Felhasznált irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aaronson, P. I., Ward, J. P. T., Wiener, Ch. M., Schulman, S. P., Gill, J. S. (2000). Rövid kardiológia. Budapest: B+V (Medical and Technical) Lap- és Könyvkiadó Kft.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ádány R. (2007). Megelőző orvostan és népegészségtan. Budapest: Medicina Könyvkiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dawber, T. R., Meadors, G. F., & Moore Jr, F. E. (1951). Epidemiological approaches to heart disease: the Framingham Study. American Journal of Public Health and the Nations Health, 41(3), 279–286.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Murray, C., Lopez, A. D. (1996). The global burden of disease: a comprehensive assessment of mortality and disability from diseases, injuries, and risk factors in 1990 and projected in 2020. Cambridge: Harvard University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Noordzij, M., van Diepen, M., Caskey, F. C., & Jager, K. J. (2017). Relative risk versus absolute risk: one cannot be interpreted without the other. Nephrology Dialysis Transplantation, 32(Suppl 2), ii13–ii18.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Porta, M. (ed.). (2014). A dictionary of epidemiology. 6th edition. Oxford: Oxford University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. Raab, W. (1932). Alimentäre faktoren in der entstehung von arteriosklerose und hypertonie. Med Klin, 28, 487–521.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. Keys, A. (1953). Atherosclerosis: a problem in newer public health. Atherosclerosis, 1, 19.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. Chapman, John M., et al. „IV. The clinical status of a population group in Los Angeles under observation for two to three years.” American Journal of Public Health and the Nations Health, 47.4_Pt_2 (1957), 33–42.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. Keys, A., Taylor, H. L., Blackburn, H., Brozek, J., Anderson, J. T., & Simonson, E. (1963). Coronary heart disease among Minnesota business and professional men followed fifteen years. Circulation, 28(3), 381–395.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. Pooling Project Research Group. (1978). Relationship of blood pressure, serum cholesterol, smoking habit, relative weight and ECG abnormalities to incidence of major coronary events: final report of the Pooling Project. Journal of Chronic Diseases, 31(4), 201–306.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. O’Donnell, C. J., & Elosua, R. (2008). Cardiovascular risk factors. Insights from framingham heart study. Revista Española de Cardiología (English Edition), 61(3), 299–310.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. Kiss E. Cs. (2015). A lelki ellenálló képesség, a reziliencia jelensége a pszichológiában. In: Kiss E. Cs., Sz. Makó H. (szerk.). Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. Rutter, M. (1985). Resilience in the face of adversity: Protective factors and resistance to psychiatric disorder. The British Journal of Psychiatry, 147(6), 598–611.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. Mrazek, P. J., & Mrazek, D. A. (1987). Resilience in child maltreatment victims: A conceptual exploration. Child Abuse & Neglect, 11(3), 357–366.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., & West, R. (eds) (2007). Cambridge handbook of psychology, health and medicine. Cambridge University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11. Gigerenzer, G., Gaissmaier, W., Kurz-Milcke, E., Schwartz, L. M., & Woloshin, S. (2007). Helping doctors and patients make sense of health statistics. Psychological Science in the Public Interest, 8(2), 53–96.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12. Axworthy, D., Marteau, T. M., Brock, D. J. H., & Bobrow, M. (1996). Psychological impact of population-based carrier testing for cystic fibrosis: 3-year follow-up. The Lancet, 347(9013), 1443–1446.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13. Weinstein, N. D. (2003). Exploring the links between risk perceptions and preventive health behavior. In: Suls, J., & Wallston, K. (eds). Social psychological foundations of health and illness (22–53). Oxford, England: Blackwell

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

14. O'Connor, A. M., Légaré, F., & Stacey, D. (2003). Risk communication in practice: the contribution of decision aids. Bmj, 327(7417), 736–740.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15. Radnitz, C. L., & Tiersky, L. (2007). Psychodynamic and cognitive theories of coping. In: Martz, E., & Livneh, H. (eds). Coping with chronic illness and disability (29–48). New York.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

16. World Health Organization (2006). Gaining health. The European Strategy for the Prevention and Control of Noncommunicable Diseases. http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0008/76526/E89306.pdf?ua=1, letöltés ideje: 2020. 06. 03.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

17. Varga J. (2007). Kardiovaszkuláris prevenció és rehabilitáció. In: Kállai J., Varga J., Oláh A. (szerk.). Egészségpszichológia a gyakorlatban. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 409–438.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

18. Berkes T. (2012). A kardiovaszkuláris megbetegedések prevenciója és rehabilitációja. In: Urbán R., Demetrovics Zs., Rigó A., Oláh A. (szerk.). Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása II.: Klinikai egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 53–86.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

19. Weintraub, W. S., Daniels, S. R., Burke, L. E., Franklin, B. A., Goff Jr, D. C., Hayman, L. L., …, & Whitsel, L. P. (2011). Value of primordial and primary prevention for cardiovascular disease: a policy statement from the American Heart Association. Circulation, 124(8), 967–990.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

20. Martins, C., Godycki-Cwirko, M., Heleno, B., & Brodersen, J. (2018). Quaternary prevention: reviewing the concept: Quaternary prevention aims to protect patients from medical harm. European Journal of General Practice, 24(1), 106–111.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

21. Yusuf, S., Hawken, S., Ôunpuu, S., Dans, T., Avezum, A., Lanas, F., …, & Lisheng, L. (2004). Effect of potentially modifiable risk factors associated with myocardial infarction in 52 countries (the INTERHEART study): case-control study. The Lancet, 364(9438), 937–952.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

22. Dawber, T. R., Moore, F. E., & Mann, G. V. (2015). II. Coronary Heart Disease in the Framingham Study¶. International Journal of Epidemiology, 44(6), 1767–1780.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

23. Piepoli, M. F., Hoes, A. W., Agewall, S., Albus, C., Brotons, C., Catapano, A. L., …, & Graham, I. (2016). 2016 European Guidelines on cardiovascular disease prevention in clinical practice: The Sixth Joint Task Force of the European Society of Cardiology and Other Societies on Cardiovascular Disease Prevention in Clinical Practice (constituted by representatives of 10 societies and by invited experts) Developed with the special contribution of the European Association for Cardiovascular Prevention & Rehabilitation (EACPR). European Heart Journal, 37(29), 2315–2381.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

24. Chow, C. K., Islam, S., Bautista, L., Rumboldt, Z., Yusufali, A., Xie, C., …, & Yusuf, S. (2011). Parental History and Myocardial Infarction Risk Across the World. Journal of the American College of Cardiology, 57;619–627

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

25. Lloyd-Jones, D. M., Nam, B. H., D'Agostino Sr, R. B., Levy, D., Murabito, J. M., Wang, T. J., …, & O’Donnell, C. J. (2004). Parental cardiovascular disease as a risk factor for cardiovascular disease in middle-aged adults: a prospective study of parents and offspring. JAMA, 291(18), 2204–2211.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

26. Sesso, H. D., Lee, I. M., Gaziano, J. M., Rexrode, K. M., Glynn, R. J., & Buring, J. E. (2001). Maternal and paternal history of myocardial infarction and risk of cardiovascular disease in men and women. Circulation, 104(4), 393–398.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

27. Murabito, J. M., Pencina, M. J., Nam, B. H., D’Agostino, R. B., Wang, T. J., Lloyd-Jones, D., …, & O’Donnell, C. J. (2005). Sibling cardiovascular disease as a risk factor for cardiovascular disease in middle-aged adults. JAMA, 294(24), 3117–3123.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

28. Wienke, A., Herskind, A. M., Christensen, K., Skytthe, A., & Yashin, A. I. (2005). The heritability of CHD mortality in Danish twins after controlling for smoking and BMI. Twin Research and Human Genetics, 8(1), 53–59.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

29. Zdravkovic, S., Wienke, A., Pedersen, N. L., Marenberg, M. E., Yashin, A. I., & De Faire, U. (2002). Heritability of death from coronary heart disease: a 36‐year follow‐up of 20 966 Swedish twins. Journal of Internal Medicine, 252(3), 247–254.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

30. Banerjee, A. (2012). A review of family history of cardiovascular disease: risk factor and research tool. International Journal of Clinical Practice, 66(6), 536–543.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

31. Hammond, J., Salamonson, Y., Davidson, P., Everett, B., & Andrew, S. (2007). Why do women underestimate the risk of cardiac disease? A literature review. Australian Critical Care, 20(2), 53–59.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

32. Lockyer, L., & Bury, M. (2002). The construction of a modern epidemic: the implications for women of the gendering of coronary heart disease. Journal of Advanced Nursing, 39(5), 432–440.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

33. Maas, A. H. E. M., & Appelman, Y. E. A. (2010). Gender differences in coronary heart disease. Netherlands Heart Journal, 18(12), 598–603.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

34. Papakonstantinou, N. A., Stamou, M. I., Baikoussis, N. G., Goudevenos, J., & Apostolakis, E. (2013). Sex differentiation with regard to coronary artery disease. Journal of Cardiology, 62(1), 4–11.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

35. Vaccarino, V., & Bremner, J. D. (2017). Behavioral, emotional and neurobiological determinants of coronary heart disease risk in women. Neuroscience & Biobehavioral Reviews, 74, 297–309.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

36. Vitrai J. & Varsányi P. (2015). Egészségjelentés 2015. Információk a hazai egészségveszteségek csökkentéséhez. Budapest: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

37. Jánosi A. (2016). A szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának és prognózisának fontosabb adatai - Nemzeti Szívinfarktus Regiszter, 2015. Cardiologia Hungarica, 46, 70–75.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

38. Courtenay, W. H., McCreary, D. R., & Merighi, J. R. (2002). Gender and ethnic differences in health beliefs and behaviors. Journal of Health Psychology, 7(3), 219–231.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

39. Lim, S. S., Vos, T., Flaxman, A. D., Danaei, G., Shibuya, K., Adair-Rohani, H., …, & Aryee, M. (2013). A comparative risk assessment of burden of disease and injury attributable to 67 risk factors and risk factor clusters in 21 regions, 1990–2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010. The Lancet, 380(9859), 2224–2260.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

40. Központi Statisztikai Hivatal (2016). Magyarország, 2015. Budapest. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2015.pdf, letöltés ideje: 2018. 04. 05.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

41. Kiss I., & Kékes E. (2014). Magyar Hypertonia Regiszter. Orvosi Hetilap, 155(19), 764–768.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

42. Lewington S, Clarke R, Qizilbash N, Peto R, Collins R, Prospective Studies Collaboration. (2002). Age-specific relevance of usual blood pressure to vascular mortality: a meta-analysis of individual data for one million adults in 61 prospective studies. The Lancet, 360(9349), 1903–1913.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

43. Mancia, G., Fagard, R., Narkiewicz, K., Redán, J., Zanchetti, A., Böhm, M., …, & Galderisi, M. (2013). 2013 Practice guidelines for the management of arterial hypertension of the European Society of Hypertension (ESH) and the European Society of Cardiology (ESC): ESH/ESC Task Force for the Management of Arterial Hypertension. Journal of Hypertension, 31(10), 1925–1938.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

44. Neaton, J. D., Blackburn, H., Jacobs, D., Kuller, L., Lee, D. J., Sherwin, R., …, & Wentworth, D. (1992). Serum cholesterol level and mortality findings for men screened in the Multiple Risk Factor Intervention Trial. Archives of Internal Medicine, 152(7), 1490–1500.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

45. Reiner, Ž., Catapano, A. L., De Backer, G., Graham, I., Taskinen, M. R., Wiklund, O., …, & Erdine, S. (2011). ESC/EAS Guidelines for the management of dyslipidaemias: the Task Force for the management of dyslipidaemias of the European Society of Cardiology (ESC) and the European Atherosclerosis Society (EAS). European Heart Journal, 32(14), 1769–1818.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

46. Mihaylova , B., …, & Cholesterol Treatment Trialists' (CTT) Collaborators (2012). The effects of lowering LDL cholesterol with statin therapy in people at low risk of vascular disease: meta-analysis of individual data from 27 randomised trials. The Lancet, 380(9841), 581–590.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

47. World Health Organization (2011). Global status report on noncommunicable diseases 2010.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

48. Lavie, C. J., Milani, R. V., & Ventura, H. O. (2007). Obesity, heart disease, and favorable prognosis—truth or paradox? The American Journal of Medicine, 120, 825–826

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

49. Oreopoulos, A., Padwal, R., Norris, C. M., Mullen, J. C., Pretorius, V., & Kalantar‐Zadeh, K. (2008). Effect of obesity on short‐and long‐term mortality postcoronary revascularization: a meta‐analysis. Obesity, 16(2), 442–450.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

50. Lu, Y., Hajifathalian, K., Ezzati, M., Woodward, M., Rimm, E. B., & Danaei, G. (2014). Metabolic mediators of the effects of body-mass index, overweight, and obesity on coronary heart disease and stroke: a pooled analysis of 97 prospective cohorts with 1.8 million participants. The Lancet, 383(9921): 970–983.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

51. Allison, D. B., Zannolli, R., Faith, M. S., Heo, M., Pietrobelli, A., Vanltallie, T. B., …, & Heymsfield, S. B. (1999). Weight loss increases and fat loss decreases all-cause mortality rate: results from two independent cohort studies. International Journal of Obesity & Related Metabolic Disorders, 23(6).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

52. Rydén, L., Grant, P. J., Anker, S. D., …, & Zamorano, J. L. (2013). ESC Guidelines on diabetes, pre-diabetes, and cardiovascular diseases developed in collaboration with the EASD: the Task Force on diabetes, pre-diabetes, and cardiovascular diseases of the European Society of Cardiology (ESC) and developed in collaboration with the European Association for the Study of Diabetes (EASD). European Heart Journal, 34, pp. 3035–3087.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

53. Huxley, R., Barzi, F., & Woodward, M. (2006). Excess risk of fatal coronary heart disease associated with diabetes in men and women: meta-analysis of 37 prospective cohort studies. BMJ: British Medical Journal, 332(7533), 73–78.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

54. Fülöp T., Czuriga I. (2007). Diabetes mellitus és a szívbetegségek. In: Temesvári A., Keltai M., Szili-Török T. Kardiológia. Budapest: Melania Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

55. Rosengren, A., Hawken, S., Ôunpuu, S., Sliwa, K., Zubaid, M., Almahmeed, W. A., …, & INTERHEART investigators. (2004). Association of psychosocial risk factors with risk of acute myocardial infarction in 11 119 cases and 13 648 controls from 52 countries (the INTERHEART study): case-control study. The Lancet, 364(9438), 953–962.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

56. Albert, M. A., Glynn, R. J., Buring, J., & Ridker, P. M. (2006). Impact of traditional and novel risk factors on the relationship between socioeconomic status and incident cardiovascular events. Circulation, 114(24), 2619–2626.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

57. Alter, D. A., Franklin, B., Ko, D. T., Austin, P. C., Lee, D. S., Oh, P. I., …, & Tu, J. V. (2013). Socioeconomic status, functional recovery, and long-term mortality among patients surviving acute myocardial infarction. PLoS One, 8(6), e65130.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

58. Urbán R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

59. Moser, D. K. (2007). ”The rust of life”: impact of anxiety on cardiac patients. American Journal of Critical Care, 16(4), 361–369.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

60. Roest, A. M., Martens, E. J., Denollet, J., & de Jonge, P. (2010). Prognostic association of anxiety post myocardial infarction with mortality and new cardiac events: a meta-analysis. Psychosomatic Medicine, 72(6), 563–569.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

61. Roest, A. M., Martens, E. J., Peter de Jonge, P. H. D., & Denollet, J. (2010). Anxiety and Risk of Incident Coronary Heart Disease. Journal of the American College of Cardiology, 56(1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

62. Chalmers, J. A., Quintana, D. S., Abbott, M. J., & Kemp, A. H. (2014). Anxiety disorders are associated with reduced heart rate variability: a meta-analysis. Frontiers in Psychiatry, 5, 80.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

63. Paterniti, S., Zureik, M., Ducimetière, P., Touboul, P. J., Fève, J. M., & Alpérovitch, A. (2001). Sustained anxiety and 4-year progression of carotid atherosclerosis. Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology, 21(1), 136–141.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

64. Martens, E. J., Nyklíček, I., Szabo, B. M., & Kupper, N. (2008). Depression and anxiety as predictors of heart rate variability after myocardial infarction. Psychological Medicine, 38(3), 375–383.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

65. Van den Broek, K. C., Nyklíček, I., van der Voort, P. H., Alings, M., Meijer, A., & Denollet, J. (2009). Risk of ventricular arrhythmia after implantable defibrillator treatment in anxious type D patients. Journal of the American College of Cardiology, 54(6), 531–537.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

66. Huffman, J. C., Celano, C. M., & Januzzi, J. L. (2010). The relationship between depression, anxiety, and cardiovascular outcomes in patients with acute coronary syndromes. Neuropsychiatric Disease and Treatment, 6, 123.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

67. Bonnet, F., Irving, K., Terra, J. L., Nony, P., Berthezène, F., & Moulin, P. (2005). Anxiety and depression are associated with unhealthy lifestyle in patients at risk of cardiovascular disease. Atherosclerosis, 178(2), 339–344.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

68. O’Neil, A., Fisher, A. J., Kibbey, K. J., Jacka, F. N., Kotowicz, M. A., Williams, L. J., …, & Pasco, J. A. (2016). Depression is a risk factor for incident coronary heart disease in women: An 18-year longitudinal study. Journal of Affective Disorders, 196, 117–124.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

69. Lichtman, J. H., Froelicher, E. S., Blumenthal, J. A., Carney, R. M., Doering, L. V., Frasure-Smith, N., …, & Vaccarino, V. (2014). Depression as a risk factor for poor prognosis among patients with acute coronary syndrome: systematic review and recommendations. Circulation, 129(12), 1350–1369.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

70. Chauvet-Gélinier, J. C., Trojak, B., Vergès-Patois, B., Cottin, Y., & Bonin, B. (2013). Review on depression and coronary heart disease. Archives of Cardiovascular Diseases, 106(2), 103–110.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

71. Kaptein, K. I., De Jonge, P., Van Den Brink, R. H., & Korf, J. (2006). Course of depressive symptoms after myocardial infarction and cardiac prognosis: a latent class analysis. Psychosomatic Medicine, 68(5), 662–668.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

72. Barefoot, J. C., Helms, M. J., Mark, D. B., Blumenthal, J. A., Califf, R. M., Haney, T. L., …, & Williams, R. B. (1996). Depression and long-term mortality risk in patients with coronary artery disease. The American Journal of Cardiology, 78(6), 613–617.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

73. Reese, R. L., Freedland, K. E., Steinmeyer, B. C., Rich, M. W., Rackley, J. W., & Carney, R. M. (2011). Depression and rehospitalization following acute myocardial infarction. Circulation: Cardiovascular Quality and Outcomes, 4(6), 626–633.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

74. Myers, V., Gerber, Y., Benyamini, Y., Goldbourt, U., & Drory, Y. (2012). Post-myocardial infarction depression: increased hospital admissions and reduced adoption of secondary prevention measures—a longitudinal study. Journal of Psychosomatic Research, 72(1), 5–10.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

75. Subramaniam, M., Mahesh, M. V., Peh, C. X., Tan, J., Fauziana, R., Satghare, P., …, & Chong, S. A. (2017). Hazardous alcohol use among patients with Schizophrenia and Depression. Alcohol, 65, 63–69.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

76. Trosclair, A., & Dube, S. R. (2010). Smoking among adults reporting lifetime depression, anxiety, anxiety with depression, and major depressive episode, United States, 2005–2006. Addictive Behaviors, 35(5), 438–443.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

77. Goldston, K., & Baillie, A. J. (2008). Depression and coronary heart disease: a review of the epidemiological evidence, explanatory mechanisms and management approaches. Clinical Psychology Review, 28(2), 288–306.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

78. Northcott, S., Moss, B., Harrison, K., & Hilari, K. (2016). A systematic review of the impact of stroke on social support and social networks: associated factors and patterns of change. Clinical Rehabilitation, 30(8), 811–831.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

79. Holt-Lunstad, J., Smith, T. B., & Layton, J. B. (2010). Social relationships and mortality risk: a meta-analytic review. PLoS Medicine, 7(7), e1000316.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

80. Liu, R. T., Hernandez, E. M., Trout, Z. M., Kleiman, E. M., & Bozzay, M. L. (2017). Depression, social support, and long-term risk for coronary heart disease in a 13-year longitudinal epidemiological study. Psychiatry Research, 251, 36–40.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

81. Lespérance, F., & Frasure-Smith, N. (2000). Depression in patients with cardiac disease: a practical review. Journal of Psychosomatic Research, 48(4), 379–391.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

82. Tully, P. J., Cosh, S. M., & Baumeister, H. (2014). The anxious heart in whose mind? A systematic review and meta-regression of factors associated with anxiety disorder diagnosis, treatment and morbidity risk in coronary heart disease. Journal of Psychosomatic Research, 77(6), 439–448.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

83. Celano, C. M., Mastromauro, C. A., Lenihan, E. C., Januzzi, J. L., Rollman, B. L., & Huffman, J. C. (2012). Association of baseline anxiety with depression persistence at 6 months in patients with acute cardiac illness. Psychosomatic Medicine, 74(1), 93–99.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

84. Kop, W. J., Appels, A. P. W. M., De Leon, C. M., & Bar, F. W. (1996). The relationship between severity of coronary artery disease and vital exhaustion. Journal of Psychosomatic Research, 40(4), 397–405.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

85. Purebl, G., Birkás, E., Csoboth, C., Szumska, I., & Kopp, M. S. (2006). The relationship of biological and psychological risk factors of cardiovascular disorders in a large-scale national representative community survey. Behavioral Medicine, 31(4), 133–139.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

86. Kop, W. J., Appels, A. P., de Leon Mendes, C. F., & Bär, F. W. (1994). Vital exhaustion predicts new cardiac events after successful coronary angioplasty. Psychosomatic Medicine, 56(4), 281–287.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

87. Appels, A., & Mulder, P. (1989). Fatigue and heart disease. The association between ‘vital exhaustion’and past, present and future coronary heart disease. Journal of Psychosomatic Research, 33(6), 727–738.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

88. Frestad, D., & Prescott, E. (2017). Vital exhaustion and coronary heart disease risk: a systematic review and meta-analysis. Psychosomatic Medicine, 79(3), 260–272.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

89. Kopp, M., S., Falger, P., R., J., Appels, A. D., Szedmak, S. (1998). Depressive Symptomatology and Vital Exhaustion Are Differentially Related to Behavioral Risk Factors for Coronary Artery Disease. Psychosomatic Medicine, 60 (6), 752–758

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

90. van Diest, R, Appels, A. (1991). Vital exhaustion and depression: a conceptual study. Journal of Psychosomatic Research, 35(4-5):535-544. doi:10.1016/0022-3999(91)90048-s

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

91. Kudielka, B. M., von Känel, R., Gander, M., & Fischer, J. E. (2004). The Interrelationship of Psychosocial Risk Factors for Coronary Artery Disease in a Working Population: Do We Measure Distinct or Overlapping Psychological Concepts? Behavioral Medicine, 30(1), 35–43.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

92. Kudielka, B. M., Bellingrath, S., & Hellhammer, D. H. (2006). Cortisol in burnout and vital exhaustion: an overview. Giornale italiano di medicina del lavoro ed ergonomia, 28(1 Suppl 1), 34–42.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

93. Janszky, I., Lekander, M., Blom, M., Georgiades, A., & Ahnve, S. (2005). Self-rated health and vital exhaustion, but not depression, is related to inflammation in women with coronary heart disease. Brain, Behavior, and Immunity, 19(6), 555–563. https://doi.org/10.1016/j.bbi.2005.01.001

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

94. Igna, C. V., Julkunen, J., & Vanhanen, H. (2011). Vital exhaustion, depressive symptoms and serum triglyceride levels in high-risk middle-aged men. Psychiatry Research, 187(3), 363–369. https://doi.org/10.1016/j.psychres.2010.10.016

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

95. Sofi, F., Cesari, F., Casini, A., Macchi, C., Abbate, R., & Gensini, G. F. (2014). Insomnia and risk of cardiovascular disease: a meta-analysis. European Journal of Preventive Cardiology, 21(1), 57–64.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

96. Hoevenaar-Blom, M. P., Spijkerman, A. M., Kromhout, D., van den Berg, J. F., & Verschuren, W. (2011). Sleep duration and sleep quality in relation to 12-year cardiovascular disease incidence: the MORGEN study. Sleep, 34(11), 1487–1492.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

97. Rosenman, R. H., Brand, R. J., Sholtz, R. I., & Friedman, M. (1976). Multivariate prediction of coronary heart disease during 8.5 year follow-up in the Western Collaborative Group Study. The American Journal of Cardiology, 37(6), 903–910.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

98. Myrtek, M. (2001). Meta-analyses of prospective studies on coronary heart disease, type A personality, and hostility. International Journal of Cardiology, 79(2), 245–251.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

99. Williams, R. B. (1987). Refining the type A hypothesis: emergence of the hostility complex. The American Journal of Cardiology, 60(18), J27–J32.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

100. Chida, Y., & Steptoe, A. (2009). The association of anger and hostility with future coronary heart disease: a meta-analytic review of prospective evidence. Journal of the American College of Cardiology, 53(11), 936–946.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

101. Williams, J. E., Paton, C. C., Siegler, I. C., Eigenbrodt, M. L., Nieto, F. J., & Tyroler, H. A. (2000). Anger proneness predicts coronary heart disease risk. Circulation, 101(17), 2034–2039.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

102. Mostofsky, E., Penner, E. A., & Mittleman, M. A. (2014). Outbursts of anger as a trigger of acute cardiovascular events: a systematic review and meta-analysis. European Heart Journal, 35(21), 1404–1410.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

103. Mittleman, M. A., & Mostofsky, E. (2011). Physical, psychological and chemical triggers of acute cardiovascular events. Circulation, 124(3), 346–354.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

104. Denollet, J., Sys, S. U., Stroobant, N., Rombouts, H., Gillebert, T. C., & Brutsaert, D. L. (1996). Personality as independent predictor of long-term mortality in patients with coronary heart disease. The Lancet, 347(8999), 417–421.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

105. Pedersen, S. S., & Denollet, J. (2003). Type D personality, cardiac events, and impaired quality of life: a review. European Journal of Cardiovascular Prevention & Rehabilitation, 10(4), 241–248.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

106. Grande, G., Romppel, M., & Barth, J. (2012). Association between type D personality and prognosis in patients with cardiovascular diseases: a systematic review and meta-analysis. Annals of Behavioral Medicine, 43(3), 299–310.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

107. Turner, S. A., Luszczynska, A., Warner, L., Schwarzer, R. (2010). Emotional and uncontrolled eating styles and chocolate chip cookie consumption. A controlled trial of the effects of positive mood enhancement. Appetite, 54; 143–149.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

108. Airagnes, G., Lemogne, C., Gueguen, A., Hoertel, N., Goldberg, M., Limosin, F., & Zins, M. (2017). Hostility predicts alcohol consumption over a 21-year follow-up in the Gazel cohort. Drug and Alcohol Dependence.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

109. Cooper, M. L., Frone, M. R., Russell, M., & Mudar, P. (1995). Drinking to regulate positive and negative emotions: a motivational model of alcohol use. Journal of Personality and Social Psychology, 69(5), 990.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

110. Denollet, J., Vaes, J., & Brutsaert, D. L. (2000). Inadequate response to treatment in coronary heart disease: adverse effects of type D personality and younger age on 5-year prognosis and quality of life. Circulation, 102(6), 630–635.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

111. Brotman, D. J., Golden, S. H., & Wittstein, I. S. (2007). The cardiovascular toll of stress. The Lancet, 370(9592), 1089–1100.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

112. Heffner, K. L., Waring, M. E., Roberts, M. B., Eaton, C. B., & Gramling, R. (2011). Social isolation, C-reactive protein, and coronary heart disease mortality among community-dwelling adults. Social Science & Medicine, 72(9), 1482–1488.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

113. Thurston, R. C., & Kubzansky, L. D. (2009). Women, loneliness, and incident coronary heart disease. Psychosomatic Medicine, 71(8), 836.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

114. Eaker, E. D., Sullivan, L. M., Kelly-Hayes, M., D’Agostino Sr, R. B., & Benjamin, E. J. (2007). Marital status, marital strain, and risk of coronary heart disease or total mortality: the Framingham Offspring Study. Psychosomatic Medicine, 69(6), 509–513.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

115. Kivimäki, M., Nyberg, S. T., Batty, G. D., Fransson, E. I., Heikkilä, K., Alfredsson, L., …, & Clays, E. (2012). Job strain as a risk factor for coronary heart disease: a collaborative meta-analysis of individual participant data. The Lancet, 380(9852), 1491–1497.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

116. Steptoe, A., & Kivimäki, M. (2013). Stress and cardiovascular disease: an update on current knowledge. Annual Review of Public Health, 34, 337–354.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

117. Gulliksson, M., Burell, G., Vessby, B., Lundin, L., Toss, H., & Svärdsudd, K. (2011). Randomized controlled trial of cognitive behavioral therapy vs standard treatment to prevent recurrent cardiovascular events in patients with coronary heart disease: Secondary Prevention in Uppsala Primary Health Care project (SUPRIM). Archives of Internal Medicine, 171(2), 134–140.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

118. Leigh-Hunt, N., Bagguley, D., Bash, K., Turner, V., Turnbull, S., Valtorta, N., & Caan, W. (2017). An overview of systematic reviews on the public health consequences of social isolation and loneliness. Public Health, 152, 157–171.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

119. Krishnan, K. R. R., George, L. K., Pieper, C. F., Jiang, W., Arias, R., Look, A., & O’, C. (1998). Depression and social support in elderly patients with cardiac disease. American Heart Journal, 136(3), 491–495.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

120. Molloy, G. J., Stamatakis, E., Randall, G., & Hamer, M. (2009). Marital status, gender and cardiovascular mortality: behavioural, psychological distress and metabolic explanations. Social Science & Medicine, 69(2), 223–228.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

121. Tindle, H. A., Chang, Y. F., Kuller, L. H., Manson, J. E., Robinson, J. G., Rosal, M. C., …, & Matthews, K. A. (2009). Optimism, cynical hostility, and incident coronary heart disease and mortality in the Women’s Health Initiative. Circulation, 120(8), 656–662.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

122. Matthews, K. A., Räikkönen, K., Sutton-Tyrrell, K., & Kuller, L. H. (2004). Optimistic attitudes protect against progression of carotid atherosclerosis in healthy middle-aged women. Psychosomatic Medicine, 66(5), 640–644.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

123. Tinker, L. F., Rosal, M. C., Young, A. F., Perri, M. G., Patterson, R. E., Van Horn, L., …, & Wu, L. (2007). Predictors of dietary change and maintenance in the Women’s Health Initiative Dietary Modification Trial. Journal of the American Dietetic Association, 107(7), 1155–1165.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

124. Szondy M. (2008). Optimizmus, pesszimizmus, egészség és egészségmagatartás. Doktori értekezés. Budapest: ELTE PPK.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

125. Hoorens, V. (1994). Unrealistic optimism in health and safety risks. Tilburg: Tilburg University.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

126. Boehm, J. K., & Kubzansky, L. D. (2012). The heart's content: the association between positive psychological well-being and cardiovascular health. Psychological Bulletin, 138(4), 655.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

127. Kubzansky, L. D., & Thurston, R. C. (2007). Emotional vitality and incident coronary heart disease: benefits of healthy psychological functioning. Archives of General Psychiatry, 64(12), 1393–1401.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

128. Okely, J. A., Weiss, A., & Gale, C. R. (2017). The interaction between stress and positive affect in predicting mortality. Journal of Psychosomatic Research, 100, 53–60.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

129. Tugade, M. M., & Fredrickson, B. L. (2004). Resilient individuals use positive emotions to bounce back from negative emotional experiences. Journal of Personality and Social Psychology, 86(2), 320.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

130. Folkman, S., Lazarus, R. S., Dunkel-Schetter, C., DeLongis, A., & Gruen, R. J. (1986). Dynamics of a stressful encounter: Cognitive appraisal, coping, and encounter outcomes. Journal of Personality and Social Psychology, 50(5), 992.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

131. Wiebe, D. J., & Fortenberry, K. T. (2006). Mechanisms relating personality and health. Handbook of personality and health, 137–156.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

132. Plomin, R., Caspi, A., Pervin, L. A., & John, O. P. (1999). Behavioral genetics and personality. Handbook of personality: Theory and research, 2, 251–276.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

133. Williams, R. B. (1994). Basic biological mechanisms. Anger, hostility, and the heart, 117–125.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

134. Kasl, S. V., & Cobb, S. (1966). Health behavior, illness behavior and sick role behavior: I. Health and illness behavior. Archives of Environmental Health: An International Journal, 12(2), 246–266.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

135. Lahey, B. B. (2009). Public health significance of neuroticism. American Psychologist, 64(4), 241.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

136. Harris, D. M., & Guten, S. (1979). Health-protective behavior: An exploratory study. Journal of Health and Social Behavior, 20(1), 17–29.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

137. Urbán, R. (2001). Útban a magatartásszempontú egészségpszichológia felé: Az egészségmegtartás pszichológiai elemzése. Magyar Pszichológiai Szemle, 56(4), 593–622.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

138. Cooper, M. L., Agocha, V. B., & Sheldon, M. S. (2000). A motivational perspective on risky behaviors: The role of personality and affect regulatory processes. Journal of Personality, 68(6), 1059–1088.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

139. Ng, D. M., & Jeffery, R. W. (2003). Relationships between perceived stress and health behaviors in a sample of working adults. Health Psychology, 22(6), 638.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

140. MacDougall, J. M., Dembroski, T. M., Slaats, S., Herd, J. A., & Eliot, R. S. (1983). Selective cardiovascular effects of stress and cigarette smoking. Journal of human stress, 9(3), 13-21.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

141. West, S. G., Brownley, K. A., & Light, K. C. (1998). Postexercise vasodilatation reduces diastolic blood pressure responses to stress. Annals of Behavioral Medicine, 20(2), 77–83.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

142. Oh, K., Hu, F. B., Manson, J. E., Stampfer, M. J., & Willett, W. C. (2005). Dietary fat intake and risk of coronary heart disease in women: 20 Years of follow-up of the nurses’ health study. American Journal of Epidemiology, 161(7), 672–679. https://doi.org/10.1093/aje/kwi085

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

143. Threapleton, D. E., Greenwood, D. C., Evans, C. E. L., Cleghorn, C. L., Nykjaer, C., Woodhead, C., …, & Burley, V. J. (2013). Dietary fibre intake and risk of cardiovascular disease: systematic review and meta-analysis. BMJ: British Medical Journal, 347(dec19 2), f6879–f6879. https://doi.org/10.1136/bmj.f6879

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

144. Sacks, F. M., Svetkey, L. P., Vollmer, W. M., Appel, L. J., Bray, G. A., Harsha, D., …, & Karanja, N. (2001). Effects on blood pressure of reduced dietary sodium and the Dietary Approaches to Stop Hypertension (DASH) diet. New England Journal of Medicine, 344(1), 3–10.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

145. He, F. J., & MacGregor, G. A. (2002). Effect of modest salt reduction on blood pressure: a meta-analysis of randomized trials. Implications for public health. Journal of Human Hypertension, 16(11), 761.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

146. Wang, X., Ouyang, Y., Liu, J., Zhu, M., Zhao, G., Bao, W., & Hu, F. B. (2014). Fruit and vegetable consumption and mortality from all causes, cardiovascular disease, and cancer: systematic review and dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. Bmj, 349, g4490.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

147. Dauchet, L., Amouyel, P., & Dallongeville, J. (2005). Fruit and vegetable consumption and risk of stroke: A meta-analysis of cohort studies. Neurology, 65(8), 1193–1197. https://doi.org/10.1212/01.wnl.0000180600.09719.53

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

148. Zheng, J., Huang, T., Yu, Y., Hu, X., Yang, B., & Li, D. (2012). Fish consumption and CHD mortality: an updated meta-analysis of seventeen cohort studies. Public Health Nutrition, 15 (4), 725–737

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

149. Luo, C., Zhang, Y., Ding, Y., Shan, Z., Chen, S., Yu, M., …, & Liu, L. (2014). Nut consumption and risk of type 2 diabetes, cardiovascular disease, and all-cause mortality: a systematic review and meta-analysis–. The American Journal of Clinical Nutrition, 100(1), 256–269.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

150. Estruch, R., Ros, E., Salas-Salvadó, J., Covas, M.-I., Corella, D., Arós, F., … Martínez-González, M. A. (2013). Primary Prevention of Cardiovascular Disease with a Mediterranean Diet. New England Journal of Medicine, 368(14), 1279–1290. https://doi.org/10.1056/NEJMoa1200303

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

151. Mente, A., De Koning, L., Shannon, H. S., & Anand, S. S. (2009). A systematic review of the evidence supporting a causal link between dietary factors and coronary heart disease. Archives of Internal Medicine. American Medical Association. https://doi.org/10.1001/archinternmed.2009.38

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

152. Löllgen, H., Böckenhoff, A., & Knapp, G. (2009). Physical activity and all-cause mortality: an updated meta-analysis with different intensity categories. International Journal of Sports Medicine, 30(03), 213–224.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

153. Sattelmair, J., Pertman, J., Ding, E. L., Kohl, H. W., Haskell, W., & Lee, I. M. (2011). Dose response between physical activity and risk of coronary heart disease: a meta-analysis. Circulation, CIRCULATIONAHA-110.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

154. ExTraMATCH Collaborative (2004). Exercise training meta-analysis of trials in patients with chronic heart failure (ExTraMATCH). Bmj, 328(7433), 189.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

155. Nocon, M., Hiemann, T., Müller-Riemenschneider, F., Thalau, F., Roll, S., & Willich, S. N. (2008). Association of physical activity with all-cause and cardiovascular mortality: a systematic review and meta-analysis. European Journal of Cardiovascular Prevention & Rehabilitation, 15(3), 239–246.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

156. Glazer, N. L., Lyass, A., Esliger, D. W., Blease, S. J., Freedson, P. S., Massaro, J. M., …, & Vasan, R. S. (2013). Sustained and shorter bouts of physical activity are related to cardiovascular health. Medicine and Science in Sports and Exercise, 45(1), 109.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

157. Physical Activities Guidelines Advisory Committee. (2008). Physical activity guidelines advisory committee report. Washington (DC): US Department of Health and Human Services.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

158. Lee, I. M., Shiroma, E. J., Lobelo, F., Puska, P., Blair, S. N., Katzmarzyk, P. T., & Lancet Physical Activity Series Working Group. (2012). Effect of physical inactivity on major non-communicable diseases worldwide: an analysis of burden of disease and life expectancy. The Lancet, 380(9838), 219–229.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

159. Lee, D. C., Pate, R. R., Lavie, C. J., Sui, X., Church, T. S., & Blair, S. N. (2014). Leisure-time running reduces all-cause and cardiovascular mortality risk. Journal of the American College of Cardiology, 64(5), 472–481.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

160. Donnelly, J. E., Blair, S. N., Jakicic, J. M., Manore, M. M., Rankin, J. W., & Smith, B. K. (2009). Appropriate physical activity intervention strategies for weight loss and prevention of weight regain for adults. Medicine & Science in Sports & Exercise, 41(2), 459–471.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

161. Prescott, E., Scharling, H., Osler, M., & Schnohr, P. (2002). Importance of light smoking and inhalation habits on risk of myocardial infarction and all cause mortality. A 22 year follow up of 12 149 men and women in The Copenhagen City Heart Study. Journal of Epidemiology & Community Health, 56(9), 702–706.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

162. Doll, R., Peto, R., Boreham, J., & Sutherland, I. (2004). Mortality in relation to smoking: 50 years' observations on male British doctors. Bmj, 328(7455), 1519.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

163. Critchley, J., & Capewell, S. (2003). Smoking cessation for the secondary prevention of coronary heart disease. Cochrane Database Syst Rev, 4.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

164. US Department of Health and Human Services. (2010). How tobacco smoke causes disease: The biology and behavioral basis for smoking-attributable disease: A report of the Surgeon General. US Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention. National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

165. Prescott, E., Hippe, M., Schnohr, P., Hein, H. O., & Vestbo, J. (1998). Smoking and risk of myocardial infarction in women and men: longitudinal population study. Bmj, 316(7137), 1043.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

166. Kotseva, K., Wood, D., De Bacquer, D., De Backer, G., Rydén, L., Jennings, C., …, & Cífková, R. (2016). EUROASPIRE IV: A European Society of Cardiology survey on the lifestyle, risk factor and therapeutic management of coronary patients from 24 European countries. European Journal of Preventive Cardiology, 23(6), 636–648.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

167. He, J., Vupputuri, S., Allen, K., Prerost, M. R., Hughes, J., & Whelton, P. K. (1999). Passive smoking and the risk of coronary heart disease—a meta-analysis of epidemiologic studies. New England Journal of Medicine, 340(12), 920–926.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

168. Law, M. R., Morris, J. K., & Wald, N. J. (1997). Environmental tobacco smoke exposure and ischaemic heart disease: an evaluation of the evidence. Bmj, 315(7114), 973–980.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

169. Ambrose, J. A., & Barua, R. S. (2004). The pathophysiology of cigarette smoking and cardiovascular disease: an update. Journal of the American College of Cardiology, 43(10), 1731–1737.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

170. Talhout, R., Schulz, T., Florek, E., Van Benthem, J., Wester, P., & Opperhuizen, A. (2011). Hazardous compounds in tobacco smoke. International Journal of Environmental Research and Public Health, 8(2), 613–628.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

171. Woolf, K. J., Zabad, M. N., Post, J. M., McNitt, S., Williams, G. C., & Bisognano, J. D. (2012). Effect of nicotine replacement therapy on cardiovascular outcomes after acute coronary syndromes. American Journal of Cardiology, 110(7), 968–970.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

172. Ben-Shlomo, Y., Smith, G. D., Shipley, M. J., & Marmot, M. G. (1994). What determines mortality risk in male former cigarette smokers? American Journal of Public Health, 84(8), 1235–1242.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

173. Cook, D. G., Pocock, S. J., Shaper, A. G., & Kussick, S. J. (1986). Giving up smoking and the risk of heart attacks: a report from the British Regional Heart Study. The Lancet, 328(8520), 1376–1380.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

174. Chow, C. K., Jolly, S., Rao-Melacini, P., Fox, K. A., Anand, S. S., & Yusuf, S. (2010). Association of diet, exercise, and smoking modification with risk of early cardiovascular events after acute coronary syndromes. Circulation, 121(6), 750–758.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

175. Stead, L. F., Bergson, G., & Lancaster, T. (2008). Physician advice for smoking cessation. Cochrane Database Syst Rev, 2(2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

176. Stead, L. F., Perera, R., Bullen, C., Mant, D., Hartmann-Boyce, J., Cahill, K., & Lancaster, T. (2012). Nicotine replacement therapy for smoking cessation. Cochrane Database Syst Rev, 11(11).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

177. Rehm, J., Baliunas, D., Borges, G. L., Graham, K., Irving, H., Kehoe, T., …, & Roerecke, M. (2010). The relation between different dimensions of alcohol consumption and burden of disease: an overview. Addiction, 105(5), 817–843.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

178. Brien, S. E., Ronksley, P. E., Turner, B. J., Mukamal, K. J., & Ghali, W. A. (2011). Effect of alcohol consumption on biological markers associated with risk of coronary heart disease: systematic review and meta-analysis of interventional studies. Bmj, 342, d636.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

179. O’Keefe, J. H., Bybee, K. A., & Lavie, C. J. (2007). Alcohol and cardiovascular health: the razor-sharp double-edged sword. Journal of the American College of Cardiology, 50(11), 1009–1014.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

180. Ronksley, P. E., Brien, S. E., Turner, B. J., Mukamal, K. J., & Ghali, W. A. (2011). Association of alcohol consumption with selected cardiovascular disease outcomes: a systematic review and meta-analysis. Bmj, 342, d671.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

181. Holmes, M. V., Dale, C. E., Zuccolo, L., Silverwood, R. J., Guo, Y., Ye, Z., …, & Cavadino, A. (2014). Association between alcohol and cardiovascular disease: Mendelian randomisation analysis based on individual participant data. Bmj, 349, g4164.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

182. Freiberg, M. S., & Samet, J. H. (2005). Alcohol and coronary heart disease: the answer awaits a randomized controlled trial. Circulation, 2005;112:1379–1381

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

183. Cooper, C., Carpenter, I., Katona, C., Schroll, M., Wagner, C., Fialova, D., & Livingston, G. (2005). The AdHOC Study of older adults' adherence to medication in 11 countries. The American Journal of Geriatric Psychiatry, 13(12), 1067–1076.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

184. Hendershot, C. S., Stoner, S. A., Pantalone, D. W., & Simoni, J. M. (2009). Alcohol use and antiretroviral adherence: review and meta-analysis. Journal of Acquired Immune Deficiency Syndromes (1999), 52(2), 180.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

185. Grodensky, C. A., Golin, C. E., Ochtera, R. D., & Turner, B. J. (2012). Systematic review: effect of alcohol intake on adherence to outpatient medication regimens for chronic diseases. Journal of Studies on Alcohol and Drugs, 73(6), 899–910.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

186. Board, F. N., & National Research Council. (1989). Recommended dietary allowances. Washington: National.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

187. Bozóné Kegyes R, Utczás A, Fogarasi É, Kubányi J, Simon A, Simon É. (2015). Dietetikai ellátás kardiológiai rehabilitációban – konszenzus. Új Diéta, 5, 18–24.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

188. Department of Health, UK (1995). Sensible drinking: Report of an inter-departmental working group. Wetherby.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

189. Tiringer I. (2017). Pszicho-szociális faktorok felismerése és kezelése a kardiovaszkuláris prevencióban. In: Szabados E., Tonelli M., Tóth K., Vályi P., Vértes A. (szerk.). Kardiovaszkuláris prevenció a klinikai gyakorlatban: Útmutató háziorvosoknak, kardiológusoknak. Budapest: Orvosi Evidencia Kft., 2017. pp. 214–228.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

190. Mouchacca, J., Abbott, G. R., & Ball, K. (2013). Associations between psychological stress, eating, physical activity, sedentary behaviours and body weight among women: a longitudinal study. BMC Public Health, 13(1), 828.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

191. Hitsman, B., Papandonatos, G. D., McChargue, D. E., DeMott, A., Herrera, M. J., Spring, B., …, & Niaura, R. (2013). Past major depression and smoking cessation outcome: a systematic review and meta‐analysis update. Addiction, 108(2), 294–306.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

192. Wilhelm, K., Wilhelm, K., Wedgwood, L., Wilhelm, K., Wedgwood, L., Niven, H., …, & Wilhelm, K. (2006). Smoking cessation and depression: current knowledge and future directions. Drug and Alcohol Review, 25(1), 97–107.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

193. Eze-Nliam, C. M., Thombs, B. D., Lima, B. B., Smith, C. G., & Ziegelstein, R. C. (2010). The association of depression with adherence to antihypertensive medications: a systematic review. Journal of Hypertension, 28(9), 1785.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

194. DiMatteo, M. R., Lepper, H. S., & Croghan, T. W. (2000). Depression is a risk factor for noncompliance with medical treatment: meta-analysis of the effects of anxiety and depression on patient adherence. Archives of Internal Medicine, 160(14), 2101–2107.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

195. Kripalani, S., Goggins, K., Nwosu, S., Schildcrout, J., Mixon, A. S., McNaughton, C., …, & Wallston, K. A. (2015). Medication nonadherence before hospitalization for acute cardiac events. Journal of Health Communication, 20(sup2), 34–42.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

196. US Department of Health, Education, and Welfare (1979). Healthy People. The Surgeon General's Report on Health Promotion and Disease Prevention. United States Public Health Service. DHEW (PHS) Publication No. 79-55071.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

197. World Health Organization. 2002. The World Health Report 2002: Reducing Risks, Promoting Healthy Life. Geneva, Switzerland: World Health Organization.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

198. Kaplan, G. A., Seeman, T. E., Cohen, R. D., Knudsen, L. P., & Guralnik, J. (1987). Mortality among the elderly in the Alameda County Study: behavioral and demographic risk factors. American Journal of Public Health, 77(3), 307–312.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

199. Jessor, R. (1984). Adolescent development and behavioral health. In: Matarazzo, J. D., Weiss, S. M., Herd, J. A., Miller, N. E., & Weiss, S. M. (eds). Behavioral health: a handbook of health enhancement and disease prevention. New York: Wiley, pp. 69–90.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

200. Ayers, S., & De Visser, R. (2011). Psychology for medicine. Sage.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

201. Nagy T., Tiringer I. & Kállai J. (2016). A társadalmi nem összefüggései a krónikus testi betegségek kialakulásával és lefolyásával. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 17(2), 117–144.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

204. Courtenay, W. H. (2000). Constructions of masculinity and their influence on men's well-being: a theory of gender and health. Social Science & Medicine, 50(10), 1385–1401.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

205. Csabai M., Molnár P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

206. Conner, M. & Norman, P. (2015). Predicting and changing health behaviour: a social cognition approach. In: Conner, M., & Norman, P. (eds). Predicting and Changing Health Behaviour: Research and Practice with Social Cognition Models. pp. 1–29. London: Open University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

207. Kulcsár Zs. (1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. Egyetemi tankönyv.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

208. Lee, C. (2010). Gender, health, and health behaviors. In: Chrisler, J. C., & McCreary, D. R. (eds). Handbook of Gender Research in Psychology. Volume 2: Gender Research in Social and Applied Psychology (471–493). New York: Springer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

209. Németh Á., Szabó M. (2003). Táplálkozás és étkezési szokások. In: Aszmann A. (szerk.). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

210. Kohl, H. W., Hobbs, K. E. (1998). Development of physical activity behaviors among children and adolescents. Pediatrics., 101, 549–554.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

211. Case, A., & Paxson, C. (2002). Parental behavior and child health. Health Affairs, 21(2), 164–178.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

212. Boles, R. E., Roberts, M. C. (2007). Children’s perceptions of illness and death. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd Edition. Cambridge University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

213. Bukovicsné N. J. (2012): Egészségfejlesztési feladatok az óvodában. In: Darvay S. (szerk.). Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. 54–66.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

214. Simonyi I. (2012): Az egészségfejlesztés helyzete a hazai nevelési-oktatási intézményekben. In: Darvay S. (szerk.). Tanulmányok a gyermekkori egészségfejlesztés témaköréből. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem. 9–21.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

215. Aarø, L. E. (2007). Adolescent lifestyle. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd Edition. Cambridge University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

216. Jessor, R., Donovan, J. E., & Costa, F. M. (1991). Beyond adolescence. Problem behavior and young adult development. New York: Cambridge University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

217. Csizmadia P., Várnai D. (2012). Dohányzás és alkoholfogyasztás. In: Aszmann A. (szerk.). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

218. Sebestyén E. (2012). Illegális szerek használata. In: Aszmann A. (szerk.). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

219. Németh Á. (2012a). Nemi érés és szexuális magatartás. In: Aszmann A. (szerk.). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

220. Németh Á. (2012b). Testkép és testtömeg. In: Aszmann A. (szerk.). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

221. Kraft, P., & Rise, J. (1994). The relationship between sensation seeking and smoking, alcohol consumption and sexual behavior among Norwegian adolescents. Health Education Research, 9(2), 193–200.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

222. Lampek K., Rétsági E. (2015). Egészséges idősödés. Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

223. Shahab, L. (2007). Socioeconomic status and health. In: Ayers, S., Baum, A., McManus, C., Newman, S., Wallston, K., Weinman, J., West, R. (eds). Cambridge Handbook of Psychology, Health and Medicine. 2nd Edition. Cambridge University Press. 207–213.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

224. Nandi, A., Glymour, M. M., & Subramanian, S. V. (2014). Association among socioeconomic status, health behaviors, and all-cause mortality in the United States. Epidemiology, 25(2), 170–177.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

225. Stringhini, S., Sabia, S., Shipley, M., Brunner, E., Nabi, H., Kivimaki, M., Singh-Manoux, A. (2012). Association of socioeconomic position with health behaviors and mortality. JAMA, 24;303(12):1159-66. doi: 10.1001/jama.2010.297.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

226. Adler, N. E., Boyce, T., Chesney, M. A., Cohen, S., Folkman, S., Kahn, R. L., & Syme, S. L. (1994). Socioeconomic status and health: the challenge of the gradient. American Psychologist, 49(1), 15.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

227. Steptoe, A., Wardle, J. (1999) Motivational factors as mediators of socioeconomic variations in dietary intake patterns. Psychology & Health, 14:3, 391-402, DOI: 10.1080/08870449908407336

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

228. Wardle, J., & Steptoe, A. (2003). Socioeconomic differences in attitudes and beliefs about healthy lifestyles. Journal of Epidemiology & Community Health, 57(6), 440–443.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

229. Parmenter, K., Waller, J., & Wardle, J. (2000). Demographic variation in nutrition knowledge in England. Health Education Research, 15(2), 163–174.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

230. Goldman, D. P., & Smith, J. P. (2002). Can patient self-management help explain the SES health gradient? Proceedings of the National Academy of Sciences, 99(16), 10929-10934.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

231. Macintyre, S., Maciver, S., & Sooman, A. (1993). Area, class and health: should we be focusing on places or people? Journal of Social Policy, 22(2), 213–234.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

232. Dúll A. (2012). Környezet-pszichológia-egészség. In: Urbán R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 337–392.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

233. Leventhal, H., Meyer, D., & Nerenz, D. (1980). The common sense representation of illness danger. Contributions to Medical Psychology, 2, 7–30.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

234. Meyer, D., Leventhal, H., & Gutmann, M. (1985). Common-sense models of illness: the example of hypertension. Health Psychology, 4(2), 115.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

235. Hjelm, K., Bard, K., Nyberg, P., & Apelqvist, J. (2003). Religious and cultural distance in beliefs about health and illness in women with diabetes mellitus of different origin living in Sweden. International Journal of Nursing Studies, 40(6), 627–643.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

236. Leventhal, H., Bodnar-Deren, S., Breland, J. Y., Hash-Converse, J., Phillips, L. A., Leventhal, E. A., Cameron, L. (2012). Modeling Health and Illness Behavior: The Approach of the Commonsense Model. In: Baum, A., Revenson, T. A., & Singer, J. E. (eds). Handbook of health psychology. Psychology Press. pp. 3–36.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

237. Lau, R. R., & Hartman, K. A. (1983). Common sense representations of common illnesses. Health Psychology, 2(2), 167.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

238. Petrie, K. J., Weinman, J., Sharpe, N., & Buckley, J. (1996). Role of patients' view of their illness in predicting return to work and functioning after myocardial infarction: longitudinal study. Bmj, 312(7040), 1191–1194.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

239. Horne, R., James, D., Petrie, K., Weinman, J., & Vincent, R. (2000). Patients' interpretation of symptoms as a cause of delay in reaching hospital during acute myocardial infarction. Heart, 83(4), 388–393.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

240. Hagger, M. S., & Orbell, S. (2003). A meta-analytic review of the common-sense model of illness representations. Psychology and Health, 18(2), 141–184.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

241. Naea De Valle, M., & Norman, P. (1992). Causal attributions, health locus of control beliefs and lifestyle changes among pre-operative coronary patients. Psychology and Health, 7(3), 201–211.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

242. Weinman, J., Petrie, K. J., Sharpe, N., & Walker, S. (2000). Causal attributions in patients and spouses following first‐time myocardial infarction and subsequent lifestyle changes. British Journal of Health Psychology, 5(3), 263–273.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

243. Martin, R., Johnsen, E. L., Bunde, J., Bellman, S. B., Rothrock, N. E., Weinrib, A., & Lemos, K. (2005). Gender differences in patients’ attributions for myocardial infarction: Implications for adaptive health behaviors. International Journal of Behavioral Medicine, 12(1), 39–45.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

244. Croog, S. H., & Richards, N. P. (1977). Health beliefs and smoking patterns in heart patients and their wives: a longitudinal study. American Journal of Public Health, 67(10), 921–930.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

245. French, D. P., James, D., Horne, R., & Weinman, J. (2005). Causal beliefs and behaviour change post‐myocardial infarction: How are they related? British Journal of Health Psychology, 10(2), 167–182.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

246. Broadbent, E., Ellis, C. J., Thomas, J., Gamble, G., & Petrie, K. J. (2009). Further development of an illness perception intervention for myocardial infarction patients: a randomized controlled trial. Journal of Psychosomatic Research, 67(1), 17–23.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

247. Kleinman, A., Eisenberg, L., & Good, B. (2006). Culture, illness, and care: clinical lessons from anthropologic and cross-cultural research. Focus.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

248. Ziegelstein, R. C., Fauerbach, J. A., Stevens, S. S., Romanelli, J., Richter, D. P., & Bush, D. E. (2000). Patients with depression are less likely to follow recommendations to reduce cardiac risk during recovery from a myocardial infarction. Archives of Internal Medicine, 160(12), 1818–1823.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

249. Kronish, I. M., Rieckmann, N., Halm, E. A., Shimbo, D., Vorchheimer, D., Haas, D. C., & Davidson, K. W. (2006). Persistent depression affects adherence to secondary prevention behaviors after acute coronary syndromes. Journal of General Internal Medicine, 21(11), 1178–1183.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

250. Prugger, C., Wellmann, J., Heidrich, J., De Bacquer, D., De Smedt, D., De Backer, G., …, & Jennings, C. (2017). Regular exercise behaviour and intention and symptoms of anxiety and depression in coronary heart disease patients across Europe: Results from the EUROASPIRE III survey. European Journal of Preventive Cardiology, 24(1), 84–91.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

251. Ruo, B., Rumsfeld, J. S., Pipkin, S., & Whooley, M. A. (2004). Relation between depressive symptoms and treadmill exercise capacity in the Heart and Soul Study. American Journal of Cardiology, 94(1), 96–99.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

252. Gehi, A., Haas, D., Pipkin, S., & Whooley, M. A. (2005). Depression and medication adherence in outpatients with coronary heart disease: findings from the Heart and Soul Study. Archives of Internal Medicine, 165(21), 2508–2513.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

253. Sin, N. L., Kumar, A. D., Gehi, A. K., & Whooley, M. A. (2016). Direction of association between depressive symptoms and lifestyle behaviors in patients with coronary heart disease: the Heart and Soul Study. Annals of Behavioral Medicine, 50(4), 523–532.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

254. Whooley, M. A., de Jonge, P., Vittinghoff, E., Otte, C., Moos, R., Carney, R. M., …, & Schiller, N. B. (2008). Depressive symptoms, health behaviors, and risk of cardiovascular events in patients with coronary heart disease. JAMA, 300(20), 2379–2388.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

255. Craft, L. L., & Landers, D. M. (1998). The effect of exercise on clinical depression and depression resulting from mental illness: A meta-analysis. Journal of Sport and Exercise Psychology, 20(4), 339–357.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

256. Duivis, H. E., de Jonge, P., Penninx, B. W., Na, B. Y., Cohen, B. E., & Whooley, M. A. (2011). Depressive symptoms, health behaviors, and subsequent inflammation in patients with coronary heart disease: prospective findings from the heart and soul study. American Journal of Psychiatry, 168(9), 913–920.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

257. Krämer, L. V., Helmes, A. W., Seelig, H., Fuchs, R., & Bengel, J. (2014). Correlates of reduced exercise behaviour in depression: The role of motivational and volitional deficits. Psychology & Health, 29(10), 1206–1225.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

258. Kuhl, E. A., Fauerbach, J. A., Bush, D. E., & Ziegelstein, R. C. (2009). Relation of anxiety and adherence to risk-reducing recommendations following myocardial infarction. American Journal of Cardiology, 103(12), 1629–1634.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

259. Rafael B., Konkolÿ Thege B., Kovács P., & Balog P. (2015). Szorongás, depresszió, egészségkontrollhit és az egészség-magatartással való kapcsolatuk ischaemiás szívbetegek körében. Orvosi Hetilap, 156(20), 813–822.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

260. Murray, J., Craigs, C. L., Hill, K. M., Honey, S., & House, A. (2012). A systematic review of patient reported factors associated with uptake and completion of cardiovascular lifestyle behaviour change. BMC cardiovascular disorders, 12(1), 120.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

261. Grace, S. L., Abbey, S. E., Shnek, Z. M., Irvine, J., Franche, R. L., & Stewart, D. E. (2002). Cardiac rehabilitation II: referral and participation. General Hospital Psychiatry, 24(3), 127–134.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

262. Friedman, H. S. (2000). Long‐term relations of personality and health: Dynamisms, mechanisms, tropisms. Journal of Personality, 68(6), 1089–1107.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

263. Kern, M. L., & Friedman, H. S. (2011). Personality and pathways of influence on physical health. Social and Personality Psychology Compass, 5(1), 76–87.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

264. Costa Jr, P. T., & McCrae, R. R. (1992). Four ways five factors are basic. Personality and Individual Differences, 13(6), 653–665.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

265. John, O. P., & Srivastava, S. (1999). The Big Five trait taxonomy: History, measurement, and theoretical perspectives. Pervin, L. A., & John, O. P. (eds). Handbook of personality: Theory and research (2nd ed., pp. 102–138). New York: Guilford.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

266. Rózsa S. (2012). Betegségre hajlamosító személyiségtényezők. In: Demetrovics Zs., Urbán R., Rigó A., Oláh A. (szerk.). Az egészségpszichológia elmélete és alkalmazása I.: Személyiség, egészség, egészségfejlesztés. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 13–43.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

267. Watson, D., & Pennebaker, J. W. (1989). Health complaints, stress, and distress: exploring the central role of negative affectivity. Psychological Review, 96(2), 234.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

268. Goodwin, R. D., & Friedman, H. S. (2006). Health status and the five-factor personality traits in a nationally representative sample. Journal of Health Psychology, 11(5), 643–654.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

269. Kiecolt-Glaser, J. K., McGuire, L., Robles, T. F., & Glaser, R. (2002). Emotions, morbidity, and mortality: new perspectives from psychoneuroimmunology. Annual Review of Psychology, 53(1), 83–107.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

270. Smith, T. W., & MacKenzie, J. (2006). Personality and risk of physical illness. Annu. Rev. Clin. Psychol., 2, 435–467.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

271. Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., & Schutte, N. S. (2006). The five-factor model of personality and smoking: A meta-analysis. Journal of Drug Education, 36(1), 47–58.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

272. Terracciano, A., & Costa, P. T. (2004). Smoking and the Five‐Factor Model of personality. Addiction, 99(4), 472–481.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

273. Larkins, J. M., & Sher, K. J. (2006). Family history of alcoholism and the stability of personality in young adulthood. Psychology of Addictive Behaviors, 20(4), 471.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

274. Hoyle, R. H., Fejfar, M. C., & Miller, J. D. (2000). Personality and sexual risk taking: A quantitative review. Journal of Personality, 68(6), 1203–1231.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

275. Booth‐Kewley, S., & Vickers, R. R. (1994). Associations between major domains of personality and health behavior. Journal of Personality, 62(3), 281–298.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

276. Martin, L. R., Friedman, H. S., & Schwartz, J. E. (2007). Personality and mortality risk across the life span: The importance of conscientiousness as a biopsychosocial attribute. Health Psychology, 26(4), 428.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

277. Bogg, T., & Roberts, B. W. (2004). Conscientiousness and health-related behaviors: a meta-analysis of the leading behavioral contributors to mortality. Psychological Bulletin, 130(6), 887.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

278. Ingledew, D. K., & Brunning, S. (1999). Personality, preventive health behaviour and comparative optimism about health problems. Journal of Health Psychology, 4(2), 193–208.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

279. Tucker, J. S., Elliott, M. N., & Klein, D. J. (2006). Social control of health behavior: Associations with conscientiousness and neuroticism. Personality and Social Psychology Bulletin, 32(9), 1143–1152.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

280. Hampson, S. E., Andrews, J. A., Barckley, M., Lichtenstein, E., & Lee, M. E. (2000). Conscientiousness, perceived risk, and risk-reduction behaviors: A preliminary study. Health Psychology, 19(5), 496.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

281. Beier, M. E., & Ackerman, P. L. (2003). Determinants of health knowledge: an investigation of age, gender, abilities, personality, and interests. Journal of Personality and Social Psychology, 84(2), 439.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

282. Batty, G. D., Deary, I. J., & Gottfredson, L. S. (2007). Premorbid (early life) IQ and later mortality risk: systematic review. Annals of Epidemiology, 17(4), 278–288.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

283. Otonari, J., Nagano, J., Morita, M., Budhathoki, S., Tashiro, N., Toyomura, K., …, & Takayanagi, R. (2012). Neuroticism and extraversion personality traits, health behaviours, and subjective well-being: The Fukuoka Study (Japan). Quality of Life Research, 21(10), 1847–1855.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

284. Thoits, P. A. (2011). Mechanisms linking social ties and support to physical and mental health. Journal of Health and Social Behavior, 52(2), 145–161.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

285. Glanz, K., Rimer, B. K., & Viswanath, K. (2008). The Scope of the Health Behavior and Health Education. In: Glanz, K., Rimer, B. K., & Viswanath, K. (eds). Health Behavior and Health Education. Theory, Research and Practice. 4th Edition (3–22). Jossey-Bass: A Wiley Imprint.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave