1. Definíció és kórélettan
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p1)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p1)
A koszorúér-betegség vagy koronáriabetegség (angol nyelven: coronary artery disease, CAD), vagy iszkémiás szívbetegség (ISZB) a szívet oxigénnel és tápanyagokkal ellátó koszorúerek beszűkülésének és elzáródásának patológiás folyamata („érelmeszesedés”). A folyamatot az orvostudomány ateroszklerózisnak nevezi, amely a görög athērē (kásás anyag, zabkása) és a sklērōsis (megkeményedés) szavakból tevődik össze. A folyamat már fiatal felnőttkorban, az úgynevezett „zsíros csíkkal”, az artérián belüli körülírt lipidlerakódással elkezdődhet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p2 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p2)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p2)
A lipidek többnyire glicerint és zsírsavat tartalmazó szerves vegyületek, amelyek valamennyi emberi szövetben és sejtben megtalálhatók. A lipidek a szervekben és szövetekben biztosított szigetelő és mechanikai védelem, valamint sejtalkotó természetük okán, számos hormon és vitamin alkotórészeként, valamint hatékony energiaforrásként szervezetünk nélkülözhetetlen alkotórészei. A lipidek (zsírok) szállítása a vérben lipoproteinek (vérzsírok) formájában történik. A lipoproteinek trigliceridet és koleszterint tartalmazó magból és különböző molekulákat (például foszfolipidet és fehérjéket) tartalmazó köpenyből állnak. A lipidek és a lipoproteinek tehát szükséges alkotóelemei az emberi szervezetnek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_a2 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_a2)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_a2)
2.
Embólia és trombózis
A két fogalom gyakran említődik együtt, noha nem teljesen egymást átfedő fogalmakról van szó. Trombózisról akkor beszélünk, amikor egy trombus („vérrög”) elzárja – általában az ér falára tapadva – a vér útját. Az embólia azonban egy összefoglaló fogalom, mely minden olyan folyamatra utal, amikor valami akadályozza a vér áramlását. Ez lehet a már említett vérrög (a trombus leszakadva okoz embóliát) is, de nem csak az: elzáródást okozhat zsír- vagy koleszterinmolekulák halmaza, csontszilánkok, de akár idegen testek is.
Attól függően, hogy mely érszakaszon következik be az elzáródás, beszélhetünk miokardiális (szívizom-) infarktusról, tüdőembóliáról, stroke-ról, illetve, ha az elzáródás a lábszár vénáit érinti, mélyvénás trombózisról.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p5 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p5)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p5)
A kor előrehaladtával (bár az életkori hatás nem törvényszerű) és főképp egyéb (biológiai, életmódbeli, pszichoszociális) tényezők hatására azonban a szívet ellátó koszorúerek belső falán a vérben keringő lipoproteinek, azaz vérzsírok (koleszterin és triglicerid) lerakódásokat, úgynevezett ateroszklerotikus plakkokat hoznak létre. A jelenleg elfogadott elmélet szerint az ateroszklerózis folyamatát az endothelium (érbelhártya; az artériák belső felszínét borító hámszövet) sérülése vagy diszfunkciója indítja el, amely aztán különböző gyulladásos reakciókat is okozva vezet el az érfal megvastagodásához és klinikailag veszélyes plakkok képződéséhez. Az érfalba ilyen módon került zsírok (amelyek még puha halmazt alkotnak, lásd az athera szó jelentése) már kalcium megkötésére is képesek (innen a magyar köznyelvben használt érelmeszesedés kifejezés), amely megkeményítve e plakkokat rugalmatlanná teszi az érfalat. A folyamat igen lassú (a plakkok kialakulása általában a negyvenes, ötvenes évek környékére tehető), észlelhető tünetekkel pedig akkor jár, amennyiben a szűkület már 70% körüli – ekkor a szívizomban vérellátási zavar, oxigénhiány lép fel.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p6 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p6)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p6)
Ezek a plakkok egyszersmind gyengítik is az érfalat, amely így megrepedhet és beszakadhat. Így vér juthat a lerakódásba, amely trombust (véralvadékot) képez („vérrög”). Ezek a trombusok az elváltozás helyén is elzárhatják az artériát (trombózis), de a vérárammal tovább sodródva, szűkebb érszakaszhoz érve megakadhatnak, embolizálva (elzárva) az adott érszakaszt (lásd a 2. kitekintő ablakot).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p7 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p7)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__13/#m943szu_f21_p7)
Amikor a vérellátási zavar miatt az adott ér (artéria) által ellátott terület szöveti sejtjei elhalnak, infarktusról beszélünk.