3.2.9. Pozitív pszichológiai faktorok (diszpozicionális optimizmus, pozitív pszichés jóllét, emocionális vitalitás, pozitív érzelmek)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül, áttérve a protektív tényezőkre, az elmúlt évtizedek kutatásai során számos pszichés tényező bizonyult védő hatásúnak a koszorúér-betegségekkel kapcsolatosan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Women’s Health Initiative tanulmányban [121] több mint 97 000 nő vizsgálata alapján megállapították, hogy a vonásszintű optimizmus magasabb értékeivel jellemezhető személyek körében jelentősen kisebb volt a koszorúér-betegség, illetve a kardiális és bármilyen okból eredő halálozás előfordulása, mint az alacsony értékkel jellemezhető személyek esetében. Az optimizmus a jó dolgok – inkább, mint a rosszak – általános elvárásaként határozható meg, [121] és általános védőtényezőnek tekinthető mind a lelki, mind a szomatikus egészség vonatkozásában. Az összefüggés hátterében állhatnak közvetlen fiziológiai folyamatok (például az ateroszklerotikus folyamat lassabb volta optimista személyeknél), [122] és közvetett útvonalak egyaránt (az optimizmus feltételezhetően összefügg az egészségre kedvezőbb viselkedésekkel, [121] és jó előrejelzője a pozitív irányú életmód-változtatás nak). [123] Az optimista személyek (összehasonlítva a pesszimistább elvárásokkal jellemezhető egyénekkel) általában egészségesebben küzdenek meg a nehézségekkel (például jellemzőbb rájuk a problémafókuszú megküzdés, ha lehetséges, ugyanakkor a kontrollálhatatlan helyzetekben könnyebben fogadják el a nem megváltoztatható körülményeket), és erősebb társas kapcsolatokat alakítanak ki (például konstruktívabb problémamegoldás jellemzi őket konfliktushelyzetekben). [121] Továbbá általánosságban elmondható, hogy az optimális mértékben1 optimista személyek – a pozitív érzelmi állapotok információfeldolgozásra gyakorolt serkentő hatása folytán – pontosabban, reálisabban észlelik az adott (például az egészségüket fenyegető) helyzetet, és e téren is hajlamosabbak az aktív, problémafókuszú megküzdési stratégiák alkalmazására. [124]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További tényezőként említhető a pszichés jóllét. A pozitív pszichés vagy pszichológiai jóllét átfogó tényezőként magában foglal számos indikátortényezőt és elemet, mint például az életcélok megléte, a személyes növekedés megtapasztalása, a pozitív érzelmek jelenléte, az önelfogadás, az élettel való elégedettség érzése, a boldogság, illetve a korábban említett optimizmus is. Összefoglaló tanulmány [126] szerint a pozitív pszichés jóllét következetesen protektív tényezőnek bizonyul a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben, a kardiális események előfordulásának kisebb kockázatához vezetve, és e hatás egyéb rizikófaktorok hatásától függetlenül érvényesül. A kutatási eredmények alapján a kapcsolatot jelentős mértékben közvetítheti az egészséget védő magatartások (például a rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás, illetve az elegendő mennyiségű alvás) gyakoribb, és az egészséget károsító viselkedések (például dohányzás és alkoholfogyasztás) ritkább előfordulása, ami jellemzőbb a pozitív pszichés jóllét magasabb értékéről beszámoló személyekre. Megemlítendő ugyanakkor emellett, hogy a pozitív pszichés jóllét magasabb szintjével jellemezhető személyek feltételezhetően kevesebb és kevésbé intenzívebb stresszt tapasztalnak meg (hangsúlyozandó e helyütt a stressz szubjektív észlelésének és értékelésének szerepe, amiről az V.3.1.3.2. és a VI.4.4. fejezetekben részletesen is szó esik majd), valamint, hogy e pozitív pszichés állapotok a megtapasztalt stressz kapcsán is csillapító (puffer) hatást tölthetnek be. Ezek mellett feltételezhetők továbbá egyéb, biológiai útvonalak is, amelyek a neuroendrokrin és az immunrendszer közvetítésével – többek között – az ateroszklerotikus folyamat ütemének csökkenéséhez, a vérnyomás alacsonyabb mértékéhez, bizonyos gyulladásos markerek (például interleukinek, C-reaktív protein) kisebb koncentrációjához, vagy akár a lipidanyagcsere egészségre kedvezőbb folyamataihoz (például a szérumkoleszterin-koncentráció csökkenéséhez) vezethetnek a pozitív pszichés jóllét emelkedett szintjével jellemezhető egyének körében. [126]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Követéses vizsgálatok [127] eredménye szerint továbbá az érzelmi vitalitás (amely az energikusság érzését, a pozitív jóllétet és a hatékony érzelemszabályozást foglalja magában) magasabb szintjével jellemezhető személyek jelentősen kisebb kockázatnak voltak kitéve a koszorúér-betegség kialakulására és a bármilyen okból bekövetkező halálozásra vonatkozóan, mint az emocionális vitalitás alacsony értékéről beszámoló személyek. Az emocionális vitalitás egyik jelentős védőhatása, hogy a benne foglalt tényezőkkel képes lehet mind a pszichés panaszok, akár zavarok, mind a nem megfelelő érzelemszabályozásból fakadó nehézségek negatív hatását mérsékelni, kiküszöbölni. Az emocionális vitalitás az optimizmushoz hasonló, ugyanakkor attól különálló fogalom, amely számos úton hathat a koszorúér-betegségek kialakulására és lefolyására. Egyfelől mérsékelheti a betegségre való sérülékenységet közvetlen, biológiai útvonalakon (például a szívműködést paraszimpatikus hatással szabályozó – többek között vérnyomást csökkentő – vagus tónus fokozásán keresztül), valamint serkentheti az egészségre kedvező viselkedéseket (például a testmozgást) is. Lévén, hogy az emocionális vitalitás az egyén stabil jellemzőjeként értelmezhető, e hatások, akár a fiziológiai, akár a viselkedéses dimenziót tekintve, az egyén életében hosszantartó módon és halmozódva jelenhetnek meg és járulhatnak hozzá a jobb testi-lelki egészségi állapothoz. [127]

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentebb ismertetett mechanizmusokon túl feltételezhető, [128] hogy a pozitív érzelmek és a halálozási kockázat közötti fordított kapcsolatot legalább részben a stressz-puffer hatás magyarázza (kiemelten például az emocionális vitalitás esetén is), [127] amely szerint a pozitív állapotok a nehezített, stresszteli életkörülmények potenciális negatív hatásának csökkentésén keresztül segítik az egészség megőrzését, miközben csökkentik a negatív érzelmi-hangulati állapotok (például a depresszió) megjelenésének valószínűségét is. [127] Hasonlóképp valószínűsíthető, hogy a pozitív érzelmek átélése a kardiovaszkuláris rendszer gyorsabb és hatékonyabb helyreállását (például a vérnyomás és a pulzus csökkenését) segítik a stresszel vagy feszültséggel teli helyzetek megtapasztalása után. [126, 129]
1 Hangsúlyozandó az optimizmus mértékének optimális volta. Számos kutatás [125] igazolja, hogy a túlzott optimizmus – avagy irreális optimizmus [13] – is káros hatással lehet az egészségre. A túlzottan optimista személy ugyanis hajlamos alábecsüli a veszélyeztetettséget, ugyanakkor optimista, ha a saját egészségi kockázatot jelentő szokásainak megváltoztatásáról van szó. Így az irreális optimizmus mindenekelőtt az egészségügyi kockázat nem megfelelő észlelésén és az egészségmagatartáson keresztül lehet negatív hatással az egészségi állapotra.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave