In memoriam Sólyom László (1942–2023)1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vékás Lajos

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA rendes tagja, professor emeritus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.12.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2023. október 8-án elhunyt Sólyom László professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnöke. Halálával a rendszerváltozás jogi megalapozásában kiemelkedő szerepet vállalt tudós távozott közülünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsen, ugyanitt érettségizett, és szerzett jogi diplomát 1964-ben. Az egyetemi években Benedek Ferenc, a római jog professzora volt példaadó mestere. 1966 és 1969 között a Jénai Friedrich Schiller Egyetem tanársegédje, és itt doktori fokozatot is szerzett. Hazatérése után, 1983-ig az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének Polgári Jogi Osztályán dolgozott, amelynek vezetője, Eörsi Gyula igényes alkotó légkört teremtett, és kutatói szabadságot biztosított a munkatársaknak. Sólyom László 1983 és 1996 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Polgári Jogi Tanszékén volt egyetemi tanár. 1975-ben szerezte meg az állam- és jogtudomány kandidátusa, 1981-ben a tudomány doktora fokozatot. 2001-ben választották az Akadémia levelező tagjává, és 2013-ban lett az Akadémia rendes tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sólyom Lászlónak és generációja legjobbjainak előbb azt a feladatot adta a történelem, hogy a szocializmusnak nevezett államkapitalista diktatúra évtizedeiben átmentsék a jogi kultúra évezredes értékeit, és ébren tartsák a jogrend társadalomszervező erejének jelentőségébe vetett hitet. Sólyom László akadémiai intézeti és egyetemi pályája alatt a magyar és az összehasonlító polgári jog területén folytatott tudományos kutatásokat. Előbb a kártérítési felelősség kérdései foglakoztatták; e körben elért eredményeit foglalta össze A polgári jogi felelősség hanyatlása (Akadémiai Kiadó, 1977) című monográfiájában, amely angol nyelven is megjelent (Akadémiai/Sijthof, 1980). Ezután a környezetvédelem jogi problémáival foglalkozott behatóan; összegzését Környezetvédelem és polgári jog című művében (Akadémiai Kiadó, 1980) tette közzé. E témakörhöz később még egyszer visszatért: Die Verantwortung für den Schutz unserer Lebensgrundlagen (Robert-Bosch-Stiftung, 2007). Kimagasló sikereket ért el az emberi személyiség magánjogi védelmének kidolgozásában: A személyiségi jogok elmélete (KJK, 1983). Ez a monográfiája németül két kiadónál is napvilágot látott (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984 és Köln, Heymann, 1984).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1980-as években Sólyom László tevékenyen részt vett a környezetvédelmi mozgalmakban, mindenekelőtt a Duna Kör tevékenységében; élen járt a bős-nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokban is. Ezek az ellenzéki szerveződések az agónia éveit élő rendszer korlátait feszegették. Sólyom László 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja lett, és mértékadó szereplője volt az Ellenzéki Kerekasztalnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1990-es év alapvető politikai fordulatai megnyitották a lehetőséget Sólyom László számára ahhoz, hogy széles körű elméleti felkészültségével támogatott szilárd állam- és jogfilozófiai elveit a gyakorlatba ültesse át. Nem vállalt kormányzati tisztséget, hanem a jogállam megalapozásában döntő új intézmény, az Alkotmánybíróság elnöke lett. E tisztséget 1998-ig töltötte be, és számos elvi határozat (például a halálbüntetés eltörlése) fűződik a nevéhez. Meghatározó szerepe volt a demokratikus jogállam megteremtésében. Elnöki tevékenysége alapvetően járult hozzá az európai hagyományokra alapozott alkotmánybírósági gyakorlat kialakításához. Az első évtized praxisát és a követett elveket könyvekben is összefoglalta: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (Osiris, 2001; németül Nomos, 1995; angolul University of Michigan, 2000). Alkotmánybírósági elnöki időszaka alatt végzett tudományos munkássága jelentékeny mértékben járult hozzá az alkotmányjog elméleti alapjainak lerakásához: Pártok és érdekszervezetek az Alkotmányban (Rejtjel, 2004), Normahierarchia az Alkotmányban (MTA, 2014), Das Gewand des Grundgesetzes: Zwei Verfassungsikonen – Ungarn und Deutschland (Berliner Wissenschaftsverlag, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sólyom Lászlót 2005-ben az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta; ezt a tisztséget 2010-ig viselte. A politikai feszültségekkel terhes években ismételten tanúságot tett autonóm személyiségéről, ismételten bizonyította az alkotmányos rendbe vetett szilárd meggyőződését: Egy elnökség lenyomata – Válogatott beszédek és interjúk (Századvég, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sólyom László páratlanul gazdag tudományos (polgári jogi, alkotmányjogi) munkásságának eredményeit és közéleti (alkotmánybírósági elnöki, köztársasági elnöki) tevékenységének publikált dokumentumait három kötetben tették közzé: Documenta (HVG-ORAC, 2019).
 
1 A kép forrása: Köztársasági Elnöki Hivatal, fotó: Gilicze Bálint Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Unported licenc, Wikimedia Commons
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave