Magyar Tudomány 2021/10
›
Tanulmányok
›
Társadalmi jövőképesség index – 2020. Az OECD-országok elemzésének főbb eredményei • Social Futuring Index (2020). Main Results of the OECD Country Analysis

Társadalmi jövőképesség index – 2020. Az OECD-országok elemzésének főbb eredményei

Social Futuring Index (2020). Main Results of the OECD Country Analysis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szántó Zoltán Oszkár1, Aczél Petra2, Csák János3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1egyetemi tanár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

z.o.szanto@uni-corvinus.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2egyetemi tanár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

petra.aczel@uni-corvinus.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3címzetes egyetemi tanár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1, 2, 3Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Központ, Budapest
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány a 2017-ben létrehozott társadalmi jövőképesség koncepciójának, illetve az erre épülő társadalmi jövőképesség indexnek, valamint a 2020-as mérés eredményeinek rövid bemutatását tűzi ki célul. Az új fogalom koncepcionális elemeinek, struktúrájának tárgyalásában kitér a társadalmi jövőképesség elméleti gyökereire, tartalmi összetevőire, fogalmi-logikai felépítésére. Az erre alapított index alapszerkezetét felvázolva a nyilvános adatbázisokat használó OECD-országok körében első ízben 2020-ban elvégzett mérés eredményeit villantja fel.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The paper aims to briefly present the novel concept of social futuring, the Social Futuring Index based on it, and the results of the 2020 measurement. It outlines the the conceptual elements and structure of social futuring, dwelling upon its theoretical roots and inner logic. Based on the conceptual introduction the paper higlights the methodology and structure of the Social Futuring Index (SFI) as well as the results of the 2020 SFI ranking of the OECD countries.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: társadalmi jövőképesség, jó élet, normatív sztenderdek, pillérek, társadalmi jövőképesség index
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: social futuring, good life, normative standards, pillars, Social Futuring Index
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.10.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2017-ben bevezetett (Aczél et al., 2018a,b) társadalmi jövőképesség (social futuring) új fogalma a társadalmi entitások (például országok, városok, csoportok) felkészültségét fejezi ki a tekintetben, hogy mennyire képesek megőrizni tagjaik számára a jó élet feltételeit a jövőbeli változások stratégiai kezelése révén. Az újszerű koncepció olyan rokonfogalmakra támaszkodik, mint a humán reziliencia (Southwick–Charney, 2012), a jövőbiztosítás (Boston et al., 2014), illetve a jövőorientáció (Seginer, 2009). A jó élet keretét a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás, valamint az egyensúly egymásra épülése adja, a változások pedig az ökológia-geopolitika, a technológia, a társadalomgazdaság és a kultúra területein jelennek meg, és igényelnek stratégiai kezelést. A társadalmi jövőképesség mértékét a társadalmi jövőképesség index (Social Futuring Index, SFI) segítségével tudjuk kifejezni, melynek logikája multidiszciplináris fogalmi alapokból származik.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunk célja, hogy tömören (1) összegezze a társadalmi jövőképesség koncepcióját, és (2) a kapcsolódó index logikáját, valamint ezekre építve (3) vázolja az OECD2-országok 2020-ra vonatkozó SFI-rangsorát. Gondolatmenetünket (4) rövid összegzéssel zárjuk.

1. A társadalmi jövőképesség koncepciója

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2021): Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2021. Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p1)
APA
(2021). Magyar Tudomány 2021/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p1)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
A társadalmi jövőképesség elmélete visszanyúlik a klasszikus jó élet (Arisztotelész, 1989, Nikhomakhoszi etika, 1098 a–b.; Arisztotelész, 1969, Politika, 1323a) perspektívához, mint a társadalom jó(l)létének összetett fogalmához. E szerint a jó élet értelmezéséhez normatív keretet alkalmaz, ezzel jelölve ki a társadalmi jövőképesség egyedi jellegét a különböző társadalomtudományos megközelítések körében.3 A társadalmi jövőképesség meghatározása abban a természetjogi hagyományban gyökeredzik, mely szerint „[…] társas lények vagyunk, amelyek valódi szempontja a közös célokban való részvétel” (Haldane, 2009, 231–232.). A társadalmi jövőképesség vizsgálata, ebben az értelemben, olyan tulajdonságok tanulmányozásáról szól, amelyek ezt a telost sikeresen elérhetővé teszik, és azzal a feltevéssel kezdődik, hogy a társadalmi entitások a jó élet elérését célozzák, amelyet érdemes hosszabb távon megőrizni és újratermelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2021): Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2021. Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p2)
APA
(2021). Magyar Tudomány 2021/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p2)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
A Társadalmi Jövőképesség Központ kiinduló definíciója szerint a társadalmi jövőképesség „valamely társadalmi entitás alkotó szándéka és potenciálja arra, hogy értelmezze a folyamatosan változó világot, megszervezze önmagát sajátos életmódjának és életvilágának megőrzése és újratermelése érdekében, összességében: kézbentartsa és irányítsa a sorsát” (Csák, 2018, 22.). Ez a meghatározás egyfelől elég tág, hogy alkalmazható legyen különféle társadalmi entitásokra, másfelől elég pontos, hogy operacionalizált formában lehetővé tegye a társadalmi jövőképesség szintjének megállapítását. A definíció egyik sarokpontját az önmagát fenntartani képes társadalmi entitás, másik sarokpontját a változás és ennek kezelése adja. E két sarokpont összekapcsolása előrajzolja a társadalmi entitás szerveződésének és működésének szintjeit, valamint színtereit. Előbbihez négy normatív sztenderd tartozik, kijelölve azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a társadalmi entitás jó életét. Utóbbit pillérek tagolják, rámutatva azokra a színterekre, amelyeken biztosítható a társadalmi entitás életének fenntartása, és amelyeken a változások stratégiai kezelést igényelnek. A normatív sztenderdek az alábbiak:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2021): Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2021. Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p3)
APA
(2021). Magyar Tudomány 2021/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p3)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
  • Béke és biztonság: a közösségi lét megalapozó feltétele. Ez teszi lehetővé a társadalmi entitások számára, hogy sokasodjanak, gyermekeket neveljenek, biztonságos környezetben gondoskodjanak magukról és másokról. Legyen víziójuk, és képesek legyenek jövőbeli működésüket funkcionálisan befolyásolni stratégiai eszközök alkalmazása révén.
  • Kötődés: elengedhetetlen a személyek egészséges testi, szellemi és lelki fejlődéséhez (Bowlby, 1969; Ainsworth, 2010; Cassidy–Shaver, 2016). A kötődés alapvető egysége a család, az itt létrejövő kötelékek nélkül nehézségekbe ütközik a nagyobb közösségekhez (például nemzet, csoport, vallási felekezet) való tartozás kialakulása.
  • Gondoskodás (anyagi gyarapodás és szabadság): a személyek öngondoskodási és önrendelkezési képessége, mely alapján irányítani tudják saját sorsukat. „Az embernek önmagáról és közösségeiről való gondoskodása, a javak folyamatos biztosítása szükségszerűen magában foglalja a magán- és közjavak elfogadott termelési, elosztási és szerzési eljárásait, az összetett rendszerek irányítására vonatkozó tudást, s az ezeket megalapozó elgondolást a jólétről, valamint a munka természetéről és értékéről.” (Csák, 2018, 37–38.)
  • Egyensúly: olyan valóságos és észlelt közösségi állapot, amely mentes a túlzott mértékű társadalmi különbségektől, egyben tükrözi a generációk közti elkötelezettség fontosságát. Az egyensúly a jó közérzet, a jó(l)lét és a generativitás előfeltétele, s ezáltal a személyek mentesülhetnek az ártalmas társadalmi összehasonlításoktól.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2021): Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p5 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2021. Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p5)
APA
(2021). Magyar Tudomány 2021/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p5)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
A normatív sztenderdek hierarchikus sorrendben követik egymást, egymásra épülnek. A béke és biztonság minimális szintje nélkül nehéz kötődést, gondoskodást és egyensúlyt, a kötődés minimális szintje nélkül gondoskodást és egyensúlyt, a gondoskodás minimális szintje nélkül pedig egyensúlyt elérni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2021): Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p6 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2021. Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p6)
APA
(2021). Magyar Tudomány 2021/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p6)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
A társadalmi jövőképességnek, felfogásunk szerint, különböző szintjei léteznek4, s ezeket egyúttal a társadalmi jövőképesség három alapformájának tekintjük. (1) Proaktív társadalmi jövőképesség esetén a társadalmi entitások képesek befolyásolni a jövőbeni változások alakulását, távlatos potenciáljaik teljesebb kibontakoztatása érdekében, (2) aktív esetben képesek javítani funkcionális működésüket, a várt jövőbeli változásokban rejlő lehetőségek hatékony kiaknázásával, (3) reaktív esetben pedig, életmódjuk megőrzése érdekében, kezelni tudják a várható változásokkal járó kockázatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2021): Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p7 (2024. 11. 21.)
Chicago
. 2021. Magyar Tudomány 2021/10. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p7)
APA
(2021). Magyar Tudomány 2021/10. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/matud202110__4/#matud202110_po-heading-id_vYWFxiLIB0qc-cRT_-YEeA_p7)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
A társadalmi jövőképesség kutatási projekt fő gyakorlati célja az országok összetett mérésére alkalmas társadalmi jövőképesség index kidolgozása, a normatív sztenderdek és különböző pillérek kombinálása, valamint a lényeges dimenziók meghatározása révén. Törekedtünk arra, hogy túlnyomórészt objektív tartalmú indikátorokat és adatokat használjunk.

2. A társadalmi jövőképesség mérése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hagyományos társadalomtudományi megközelítések kifejlesztették a gazdasági növekedés, a politikai berendezkedés vagy a jó(l)lét mérése szempontjából fontos indexeket. Az újabb irányzatok, a reziliencia, jövőorientáció és jövőállóság kutatásai, szintén ismert mutatószámokat dolgoztak ki. A társadalmi jövőképesség projekt, első lépésként, egy országszintű index kidolgozására helyezi a hangsúlyt, és a megbízható nemzetközi adatforrásokból építkezik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az SFI alapszerkezetét a fentiekben meghatározott normatív sztenderdek és az alábbi négy pillér sajátos kombinációja alkotják:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az ökológiai-geopolitikai pillér a társadalmi entitás azon alapvető erőforrásainak (energia, víz, föld stb.) főbb jellemzőit ragadja meg, amelyek nélkül nem lenne képes hosszú távon fennmaradni, s biztosítani tagjai számára a stabilitást és a döntési szabadságot.
  • A technológiai pillér alá tartozó jelenségek az emberi élet megkönnyítése révén biztosítják a társadalmi entitás általános működőképességének zavartalan fejlődését.
  • A szocio-ökonómiai pillér magában foglalja az emberi élet újratermelésének alapvető anyagi (például tőke, munkaerő, munkanélküliség, iskolázottság, GDP) és szociális (például család, termékenység, munka és magánélet egyensúlya, egyenlőtlenségek) tényezőit.
  • A kulturális pillér pedig a spiritualitással és a hagyományok követésével kapcsolatos tényezőkre terjed ki, a generációkon átívelő intézmények szerepét hangsúlyozva.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A normatív sztenderdek és a pillérek mátrixjellegű kombinációja az alábbi kilenc, lényeges dimenziót5 eredményezi:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Honvédelem és belbiztonság: Az ország külső és belső rendjére vonatkozó integritás létrehozására és fenntartására való képesség, kötelességérzet.
  2. Eszközök: Kritikus és stratégiai erőforrások létrehozása és fenntartása.
  3. Működőképesség: A természetes és ember alkotta infrastruktúrák szisztematikus és kreatív működtetése, korszerű, versenyképes és fenntartható alapok biztosítása.
  4. Hazafiasság: A személyközi (például családi) kötődések alapján a nagyobb közösségekhez (például nemzet) való tartozás.
  5. Család: Elsődleges kötődések kialakulása szülők, gyermekek és közeli rokonok között.
  6. Spiritualitás: A társadalmi entitás hosszú távú fennmaradását támogató transzcendens törekvések (például hagyományok, vallás).
  7. Öngondoskodás: A társadalmi entitás tagjai – képességeik alapján – kiaknázzák lehetőségeiket saját és szeretteik jó(l)létének biztosítása érdekében.
  8. Anyagi gyarapodás: Az anyagi lét biztosítása és fenntartása a következő generációk mozgásterének veszélyeztetése nélkül.
  9. Jóllét és generativitás: A túlzott mértékű társadalmi különbségek kezelése a valóság és az elvárások harmonizálása, az elégedettség elérésére való törekvés, a tudatmódosító szerek használatának kerülése és mások fejlődésének előmozdítása révén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az SFI olyan kompozit index, amely a társadalmi jövőképesség koncepciót tükröző normalizált indikátorértékek súlyozott átlagaként számítható ki. Az 1. ábra összefoglalóan mutatja be az SFI alapjait.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Az SFI normatív sztenderdeken alapuló mátrixszerkezete (Szántó et al., 2019, 128. alapján)

3. Az OECD-országok SFI-rangsora 2020-ban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekben kifejtettek alapján bevett statisztikai módszerek alkalmazásával a társadalmi jövőképesség indexet kiszámítottuk harminchat OECD-tagország esetében. Ennek eredményeképpen az alábbi sorrend alakult ki:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Az OECD-országok öszesített sorrendje7
Helyezés
Az ország neve
Összesített SFI pontszám
1.
Q1
Kanada
70,0
2.
 
Ausztrália
62,7
3.
 
Norvégia
61,3
4.
 
Izland
59,6
5.
 
Dánia
54,9
6.
 
Finnország
54,0
7.
 
Észtország
53,4
8.
 
Lengyelország
52,6
8.
 
Magyarország
52,6
10.
Q2
Svédország
52,0
10.
 
Szlovákia
52,0
10.
 
Új-Zéland
52,0
13.
 
Ausztria
51,3
14.
 
Litvánia
51,0
15.
 
Szlovénia
50,7
16.
 
Lettország
50,0
16.
 
Hollandia
50,0
18.
 
Németország
49,9
19.
Q3
Írország
49,1
20.
 
Svájc
48,7
21.
 
Csehország
47,3
22.
 
Amerikai Egyesült Államok
46,8
23.
 
Luxemburg
46,4
24.
 
Izrael
44,7
25.
 
Egyesült Királyság
43,6
26.
 
Belgium
43,5
27.
 
Chile
43,2
28.
Q4
Görögország
42,8
29.
 
Franciaország
41,6
30.
 
Dél-Korea
41,1
31.
 
Olaszország
40,8
32.
 
Törökország
40,7
33.
 
Spanyolország
39,8
34.
 
Portugália
38,5
35.
 
Japán
38,1
36.
 
Mexikó
35,6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összehasonlíthatóság érdekében az országokat négy kvartilisbe (Q1, Q2, Q3 és Q4) osztottuk jövőképességi szintjük alapján. A legjövőképesebb országok az első kvartilisbe (Q1), a kevésbé jövőképesek a másodikba (Q2), a még kevésbé jövőképesek a harmadikba (Q3) tartoznak, míg a legkevésbé jövőképesek a negyedik kvartilisben (Q4) találhatók. Tehát a Q4-ben lévő országoknak kell a legtöbbet tenniük azért, hogy javítsanak a jövőképességükön.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Q1-es csoportban található országokat vizsgálva látható, hogy az első helyezett (Kanada) és a nyolcadik helyezettek (Lengyelország és Magyarország együttesen) pontszámai 70 ponttól 52,6 pontig terjednek. Kanada és Ausztrália kivételével a Q1-es csoportban található szinte az összes skandináv ország (Norvégia, Izland, Dánia, Finnország), valamint néhány kelet-közép-európai ország (úgymint Észtország, Lengyelország és Magyarország). Az első ország, Kanada magasan vezeti a mezőnyt, míg az őt követő országcsoport (Ausztrália, Norvégia és Izland) 63 és 60 pont közötti értékeket ér el, végül a többi Q1-ben található ország 53–55 közötti pontszámmal rendelkezik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Q2-es csoportban az értékek szórása sokkal kisebb (mindössze 50 és 52 pont közötti), mint a megelőző csoportban. Ebben a csoportban az élenjárók együttesen Svédország, Szlovákia és Új-Zéland (egyaránt 52 ponttal). A csoport végén található Lettország, Hollandia és Németország (50-hez közeli pontszámokkal). Ausztria, Litvánia és Szlovénia a két pólus között helyezkedik el. A Q2-es csoportban többségében kelet-közép-európai országok foglalnak helyet, kiegészülve Svédországgal, Hollandiával, Németországgal és egy nem európai állammal, Új-Zélanddal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Q3-as csoportban az SFI-értékek jobban megoszlanak (43 és 49 pont között). Ennek a csoportnak az élén Írország és Svájc áll (49-hez közeli pontszámmal), míg a végén Belgiumot és Chilét találjuk (43-hoz közeli pontszámmal). A Q3‑as csoportot, összetételét tekintve, többnyire nyugat-európai országok (Írország, Svájc, Luxemburg, Egyesült Királyság és Belgium) alkotják, valamint egy kelet-közép-európai ország (Csehország) és három Európán kívüli ország (Egyesült Államok, Izrael és Chile).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Q4-es csoportban található országok SFI-pontszámai közötti szórás ismét meglehetősen széles (36 és 43 pont közötti). Görögország és Franciaország vezetik a csoportot (42 körüli pontszámmal), míg a sereghajtó ország Mexikó (35,6 ponttal). Az e kvartilisben élenjáró országokat követi egy országcsoport, melynek tagjai 40–41 közötti pontszámot értek el, Korea, Olaszország, Törökország és Spanyolország. Az utolsó helyezett (Mexikó) előtt két ország helyezkedik el (Portugália és Japán) egyaránt 38 körüli ponttal.
 

4. Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekben a társadalmi jövőképesség koncepciójának és a mérésére kifejlesztett index logikájának áttekintését követően bemutattuk a vizsgált OECD-országok összesített rangsorát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az OECD-országok összesített SFI-index szerinti sorrendjében a rangsor első három helyét Kanada, Ausztrália és Norvégia, míg az utolsó három helyét Portugália, Japán és Mexikó foglalja el (1. táblázat). Az SFI értéke alapján – melynek maximuma 100 pont – a rangsorban legelső ország (Kanada) 70 pontot, míg a legutolsó ország (Mexikó) 35,6 pontot ért el. Az értékek szórása jól mutatja, hogy az élenjáró és lemaradó országok között jelentős különbségek vannak. Ugyanakkor néhány esetben csak csekély mértékű az SFI-értékek közötti eltérés az országok között (megegyező értékek esetén ezért azonos helyezések is előfordulhatnak).

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aczél P. (2018): A társadalmi jövőképesség fogalmi-diszkurzív koncepciója. In: Aczél P. – Csák J. – Szántó Z. O. (szerk.): Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, 111–146. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3959/1/tars_jovo_2018a.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aczél P. – Csák J. – Szántó Z. O. (eds.) (2018a): Special Issue on Social Futuring. Society and Economy, 40, 1,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aczél P. – Csák J. – Szántó Z. O. (szerk.) (2018b): Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, 111–146. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3959/1/tars_jovo_2018a.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ainsworth, M. D. S. (2010): Security and Attachment. In: R. Volpe (ed.): The Secure Child: Timeless Lessons in Parenting and Childhood Education. Toronto: University of Toronto Press, 43–53. http://www.psychology.sunysb.edu/attachment/online/ainsworth_security_and_attachment.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arisztotelész (1969): Politika. (ford. Szabó M.) Budapest: Gondolat Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arisztotelész (1989): Nikhomakhoszi etika. (ford. Szabó M.) Budapest: Európa Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Barabási A.-L. (2015): Villanások – A jövő kiszámítható. Budapest: Libri Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bóday P. (2020): Methodology of the Compilation of the SFI. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, Social Futuring WP. http://socialfuturing.com/storage/uploads/Publications/English/SFC_WP10_Boday.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Boston, J. – Wanna, J. – Lispki, V. et al. (eds.) (2014): Future-Proofing the State: Managing Risks‚ Responding to Crises and Building Resilience. Cranberra: Australian National University Press, DOI: 10.22459/FPS.05.2014, https://press.anu.edu.au/publications/series/anzsog/future-proofing-state

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bowlby, J. (1969): Attachment and Loss. Vol. 1: Attachment (2nd ed.). New York: Basic Books, https://mindsplain.com/wp-content/uploads/2020/08/ATTACHMENT_AND_LOSS_VOLUME_I_ATTACHMENT.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cassidy, J. – Shaver, P. R. (eds.) (2016): Handbook of Attachment. Theory, Research, and Clinical Applications. New York: The Guildford Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csák J. (2018): A társadalmi jövőképesség normatív koncepciója. In: Aczél P. – Csák J. – Szántó Z. O. (szerk.): Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, 35–67. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3959/1/tars_jovo_2018a.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csák J. – Aczél P. – Szántó Z. O. (2020): Jövőképes Magyarország. In: Mernyei B. – Orbán B. (szerk.): Magyarország 2020 – 50 tanulmány az elmúlt 10 évről. Budapest: MCC Press, 129–144.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Friedman, G. (2015): A következő 100 év: Előrejelzés a 21. századra. (ford. Bársony O.) Budapest: DryCom Kft.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Haldane, J. (2009): Practical Philosophy: Ethics, Society and Culture. (St. Andrews Studies in Philosophy and Public Affairs) Imprint Academic Cop.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Harari, N. Y. (2017): Homo Deus – A holnap rövid története. (ford. Torma P.) Budapest: Animus Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Harari, N. Y. (2018): 21 lecke a 21. századra. (ford. Torma P.) Budapest: Animus Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kocsis T. (2020): The Social Futuring Index (SFI) in the Context of Economy, Society and Nature: Intenscoping Nine Composite Indices Measuring Country Performance. (Social Futuring Working Paper Series No. 9/2020) Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, http://socialfuturing.com/storage/uploads/Publications/English/SFC_WP9_Kocsis.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Seginer, R. (2009): Future Orientation: Developmental and Ecological Perspectives. New York, NY: Springer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Southwick, S. M. – Charney, D. S. (2012): Resilience: The Science of Mastering Life’s Greatest Challenges. New York, NY: Cambridge University Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szántó Z. O. (2018): A társadalmi jövőképesség analitikus koncepciója. In: Aczél P. – Csák J. – Szántó Z. O. (szerk.): Társadalmi jövőképesség – Egy új tudományterület bemutatkozása. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, 13–33. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3959/1/tars_jovo_2018a.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szántó Z. O. – Aczél P. – Csák J. et al. (2019): Foundations of the Social Futuring Index. Információs Társadalom, 19, 4, 115–132. DOI: 10.22503/inftars.XIX.2019.4.8, https://inftars.infonia.hu/pub/inftars.XIX.2019.4.8.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szántó Z. O. – Aczél P. – Csák J. et al. (2020): Social Futuring Index – Concept, Methodology, and Full Report 2020. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/6386/
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: www.socialfuturing.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: www.index.socialfuturing.com
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 A társadalmi jövőképesség koncepcióját a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Társadalmi Jövőképesség Központ (Social Futuring Center, SFC) dolgozta ki (Aczél et al., 2018a;b; Szántó et al., 2019; Csák et al., 2020; Szántó et al., 2020). Az SFI és rokon globális indexek összehasonlító elemzéséhez lásd: Kocsis, 2020. Az SFC tevékenységét és publikációit részletesen bemutató honlapok: URL1, URL2.
2 OECD – Organisation for Economic Co-operation and Development (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet).
3 A társadalmi jövőképesség kutatását a főáramú közgazdaságtannal, valamint Noah Yuval Harari (2017, 2018), George Friedman (2015) és Barabási Albert-László (2015) kapcsolódó gondolataival történő összevetéséhez lásd: Szántó et al., 2019.
4 A társadalmi jövőképesség analitikus koncepciójának részleteihez és szakirodalmi beágyazásához lásd: Szántó, 2018.
5 A dimenziók a sztenderdek és pillérek metszetében azonosítható fogalmak, amelyek emberi, környezeti és instrumentális jelenségeket, képességeket és adottságokat jelölnek, és amelyek az adott normatív sztenderd jelentését értelmezik. A fenti metszéspontokban adódó, elvileg tizenhat dimenzió közül kutatásunk során a társadalmi jövőképesség koncepciója szempontjából lényeges (esszenciális) kilenc dimenziót választottuk ki.  
6 Az ábra értelmezéséhez néhány technikai információ (részletesebben lásd Bóday, 2020): A normatív sztenderdek, pontosabban a hozzájuk sorolt indikátorok értékei, a korábban említett hierarchikus fontossági sorrendet tükrözve, 40–30–20–10%-os súllyal szerepelnek az aggregált SFI-ben. Emellett két kulcsdimenziót, az Eszközöket és a Családot, kétszeres súllyal vettünk számításba. A kilenc dimenziót két alapvető szempont alapján osztályoztuk: (1) a társadalmi jövőképesség három korábban definiált alapformája (proaktív, aktív, reaktív) közül melyiket képviselik leginkább, illetve (2) mennyire befolyásolhatók célzott szakpolitikai beavatkozással az egyes dimenziók által megragadott jelenségek és folyamatok (szakpolitika-érzékenység: igen/nem). A pillérek megjelenését az egyes dimenziókban különböző mintákkal jelöltük. Ezzel arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyes pillérek, mint a jó emberi célok elérésének eszözei, melyik dimenzióban jelennek meg önállóan vagy egy másik pillérrel közösen. Például az Eszközök dimenzióról az ábra alapján könnyen megállapítható, hogy az SFI kalkulációjában 40%-os súllyal szereplő Béke és biztonság normatív sztenderdhez tartozik, ráadásul mint kulcsdimenzió, kétszeres súllyal szerepel. A pillérek közül leginkább az ökológiai-geopolitikai és a technológiai szempontjai jelennek meg benne. A potenciált jelentő proaktív jövőképességet képviseli, s nem szakpolitika-érzékeny. Az egyes dimenziókon belül az SFI több (2–5) indikátort tartalmaz, összesen 28-at. Az indikátorértékek a legfrisebb elérhető adatokon alapulnak, ezek többsége 2018-ból származik, de vannak régebbi és újabb adatok is. Az indikátorértékek közel kétharmada az OECD, a Világbank és az ENSZ adatbázisaiból származik. Az indikátorok részletes listájához lásd: Szántó et al., 2020, 21–30.
7 Az OECD-országok sorrendjére vonatkozó további részletes adatok és elemzések megtalálhatók az alábbi honlapon: URL2.  
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave