A közösségi szerepvállalás mint az egyetemek újra felfedezett, de elhanyagolt feladata

Community Engagement as a Rediscovered but still Neglected University Function

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Málovics György1, *, Bajmócy Zoltán2, Gébert Judit3, Juhász Judit4, Méreiné Berki Boglárka5, Mihók Barbara6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1dr. habil., egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2dr. habil., egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

3PhD, egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

4PhD, tudományos munkatárs, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

5PhD, egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

6PhD, tudományos munkatárs, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tanulmányunkkal a Magyar Tudomány 2021. novemberi, Az egyetem feladatáról című és témájú tematikus összeállításhoz szólunk hozzá, mintegy azt kiegészítendő. Az egyetemek közösségi szerepvállalásának (university community engagement) koncepcióját vizsgáljuk. Ezen belül is azokra a területekre összpontosítunk, amelyek túlmutatnak a hazai szakirodalomban is sokat tárgyalt ún. „harmadik missziós” tevékenységeken. A társadalmi igazságosság és fenntarthatóság érdekében megvalósuló közösségi szerepvállalás során az egyetem olyan társadalmi csoportokkal működik együtt, amelyek egyébként nem tudnának hozzáférni az egyetemi erőforrásokhoz. Az egyetemi közösségi szerepvállalás koncepciójának lehetséges gyakorlati megvalósulási formáit munkahelyünk, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont tevékenysége révén mutatjuk be.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

With our study we aim to complement those perspectives that have been formulated within the thematic issue of Magyar Tudomány entitled The Role of Universities. A Summary of the Articles and Comments from the Forum of the Hungarian Academy of Sciences, published in November 2021. We introduce the concept of university community engagement and focus on those areas within that go beyond conventional third mission activities. Within the framework of university community engagement for social justice and sustainability, the university cooperates with social groups that otherwise do not have access to university resources. Field examples of such cooperative activities are demonstrated by introducing the practices of the Research Centre at the Faculty of Economics and Business Administration at the University of Szeged (Hungary).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: egyetemi közösségi szerepvállalás, részvételi akciókutatás, együttműködő kutatás, közösségi önkéntesség, esélyegyenlőség
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: university community engagement, participatory action research, cooperative research, service learning, equality
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.5.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

1. Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Magyar Tudomány 2021. novemberi tematikus összeállításában esetenként és leginkább az említés szintjén megjelentek az egyetemek közösségi szerepvállalásához (university community engagement) köthető gondolatok. Ilyenek az egyetemek társadalmi küldetése, szerepe, a kutatások lehetséges társadalmi hatása, a társadalmi szereplők „board”-ban való megjelenése (Kollár et al., 2021); a társadalom véleményének meghallgatása (Kollár, 2021); a társadalmi felelősség (Patkós, 2021); a tudománykommunikáció (Kiss–Török, 2021); a harmadik misszió (Halász, 2021); vagy éppen a helyi közösség szolgálata (Bódis, 2021). Ezen említéseken túlmenően azonban a közösségi szerepvállalás mint a lehetséges fajsúlyos egyetemi küldetések és feladatok egyike nem képezte strukturált reflexió tárgyát. Ez egyáltalán nem meglepő, amennyiben a vonatkozó nemzetközi kutatások is megállapítják, hogy ez egy stratégiailag periferikus, „Hamupipőke-misszió” (Benneworth, 2018), amely a jelenlegi, missziókkal és feladatokkal túlterhelt felsőoktatási intézmények esetében jellemzően háttérbe szorul. Hiába fontos elméletben és morálisan is, hogy az egyetem dolgozzon együtt külső, az egyetemi erőforrásokhoz jellemzően hozzá nem férő szereplőkkel a társadalmi igazságosság és a környezeti fenntarthatóság érdekében, a gyakorlatban mindig van, ami éppen sürgősebb, fontosabb e feladat érdemi megvalósításánál (Benneworth, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A fentiek ellenére, az egyetemek közösségi szerepvállalása a szavak szintjén manapság egyre inkább elvárt egyetemi misszió. Ezt az is mutatja, hogy az EU 2017-es, megújított felsőoktatási agendájában is megjelenik a közösségi elköteleződés1 mint azon terület, amelynek segítségével az európai egyetemek hozzájárulhatnak a társadalmi célokhoz (EC, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jelen tanulmányban ezt a közösségi szerepvállalási missziót mutatjuk be. Ezen belül is arra a területre koncentrálunk, amely túlmutat a hazai szakirodalomban is alaposan tárgyalt „harmadik misszión”, azaz a tudás piacosításán, az egyetem-vállalat együttműködéseken. A közösségi szerepvállalás lehetséges gyakorlati megvalósítását munkahelyünk, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont (SZTE GTK KK) elmúlt mintegy tízéves tevékenységén keresztül demonstráljuk.
 

2. Egyetemek közösségi szerepvállalása – a koncepció lényege

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az európai és amerikai felsőoktatási intézmények jelentős részének történetileg az alapító által meghatározott feladata volt a helyi közösség szolgálata, azaz tulajdonképpen a közösségi szerepvállalás – még ha e fogalmat annak idején nem is használták (Vallance, 2016). Ez a feladat (cél) azonban a második világháború utáni időkben veszített jelentőségéből.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az 1980-as évektől kezdve azonban a tudás társadalmi (nemzetgazdasági) felértékelődésének következtében a tudás-előállítás és ezzel együtt az egyetemek társadalmi szerepe átalakult (Hazelkorn, 2016a). Az elmúlt évtizedekben a „tudástermelés a tudásért” ideáját (azaz azt a gondolatot, hogy a tudástermelés önmagában is hasznos, amennyiben az növekvő tudásmennyiséget eredményez) felváltotta az alkalmazható tudás iránti igény. A tudástermelés célja napjainkra a korábbi „igazságkeresés” helyett sokkal inkább a gazdasági, társadalmi, nemzeti „hasznosság”. Ez tarthatatlanná tette az egyetemek „elefántcsonttorony” vagy éppen a „magányos igazságkereső kutató” ideáját és privilégiumát. Az egyetemeknek mint részben közpénzből működő intézményeknek és az ott dolgozóknak is bizonyítaniuk kell társadalmi hasznosságukat (ez az ún. elszámoltathatósági – accountability – agenda). Ezt a hangsúlyeltolódást a tudomány-, technológia- és innovációpolitikával kapcsolatos sajátos elképzelésrendszer keretezte (Schot–Steinmueller, 2018), így a „nemzeti hasznosság” a gazdasági növekedéshez, versenyképességhez történő hozzájárulással vált egyenlővé.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az egyetemek így napjainkra „elit” egyetemekből „univerzális” egyetemekké váltak: a társadalom tagjai tömegesen hozzáférnek az egyetemi képzésekhez; finanszírozói elvárás az egyetemi képzések (tudás) munkaerőpiaci hasznosíthatósága. Az egyetemek immár működésüket, szervezeti felépítésüket tekintve is nagyon sokfélék; ugyanez igaz az egyetemi képzések tartalmára, formai megoldásaira; a kutatás pedig sokszor komplex problémák kutatói hálózatok által történő megértésére és megoldására irányul, amelyben nagyon sok egyetemen kívüli szereplő is részt vesz (vehet), így a diszciplináris tematikus és módszertani határok feloldódnak, elmosódnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az egyetemek társadalmi súlyának növekedésével egyre több szereplő rendelkezik diverz elvárásokkal az egyetemek irányába, az adófizetőktől kezdve a kormányzaton át a vállalkozásokig. Tulajdonképpen e folyamat eredménye az egyetemi közösségi szerepvállalás iránti (sokféle és sokszor divergáló) társadalmi elvárás, illetve az ezzel kapcsolatos lehetséges egyetemi szerepfelfogások is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az egyetemi közösségi szerepvállalás a koncepció egy friss definíciója szerint nem más, mint az, hogy az egyetemek egyetemen kívüli szereplőkkel (érintettekkel) működnek együtt olyan módon, hogy az, ha eltérő módon is, de mindegyik félnek kölcsönösen hasznos – azaz gazdagítja az egyetemek fő tevékenységeit is (Benneworth, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A külső szereplőkkel való együttműködés gyakori elnevezése a harmadik misszió. A téma egyik kiemelkedő szerzője (Benneworth et al., 2018) is a harmadik misszió részeként értelmezi a közösségi elköteleződést. Ám a harmadik missziót túlnyomó részben az egyetem üzleti-piaci szereplőkkel kialakított kapcsolataira kezdték el alkalmazni (Compagnucci–Spigarelli, 2020), így az egyetemi közösségi szerepvállalás kapcsán zavaró lehet a használata. Emiatt maga Paul Benneworth és szerzőtársai (2018) is az egyetem és a kevesebb hatalommal bíró, kirekesztett, erőforráshiányos csoportok3 kapcsolatára fókuszál az egyetemek közösségi szerepvállalása és annak gyakorlati megvalósulása vonatkozásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ez nem más, mint az egyetemi közösségi szerepvállalás társadalmi igazságosság alapján történő megközelítése (Hazelkorn, 2016a). E megközelítés a közösségi szerepvállalás szerepét társadalmi kirekesztés és igazságtalanság elleni küzdelemként, a társadalom marginalizált, periferizált csoportjainak képessé tételét támogató tevékenységként fogja fel, de felölelheti a globális felelősségvállalást és ezen belül a környezeti (fenntarthatósági) kezdeményezéseket is. Az alábbiakban az egyetemi közösségi szerepvállas e megközelítését részletezzük tovább.
 

3. Egyetemi közösségi szerepvállalás – dimenziók, formák, tevékenységek

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Annak kapcsán, hogy az egyetemi közösségi szerepvállalás mely egyetemi tevékenységcsoportokat (menedzsment, oktatás, kutatás stb.) érinti, és ezeken belül konkrétan milyen tevékenységek tartoz(hat)nak bele, számos tipológia létezik. Ezek közül legfrissebb és a többi csoportosítást gyakorlatilag teljesen magába építő rendszerezés Bojana Ćulum (2018, 67–69.) nevéhez köthető, aki az egyetemi közösségi szerepvállalás hét dimenzióját különíti el (amelyek kapcsán alább egy-egy lehetséges gyakorlatot is megemlítünk):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

  • Intézményi elköteleződés – partnerségi stratégia, gyakorlatok: például: esélyegyenlőségi stratégia; jelenlegi és potenciális jövőbeni hátrányos helyzetű tanulók támogatására vonatkozó stratégia; közösségi elköteleződésért felelős egyetemi szervezeti egység, közösségi partnerek az irányító testületekben stb.
  • Közösségi hozzáférés az egyetemi létesítményekhez: egyetemi eszközökhöz, épületekhez való hozzáférés biztosítása; egyetemi könyvtárhoz való hozzáférés biztosítása; egyetemi sportlétesítményekhez való hozzáférés biztosítása.
  • Tudáshoz való hozzáférés/kutatási eredmények disszeminációja: kutatási eredmények kommunikációja, workshopok, tudományos fesztiválok; nyitott konferenciák a közösség számára érdekes kérdések mentén; science shop.
  • Közösségi elköteleződés az oktatásban és tanulásban: közösségi partnerek számára nyitott kurzusok; közösségi partnerekkel közösen kidolgozott kurzusok; ösztöndíjak, nyitott előadások, szemináriumok; nyitott kurzusok a helyi közösség marginalizált csoportjai számára; közösségi oktatási központ.
  • Közösségi elköteleződés a kutatásban: együttműködő kutatások; kutatás a közösség problémái mentén; részvételi akciókutatás.
  • Diákok közösségi elköteleződése: diákönkéntességi kezdeményezések; diákok által kezdeményezett közösségi projektek; diákok és helyi közösség közös akciói.
  • Egyetemi alkalmazottak közösségi elköteleződése: közösségi önkéntesség kurzus; nyitott kutatási „helpdesk”; konzultációk (például a helyi közösség marginalizált csoportjai számára).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ahogyan az a fenti bemutatásból látszik, a közösségi szerepvállalás tehát egy szerteágazó tevékenységcsoportot fedő gyűjtőnév, amely az egyetemi működés valamennyi aspektusát érintheti – az egyetem szervezetétől és egyetemi létesítményektől kezdve a tudományos eredmények disszeminációján át, a kutatási és oktatási tevékenységig és a diákok és egyetemi alkalmazottak közösségi szerepvállalásáig.
 

4. Egyetemek közösségi szerepvállalása a gyakorlatban – az SZTE GTK KK esete

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az egyetemi közösségi szerepvállalás koncepció rövid bemutatása után munkahelyünk, a SZTE GTK KK elmúlt bő évtizedes tevékenységének bemutatásán keresztül tesszük gyakorlati példákon keresztül „élővé” a koncepciót.
 

4.1. A kezdetek – részvételi akciókutatás

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az SZTE GTK KK első közösségi szerepvállalás jellegű együttműködése egy részvételi akciókutatási (RAK) folyamathoz köthető, amely 2011-ben kezdődött egy EU (FP7) által finanszírozott projekt részeként4, és a szegedi mélyszegénységben, szegregált körülmények között élő roma közösségeket érinti. A RAK egy olyan kutatási folyamat, amely kimondottan társadalmi változások előidézése érdekében folyik. A folyamat során képzett kutatók és helyi közösségek együttműködő és akcióorientált részvétele történik egy olyan tudásteremtési folyamatban, amely az akadémiai tudás mellett az érintett közösség számára közvetlenül hasznosítható tudást hoz létre (Málovics, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A RAK első szakaszában (fél évében) a szakirodalmi kutatással párhuzamosan félig strukturált egyéni mélyinterjúk készültek a helyi roma vezetőkkel és olyan szakemberekkel, akik kapcsolatban álltak a helyi roma közösséggel. Ezek eredményeit egy fórumon mutattuk be az interjúalanyoknak, ahol iránymutatást kaptunk azzal kapcsolatban, hogy milyen kutatási irányokat, projektötleteket érdemes bevonni a folyamatba a közösség érdekeit szem előtt tartva. Ennek eredményeként az érintettek a két szegedi szegregátumhoz közeli roma tanodák megvalósítása mellett döntöttek, amely célt 2013-ra sikerült is elérni. A folyamat során számos további akció valósult meg, például kép-hang kiállítás, érzékenyítő film elkészítése, helyi együttműködések kialakítása stb. (Málovics et al., 2021). A folyamat legelső fázisában helyi roma vezetők, kulcsemberek kerültek bevonásra, a résztvevők köre folyamatosan bővült, már 2011 második felében rendszeres kutatói jelenlét alakult ki a két szegedi szegregátumban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A folyamatnak a tanodák mellett újabb lendületet adott a Patrónus Hálózat, amely révén középosztálybeli emberek, családok kerülnek személyes és rendszeres kapcsolatba nehéz helyzetben levő roma családokkal, és kölcsönös együttműködést alakítanak ki, amelynek része lehet materiális és nem materiális erőforrások biztosítása, de a közös tanulás vagy a közvetítés is a különböző társadalmi osztályok közt. Ez 2013-ban indult, és azóta nagyjából 20-25 roma család érintett ebben. A város nagyobbik szegregátumában különösen fontossá vált a RAK-folyamat akkor, amikor 2017 tavaszán a szegregátum felszámolása elkezdődött. Az együttműködési folyamat során a helyi roma vezetők hangja a helyi politikai színtéren fokozatosan megerősödött, a döntéshozók elkezdtek partnerként tekinteni rájuk, így a közösség érdekérvényesítő képessége is jelentősen megnőtt. Ez megnyilvánul a tanodák önkormányzati támogatásában, a kisebbik helyi szegregátumban történő beruházásokban (például: lakhatási jogok rendezése, épületfelújítás), vagy a nagyobbik helyi szegregátum vonatkozásában, a hazai összevetésben előremutató módon végrehajtott deszegregációs folyamatban (Méreiné et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

E RAK folyamat arra is példa, hogy bár a közösségi szerepvállalás sokszor konfliktusban áll az egyéb (pl. kutatási) missziókkal és tevékenységekkel, hiszen ezek külön-külön is erőforrás-igényesek, egyben hozzá is járul a tudományos tudás termeléséhez – a folyamat eredményeiből ugyanis egyebek mellett számos magas presztízsű nemzetközi tudományos folyóiratban megjelent folyóiratcikk is született (pl. Málovics et al., 2019a, b; Méreiné Berki et al., 2021; Málovics et al., 2021).
 

4.2. Egyéb együttműködő kutatási projektek

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2018-ban kezdtünk együtt dolgozni a siket és hallássérült fiatalok közösségével. Ebben partnerünk először a szegedi Klúg iskola (Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) volt, ahová hallássérült gyerekek, fiatalok járnak. Feltáró kutatást végeztünk az iskola közösségében. Interjúkat készítettünk a szülőkkel, pedagógusokkal, és workshopot tartottunk. Azonosítottuk a legnagyobb kihívást jelentő területeket: a jövőkép elképzelésének nehézségeit, lelki egészséggel kapcsolatos problémákat, kommunikációs nehézségeket és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányát. Az eredményekből egy hozzáférhető jelentés (accessible report) készült. Az elméleti eredményeken túl akciókat is szerveztünk: a „közösségi önkéntesség” című tantárgy (lásd alább) keretei között egyetemi hallgatók dolgoztak önkéntesként az iskolában, valamint a „non-business marketing” című tantárgy során az iskola számára marketingterv készült.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az együttműködést 2020-ban folytattuk a YouCount (Empowering Youth And Cocreating Social Innovations And Policymaking Through Youth-Focused Citizen Social Science, URL2) nevű projektben. Ez egy olyan Európai Unió által finanszírozott projekt, amely összesen kilenc országban végez kutatásokat fiatal kutatók részvételével annak érdekében, hogy társadalmi inklúziójukat elősegítse. A projekt szegedi esettanulmánya az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) és az SZTE GTK Kutatóközpont együttműködésében zajlik. A szegedi alprojekt, a Közös Jelek Kutatócsoport és a Valóságlabor célja a szegedi hallássérült fiatalok (15–29 év) autonóm, felnőtt, teljes élet felé való törekvésének közös gondolkodásba és akciókba öntése a civil tudomány (citizen science) és a részvételi kutatás módszertanának alkalmazásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Céljaink: 1) annak megértése, hogy a hallássérült fiatalok hogyan értékelik saját szubjektív jólétüket, milyen kihívásokat érzékelnek (például foglalkoztatás, lakhatás terén), és milyen források állnak rendelkezésükre e kihívások kezelésére, amikor kilépnek a védett környezetet nyújtó iskolapadból; illetve 2) annak elősegítése, hogy a fiatal hallássérültek számára egy befogadóbb társadalmi környezet álljon rendelkezésre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kutatásunkban a kutatócsoport tagjaival mint közösségi vagy civil kutatókkal dolgozunk együtt. Ez azt jelenti, hogy a halló és hallássérült, fiatal és szenior kutatócsoporti tagok az ESSRG és a Kutatóközpont kutatóival dolgoznak együtt a kutatási terv kidolgozásán, az adatgyűjtésen és elemzésen, az eredmények közlésében, az akciók szervezésében, azaz a teljes kutatási folyamat során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2021 őszén érintett fiatal kutatókat toboroztunk, és felépítettük a Közös Jelek Kutatócsoportot. Közös tanulás során megismerkedtünk az alkalmazható kutatási módszerekkel, és egy fókuszcsoportos beszélgetést folytattunk. Terveink szerint interjúkat készítünk a kutatócsoport tagjaival és más hallássérült fiatalokkal, majd az interjúk elemzése alapján közösen megformáljuk a kutatási kérdést. A kutatási kérdés megfogalmazását követően 2022-ben kialakítjuk a további adatfelvétel és elemzés módszertanát. Elméleti eredményeinket elérhetővé tesszük az érintettek számára, és akcióinkat az eredményeknek megfelelően szervezzük.
 

4.3. Oktatás és közösségi szerepvállalás – közösségi önkéntesség

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2017 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem kilenc oktatója kezdte el a hallgatók és a civil szervezetek összekapcsolását a service-learning (közösségi önkéntesség) módszertana alapján. A service-learning egy olyan kreditértékű egyetemi kurzus, amelynek során a hallgatók az élményalapú tanulást választva közösségi szolgálati tevékenységet végeznek civil szervezeteknél olyan témakörökben, amelyek válaszolnak a helyi közösség által azonosított igényekre, problémákra. Eközben az oktatók segítségével reflektálnak a valós életszituációkban szerzett tapasztalataikra, és elmélyítik a közösségi szolgálat közben szerzett tudást (Juhász et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az SZTE-n közösségi önkéntességre keresztelt kurzus egy oktatók közötti alulról építkező kezdeményezésből fejlődött ki, amely céljául fogalmazta meg az egyetem társadalmi és környezeti szerepvállalásának megerősítését, az erőforrások, kapcsolatok és a rendelkezésre álló tudás egyesítését, a sérülékeny társadalmi csoportokkal (betegekkel, idősekkel, gyerekekkel, romákkal, szegényekkel) való együttműködést, és e csoportok lehetőségeinek bővítését. A kezdeményezésből született a Közösségi önkéntesség kurzus, amelyet eddig kilenc szemeszterben hirdettünk meg, összesen tíz oktató közreműködésével, összesen kb. háromszáz önkéntes tevékenységet végző hallgató részvételével. Ez idő alatt tizenhat civil szervezettel működtünk együtt szorosabban, amelyekből szemeszterenként tíz-tizenegy szervezet aktív. Az SZTE GTK Kutatóközpont kollégái közül öten vesznek részt a kurzusban oktató mentorként vagy civil szervezeti képviselői szerepben, és a kurzus koordinálását is a KK munkatársa végzi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A service learning támogatja az igazságosabb társadalmat, és összekapcsolja az egyetemet a helyi közösségekkel. Saját kurzusunk esetén is elmondható, hogy a legfontosabb társadalmi hatás az önkéntes hallgatók közösségi munkájában detektálható, amely amellett, hogy kézzelfogható társadalmi hatást eredményez a helyi közösségben, visszahat a hallgatók értékrendjére, elkötelezettségére, állampolgári szerepének átértékelésére azáltal, hogy saját társadalmi aktivitásuk közvetlen eredményeivel szembesülnek. Reflexiónk (Juhász et al., 2021) alapján a közös, kooperatív építkezés meghaladhatja a szereplők puszta együttműködését és a kurzus módszeréből közvetlenül eredeztethető hatásokat.
 

4.4. (Hallgatói) esélyegyenlőség

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kialakított oktatási és kutatási együttműködések és különösen a közösségi önkéntesség kurzus természetes következménye volt az egyetem működésére történő folyamatos (kritikai) reflexió. Ez vezetett el ahhoz, hogy a KK (2018-ban) az egyetem (és azon belül is a Gazdaságtudományi Kar) működésére koncentrálva elkezdett az esélyegyenlőség témakörével foglalkozni. Ez számos területet ölel fel: az egyetem hallgatóival, a munkatársakkal, az egyetem vendégeivel kapcsolatos esélyegyenlőségi törekvéseket és az egyetem mint az „esélyegyenlőség szószólójának” törekvéseit annak érdekében, hogy a társadalomban pozitív változások induljanak el e téren. E területek felé fokozatosan nyitottunk, elsőként a sajátos szükségletű hallgatók esélyegyenlőségére kezdtünk el koncentrálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kezdeményezés egyik első manifesztációja a GTK hallgatói esélyegyenlőségi stratégiáját megalapozó, az alapelveket és irányvonalakat lefektető dokumentum elkészülte volt. A dokumentum egy kétéves részvételi folyamat eredményeképpen jött létre, amelynek során olyan interjúalanyokkal készítettünk mélyinterjúkat, fókuszcsoportos beszélgetéseket, és rendeztünk fórumokat, akik helyi civilként/szakértőként, SZTE-s oktatóként-dolgozóként, vagy volt/jelenlegi SZTE-s hallgatóként, PhD-hallgatóként releváns tudással rendelkeztek a hallgatói esélyegyenlőségi törekvések kapcsán.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A dokumentum kari tanácsi elfogadását követően több lépés is történt az esélyegyenlőség kari intézményesülése tekintetében, többnyire kiegészítve vagy specifikálva az egyetem központi esélyegyenlőségi törekvéseit. Megalakult a kari Esélyegyenlőségi Bizottság, az esélyegyenlőség dedikált dékánhelyettesi feladattá vált. Ezt követően az esélyegyenlőségi törekvések számos formában öltöttek testet, amelyek megvalósításában a KK munkatársai mellett számos további kari kolléga is részt vett. Ilyen eredmények például a befogadó és diszkriminációmentes kari tanulási környezetre vonatkozó protokollok és irányelvek; a sajátos szükséglettel összefüggő adatkezelés újragondolása; a GTK épületének akadálymentességi auditálása (nyolc akadálymentességi kategóriában); a hallgatók számára indított tanácsadás pályaorientációs kérdések, tanulási nehézségek, önismereti kérdések, életvezetési gondok felmerülése esetén; avagy az esélyegyenlőség szempontjainak átgondoltabb megjelenítése a kar belső és kifelé irányuló kommunikációjában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az esélyegyenlőségi törekvések előmozdítása az érintett szereplők közötti folytonos együtt-tanulási és közös reflexiós folyamatként képzelhető el. Eredményeképpen olyan kutatási-oktatási környezet felé tehetünk fokozatos lépéseket, amely a sérülékeny társadalmi csoportok és fogyatékossággal élő csoportok tagjait is beleértve, a teljes helyi közösség számára hozzáférhető, és leképezi a helyi közösség sokféleségét. Ezáltal elősegíti a társadalmi igazságosságot és nem utolsósorban a lokális közösség sokféle autentikus tudásának becsatornázását a tudástermelési folyamatokba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Úgy véljük, az esélyegyenlőség melletti elköteleződés egy olyan elvárást támaszt az egyetemekkel szemben, amely jelentős (szervezeti) tanulást igényel. Miközben a jogszabályokból következő esélyegyenlőségi teendők alapvetően a hátrányok kompenzálására irányulnak, valójában az egyenlő esélyek biztosítása messze túlmutat ezen. Az olyan környezet és működési módok kialakítását feltételezi, amelyben nem keletkeznek hátrányok. Ez szükségessé teszi azt, hogy a szervezet az esélyegyenlőséget ne egy „plusz feladatként” kezelje, hanem e törekvések szellemében gondolja újra szinte valamennyi folyamatát. Ez pedig az esélyegyenlőségi szempontok, illetve az ilyen irányú változáshoz szükséges tudás és tanulás relatív felértékelődését kívánja. Ilyen értelemben a társadalmi igazságosság előmozdítása hasonló kihívásokkal jár együtt akár a szervezeten belülre, akár a szervezeten kívülre irányul.
 

5. Összegzés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hasonlóan az európai és globális tendenciákhoz (Benneworth–Osborne, 2013), a társadalmi igazságosságra és fenntarthatóságra irányuló közösségi szerepvállalás az SZTE GTK (és feltehetően a teljes SZTE) esetében is alulról jövő, jelentős részben önkéntesalapú, a teljesítményértékelésben csak részben és elsősorban indirekt módon (például: óraterhelésen, publikációs teljesítményen keresztül) megjelenő, néhány munkatárs, illetve egy kis méretű szervezeti egység tevékenységén alapul. E közösségi szerepvállalást a sok kolléga részéről érzékelhető morális elismerésen túlmenően praktikusan (1) a konvencionális egyetemi missziókhoz (oktatás, kutatás) való hozzájárulás (innovatív kurzusok, karon belül kiemelkedőnek tekinthető nemzetközi tudományos teljesítmény, EU-s kutatási projektek); illetve (2) a GTK irányába érkező nemzetközi (akkreditációs, partneri) elvárások támogatják, legitimálják. E szinergiák mellett azonban a közösségi szerepvállalás és a konvencionális missziók közt átváltási viszony is fennáll, lévén mindegyik misszió külön-külön is komoly energiaszükséglettel jár, amennyiben azokat egyetemi oktatóként és kutatóként magas színvonalon szeretnénk űzni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ahogyan azt az elmúlt tíz év bizonyította számunkra: az egyetemi tudás és erőforrások hozzáférhetővé tétele az azokhoz egyébként (önmaguktól) hozzá nem férő helyi szereplők számára számos pozitívummal járhat, mind az egyetem (oktatók, kutatók, hallgatók), mind a helyi közösség (civil szervezetek és „ügyfeleik”) számára. E tapasztalásunk eredményeképpen célunk, hogy a közösségi szerepvállalás kari és egyetemi szintű intézményesítésén dolgozzunk, miközben megőrizzük e közösségi szerepvállalási gyakorlatok kritikai, elkötelezett, érték- és partnerorientált jellegét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Végül, felmerül annak kérdése, hogy a közösségi szerepvállalás, illetve annak egyes specifikus megvalósulási formái mennyiben és miért tekinthetők egyáltalán egyetemi feladatoknak? Egyfelől, ahogyan azt bemutattuk, mind a hazai és nemzetközi tudományos gondolkodásban (azaz a felsőoktatási/akadémiai szereplők saját tevékenységükkel kapcsolatos reflexiójában), mind pedig az európai felsőoktatási szakpolitikákban megjelenik az igény a (helyi) közösség, a társadalom „szolgálatára”, a közösségi, társadalmi célokhoz való hozzájárulásra, az oktatási és kutatási tevékenységen túlmenően is. Másfelől, ahogyan szintén utaltunk rá, e funkciók – földrajzilag és időben változó intenzitással ugyan, de – történetileg is részét képezték az egyetemek társadalmi szerepének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy szerepfelfogásunk egyetemi kutatóként, oktatóként vagy éppen vezetőként, visszatükrözi azt is, ahogyan a közjóról, közösségi érdekekről és értékekről gondolkodunk. Ezt pedig egyfelől, nyilvánvalóan befolyásolja a világnézetünk, az általunk vallott/követett, a közjó kapcsán esetenként akár antagonisztikus ellentéteket is kódoló paradigmák (például Hopwood et al., 2005). Másfelől pedig befolyásolja értékrendünk. Ilyen értelemben e tanulmány szerzői számára az egyetemi közösségi szerepvállalás a kritikai elmélet ontológiai alapállásának (Bodorkós, 2010) követéséből következik: nem evidens számunkra, hogy napjaink gazdasági és társadalmi berendezkedésének fő céljaihoz (gazdasági növekedés, anyagi fogyasztás, profitmotívum, termelékenység) való további hozzájárulás lenne az az út, amely elvezet az általunk legrelevánsabbnak vélt kihívások (szegénység, egyenlőtlenségek, környezetileg fenntarthatatlan gazdasági folyamatok) megoldásához.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Benneworth, P. (2018): Chapter 1: Definitions, Approaches and Challenges to Community Engagement. In: Benneworth, P. – Ćulum, B. – Farnell, T. et al.: Mapping and Critical Synthesis of Current State-of-the-Art on Community Engagement in Higher Education. Zagreb: Institute for the Development of Education, 16–46. https://ris.utwente.nl/ws/portalfiles/portal/76357596/TEFCE_Mapping_Critical_Synthesis.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Benneworth, P. – Kaiser, F. – Vossensteyn, H. – Westerheijden, D. (2018): Critical Approaches to Developing Effective Accountability Tools in Higher Education. In: Benneworth, P. – Ćulum, B. – Farnell, T. et al.: Mapping and Critical Synthesis of Current State-of-the-Art on Community Engagement in Higher Education. Zagreb: Institute for the Development of Education, 76–100. https://ris.utwente.nl/ws/portalfiles/portal/76357596/TEFCE_Mapping_Critical_Synthesis.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Benneworth, P. – Osborne, M. (2013): Knowledge, Engagement and Higher Education in Europe. In: GUNI (ed.): Higher Education in the World 5: Knowledge, Engagement & Higher Education: Contributing to Social Change. Hampshire: Palgrave Macmillan, 219–232. https://www.guninetwork.org/files/iv.5_1.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bódis J. (2021): Egyetem működtetése, összefoglalás a különböző típusokról, lehetőségek, kihívások. Magyar Tudomány, 182, 11, 1502–1508. DOI: 10.1556/2065.182.2021.11.9, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202111_f67889#matud202111_f67889

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bodorkós B. (2010): Társadalmi részvétel a fenntartható vidékfejlesztésben: a részvételi akciókutatás lehetőségei. Doktori értekezés, Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő, https://archive2020.szie.hu/file/tti/archivum/Bodorkos_B_ertekezes.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Compagnucci, L. – Spigarelli, F. (2020): The Third Mission of the University: A Systematic Literature Review on Potentials and Constraints. Technological Forecasting and Social Change, 161. DOI: 10.1016/j.techfore.2020.120284, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0040162520311100

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ćulum, B. (2018): Chapter 2: Literature Review: Dimensions and Currentpractices of Community Engagement. In: Benneworth, P. – Ćulum, B. – Farnell, T. et al.: Mapping and Critical Synthesis of Current State-of-the-Art on Community Engagement in Higher Education. Zagreb: Institute for the Development of Education, 47–75. https://ris.utwente.nl/ws/portalfiles/portal/76357596/TEFCE_Mapping_Critical_Synthesis.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

EC – European Commission (2017): Commission Staff Working Document. Accompanying the document Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. A Renewed EU Agenda for Higher Education. SWD/2017/0201 final. Brussels: Commission of the European Communities. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=SWD:2017:0201:FIN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Halász G. (2021): A tanulás és tanítás minősége és eredményessége az egyetemeken. Magyar Tudomány, 182, 11, 1477–1487. DOI: 10.1556/2065.182.2021.11.7, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202111_f67887#matud202111_f67887

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hazelkorn, E. (2016a): Contemporary Debates Part 1: Theorising Civic Engagement. In: Goddard, J. – Hazelkorn, E. – Kempton, L. et al. (eds.): The Civic University. The Policy and Leadership Challenges. Cheltenham: Edward Elgar, 34–64.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hazelkorn, E. (2016b): Contemporary Debates Part 2: Initiatives, and Governance and Organisational Structures. In: Goddard, J. – Hazelkorn, E. – Kempton, L. et al. (eds.): The Civic University. The Policy and Leadership Challenges. Cheltenham: Edward Elgar, 65–93.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hopwood, B. – Mellor, M. – O’Brien, G. (2005): Sustainable Development: Mapping Different Approaches. Sustainable Development, 13, 38–52. DOI: 10.1002/sd.244, https://www.open.edu/openlearn/pluginfile.php/630982/mod_resource/content/1/t863_2_reading2.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Juhász J. – Málovics Gy. – Bajmócy Z. (2021): Co-creation, Reflection, and Transformation. The Social Impacts of a Service-learning Course at the University of Szeged. Vezetéstudomány, 52, 7, 6–17. DOI: 10.14267/VEZTUD.2021.07.0, http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/6659/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kiss L. L. – Török P. (2021): Gondolatok az egyetemi életpályáról, előmenetelről és minősítésről. Magyar Tudomány, 182, 11, 1438–1445. DOI: 10.1556/2065.182.2021.11.4, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202111_f67884#matud202111_f67884

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kollár L. – Borhy L. – Erdei A. et al. (2021): Az egyetem feladatáról. Bevezető. Magyar Tudomány, 182, 11, 1419–1425. DOI: 10.1556/2065.182.2021.11.1, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202111_f67881#matud202111_f67881

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kollár L. (2021): Gondolatok az egyetemekről és a kutatásról. Magyar Tudomány, 182, 11, 1426–1431. DOI: 10.1556/2065.182.2021.11.2, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202111_f67882#matud202111_f67882

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Málovics Gy. (2019): Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve: a részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése. Magyar Tudomány, 180, 8, 114–1157. DOI: 10.1556/2065.180.2019.8.5, https://mersz.hu/hivatkozas/matud_f28131#matud_f28131

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Málovics Gy. – Cretan, R. – Méreiné Berki B. et al. (2019a): Socio-environmental Justice, Participatory Development, and Empowerment of Segregated Urban Roma: Lessons from Szeged, Hungary. Cities, 91, 137–145. DOI: 10.1016/j.cities.2018.11.013

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Málovics Gy. – Creţan, R. – Méreiné Berki B. et al. (2019b): Urban Roma, Segregation and Place Attachment in Szeged. Hungary. Area, 51, 72–83. DOI: 10.1111/area.12426

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Málovics Gy. – Méreiné Berki B. – Pataki Gy. et al. (2021): Confronting Espoused Theories with Theories-in-use: Challenges of Participatory Action Research (PAR) with Marginalized Communities in Contributing to Social Change and Theory Building. Action Research, 19, 2, 255–276. https://bit.ly/3IexEvd

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Méreiné Berki B. – Málovics Gy. – Cretan, R (2021): “You become one with the place”: Social Mixing, Social Capital, and the Lived Experience of Urban Desegregation in the Roma Community. Cities, 117. DOI: 10.1016/j.cities.2021.103302, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S026427512100202X?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Patkós A. (2021): Az akadémiai kiválóság igazi letéteményesei. Magyar Tudomány, 182, 11, 1432–1437. DOI: 10.1556/2065.182.2021.11.3, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202111_f67883#matud202111_f67883

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Schot, J. – Steinmueller, W. E. (2018): Three Frames for Innovation Policy: R&D, Systems of Innovation and Transformative Change. Research Policy, 47, 9, 1554–1567. DOI: 10.1016/j.respol.2018.08.011, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0048733318301987?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Vallance, P. (2016): The Historical Roots and Development of the Civic University. In: Goddard, J. – Hazelkorn, E. – Kempton, L. et al. (eds.): The Civic University. The Policy and Leadership Challenges. Cheltenham: Edward Elgar, 16–33.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1  A közösségi elköteleződés és szerepvállalás fogalmait jelen tanulmányban szinonimaként használjuk, az angol „university community engagement” kifejezés fordításaként.
2  Ezt a keretezést csak a közelmúltban kezdték el komoly kritikák érni a politikai-szakpolitikai színtéren, amelynek nyomán a hasznosság (egyelőre csak kis részben) átértelmeződött a globális társadalmi és környezeti kihívások (grand challenges) megoldásához történő hozzájárulássá.
3 E körbe beletartozhatnak akár üzleti szervezetek is, leginkább társadalmi vállalkozások vagy a saját intézményeikben „meg nem hallgatott” döntéshozók is.
4 Ez volt az ún. PERARES-projekt (Public Engagement with Research And Research Engagement with Society, URL1).  
delete
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      KEDVENCEIMHEZ ADÁS

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      MAPPÁBA RENDEZÉS

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      KIVONATSZERKESZTÉS

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      FOLYAMATOS GÖRGETÉS

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave