3.4.1. Táplálkozás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p1)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p1)
A táplálkozás mind a koszorúér-betegség kialakulásában, mind lefolyásában fontos szerepet játszik. Hagyományosan egyes tápanyagok (zsírsavak, növényi rostok, vitaminok és ásványi anyagok) és bizonyos ételek/ételtípusok fogyasztását, illetve specifikus étrendi szokásokat hoznak összefüggésbe a kardiovaszkuláris megbetegedésekkel. [23]
Tápanyagok (zsírsavak, növényi rostok, ásványi anyagok)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p4)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p4)
A zsírsavak fogyasztása kapcsán a Nurses’ Health Study keretében [142] mintegy 80 ezer vizsgálati személyt követtek nyomon 20 éven át, és azt találták, hogy a többszörösen telítetlen zsírok fogyasztása fordított kapcsolatban, míg a transzzsírok fogyasztása egyenes kapcsolatban állt a koszorúér-betegség megnövekedett kockázatával. A növényi rostok szerepét vizsgálták egy áttekintő tanulmányban, [143] és arra jutottak, hogy az étrendi rostok fogyasztása (7g/nap) a koszorúér-betegség kisebb kockázatával járt együtt. A sófogyasztással kapcsolatban továbbá több kutatás [144, 145] megállapította, hogy a só fogyasztásának már mérsékelt csökkentése (1g/nap) is jelentős vérnyomáscsökkenéshez vezethet. A napi sófogyasztás optimális mennyisége 3g/nap, de mindenképpen ajánlott 5g/nap alatt tartani a sóbevitelt.
Ételek és ételtípusok (gyümölcs és zöldség, hal, diófélék, cukrozott italok)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p7 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p7)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p7)
Összefoglaló tanulmányok eredményei szerint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás protektív hatást fejt ki a szívkoszorúér-betegség kialakulásával és lefolyásával kapcsolatban. A naponta fogyasztott zöldség és gyümölcs minden további adagja (~80g) 4%-kal csökkentheti a kardiovaszkuláris halálozás [146] és 4–7%-kal a koronáriaesemények kockázatát. [147]
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p8 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p8)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p8)
A halfogyasztás hatása szintén számos tanulmány [148] vizsgálatának tárgyát képezte. Ezek eredménye szerint már heti egyszeri halfogyasztás is a szívkoszorúér-betegségből eredő halálozás kockázatának 16%-os csökkenését eredményezheti, amely összefüggés feltehetően az ómega-3 zsírsavak protektív hatásának köszönhető.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p9 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p9)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p9)
Az olajos magvak fogyasztása kapcsán majdnem húsz kutatás eredményeinek elemzése [149] során megállapították, hogy napi 30 gramm dióféle, illetve olajos mag fogyasztása akár 30%-kal is csökkentheti az iszkémiás szív- és egyéb kardiovaszkuláris betegségek kockázatát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p10 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p10)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p10)
Bizonyított továbbá, hogy a cukorral édesített üdítőitalok fogyasztása szoros összefüggésben áll az elhízással, metabolikus szindrómával és a diabetes mellitusszal mind gyermekek, mind felnőttek körében. Napi 2 adag cukorral édesített üdítőital elfogyasztása (összehasonlítva havi 1 adaggal) a koszorúér-betegség 35%-kal megnövekedett kockázatával járt együtt nőknél (egyéb életmódbeli kockázati tényezők kontrollálása után). [23] A WHO irányelvei szerint a napi energiabevitel maximum 10%-át ajánlott cukorból (mono- és diszacharid) fedezni, amelynek tartalmaznia kell mind a hozzáadott cukorforrásokat, mind a gyümölcsökkel vagy gyümölcslevekkel elfogyasztott cukormennyiséget.
Specifikus étkezési szokások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p13 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p13)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p13)
A specifikus étrendi szokások egészségre gyakorolt hatása kapcsán egy, közel 7500, magas kardiovaszkuláris kockázatú személyt bevonó, 5 éves hosszmetszeti kutatásban [150] azt találták, hogy a mediterrán étrendet követő csoport tagjainál jelentősen csökkent a súlyos kardiovaszkuláris események (MI, stroke, kardiovaszkuláris halálozás) előfordulásának kockázata. (A mediterrán étrend része az olívaolaj, gyümölcs, diófélék, zöldségek és gabonafélék gyakori fogyasztása; a hal és baromfihús mérsékelt fogyasztása; a tejtermékek, vörös hús, feldolgozott húsok és édességek visszafogott fogyasztása, illetve az ételek mellé bor mérsékelt fogyasztása).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p14 (2024. 11. 21.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p14)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__66/#m943szu_f4341_p14)
Továbbá az elmúlt 60 év 146 kutatásának áttekintő elemzése [151] feltárta, hogy a zöldségek, olajos magvak és az egyszeresen telítetlen zsírsavak fogyasztása, illetve a mediterrán diéta elveit követő táplálkozás (oki) protektív tényezőként jelentős szerepet játszik a koszorúér-betegségek kialakulásában, míg a transzzsírsavak, magas glikémiás indexű ételek és általában a nyugati táplálkozási szokások kockázatot növelő, káros tényezőkként szerepelnek. A kutatók számos más tápanyag és étel (hal, ómega-3 zsírsav, teljes kiőrlésű gabonafélék, E- és C-vitamin, béta-karotin, alkohol, gyümölcs) esetében közepes erősségű kapcsolatot találtak a koszorúér-betegséggel összefüggésben, ám az eredmények ezek kapcsán nem minden esetben voltak következetesek, illetve meggyőzők. Más ételek, tápanyagok kapcsán (E-vitamin, aszkorbinsav, telített és többszörösen telítetlen zsírsavak, hús, tojás, tej) pedig az eredmények kifejezetten gyengének bizonyultak. [151]