3.4.4. Alkoholfogyasztás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p1)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p1)
Az alkohol az ötödik legfőbb kockázati tényező a halálozás és rokkantság vonatkozásában világszerte, a betegség miatt elvesztett életévek 4%-áért felelve. [39] Az alkoholfogyasztás és a koszorúér-betegségek kapcsolata „J” alakú összefüggésként írható le: a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás egészségkárosító hatása ugyanolyan széleskörűen ismert és bizonyított, [177] mint a mérsékelt alkoholfogyasztás protektív hatására vonatkozó elképzelések. [178, 179, 180] Így tehát a kevés vagy kis mennyiségű alkoholfogyasztás a kockázatot csökkentő, míg a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás a kockázatot növelő tényezőként jelenik meg. Noha egy újabb tanulmány [181] megkérdőjelezi a valódi összefüggést, a feltételezett közvetítő folyamatok a kis mennyiségű alkohol hatására megemelkedő szérum HDL-koleszterin-szint, a megnövekedett inzulinszenzitivitás, a csökkent fibrinogénszint, valamint a hemosztatikus és gyulladásos markerek csökkent értéke. [178, 182] A tanulmányok és a mindennapi tapasztalatok mindazonáltal óvatosságra intenek: a mérsékelt, ám rendszeressé váló alkoholfogyasztás magában hordozza az alkoholaddikció veszélyét, amely közvetlenül és közvetetten is egészségkárosító hatású. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztás (30–45 gramm/nap) dózis-hatás összefüggésben oki tényezőként növeli meg a sérülések, a magasvérnyomás-betegség, a kongesztív szívelégtelenség, a stroke, a demencia, a diabetes mellitus, számos daganatos megbetegedés, a depressziós rendellenességek és az idő előtti halálozás kockázatát. [177, 179] Az alkoholfogyasztás továbbá közvetett úton a non-adherencia valószínűségének növelésével [183, 184] a szükséges kezelést nehezíti meg, illetve annak pozitív hatásait csökkenti, ha például a beteg alkoholos befolyásoltság alatt elfelejti bevenni a gyógyszereit, vagy tartva a gyógyszer-alkohol kölcsönhatástól, szándékosan nem veszi be azt. [185] Ennek fényében az aktuális irányelvek és ajánlások nem ösztönzik az alkoholfogyasztást, de megállapítják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás része lehet az egészséges életmódnak. [186, 187, 188]
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p2 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p2)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p2)
Fontos hangsúlyozni, hogy a fentiekben bemutatott – biológiai, pszichoszociális és egészségmagatartással összefüggő – tényezők nem külön-külön, hanem együtt, összeadódva fejtik ki rövid, közép- és hosszú távon hatásukat, amely hatások végül a koszorúér-betegséghez mint egyfajta végső közös úthoz vezethetnek el. Kiemelendő továbbá – és ezt a prevenciós programok kialakításakor alapvetésként kell figyelembe venni –, hogy e tényezők hatása a legtöbb esetben nem pusztán összeadódva, hanem hatványozottan érvényesül. [189] Ehhez mérten számos tanulmány igazolja, hogy a pszichoszociális kockázati tényezők, a személy fiziológiai és pszichés állapotára kifejtett negatív hatásukon túlmenően, közvetetten az egyén egészségviselkedésére is hatással vannak. A depressziós, szorongásos állapotok, a magasabb észlelt stressz jellemzően együtt jár a mozgásszegény életmóddal, az egészségtelen táplálkozással, és a dohányzással, [67, 190] miközben a major depresszió a dohányzásról való leszokást és az absztinencia megtartását is nehezíti, [191, 192] valamint csökkenti a gyógyszerszedéssel kapcsolatos adherencia valószínűségét. [193, 194, 195]
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Teleki Szidalisz Ágnes (2022): Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634547747 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p3 (2024. 11. 04.)
Chicago
Teleki Szidalisz Ágnes. 2022. Szív-ügyünk. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p3)
APA
Teleki S. Á. (2022). Szív-ügyünk. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634547747. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m943szu__69/#m943szu_f4344_p3)
Összegzésképp elmondható tehát, hogy a sikeres és tartós életmód-változtatás érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a komplex, a biológiai, pszichés és szociális tényezőket egyaránt figyelembe vevő, holisztikus szemléletű prevenciós és rehabilitációs programok tervezésének és kivitelezésének, amely programokban a központi szerepet ekként az egyén egészségmagatartása töltheti be.