Bíbelődés és szövegváltozatok

Fiddling around with Textual Variants

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mesterházi Mónika

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, költő, műfordító

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az írás három kortárs ír (északír) költő egy-egy versének fordítási problémáival foglalkozik. Seamus Heaney versének fordítása a prózai nyersfordítás szabadverssé alakításának technikai részleteit tárgyalja. Michael Longley két, homéroszi tematikájú verse kapcsán a metrikai hagyományok megfeleltetésével, illetve a klasszikus fordítói kánonból vett kölcsönszöveg felhasználásával kísérletezik. Derek Mahon versének fordításával a rímelés lehetőségeit kutatja. A három példát összeköti, hogy mindegyik esetben a költői beszédmód felől közelíti meg a formai kérdéseket.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The lecture tackles the problems of translating a poem each by three contemporary Irish (Northern Irish) poets. The poem by Seamus Heaney focuses on the technical subtleties of transposing the literal prose translation into free verse. Two poems by Michael Longley that take their topics from the Homeric epics raise the issue of possible metrical equivalance in different literary traditions and, also, experimenting with borrowing excerpts from the canonized classical translations of Homer’s works. Via the translation of the poem by Derek Mahon the author explores the potentials of rhymes. The analyses of the poems and their translations share a common critical approach that connects lyric forms to parlance.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: Seamus Heaney, Michael Longley, Derek Mahon, versfordítás, szabadvers, metrikus forma, rím, stílus
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Seamus Heaney, Michael Longley, Derek Mahon, poetry translation, free verse, metrical form, rhyme, style
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.5.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben néhány formai tapasztalatomról beszélek, amelyeket északír költők fordításakor szereztem. Előre kell bocsátanom, hogy az északír költészet regionális, belpolitikai és a hagyományokhoz szövegszerűen is erősen kapcsolódó versei esetén sokkal többször volt olyan gondom, amely a kontextust érintette (a szöveg pontos megértésétől a megértett szöveg pontos visszaadásáig), és ezek – a verstani kérdések mellett – itt is elő fognak kerülni.
 

1. Szabadvers

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Seamus Heaney korai verse a falusi gyerekkort tárja elénk, ahogy egy gyerek viszonyul egy vemhes tehénhez. Formailag a lehető legegyszerűbb: szabadvers. Mégis fontos erről beszélni, mert a kortárs angolszász irodalomban gyakoribb a szabad, mint a kötött forma, és a gyakorlatlan fordító számára adódna, hogy a nyersfordítás egymás alá írt sorait hagyja meg véglegesnek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

COW IN CALF It seems she has swallowed a barrel. From forelegs to haunches her belly is slung like a hammock. Slapping her out of the byre is like slapping a great bag of seed. My hand tingled as if strapped, but I had to hit her again and again and heard the blows plump like a depth charge far in her gut. The udder grows. Windbags of bagpipes are crammed there to drone in her lowing. Her cud and her milk, her heats and her calves Keep coming and going. (Heaney, 1966, 25.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vastaggal szedve a tehénre vonatkozó speciális szókincset emeltem ki (calf – borjú; in calf – vemhes; haunch – hátsó láb; byre – istálló; seed – takarmány; gut – belek; udder – tőgy; lowing – bőgés, cud – felkérődzött takarmány; heats – folyatás), és egyben kurzívval Heaney metaforáit: amint látszik, négy különféle helyről hozza a költői kép „evidens” felét: a tehén hasa mint lenyelt hordó (a gyerek megfigyelése), illetve függőágy (a felnőtt költő városi tapasztalata), a hasban visszhangzó püfölés mint víz alatti bomba (az északír zavargások élménye), a tőgy mint duda (ír folklórhagyomány). Aláhúztam ezen kívül a szabadverset lezáró félrímpárt (lowing / going; a x a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Két változatomat teszem mindjárt egymás mellé. Már az első sem nyers, az első három és az utolsó öt sort addigra megoldottam, méghozzá az első hármat majdhogynem szó szerint, az angol szavak helyére magyarokat írva:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

It seems she has swallowed a barrel. Mintha hordót nyelt volna.From forelegs to haunches Mellső lábától a tomporáigher belly is slung like a hammock. lóg a hasa, mint a függőágy.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utolsó szakaszt lezáró a x a félrím (lowing / going) miatt előzőleg felsorakoztattam néhány szinonimát: lépten-nyomon, egyik a másik után, egymást váltották, folyton, egyre-másra, egymás után, egyre (csak), folyton, folyamatosan, folyton-folyvást, egyfolytában, nyakra-főre, mindig, állandóan, egyvégtében, nonstop, szüntelen, szüntelenül, szakadatlan, örökösen, öröktől fogva, örökkön, váltig, minduntalan, unos-untalan, mindig csak, lépten-nyomon, mindegyre, gyakran. Az „örökkön” szóval így nézett volna ki egy korábbi zárlat:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

hogy búgásukkal bőgjön … jön-megy, örökkön.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

– de ezeket emelkedettnek éreztem ehhez a Heaney-vershez. Ez lett tehát a vers vége:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

angol The udder grows. Windbags of bagpipes are crammed there to drone in her lowing. Her cud and her milk, her heats and her calves Keep coming and going.
magyar korábbi és végső Dagad a tőgye. Dudák szélzsákja szorult belé, hogy búgását elbőgje. Takarmánya, teje, folyatása, borja jön-megy örökre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A középső szakasz azonban lötyögött. (Itt már a két fordítást mutatom: az első elég pontosan követte az eredeti szerkezetét.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

korábbi Kicsapkodni az istállóból: mintha egy zsák zabot püfölnék. A kezem bizsergett, mintha szíjjal vernék, de újra rá kellett csapnom, aztán újra, és hallottam a belek mélyén az ütések vízibomba-puffanását.
végső Mire kihajtom: akár egy zsák zabot püfölnék. A kezem, mintha szíjjal húznának rá, bizsereg, de csak rá kell csapnom: hallom a belek mélyén az ütések vízibomba-pufogását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyrészt az igeidő volt bizonytalan: az angol gerundiumot nem volt jó ötlet a magyarban egy főnévi igenévre ráakasztani („kicsapkodni az istállóból”). Itt az (általános érvényű vagy az emléket felidéző) jelen idő mellett döntöttem. Aztán két sor különbséggel két „mintha” szerepelt, és két azonosnak tűnő rag: „püfölnék” (én), „vernék” (ők). Az új ige („húznának rá”) azért is felelt meg jobban, mert a tárgy helyett behozott egy helyragot, és így a kézre csapás és a kéz csapkodása elvált egymástól. Kidobtam a szakasz elejéről, hogy honnan hajtom ki a tehenet (vagyis az „istálló” szót): úgy éreztem, a tömörséggel többet nyer a szöveg. Különféle szórendi változtatásokat hajtottam végre a sorok természetes esése és az áthajlások miatt, amelyek Heaney versében sehol sem erősek, de a ritmusuk mindig feszes, noha a vers az élőbeszédhez közelít. Végül a hangutánzó „puffan”-t „pufog”-ra cseréltem, ami egy víz alatti bombához jobban illik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordítás a Hűlt hely című magyar válogatott Heaney-kötetben jelent meg 2012-ben.
 

2. Kötött forma

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Michael Longley Tűzszünet-e (Ceasefire) antik téma: a győztes Akhilleusz találkozása Hektór apjával, az öreg Priamosszal. Ezt a verset két változatban is lefordítottam, és amikor 1995-ben megjelent a Nagyvilágban, (Longley, 1995b)1 rövid bevezetést írtam hozzá. Ebből idézek: „Mikor a verset először fordítottam, hagyományainknak megfelelően az eredeti versformát követtem: Longley lazán jambikus, félrímes, párrímben záruló hosszú sorait, a shakespeare-i szonett parlando változatát. Ebben a költő fegyelmezett, halk felolvasása is megerősített. Később tűnődni kezdtem. Az angol nyelv nem alkalmas a hexameterre, de vajon ha Longley magyarul ír, nem ezt a formát választotta volna-e? Hiszen az ő verse az angol olvasóban – gondolom – az angol Homéroszt idézi hosszú sorainak emelkedettségével. Ezért próbálkoztam meg másodszor is a fordítással. […] Így is kérdés persze, hogy lehet-e a szonettformát hexameterrel keresztezni. A rímektől eltekintettem, de ez a zárósorok fordításakor bosszulta meg magát, amelyek – azt hiszem – egyedül a tiszta, hangsúlytalan rímet tűrnék el; itt aztán végképp semmi szófacsarást (amire a hexameter a legkevésbé mesterkélt költőket is rákényszeríti néha).”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más műhelytitkot nem írtam le. A jambizáló változat így festett:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

CEASEFIRE I Put in mind of his own father and moved to tears Achilles took him by the hand and pushed the old king Gently away, but Priam curled up at his feet and Wept with him until their sadness filled the building. II Taking Hector’s corpse into his own hands Achilles Made sure it was washed and, for the old king’s sake, Laid out in uniform, ready for Priam to carry Wrapped like a present home to Troy at daybreak. III When they had eaten together, it pleased them both To stare at each other’s beauty as lovers might, Achilles built like a god, Priam good - looking still And full of conversation, who earlier had sighed: IV ‘I get down on my knees and do what must be done And kiss Achilles’ hand, the killer of my son.’ (Longley, 1995a, 39.)
TŰZSZÜNET I Apjára gondolt Akhilleusz, és könnyezett, Kézen fogta az öreg királyt és tolta volna Szelíden, de Priámosz a lábaihoz borult, És vele sírt, míg bánatuk a sátrat befonta. II Akkor Hektór testét a kezébe fogta Akhilleusz, Ügyelt, hogy megmossák, gondolt a királlyal, S hogy kiterítsék harci mezében: vihesse csomagolt Kincsét Trójába Priámosz, ha kél a hajnal. III És mikor ettek már, és úgy látták jónak, Még gyönyörködtek egymásban, mint a szeretők, Az isteni termetű Akhilleusz, és a tiszta arcú Priámosz, most beszédes, ki sóhajtott még előbb: IV „Térden Akhilleuszhoz hullok, ez hátra van, kezét csókolom annak, ki megölte a fiam.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hexameteres változat pedig a jambikus átirata, nincs igazán mit mondani róla (úgy értem, az ilyesmi inkább fülben dől el), sorról sorra tettem át másik metrumba:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

TŰZSZÜNET I Apjára gondolt Akhilleusz, és könnyezett, Kézen fogta az öreg királyt és tolta volna Szelíden, de Priámosz a lábaihoz borult, És vele sírt, míg bánatuk a sátrat befonta. II Akkor Hektór testét a kezébe fogta Akhilleusz, Ügyelt, hogy megmossák, gondolt a királlyal, S hogy kiterítsék harci mezében: vihesse csomagolt Kincsét Trójába Priámosz, ha kél a hajnal. IlI És mikor ettek már, és úgy látták jónak, Még gyönyörködtek egymásban, mint a szeretők, Az isteni termetű Akhilleusz, és a tiszta arcú Priámosz, most beszédes, ki sóhajtott még előbb: IV Térden Akhilleuszhoz hullok, ez hátra van, Kezét csókolom annak, ki megölte a fiam.
TŰZSZÜNET I Sírva fakadt, mert apja jutott az eszébe, Akhilleusz, Kézen fogta Priámoszt, arrébb tolta szelíden, Ám a király, öregember, a lábaihoz leborult és Ővele sírt, míg bánatuk át nem fonta a sátrat. II Hős Hektór testét a kezében fogta Akhilleusz, Hogy gonddal mossák, maga szólt, gondolt a királlyal, S hogy kiterítsék harci mezébe, ha száll fel a hajnal, Hadd vigye, mint csomagolt kincsét Trójába Priámosz. III És mikor ettek már, és úgy volt jobb a szemüknek, Még mint két szerető, nézték egymásban a szépet, Isteni testű Akhilleusz, délceg szép Priamosszal, Kit megleltek a szók, bár sóhajtott az előbb még: IV Térden Akhilleusz lábához hullok: ez a sorsom, Kézen kell csókolnom hát a fiam megölőjét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így fejeztem be: „Lehet, hogy a tanulság az, hogy egyik sem az igazi fordítás.” Később Longley Butchers (Mészárosok) című versének fordításakor (Longley, 1999) valósítottam meg az oldott hexametert (ami nem ismeretlen a magyar költészetben, a nyugatosok közül többen szerették). Ebben a versében Longley is bővebben, szövegszerűen idézi az angol Homéroszt, mint írja: „A kötet hét versében – eltérő arányban és különböző fokú önkényességgel, de remélem, mindenütt tisztelettel – összekevertem Homérosz Odüsszeiájának szabad fordítását és eredeti sorait” (Longley, 1991, 52.); ezeket én is kikerestem Devecseri Gábornál a XXII. énekből (A kérők megölése). Itt épp csak egy részletet szeretnék megmutatni: vastagon szedtem a hexameter-darabokat, ezen belül kurziváltam a Devecseri-fordításból belekevert részeket. A tanulság annyi, hogy van átjárás jambus és hexameter között.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mikor meggyőződött, hogy nincs egy túlélő se a házban, Minden kérő holtan fekszik, felrakva a vérben, a porban, Mint a halak, ha a sokszemű hálóban fölhúzták a halászok, Sós vízért tátognak, ahogy párolognak a napsütésben, Odüsszeusz, sártól mocskosan és vérben, akár az oroszlán, Ha pofája-szügye vért csöpög, ahogy leteríti a gazda ökrét, A hűtlen szolgálókat küldte, szivaccsal a székeket, asztalokat Lepucolják, míg Telemachos, az ökörpásztor meg a kondás Lapáttal kaparta simára a földet, majd az oszlopok és a kamra Között sodronyt feszített ki, és felakasztotta sorra a nőket, Egynek a lába sem ért le a földre, akár ha a szélesszárnyú rigók Vagy a gerlék bokrok közt hálóba akadnak, ahogy fészkük keresik, Bólogatott a fejük, a lábuk rángott, nem sokat, egy kicsikét csak
 

3. Fontossági sorrend: értelmezés, szintaxis, rímelés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Derek Mahon Vers, Kavafisz kezdősorával című verse (Poem Beginning with a Line from Kavafy) fordításának történetét kicsit messzebbről kezdem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor harmadikos gimnazista voltam, hirtelen bevezették a technika tantárgyat, és mivel valamire osztályozni kellett, és semmiféle órai teljesítményünk nem volt, azt is elfogadta a tanár, ha valamilyen technikai szöveget fordítottunk. Egy angol lapban találtam egy cikket a székkészítésről. Nagyon megörültem, ábrák, fényképek is voltak hozzá. És így kezdődött: „széket készíteni egyszerű”. Az örömöm hamarosan véget ért, mert már a második mondatban sem voltam biztos, és a szótár sem segített igazán, mert sehogy sem találtam az ácsmunkára vonatkozó, 23. jelentéseket. Ilyesmik rémlenek: „tokmány”, „ablakkerethornyoló zsalu”. A vége az lett, hogy apám fordította le az egészet…

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mahon Kavafisz-verse is nagyon egyszerűen indul: „It is night and the barbarians have not come.” „Este van, és a barbárok nem jöttek el.” (Széket készíteni egyszerű.) A következőkben azt szeretném megmutatni, hol mentem tévútra a vers fordításakor.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Derek Mahon a nagy északír nemzedék legfinomabban intellektuális költője. Kicsit W. H. Audenhez hasonlóan: a formai elegancia a gondolkodása eleganciá­jához tartozik. A vers már akkor hat az olvasóra, mikor még nem is érti pontosan. Két dolgot lehet tehát elrontani: ha (rövid szótározás után) túl hamar kezdjük fordítani, és ha szintén túl hamar külső formai szempontoknak rendeljük alá. Ez történt velem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megfelelő sorrend a nehézségek felmérésével kezdődne. Ehhez előlegeznem kell a vers tágabb jelentését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kontextus Kavafisz A barbárokra várva című verse, a hatalom megtartásáról, amelyben a barbárok a félelmetes idegenek, akiktől a hatalom megvéd: „Mert éj lett, és a barbárok nem jöttek el. / S futárok érkeztek a limesek felől, / jelentve, hogy barbárok többé nincsenek. // »S most – vajon barbárok nélkül mi lesz velünk? / Ők mégiscsak megoldás voltak valahogy…«” (Somlyó György fordítása, in: Kavafisz, 1975). A szűkebb kontextus az ír történelem és az északír helyzet viszonya a hatalommal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vers tere és ideje ez az éjszaka, amelyben a narrátor többes szám első személyben egy bizonytalan történelmi múltra emlékezik vissza, a helyszín a zsoldosokkal (gallowglasses) és nyelvi gondokkal teli „nagy palota vagy udvar” (ami bárhol lehet), és a környező dombok. Ezt a korábbi időt mindenféle, civilizáció előtti dolgok jellemzik a faggyúgyertyától a kéztörlésre használt páfrányig és a barbár nyelvig, és szerepel egy közutálatnak örvendő krónikás is (a Mahon-féle szokásos kívülálló értelmiségi). Később a narrátor elmondja, hogy a barbárok nem érkeztek meg, de ahogy ítélkezik róluk (az őket minősítő „nyers/durva”, „eszelős”, „beteges” vagy „síron túli” jelzőkkel), és a hasonlatai mögötti evidenciából – hogy amennyiben mégis visszatértek volna a „barbárok”, akkor döglött nyúl csontjaiként vagy kihűlt töltényhüvelyekként lehetne rájuk ismerni – az következik, hogy valójában azok a barbárok, akik itt vannak. Az állítólagos barbárok eközben civilizációs kényelmeket emlegetnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mikor fordítani kezdtem a verset, a szótári megértésen már túl voltam. Magában azt a megoldásomat nem tartom rossznak, hogy a szöveg jobb megértéséhez belekezdtem a fordításba, mert ez gyakran jobban feltárja a problémákat, és valóban segített a tisztázásban. De túl hamar vártam visszajelzésre. Apám, Mesterházi Márton, összenézte a kedvemért a nyersfordítást az eredetivel, és szóvá tett bizonyos dolgokat (például „Gallowglasses: ha katonát jelent, nem kellene furább szó?”) A második olvasóm, Imreh András, azt írta, nem biztos, hogy mindenütt érti, mindenesetre ebben a szövegben elég sok a rím vagy a félrím. Itt követtem el azt a hibát, hogy ezt nem tettem el fontos észrevételnek későbbre, hanem kezdtem úgy alakítani a még nem kész fordítást, hogy legyenek benne rímek, félrímek. Utólag összenézve a változatokat, szépen látszik, hogy Ferencz Győző, aki később olvasta, több más észrevétele mellett épp azokat a szavakat és fordulatokat emelte ki, amelyeket a rímek kedvéért változtattam meg. Csakugyan: miért lett a kibombázott fürdőszobából „kibombázott klozett”? Miért írtam utálat helyett, hogy „senki sem bírta”? Persze lehet, hogy ügyetlen törekvések voltak ezek, de szeretném megmutatni, hogy mennyi értelmezésbeli megfontolás van ebben a szövegben, és mennyi a rímelés.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

POEM BEGINNING WITH A LINE FROM CAVAFY It is night and the barbarians have not come. It was not always so hard; When the great court flared With gallowglasses and language difficulty A man could be a wheelwright and die happy. We remember oatmeal and mutton, Harpsong, a fern table for Wiping your hands on, A candle of reeds and butter, The distaste for the rheumatic chronicler, A barbarous tongue, and herds like cloud shadow Roaming the wet hills When the hills were young, Whiskery pikemen and their spiky dogs Preserved in woodcuts and card catalogues. Now it is night and the barbarians have not come. Or if they have we only recognize, Harsh as a bombed bathroom, The frantic anthropologisms And lazarous ironies behind their talk Of fitted carpets, central heating And automatic gear change – Like the bleached bones of a hare Or a handful of spent Cartridges on a deserted rifle range. (Mahon, 1979, 45.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kurzívval szedve a „barbárokra” vonatkozó kitételek szerepelnek, megvastagítva a múlt felidézése, vastag kurzívval – és ez a legfontosabb – a narrátor evidenciái a hasonlatokban. Az utolsó mondat szerkezetét aláhúztam.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben a rímek jóval kevésbé hangsúlyosak a szövegben. Tiszta rím a mutton / on, a dogs /catalogues és a verset lezáró change / range. A félrímek különféle fajtáit képviselik a konszonáncok (hard / flared, a come / room), még halványabb, talán inkább csak szemrím a difficulty / happy és a for / butter / chronicler.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogyan segített az alaposabb szövegértés a fordítói nehézségek leküzdésében?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első egy bonyolult és enigmatikus szintagma volt: „When the great court flared / With gallowglasses and language difficulty”: nem tudtam, hogyan hozzam össze a katonákat, a nyelvi nehézségeket a „fellángol” igével, ezért egy ponton az ír főurak testőreiként szolgáló idegen katonák fegyverét, az alabárdot vettem ide (és ezek „villogtak” abban a változatban), ennek viszont nem volt köze a nyelvhez. Ferencz Győző javasolta, hogy írjak zsoldosokat: az megmagyarázza a nyelvi különbségeket is. De igazából akkor jöttem rá a megoldásra, amikor a „language difficulty”-t a narrátorhoz kapcsoltam, vastag-kurzívval. Nem „nyelvi gond”, sem „idegen szavak” vagy „beszéd”, hanem „nyelvi kínok, kínlódás”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő az angol és a magyar nyelv közötti, általános probléma volt: az angol nominális felsorolása („we remember” + what) a magyarban nagyon sok -ra/-re ragot jelent, és ilyenkor az a kérdés, hogyan lehet ezt helyenként igékkel kiváltani, a felsorolásjelleget megőrizve. Itt is segít az igék választásában, ha a fordító szilárd talajt érez a talpa alatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legnagyobb gondot azonban az utolsó két versszak meglehetősen körmönfont mondatszerkezete okozta, amely – mint említettem – a narrátor attitűdjét jelzi. A fenti ábrán aláhúztam a szintaxis logikai vázát: „we … recognize… as… The … anthropologisms … And … ironies – Like … bones …Or … Cartridges”. Nagyon sok változatom volt belőle, és végül annál maradtam, amelyiket az előbb mutattam: ahol leginkább követem az eredeti mondat logikáját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rímeket, vagy belső rímeket talán így is lehet benne találni, de azt hiszem, látszik, hogy merre voltak a fő törekvéseim.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

VERS, KAVAFISZ KEZDŐSORÁVAL Este van, és a barbárok nem jöttek el. Nem volt ez mindig ilyen nehéz: Amikor zsoldosoktól és Nyelvi küszködéstől zengett az udvar, Ha bognár voltál, boldogan éltél, haltál. Emlékszünk, zabkása volt és birkahús, Hárfadal, kezünket törölni A díszpáfrányos asztal, Nádból-faggyúból gyertya, Viszolygás a csúzos krónikástól, Volt a barbár nyelv, és fent a nedves Dombon a nyájak felhőárnyéka, Mikor fiatal volt a domb, Bajszos dárdások, ideges kutyák, Ahogy őrzi fametszet, katalógusfiók. Most este van, és a barbárok nem jöttek el. Vagy ha mégis, szavaik mögött Nyersen, mint kibombázott fürdőszobára, Csak az eszelős antropologizálásra, A síron túli iróniára ismerünk, ha Azt mondják, szőnyegpadló, Cirkófűtés, automata váltó – Akár egy nyúl kiszikkadt csontjaira, Egy marék kihűlt töltényhüvelyre Egy elhagyatott lőtéren.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heaney, S. (1966): Death of a Naturalist. London: Faber & Faber

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kavafisz (1975): A barbárokva várva. (Fordította Somlyó György) In: Kavafisz versei. Budapest: Európa Könyvkiadó, 68–70.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Longley, M. (1991): Gorse Fires. London, Secker & Warburg

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Longley, M. (1995a): Ghost Orchid. London, Jonathan Cape

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Longley, M. (1995b): Békekötés. Mesterházi Mónika fordítása. Nagyvilág, 7–8, 624–625.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Longley, M. (1999): Mészárosok. Mesterházi Mónika fordítása. Nagyvilág, 9–10, 703–704.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mahon, D. (1979): Poem Beginning with a Line from Cavafy. In: Mahon, D.: Poems 1962–1978. Oxford: Oxford University Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mesterházi M. (1995): Magyarázat Michael Longley Békekötés című versének két fordításához. Nagyvilág, 7–8, 622–623.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Ott Békekötés címmel jelent meg, de a „ceasefire” valójában tűzszünetet jelent.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave