Magyar Tudomány 2020/12
›
Tanulmányok
›
Az agrárium és az ökológiai fenntarthatóság I. Rész: globális megközelítés, a gazdagok felelőssége • Agricultural and ecological sustainability Part 1: Global Approach, Responsibility of the Rich

Az agrárium és az ökológiai fenntarthatóság I. Rész: globális megközelítés, a gazdagok felelőssége1

Agricultural and ecological sustainability Part 1: Global Approach, Responsibility of the Rich

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Neményi Miklós

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA rendes tagja, professor emeritus, Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék, Mosonmagyaróvár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

nemenyi.miklos@sze.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dolgozat komplex megközelítésben hívja fel a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyek a fenntarthatóság szempontjából a szerző szerint kiemelt figyelmet érdemelnek. A legfőbb tézise: fenntartható fejlődésről csak akkor beszélhetünk, ha az megfelel az ökológiai elvárásoknak, tehát környezetbarát, hozzájárul az agrár biodiverzitás növeléséhez, klímaváltozás-semleges, vagy mérsékeli a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, és csökkenti a fejlett és fejletlen országok közötti életszínvonal-különbséget, különösen vonatkozik ez az éhínség felszámolására és arra, hogy valamennyi földlakó egészséges ivóvízhez juthasson. Igyekszik néhány félreértést tisztázni a mezőgazdasággal kapcsolatban. Felhívja a figyelmet a globális problémák megoldásával kapcsolatos gondolkodásnál a szemléletváltozás szükségességére. Végül utal azokra a megoldásokra, amelyek hatvan-hetven évvel ezelőtt már sikeresek voltak több olyan országban, amelyek korábban nem tudták megtermelni az élelmiszer-szükségletüket. Ki kell zöldíteni, és korszerű műszaki-informatikai eszközök felhasználásával újra kell indítani a Rockefeller Alapítvány által korábban támogatott zöld forradalmat.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Utilizing a complex approach, the paper draws attention to challenges that face sustainable development and, according to the author, those that deserve special attention. The main thesis of the study, sustainable development, can only be discussed if it meets ecological requirements. To reach this goal sustainable development has to be environmentally friendly, be able to contribute to the enhancement of agro-biodiversity, and be climate change neutral or at least mitigate the adverse effects of climate change. It should reduce the difference in living standards between developed and developing countries, especially in regard to eliminating famine and unhealthy drinking water supplies. This study also tries to clear up some misunderstandings about agriculture. It highlights the need to change attitudes when thinking about solving global problems. The article refers to the solutions that were successful earlier in several countries that were unable to produce their own food supply that time. Consequently, this led to revival of the Green Revolution, which was sponsored by the Rockefeller Foundation at that time. This demonstrates that development should be greened and utilized with state-of-the-art techniques and information technology.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: fenntartható fejlődés definíciója, a mezőgazdaság és az üvegházhatást okozó gázok emissziója, klímaváltozás, kihívások, gazdag és szegény országok
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: definition of sustainable development, agriculture and greenhouse gas emissions, climate change, challenges, rich and poor countries
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.12.10
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmánnyal Dimény Imre (1922–1917), Győrffy Béla (1928–2002) és Láng István (1931–2016) akadémikusok emléke előtt szeretne a szerző tisztelegni.

Bevezető gondolatok

 
A lehetőség fennállt a kiegyensúlyozott globális fejlődésre
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A múlt század elején a motorizáció indulása több szempontból is fenntartható irányt jelzett. Henry Ford felhívta a figyelmet a növényi eredetű szerves anyagok fermentációjának a lehetőségére (The New York Times, 1925. szeptember 20.). Ezzel az Otto-motorokat CO2-semleges hajtóanyagokkal lehet üzemeltetni (bioetanol = biobenzin). Rudolf Diesel elképzelése szerint az általa szabadalmaztatott, növényolajjal is működő belsőégésű motor nemcsak CO2-semleges, de egyben hozzájárulhat a gyarmatok fellendüléséhez, az ottani ipar fejlődéséhez (Chalkley, 1916). Sajnos egyik megoldás sem talált követőkre. Ezzel óriási lehetőséget szalasztott el a fejlett világ kapzsiságra épült „fejlődése”.
 
Globális árú „turizmus”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A légi teherszállítás az elmúlt harminc év alatt ötszörösére nőtt. Az addig elképzelhetetlen méretű, nagy távolságra történő áruszállítás, beleértve az azóta háromszorosára növekedett tengeri áruforgalmat is, megváltoztatta a világgazdaság korábbi jellemzőit: a) általa belép egy további jelentős, fosszilis hajtóanyagokból eredő CO2-forrás, b) tovább növekszik a fejlett és fejlődő országok közötti életszínvonal gradiens: olcsó élelmiszerek és nyersanyagok kerülnek az egyébként is fejlett országokba. Ezzel a klasszikus lokális vagy legalább kontinentális komparatív előnyökre épült, tehát bizonyos mértékben önszabályozó gazdasági berendezkedés gyakorlatilag összeomlott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek egyik okát a közgazdasági Nobel-emlékdíjas William Nordhaus fogalmazta meg közérthetően: Az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátók gazdasági és egyéb előnyökre tesznek szert a fosszilisok elégetésével, míg azok, akik ennek a tevékenységnek a káros következményeivel találkoznak, például a klímaváltozástól szenvedő szegények milliárdjai, semmiféle ellenszolgáltatást nem kapnak.
 
Közös jövőnk, 1987
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ENSZ által 1984-ben létrehozott bizottság, a korábbi norvég miniszterelnök asszony, Gro Harlem Brundtland vezetésével 1987-ben nyilvánosságra hozta jelentését Közös jövőnk címmel. Ennek alapgondolata, hogy a Föld minden lakosának joga van emberhez méltó életkörülmények között élni. Megfogalmazták továbbá, hogy „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációit abban, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Láng, 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezekkel az elvekkel mindenki egyetért, függetlenül attól, hogy aluliskolázott vagy magasan kvalifikált. Az ádáz vita a „hogyan” megítélésekor folyik. Ennek részben szakmai oka van, részben anyagi: személyi vagy közösségi ellenérdekeltség.

Fenntartható fejlődés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/12. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p1 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/12. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p1)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/12. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p1)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Ma már egyértelmű, hogy fenntartható fejlődésről csak akkor beszélhetünk, ha az megfelel az ökológiai elvárásoknak, tehát környezetbarát, hozzájárul az agrár biodiverzitás növeléséhez, klímaváltozás-semleges, vagy mérsékli a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, és csökkenti a fejlett és fejletlen országok közötti életszínvonalbeli különbséget, különösen vonatkozik ez az éhínség felszámolására és arra, hogy valamennyi földlakó egészséges ivóvízhez juthasson.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/12. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p2 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/12. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p2)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/12. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p2)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Azt pontosan meg lehet határozni, hogy mennyi és milyen minőségű élelmiszerre van szüksége egy személynek (a korosztálytól és a munkájától stb. függően) az adott klímazónában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/12. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p3 (2024. 12. 04.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/12. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p3)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/12. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 04. https://mersz.hu/dokumentum/matud202012__15/#matud202012_po-heading-id_-03zrYOnD06BDOmDOddefA_p3)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Az 1996-os élelmiszer világ csúcstalálkozón (World Food Summit) a következő meghatározást fogadták el: élelmiszerbiztonság akkor létezik, ha vala­mennyi ember folyamatosan fizikai és gazdasági hozzáféréssel rendelkezik az elegendő, megbízható és tápláló élelmiszerhez, olyan módon elégítve ki az étrendi igényeit, ahogy az az aktív és egészséges élethez szükséges.

El tudjuk-e látni a több mint 7,77 milliárd földlakost kenyérrel?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világ mezőgazdasága 2019-ben is megtermelte az egy főre jutó szükséges szemestermény-mennyiséget. A 2707 millió tonna gabonafélét (URL1) 7,77 milliárd főre számolva, 348 kg jutott egy személyre, vagyis senkinek sem szabadna éheznie. Ehhez jön még a halászat, a vadászat, az állattartás és az erdők által nyújtott táplálék. Az egyiptomi piramisépítő rabszolgáknál évente 350 kg gabonát biztosítottak fejenként, tudva, hogy a nehéz fizikai munkához annak arányában kell az energiát bevinni.

A kihívások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 348 kg/év/fő szemestermény egy átlag, amely eltakarja a fejlett és szegény országok közötti jelentős különbségeket. Amíg a fejlett országokban ennek a kétszerese, a fejlődő országokban a fele jut egy személyre, vagyis jelenleg nem tudják megtermelni a számukra szükséges élelmet. Arról nem beszélve, hogy a megtermelt szemestermény jelentős része tároláskor tönkremegy. Másrészről a terméshozam a fejlődő országokban messze a genetikai potenciál alatt van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az is tény, hogy a világon – különböző statisztikák szerint – a nem megművelt szántók aránya 55 és 62% között változik. Különösen nagy ez az arány Afrikában és Dél-Amerikában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Legalább 1,5 milliárd ember éhezik a Földön (Merlet, 2013), 785 millió embernek nincs még alapvető ivóvízellátása sem, 2 milliárd ember fogyaszt bélsárral szennyezett ivóvizet. 144 millió földlakos élete kezeletlen felszíni vizektől függ. 2025-re a világ lakosságának fele a vízellátás szempontjából kritikus helyeken fog élni. 3 milliárd személynek nincs lehetősége kezet mosni, 4,2 milliárd földlakónál nincsenek meg az alapvető higiéniai feltételek (URL2).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor, az elmúlt évtizedben jutott a fejlődő világ egy része oda, hogy több lakosnak van mobiltelefonja, mint akik egészséges ivóvízhez, illetve elektromos áramhoz jutnak (Martínez-Santos et al., 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a tények is mutatják, hogy a fejlett országok milyen torzult fejlődési pályát igyekeznek a fejlődőkre rákényszeríteni. Nem vitatható, hogy a gyors információcsere lehetősége gazdasági előnyökkel is jár: telefonon tudnak értesülni arról, hogy melyik piacon tudják az áruikat kedvezőbb áron értékesíteni, árut lehet vásárolni, banki átutalásokat eszközölni stb. Másrészről a később tárgyalt dolgok internete (IoT: Internet of Things) hálózatok a mobil távközlési infrastruktúrákkal, a GSM-rendszerekkel viszonylag olcsón integrálhatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális információcsere révén a fejlődő országok lakosainak jelentős része érzékelheti, hogy milyen óriási megélhetési és életszínvonal-különbség van közöttük és a fejlett országok lakosai között. Többek között emiatt, továbbá a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai és a helyi háborúk megpróbáltatásai miatt migrációs cunami indult el Afrikából és Ázsiából a Kánaánnak vélt Nyugat-Európa felé, abban a reményben, hogy a fennmaradásukhoz szükséges minimális életfeltételek adottak lesznek ott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Változást jelent az is, hogy korábban tőlünk ezer, akár több ezer kilométerre történt sajnálatos eseményeknek (háború, éhínség a klímaváltozás miatt, járvány stb.) gyakorlatilag semmilyen hatása nem volt nálunk. Ma ez a helyzet megváltozott, a következményeket valamilyen formában nekünk is viselnünk kell.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élelmiszer-biztonságnak és az egészséges ivóvízhez jutásnak kellene az első lépésnek lennie. Egy ilyen program segélyekkel nem oldható meg. Angus Deaton, a Princetoni Egyetem Nobel-emlékdíjas közgazdász professzora szerint az, hogy a gazdag országok segélyt küldenek a szegényebbeknek, többet árt, mint használ.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a megfogalmazás talán túlzás, de az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az alapvető globális probléma segélyekkel nem orvosolható, legfeljebb csak rövid távon (Herdt, 1998).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az a „pár tucat” multimilliárdos döntő hányada, akinek a vagyona annyi, mint a 3,5 milliárd szegénységben élő földlakónak összesen, nem mutat sok hajlandóságot a szemléletváltozásra. Sajnos itt is érvényes Max Plancknak a tudományos fejlődéshez kötődő gondolata: Saulusból ritkán lesz Paulus.

A klímaváltozás és az agrárium

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sajnos rossz felfogásban közelítjük meg a problémát. A fejlődő országoktól várjuk el, hogy a mi környezetszennyezésünk jelentős részét érintetlen természetes környezetükkel kompenzálják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fosszilis hajtóanyagok jelentős részének kiváltásához minden feltétel adott a biohajtóanyagok (biobenzin, biodiesel, biogáz) alkalmazásával. Ehhez adódnak a nem élő eredetű energiaforrások (nap-, szél-, ár-apály-, vízi erőmű- és geoenergia). A biohajtóanyagoknál a kipufogó gázok szén-dioxid-tartalmát a következő növényi generáció fel tudja használni a növekedéséhez és fejlődéséhez, tehát zéró szén-dioxid-kibocsátásról beszélhetünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Párizsban 2015-ben abban egyeztek meg a kormányok, hogy a klímakutatók által jelzett, az ipari forradalom előtti globális hőmérsékletet 1,5–2 °C-kal nem szabadna túlhaladni. Az idevonatkozó diagramok alapján a kiindulási globális felszíni hőmérséklet 13,6–13,7 °C. Ehhez viszonyítva az emelkedés 1,1 °C (URL3), vagyis közelítjük a 15 °C-ot (az északi féltekén el is értük), tehát „belátható közelségben” van a 15,5 °C-os kritikus érték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha nem történik tényleges előrelépés, a globális hőmérséklet-emelkedési pályát nem váltjuk szelídebbre, akkor egyes klímaszcenáriók szerint egy teljesen más klímazónába kerülhetünk nyolcvan év múlva, közelítve a 20 °C-ot, ami alapvetően megváltoztatja a Kárpát-medencében élők életkörülményeit, így a mezőgazdasági termelés feltételrendszerét is. Ugyanakkor várhatóan a mérsékeltebb „jóslatok” fognak érvényesülni. Ezeknél megfelelő technológiával, például helyspecifikus precíziós öntözéssel, a talaj és egyéb körülményekhez a termesztéstechnológiával az eddigieknél jobban alkalmazkodva, mérsékelni tudnánk a kedvezőtlen hatásokat (Kovács et al., 2014).

A világ és az agrárium energiafelhasználása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kőolajalapú energiafelhasználás 1973 és 2017 között másfélszeresére, a földgázfelhasználás több mint háromszorosára, a szénfelhasználás több mint két és félszeresével nőtt. Ezzel együtt a megújuló energiahordozók hasznosítása is nőtt, de az százalékos arányaiban nem változik jelentős mértékben: az említett időszakban 12,0 és 14,5% között mozgott. A megújulók arányának növekedését az is gátolja, hogy a fosszilisok kitermelésében és értékesítésében érdekeltek jelentős ellenpropagandát finanszíroznak. Azt a tényt használják ki, hogy egyedül üdvözítő, csak pozitív tulajdonságokkal rendelkező megoldás nincs. Az igazi kérdés az, hogy összességében, a pozitív és kedvezőtlen hatások együttes figyelembevételekor az új technológiákkal jutunk-e előbbre a fenntarthatóság felé vezető úton. Nem vitatható az a tény sem, hogy a tudomány, és az arra épülő innováció folyamatosan csökkenti a kedvezőtlen hatásokat, törekedve például a megújuló energiákat érzékelő berendezések elhasználódása után az alkatrészek újbóli hasznosítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világ energiafelhasználásának 79,4%-a fosszilis energiahordozó (IEA, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alapesetben a mezőgazdaság 11%-ban felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért (Arcipowska et al., 2019). (Ezeknek a számításoknak a módszere még nem kiforrott, ezért nagyon eltérő értékek jelennek meg.) Ma már egyértelműen kimutatható, hogy a korszerű növénytermesztésnél a növények több CO2-gázt vonnak ki a levegőből, mint amennyit a technológia kibocsát. Másrészről, törekedni kell a fosszilisok kiváltására. A magyar mezőgazdaság által a hajtó- és tüzelőanyagként felhasznált gázolaj, valamint a nitrogén műtrágya gyártásához szükséges földgáz a gabonafélék melléktermékeinek 40-50%-ával, azok elgázosításával kiváltható lenne. Vagyis teljesen fosszilisenergiahordozó-mentessé válhatna az a tevékenység (a magyar mezőgazdaságról van szó), amely egy főre vetítve több szemesterményt állít elő, mint az USA. Természetesen nem hagyható szó nélkül az erdők felszámolása abból a célból, hogy a területet növényter­mesztésre alkalmassá tegyék. Ennek a tevékenységnek a hatását a klímaváltozásra nehéz megbecsülni, hiszen folyamatosan erdősítések is történnek, másrészt a kultúrnövények, különösen az évelők, de legelők is jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A metán emissziója 16-17%-ban felelős az üvegházhatásért. Ennek 44%-a származik a mezőgazdaságból, a kérődzőket és az árasztásos rizsföldeket kell itt kiemelni. A világ tehénállományának jelentős része a mintegy 1,5 milliárdos mélyszegénységben élő populáció alapvető élelmezését jelenti. Nemcsak tej- és húsforrások, hanem egyben ezen élelmiszerek „tárolását” is biztosítják. Hozzá kell tenni, hogy ezek az állatok nagyrészt olyan területeket legelnek, amelyek a klasszikus értelemben nem alkalmasak növénytermelésre. A fejlett országok persze indokolatlanul sok húst fogyasztanak. Különösen a marhahús kontinenseket átívelő szállítását kellene mérsékelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az árasztásos rizsföldeknél át lehetne térni az ún. „száraz fajtákra”, amelyek „megelégszenek” az intenzív öntözéssel. Kérdés: Ki fizeti meg az ilyen rendszerek beruházási és üzemeltetési költségeit?

Zöldül a szárazföld

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az üvegházhatású gázok növekedése egyben intenzívebb fotoszintetikus aktivitást is eredményez, ami a biomasszahozam növekedésével jár, mindaddig, amíg a szükséges víz, fény és tápanyagok rendelkezésre állnak. A fosszilisok elégetésekor keletkező CO2 egy részét a növényzet beépíti tömege növekedésekor, másik része növeli az atmoszféra üvegházhatást okozó tömegarányát. A természet tehát rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez, csak az extrém hatásokat, mint amilyen a fosszilis energiahordozók intenzív felhasználásából adódó drasztikus CO2-tartalom-növekedés az atmoszférában, nem tudja kezelni. Kína és India, a Föld két legnépesebb országa jelentősen hozzájárult az elmúlt két évtizedben a planéta zöldüléséhez, az erdők és a növénytermesztésre használt területek jelentős növelése révén (Chen et al., 2019). Nem lenne teljes a kép, ha nem jegyeznénk meg, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásában Kína az első, második az USA, harmadik az EU27 és az Egyesült Királyság, majd India és Oroszország következik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1980-as évek óta a műholdas képek kimutatták, hogy a szárazföld „zöldülése” évtizedenként 2,3 százalékkal nőtt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók a NASA műholdas spektroradiométeres (MODIS) adatainak elemzésével bizonyították, hogy a növénnyel borított területek egyharmada zöldül, és csak öt százalékánál csökken a fotoszintézis intenzitása, mert nem állnak rendelkezésre a fent említett feltételek, főleg az elegendő víz.

Van-e esély az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának, vagyis a fosszilis energiahordozók felhasználásának mérséklésére?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ne dugjuk a fejünket a homokba: a fosszilis energiahordozók kitermelése, felhasználása és exportja hatalmas birodalmakat tart fenn (USA, Oroszország, Kínai Köztársaság stb.). Naivitás lenne azt gondolni, hogy bármilyen logikus indokkal a gazdasági érdekeik ellenében cselekednének, akár csak mérsékelnék ezek az országok a termelést. A tudománynak az a feladata, hogy olyan megoldást találjon, amelyet a fosszilisokat kitermelők is elfogadnak, mert nem ellentétes a gazdasági és politikai érdekeikkel. A feladat nem csekély, de kedvező változás más módon nehezen képzelhető el. Albert Einstein gondolatát kell követnünk: Azokat a jelentős problémákat, amelyekkel szembesülünk, nem lehet azzal a gondolkodásmóddal megoldani, amellyel létrehoztuk azokat. A fenti birodalmak vezetőinek, de valamennyi politikusnak, azt is érzékelnie kell, hogy a közeljövőben a globális problémák iránt (nem csak a klímaváltozásról van szó) a fejlett országok lakosai egyre érzékenyebbek lesznek, különösen az egész fiatal korosztály, a tizenöt–húsz évesek fognak egyre nagyobb beleszólási jogot követelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Századunk közepén több mint kilencmilliárdos populációval kell számolni. Ugyanakkor a környezetkárosító, a kemikáliák használatának folyamatos növelésére alapozott intenzív termelési módszerek ellentétesek a fenntarthatóság kritériumaival. Nem megoldás az őserdők felszámolása sem, ugyanakkor figyelembe kell venni az ott élők megélhetési lehetőségeit is. A termés növelését csak környezetbarát módszerekkel és a gazdálkodásra alkalmas területek termelésbe vonásával lehet elérni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ipar, az áruszállítás, a medicina, a kutatás, az oktatás, a közigazgatás stb. területein paradigmaváltásra lesz szükség. Így van ez az agráriumban is. A korszerű IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszközeit itt is adaptálnunk kell. A Norman Borlaug nevével jelzett, a ’40-es évek elején indult zöld forradalom több, korábban élelmezési gondokkal küzdő, nagy népességgel rendelkező országot is önellátóvá tett gabonafélékből. Ehhez hasonló programot kellene indítani a fejlődő országokban, ugyancsak a korszerű IKT alkalmazásával.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikk megírásához szükséges kutatásokhoz a „Tématerületi Kiválósági Program – 2019 (TUDFO/51757/2019-ITM)” és a Széchenyi István Egyetem biztosított forrást.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arcipowska, A. – Mangan, E. – Lyu, Y. et al. (2019): 5 Questions About Agricultural Emissions, Answered. World Resources Institute, 29 July 2019. https://www.wri.org/blog/2019/07/5-questions-about-agricultural-emissions-answered

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chalkley, A. P. (1916): Diesel Engines for Land and Marine Work. New York: D. Van Nostrand Company

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chen, Ch. et al. (2019): China and India Lead in Greening of the World through Land-use Man­agement. Nature Sustainability, 2, 122, February. 122–129. DOI: 10.1038/s41893-019-0220-7, http://sites.bu.edu/cliveg/files/2019/02/Chen-NSUST-2019.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Herdt, R. W. (1998): Assisting Developing Countries toward Food Self-reliance. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA, 95, 5, 1989–1992. https://www.pnas.org/content/95/5/1989

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

IEA (2019): Key World Energy Statistics. International Energy Agency, https://www.iea.org/events/key-world-energy-statistics-2019

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács A. J. – Nyéki A. – Milics G. et al. (2014): Climate Change and Sustainable Precision Crop Production with regard to Maize (Zea Mays L.) In: Stafford, J. –Schepers, J. S. (eds.): 12th International Conference on Precision Agriculture, Sacramento, USA. 1–14. https://www.ispag.org/proceedings/?action=download&item=1518

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Láng I. (2001): Lesz-e új a nap alatt a környezetvédelemben? Magyar Tudomány, 162, 12, 1415–1422. http://www.matud.iif.hu/01dec/lang.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Martínez-Santos, P. – Cerván, J. A. – Cano, B. et al. (2017): Water versus Wireless Coverage in Rural Mali: Links and paradoxes. FAO AGRIS MDPI, https://www.mdpi.com/2073-4441/9/6/375/pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Merlet, M. (2013): Non-cultivated Arable Land in the World. A Memo Prepared for the Food and Agriculture Commission of Coordination Sud (C2A), January. https://www.agter.org/bdf/en/corpus_chemin/fiche-chemin-231.html
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: http://www.fao.org/worldfoodsituation/csdb/en/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/drinking-water

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: https://climate.copernicus.eu/copernicus-2019-was-second-warmest-year-and-last-five-years-were-warmest-record
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Specifikus reziliencia: amikor meg lehet nevezni, hogy „minek a rezilienciája mivel szemben”, szemben az általánossal, amikor a rendszerhatárok is homályosak, a sokk pedig teljesen meghatározatlan (Walker–Salt, 2006).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave