Magyar Tudomány 2021/07
›
Tematikus összeállítás • A Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálatának tudományos eredményei • Scientific Results of the Site Invetigation of the Paks II Nuclear Power Plant
›
Hidrogeológiai kutatások a Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálati programjában • Hydrogeological Investigations in the Site Characterisation Programme of the Paks II Nuclear Power Plant

Hidrogeológiai kutatások a Paks II. atomerőmű telephelyvizsgálati programjában

Hydrogeological Investigations in the Site Characterisation Programme of the Paks II Nuclear Power Plant

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mező Gyula

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

hidrogeológus-mérnök, Golder Associates (Magyarország) Zrt., Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

gyula_mezo@golder.com
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új atomerőmű létesítését megelőzően végzett földtudományi vizsgálatok fontos eleme volt a hidrogeológiai kutatás. A cikk bemutatja a telephelyen és ennek tágabb környezetében elvégzett helyszíni vizsgálatokat és az ezek eredményeit összefoglaló vízföldtani modellezés fontosabb eredményeit. A vízföldtani megfigyelések és modellszámítások eredményei fontos információkat nyújtanak az új blokkok építésekor kialakítandó munkagödrök víztelenítésének tervezése során, illetve a szennyezőanyag-terjedési számításoknál.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hydrogeological research had been an important element of the geoscientific studies carried out before the construction of the new nuclear power plant in Hungary. This paper presents the most important findings of the in-situ investigations performed on the site and its wider surroundings as well as the results of groundwater modelling studies. The results of hydrogeological observations and model calculations provide important information for planning the dewatering system of the construction pits of the new units, as well as for subsurface contaminant transport studies.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: hidrogeológia, helyszíni vizsgálatok, vízföldtani modellezés, telephelyvizsgálat
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: hydrogeology, in-situ investigations, hydrogeological modelling, site investigation
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.7.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új atomerőmű létesítését megelőző engedélyezési eljárások részeként a földtani vizsgálat célja a telephely alkalmasságának meghatározásán túl a telephely-engedélyezés információigényének teljesítése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A regionális hidrogeológiai vizsgálat és a telephelyi vízföldtani modellezés területe (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) 7.5.2.0300 pontja kimondja, hogy a földrengésveszély és a felszínre kifutó vető által okozott elvetődések elemzéséhez szükséges geológiai, geofizikai és szeizmológiai vizsgálatok részletezettségét a fokozatosság elve alapján kell meghatározni (SOM System, 2012). A 7.5.2.0300 d) pont szerint el kell végezni a telephely részletes geológiai, geofizikai és geotechnikai jellemzését, teljes litológiai, sztratigráfiai és hidrológiai leírását el kell készíteni a mértékadó földrengés szabadfelszíni jellemzőinek és az alapozáshoz, építmények tervezéséhez szükséges mérnökgeológiai adatok meghatározásához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az NBSZ 7.5.2.0300 pontja által megkívánt fokozatosság elvének teljesüléséhez a 30 km-es kutatási területet és a telephely közvetlen környezete vízföldtani modelljének területét az 1. ábra szemlélteti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A telephelyi tágabb környezet a telephely 30 km sugarú környezetét foglalja magában. Itt a rendelkezésre álló adatok pontosítására és korszerűsítésére, valamint már új terepi mérésekre, fúrásokra, térképi reambulációkra, laboratóriumi elemzések elvégzésére is szükség van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A telephelyi közvetlen (mintegy 10 km sugarú) környezet vizsgálatának célja a terület részletes földtani-tektonikai jellemzése, a szeizmikus és geotechnikai veszélyek felmérése, a vízföldtani viszonyok részletes vizsgálata.
 

A vízföldtani kutatás célja

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vízföldtani kutatás keretében végrehajtandó vizsgálatok egy része a felszín alatti vizek hidrogeológiai viszonyainak (víztartó és vízrekesztő rétegek, jellemző nyomásszintek, áramlási viszonyok, kapcsolatok az egyes víztartó rétegek között, a vizek minősége, összetétele, esetleges szennyezettsége stb.) közvetlen megismerését célozta. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok fontos alapadatokat szolgáltathatnak más szakterületek (földtan, hidrológia, építésföldtan, talajmechanika, környezetvédelem) számára is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vízföldtani kutatás célja, hogy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • adatokat szolgáltasson a nukleáris létesítmény tervezéséhez (elsősorban a geotechnikai viszonyok kiegészítésével);
  • adatokat szolgáltatasson a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságának és a radioaktív kibocsátások hatásainak elemzéséhez, értékeléséhez;
  • adatokat szolgáltasson a baleset-elhárítási intézkedések tervezéséhez, valamint azok megvalósíthatóságának értékeléséhez; valamint
  • igazolja a telephely alkalmasságát kizáró körülmények hiányát, illetve jellemezze a tervezési alapba tartozó veszélyeket.
 

Vízföldtani vizsgálatok a telephelyen és tágabb környezetében

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az NBSZ legfontosabb elvárása a regionális hidrogeológiai vizsgálatokkal szemben, hogy vizsgálja és rögzítse azokat a hidrogeológiai peremfeltételeket és folyamatokat, amelyek meghatározzák a felszín alatti vizek állapotát a telephely szűkebb környezetében: értékelje a víztartó rétegek legfontosabb jellemzőit, leírja a felszín alatti áramlási rendszereket és azok felszíni vizekkel való kölcsönhatását, értékelje a meteorológiai körülmények hatását a felszín alatti vizekre, valamint a legfontosabb emberi hatás, a vízhasználat változását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A regionális és lokális vizsgálati területen ennek megfelelően a következő vizsgálati programot hajtották végre (Konrád, 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vízföldtani vizsgálatok lényeges részét képezte az archív adatok beszerzése. Az adatok elemzése és kiértékelése lehetővé tette, hogy a hidrodinamikai modellezés számára megfelelő bemenő paraméterek álljanak rendelkezésre, illetve a hosszú távú adatsorok elemzése a felszín alatti vizek állapotának változására adott információt. Az adatgyűjtés kiterjedt a felszín alatti vízhasználatokra, a hidrometeorológiai adatokra, illetve a hidrológiai, valamint a felszín alatti vízszint- és nyomásadatokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Földtani Kutatási Program (FKP) keretében összesen 81 új monitoring kút került kivitelezésre. A kutakat a fúrási talpmélységük szerint A, B, C és D jellel látták el. A 39 db A jelű kút 15 m mélységű, a B jelű kutakból 20 db készült 25 m talpmélységgel. Az A és B jelű kutak a pleisztocén korú talajvíztartó réteget nyitják meg. A felső-pannóniai rétegvíztartó képződmények nyomásszintje és vízkémiai jellemzői az 50 m mély C jelű kutak (15 db), illetve a 100 m talpmélységű D jelű kutak (7 db) segítségével figyelhetők meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vízföldtani reambuláció keretében a regionális vizsgálati területen a források, vízfolyások hozamát mérték egy többé-kevésbé egyidejű mérési kampányban. A vízföldtani reambuláció célja az volt, hogy a hidrogeológiai modellezés számára a felszín alatti víz aktuális állapotáról pontos és megbízható adatokat szolgáltasson.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hidrodinamikai vizsgálatok célja általánosságban a kutatási terület földtani képződményeinek és szerkezeteinek vízföldtani jellemzése a kutatófúrások maggal mélyülő szakaszán. Az egyedi mérések alapján meg lehet határozni a vizsgált fúrólyukszakasz vízvezető képességét, illetve a formációvíz nyugalmi hidraulikus potenciálszintjét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mélyebb vízföldtani egységek vizsgálatát a fúrásos kutatás során a magfúrások kivitelezése közben lehetett költséghatékonyan elvégezni. Az egyes fúrások kivitelezése során a földtani és geofizikai adatok alapján különböző vizsgálati szakaszok kerültek kiválasztásra, amelyekben különböző hidrodinamikai vizsgálatokat végeztek el a Mecsekérc Zrt., illetve a Golder Associates (Magyarország) Zrt. szakemberei. Egyes vizsgálati szakaszokból vízmintavételek is történtek laboratóriumi vizsgálatok céljára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nyitott lyukban, a vizsgált lyukszakasz lezárása nélkül öt tesztet, elsősorban víztermeléses, illetve slugteszteket végeztek. A felfújható pakkerekkel hidraulikusan szeparált lyukszakaszokban végzett vizsgálatok száma 17 volt, e mérések során a lyukfal stabilitásának megőrzése érdekében elsősorban nyeletéses vizsgálatok történtek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A telephely területén végzett egyedi kúttesztek célja a sekélyföldtani képződmények hidraulikai paramétereinek meghatározása volt. Az FKP előírásaival összhangban a teszteket összesen 96 pontban végezték el a Mecsekérc Zrt. szakemberei. Ezek közül 81 vizsgálat újonnan létesült kútban valósult meg (amelyek 15, 25, 50 és 100 m mélységűek voltak), míg további 15 pont a meglévő monitoringrendszer elemei közül került kiválasztásra, hogy a telephelyi vízföldtani modell területét minél jobban le lehessen fedni. Az egykutas hidraulikai tesztek eredményei segítséget nyújtottak a későbbi többkutas tesztek, egymásrahatás-vizsgálatok és transzportvizsgálatok (nyomjelzéses vizsgálatok) megtervezéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A területet lefedő, tíz kiválasztott kútcsoporton helyszíni egymásrahatás-vizsgálatot (interferenciás vizsgálatot) végeztek a Golder Zrt. szakemberei úgy, hogy egy kutat szivattyúztak, míg több környező kútban észlelték a nyomásváltozásokat. Az egymásrahatás-vizsgálatok célja, szemben az egykutas hidraulikai tesztekkel, a nagyobb térrészekre jellemző hidraulikai paraméterek (transzmisszivitás, tározási tényező) meghatározása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A telephely vízföldtani jellemzésére a Golder Zrt. hat helyszínen nyomjelzéses vizsgálatot végzett el. A nyomjelzéses vizsgálat célja a víztartó rétegek nem szennyezőanyag-specifikus transzportjellemzőinek (például: diszperziós tényező, effektív porozitás) meghatározása a laboratóriumi mintánál nagyobb léptékben. A vizsgálat során egy nyelető kútba ismert mennyiségű nyomjelző anyagot (uranint) juttattak be, míg egy másik kútban olyan vízhozammal szivattyúztak, amely megfelelően nagy vízszintesést létrehozva „begyűjti” a beinjektált nyomjelző anyagot. A kitermelt nyomjelző anyag koncentrációja időben változik, ezt áttörési görbének hívjuk. Az áttörési görbe alapján matematikai módszerrel határozták meg a transzportparamétereket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mederkapcsolati vizsgálatok célja a talajvíz és a Duna-víz egymásra gyakorolt hatásának megismerése volt. Ennek érdekében két helyszínen, az élő Duna, valamint a Hidegvíz-csatorna mellett két mederkapcsolati vizsgálati telep (PMK1 és PMK2) került kiépítésre, amelyek egy termelőkútból, négy piezométerből, valamint a vízfolyás medrében kialakított mederszondákból álltak. A két telepen összesen 5 db (5 ciklus) 30 napos méréssorozatra került sor. A termelőkút különböző kapacitással történő üzemeltetése mellett, automata vízszintregisztráló műszerek segítségével a talajvízszint, valamint a Duna és a Hidegvíz-csatorna vízszintváltozása folyamatosan nyomon követhető volt. A folyamatos vízszintmérések mellett a vizsgálati ciklusokban vízmintavételekre is sor került. A vízmintavételek célja az volt, hogy a Duna, illetve a Hidegvíz-csatorna, valamint a talajvíz keveredésének mértéke kimutatható legyen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A talajvízháztartási vizsgálatok a talajvizet elérő effektív beszivárgás meghatározását célozták terepi mérésekkel, a regionális vizsgálati területen, négy helyszínen, kilenc hónapon keresztül. Az ideiglenes talajvízszint-megfigyelő kutak közelébe telepített meteorológiai állomások öt meteorológiai paramétert mértek negyedórás gyakorisággal (csapadék, relatív páratartalom, hőmérséklet, globális sugárzás, szélsebesség) a mérési kampány alatt. A vízháztartási számítások a szabad hozzáférésű, a szakmai gyakorlatban az egyik legelterjedtebb szivárgáshidraulikai szoftver, a HYDRUS-1D (URL1) segítségével történtek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vízföldtani monitoring keretében vízszintregisztrálók üzemeltetése történik 2016 januárjától. A műszerek a vízhőmérsékletet és a fajlagos vezetőképességet is regisztrálják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A monitoring keretében 2016 elejétől negyedéves gyakorisággal történtek vízmintavételek és laborvizsgálatok. A program keretében mélyült kutak vízminőség-vizsgálata alapján egyértelműen elkülöníthetőek a 15–25 m mélyről származó (A, B) talajvizek, valamint az 50 és 100 m-es kutak (C, D) vízmintái. Az általános vízkémiai és nyomelemvizsgálatok mellett stabilizotóp- és vízkorvizsgálatok is történtek. A vízgeokémiai program keretében a terület szennyezettségi alapállapotának értékelése is feladat volt, ezért összesen húsz különböző mélységű megfigyelőkútban komplex vízkémiai szűrővizsgálat is történt. A mérési eredmények alapján egy kivételével mindegyik vizsgált komponens a kimutatási, illetve szennyezettségi határértéket el nem érő mennyiségben fordult elő.
 

A vízföldtani vizsgálatok eredményei

 
A felszín alatti regionális áramlási rendszer
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A regionális vizsgálati területen a felszín alatti áramlási rendszer vizének utánpótlását döntően a csapadékból történő beszivárgás adja. Más tényezők (például a települési és ipari szikkasztások, csatornák és vízvezetékek elszivárgásai, kisvízfolyások ideiglenes rátáplálása a felszín alatti vízre) hatása lokális, és elhanyagolható mértékű a csapadék szerepéhez képest. A felszín alatti vizek természetes megcsapolásában a talajvízből történő párolgásnak, idegen szóval evapotranszspirációnak (evaporáció: fizikai párolgás, transzspiráció: növények párologtatása) van döntő jelentősége, különösen a vizsgálati terület alföldi részén. A kettő előjeles összege adja meg a függőleges talajvízforgalmat. A vízháztartási mérleg e két eleme a klimatikus viszonyok mellett a domborzatnak, a területhasználatnak, a talaj vastagságának és típusának függvénye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedidőszaki és sekély felső-pannóniai rétegek hidraulikusan kommunikáló, beszivárgás által hajtott, gravitációs áramlási rendszert alkotnak. Az alsó-pannóniai és idősebb formációk lokális mélymedencéiben teljesen szeparált mélységi áramlási rendszer alakulhat ki. A mélységi, túlnyomásos részterületek nyomástöbbletét az alsó-pannóniai vízzáró rétegek túlnyomórészt felfogják, de a meredek, jól repedezett vetőzónákon keresztül a hidrosztatikust meghaladó nyomás tud felfelé terjedni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálati területen a gravitációs áramlási rendszer megcsapolási pontjainak tekinthetők a források, a kisvízfolyások, a belvízcsatornák, a holtágak, az édes- és sós vizű lápok és mocsarak területe, valamint a legjelentősebb szerepet betöltő Duna.
 
 
A telephely vízföldtani jellemzői
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A talajvíz a területen összefüggő rendszert képez, az átlagos talajvízszint a felső homokos képződményekben húzódik, a terepszint alatt 8–10 méteres mélységben. A mindenkori talajvízállást döntően a Duna aktuális vízállása szabályozza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A talajvíz természetes állapotában – átlagos és alacsony vízállás mellett – mintegy 2-3‰-es eséssel DK felé áramlik a Duna irányába. Ilyenkor a víz utánpótlása a háttér felől, a Mezőföld löszplatóin beszivárgó csapadékvizekből történik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A talajvíz és a felszíni víz kapcsolatát kvantitatív módon vizsgáltuk az egyes talajvízkutak és a Duna napi vízszintadatai közötti keresztkorrelációs vizsgálattal, 2005. szeptember 7. és 2019. május 23. között mért idősorok felhasználásával. A 2. ábra a maximális korrelációs együttható értékét, valamint a maximális korrelációs együtthatóhoz tartozó időeltolódást (időkésést) ábrázolja hét talajvízkút vízfolyástól való távolsága függvényében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korrelációs együttható a vízfolyástól nagyjából lineáris függvénykapcsolat szerint csökken, a felszíni víz körülbelül 630 m távolságig határozza meg a talajvíz dinamikáját, ugyanis e távolságon túl a korrelációs együttható értéke 0,7 alá csökken (az R2 determinációs együttható értéke 0,5 alá csökken). E távolságon túl a felszíni víz már nem határozza meg nagyobb mértékben a mért talajvízszintek varianciáját, mint az egyéb hatások (például felszínről történő beszivárgás, háttérből történő hozzááramlás stb.). A maximális korrelációhoz tartozó időkésés négyzetgyöke és a felszíni víztől való távolság között szintén lineáris függvénykapcsolat valószínűsíthető, ami összevág azzal az elméleti eredménnyel, hogy vonalszerű forrás esetén, pillanatszerű gerjesztés hatására a talajvízszintben létrejövő változás az idő négyzetgyökének megfelelő függvény szerint terjed (Sindalovskiy, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tervezett telephely képződményeinek hidraulikai tulajdonságait kúttesztekből, geofizikai mérésekből, a magmintákon elvégzett laboratóriumi, a zavart minták szemeloszlásainak értékelésével, valamint a telephelyen végzett egymásrahatás- és nyomjelzéses vizsgálatok segítségével határozták meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A talajvíz és a Duna vízszintje közötti maximális korrelációs együttható (A), valamint a maximális korrelációs együtthatóhoz tartozó időkésés (B) alakulása a talajvízkutak vízfolyástól való távolságának függvényében, a keresztkorrelációs vizsgálat alapján (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A K szivárgási tényező statisztikai jellemzőit mutatja be a 3. ábra. A durva kavicsos réteg szivárgási tényezője a legjobb, a medián értéke kb. 8 × 10–4 m/s. Az „A” jelű kutakkal beszűrőzött középszemcsés homokréteg szivárgási tényezője az előbbinél némileg kisebb, mediánja 5,7 × 10–4 m/s. A rétegvíztartó képződmények szivárgási tényezője majdnem egy nagyságrenddel kisebb a teraszkavicsénál, a „C” kutakban a medián 9 × 10–5  m/s, a „D” kutakban 2 × 10–4 m/s.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. A telephelyi figyelőkutakban meghatározott szivárgási tényezők statisztikai jellemzői (URL2)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A telephelyi vízföldtani modell segítségével meghatározható a Duna hidrodinamikai hatásterülete. A 4. ábra bemutatja a telephelyen, a 2019. június 2-i magas dunai vízállás esetére meghatározott, számított talajvízszinteket és áramlási irányokat (Darcy-fluxusokat). A telephely nyugati részén kirajzolódik az áramlási sebesség minimumát reprezentáló sáv. A kép alapján – ebben a magas dunai vízállással jellemzett időszakban – a felszíni vizek által közvetlenül befolyásolt területsáv 600–700 m széles lehet.
 

A telephelyvizsgálati program új vízföldtani eredményei

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A telephelyvizsgálati program új ismeretekkel egészítette ki a korábbi kutatások eredményei alapján kialakult vízföldtani képet. A telephelyi fúrásokban elvégzett helyszíni vizsgálatok (egyedi kutas, illetve interferenciás hidrodinamikai vizsgálatok, nyomjelzéses transzportvizsgálatok) alapján a vízföldtani jellemzők lokális változékonysága számszerűsíthetővé vált. Az észlelőkutakká kialakított geotechnikai fúrásokban folyó folyamatos talaj- és rétegvízszint-észlelések alapján lehetővé vált a lokális vízföldtani modell kalibrációja és validálása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. Talajvízszintek [m B.f.1] és áramlási irányok (Darcy-fluxusok) nagy dunai vízszint esetén (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lokális vízföldtani modellt a működő atomerőmű és az új atomerőművi blokkok létesítésére kijelölt terület tágabb, kb. 60 × 60 km2-es környezetére jellemző felszín alatti vízáramlási rendszerrel a regionális vízföldtani modellből származó peremfeltételek kapcsolják össze. A regionális vízföldtani modell eredményei alapján vált ismertté a kis és nagy léptékű felszín alatti áramlási rendszerek hierarchiája, a különböző léptékű vízföldtani rendszerek kapcsolódása, illetve a felszín alatti vízrendszer bonyolult kapcsolata az atmoszférával, valamint a felszíni vizekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A folyamatos talaj- és rétegvízszint-észlelések eredményei alapján vált kimutathatóvá, hogy az új blokkok tervezett telephelyének délkeleti részén a talaj- és a rétegvíztartó képződmények – a korábbi vízföldtani képpel ellentétesen – közvetlen hidraulikai kapcsolatban állnak. Ennek oka vagy az lehet, hogy e területrészen a felső-pannóniai vízrekesztő képződmények horizontális folytonossága a tektonikai viszonyok miatt megszakad, illetve oka lehet az is, hogy a vízrekesztő réteg fölött homokosabb betelepülés található. E körülményt mindenképpen figyelembe kell venni az új blokkok építésekor kialakítandó munkagödrök víztelenítésének tervezése során, illetve a szennyezőanyag-terjedési számításoknál.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Konrád Gy. (szerk.) (2016): Földtani Kutatási Program zárójelentése. Paks: MVM Paks II. Zrt. MÁ/PA2-16-FT-14 V2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sindalovskiy, L. N. (2017): Aquifer Test Solutions. Switzerland: Springer International Publishing

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

SOM System Kft. (2012): A Paksi telephelyen létesítendő új atomerőművi blokkok telephelyengedély kérelmét megalapozó vizsgálati és értékelési keretprogram. Lévai projekt. Földtani Kutatási Program (FKP). Budaörs: SOM System Kft. SOM®475/3 Rev. 4.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: https://www.pc-progress.com/en/Default.aspx?hydrus-1d

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: https://m.blog.hu/as/aszodiattila/image/04_mezogy.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 m B.f.: a Balti-tenger (kronstadti) közepes vízszintjéhez viszonyított magasság méterben.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave