44 s (5,57 m)
|
|
A tanulói résztvevők száma
|
3–5 tanuló
|
2 tanuló
|
3–5 tanuló
|
2 tanuló
|
|
A tanári beszédfordulók száma
|
23
|
6
|
7
|
15
|
|
A tanulói beszédfordulók száma
|
22
|
6
|
7
|
13
|
|
A tanári beszédidő összesen
|
116,74 s
|
41,95 s
|
48,09 s
|
255,22 s
|
|
A tanulói beszédidő összesen
|
56.68 s
|
6,5 s
|
20,99 s
|
80,21 s
|
|
A tanári beszédfordulók hossza átlagosan
|
5,06 s
|
6,99 s
|
6,87 s
|
17,01 s
|
|
A tanulói beszédfordulók hossza átlagosan
|
2,58 s
|
1,08 s
|
3 s
|
6,17 s
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
Az 1. számú jelenléti tanóra párbeszédes jeleneteinek diskurzussajátosságai
|
||||||
|
|
1. párbeszéd
|
2. párbeszéd
|
3. párbeszéd
|
4. párbeszéd
|
5. párbeszéd
|
6. párbeszéd
|
|
A párbeszédes jelenet hossza
|
164,25 s (2,74 m)
|
210,3 s (3,5 m)
|
112,7 s (1,88 m)
|
132,81 s (2,21 m)
|
111,86 s (1,86 m)
|
166,85 s (2,78 m)
|
|
A tanulói résztvevők száma
|
3–5 tanuló
|
10+ tanuló
|
6–10 tanuló
|
6–10 tanuló
|
3–5 tanuló
|
6–10 tanuló
|
|
A tanári beszédfordulók száma
|
8
|
29
|
16
|
16
|
9
|
12
|
|
A tanulói beszédfordulók száma
|
7
|
29
|
15
|
16
|
8
|
11
|
|
A tanári beszédidő összesen
|
171,58 s
|
79,35 s
|
145,53 s
|
103,32 s
|
135,62 s
|
171,58 s
|
|
A tanulói beszédidő összesen
|
11,34 s
|
37,45 s
|
26,52 s
|
28,78 s
|
7,37 s
|
33,03 s
|
|
A tanári beszédfordulók hossza átlagosan
|
19,1 s
|
5,91 s
|
4,96 s
|
9,08 s
|
11,48 s
|
11,30 s
|
|
A tanulói beszédfordulók hossza átlagosan
|
1,62 s
|
1,29 s
|
1,77 s
|
1,8 s
|
0,92 s
|
3 s
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A 2. számú jelenléti tanóra párbeszédes jeleneteinek diskurzussajátosságai
|
||||||
|
|
1. párbeszéd
|
2. párbeszéd
|
3. párbeszéd
|
4. párbeszéd
|
5. párbeszéd
|
6. párbeszéd
|
|
A párbeszédes jelenet hossza
|
317,49 s (5,29 m)
|
265,1 s (4,42 m)
|
124,52 s (2,07 m)
|
228,85 s (3,81 m)
|
175,7 s (2,93 m)
|
27,29 s (0,45 m)
|
|
A tanulói résztvevők száma
|
6–10 tanuló
|
3–5 tanuló
|
3–5 tanuló
|
3–5 tanuló
|
6–10 tanuló
|
3–5 tanuló
|
|
A tanári beszédfordulók száma
|
18
|
22
|
14
|
13
|
14
|
6
|
|
A tanulói beszédfordulók száma
|
13
|
24
|
6
|
6
|
9
|
5
|
|
A tanári beszédidő összesen
|
280,24 s
|
174,07 s
|
75,34 s
|
180,07 s
|
94,09 s
|
21,52 s
|
|
A tanulói beszédidő összesen
|
44,54 s
|
104,73 s
|
58,66 s
|
57,03 s
|
90,94 s
|
6,59 s
|
|
A tanári beszédfordulók hossza átlagosan
|
15,56 s
|
7,91 s
|
5,38 s
|
13,85 s
|
6,72 s
|
3,59 s
|
|
A tanulói beszédfordulók hossza átlagosan
|
3,43 s
|
4,36 s
|
9,77 s
|
9,5 s
|
10,10 s
|
1,3 s
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A 3. számú jelenléti tanóra párbeszédes jeleneteinek diskurzussajátosságai
|
|||||||
|
|
1. párbeszéd
|
2. párbeszéd
|
3. párbeszéd
|
4. párbeszéd
|
5. párbeszéd
|
6. párbeszéd
|
7. párbeszéd
|
|
A párbeszédes jelenet hossza
|
215 s (3,58 m)
|
193,49 s (3,22 m)
|
148,14 s (2,47 m)
|
168,97 s (2,82 m)
|
180,15 s (3 m)
|
114,71 s (1,91 m)
|
108,89 s (1,81 m)
|
|
A tanulói résztvevők száma
|
10+ tanuló
|
10+ tanuló
|
6–10 tanuló
|
6–10 tanuló
|
3–5 tanuló
|
6–10 tanuló
|
6–10 tanuló
|
|
A tanári beszédfordulók száma
|
31
|
19
|
16
|
16
|
5
|
12
|
14
|
|
A tanulói beszédfordulók száma
|
33
|
20
|
18
|
15
|
6
|
13
|
16
|
|
A tanári beszédidő összesen
|
186,45 s
|
143,01 s
|
110,11 s
|
132,88 s
|
171,92 s
|
74,46 s
|
90,6 s
|
|
A tanulói beszédidő összesen
|
37,85 s
|
57,93 s
|
43,08 s
|
35,56 s
|
10,3 s
|
45,15 s
|
22,62 s
|
|
A tanári beszédfordulók hossza átlagosan
|
6,01 s
|
7,53 s
|
6,88 s
|
8,31 s
|
34,38 s
|
6,2 s
|
6,47 s
|
|
A tanulói beszédfordulók hossza átlagosan
|
1,15 s
|
2,9 s
|
2,39 s
|
2,37 s
|
1,71 s
|
3,47 s
|
1,4 s
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
|
A 4. számú jelenléti tanóra párbeszédes jeleneteinek diskurzussajátosságai
|
|||||
|
|
1. párbeszéd
|
2. párbeszéd
|
3. párbeszéd
|
4. párbeszéd
|
5. párbeszéd
|
|
A párbeszédes jelenet hossza
|
323,78 s (5,4 m)
|
161,92 s (2,7 m)
|
384,89 s (6,4 m)
|
285,44 s (4,8 m)
|
230,46 s (3,8 m)
|
|
A tanulói résztvevők száma
|
10+ tanuló
|
6–10 tanuló
|
6–10 tanuló
|
6–10 tanuló
|
10+ tanuló
|
|
A tanári beszédfordulók száma
|
24
|
15
|
22
|
12
|
32
|
|
A tanulói beszédfordulók száma
|
24
|
14
|
13
|
15
|
33
|
|
A tanári beszédidő összesen
|
210,29 s
|
140,18 s
|
255,89 s
|
267,3 s
|
170,13 s
|
|
A tanulói beszédidő összesen
|
110,84 s
|
18,86 s
|
129,42 s
|
10,98 s
|
53,06 s
|
|
A tanári beszédfordulók hossza átlagosan
|
8,76 s
|
9,34 s
|
11,63 s
|
22,28 s
|
5,32 s
|
|
A tanulói beszédfordulók hossza átlagosan
|
4,61 s
|
1,34 s
|
9,96 s
|
0,73 s
|
1,61 s
|
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!