Tulassay Tivadar1 megnyitóbeszéde a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjak átadásának ünnepi ülésén

Opening Speech by Tivadar Tulassay at the Bolyai János Research Scholarships Award Ceremony

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2023. szeptember 19.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.12.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt akadémiai vezetők!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kedves Bolyai-ösztöndíjasok!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedszázados Bolyai János Kutatási Ösztöndíj egyik legmeghatározóbb ünnepe a mai nap: az ösztöndíjak nyilvános, ünnepi átadása. Ennek kapcsán nemcsak az új ösztöndíjasoknak örülünk, hanem köszöntjük a kiváló eredményeket elért kutatókat, és közülük meghallgatjuk három kutató tudományos eredményét is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mostani ünnepségen olyan kutatók vehetik át ösztöndíjaikat, akiket több mint 800 pályázó közül választott ki a többlépcsős és szigorú bírálat. Több mint 800 olyan kutató pályázott tehát, akiknek eddigi tudományos eredményei már számottevők és figyelemre méltók. Ez azt is jelenti, hogy Önök kiválasztottak, a legjobbak közül, s Önök már a tudományos elithez tartozónak érezhetik magukat. A kiválasztottság azonban felelősséget is jelent. Önöknek a felelősséget nemcsak a szűkebb tudományos közegben és szélesebb tudományos közéletben kell hordozni, hanem a magyar értelmiségi létet is felelősséggel kell formálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez csak akkor lehet sikeres, ha Önök nemcsak sokat tudókká válnak, hanem műveltté is. Ehhez a műveltséget tanulni kell, szélesre tárva az érdeklődést, nyitottnak lenni más területekre is, a művészetekre és a kultúrára, a szépre és a jóra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kazinczy Ferenc írta Berzeviczky Gergelynek: „…a história bizonyitja, hogy ha valahol a gyökeret vert, ott mindig a Szép készítette az utat”. Napjainkban különösen fontos a jó felismerése, és a szépre való rácsodálkozás. Mert az eltömegesedés veszélyezteti a jót és a szépet, s ezáltal a silányság relativizmusa tönkreteszi kultúránkat. José Ortega y Gasset érzékletesen írja le mindezt: „A tömegember büszke arra, hogy ostoba és közönségesen viselkedik, jól megvan az életfogytiglan tartó butaságban, a társadalmi normák semmibevételében. A tömegembert nem érdekli a kultúra, történelmileg teljesen tájékozatlan. Számára az elaljasodás és az árnyékszék-retorika természetes. Tökéletesnek érzi magát, s gyűlöl mindent, ami tőle különbözik. Sőt, saját felfogását, korlátait rá akarja tukmálni a másik emberre. A tömegember erőszakos, és akkor boldog, ha a nála kiválóbb embereket szolgaságba tudja kényszeríteni. A tömegember, ha egyáltalán a hedonista önkielégülésen kívül vannak céljai, erőfeszítés nélkül akarja megvalósítani azokat.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vagyis a tömegember műveletlen: „Az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz… a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez” – írta Márai Sándor a Füveskönyvben. „Mert a műveltség annyi, mint az igazságnak a feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Az ember csak életre-halálra lehet művelt. Az emberek mindig készségesebben nyugodnak bele valamilyen kellemetlen igazság elkendőzött magyarázatába, tehát a műveletlenségbe, mint a nyers, egyszerű, tőmondatos igazságba, ami a műveltség.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjaink egyre növekvő számú műveletlen tömegembere leginkább a nyelvi silányságban tűnik ki. Ezért aztán századunk végére a nyelvek túlnyomó többsége is veszélybe kerülhet, vagy akár teljesen el is tűnhet. A nyelvek eltűnése nem az emberek elhalálozásából adódik, hanem a nyelvközösség tagjai adják fel nyelvüket, s térnek át más, magasabb presztízsű vagy annak vélt nyelvre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai tudományos életben a latin, majd a német után az angol vette át az uralmat. Ám az angol/amerikai egynyelvűség egyfajta gazdasági imperializmus következménye – miként Pusztay János nyelvészprofesszor fogalmaz –, amit elősegít az angolnak egy bizonyos szintig valóban könnyű elsajátítása: „Az eredmény egy kilúgozott angolalapú nyelvváltozat lesz, amelyen bizonyos szellemi szintig és bizonyos témakörökben lehet majd kommunikálni, de ez messze van egy valóban élő nyelvtől. Azt mondhatjuk, hogy az angol/amerikai globalizáció legelső nyelvi változata éppen az angol nyelv. Ahogy az élet egyre több területén – elsősorban a tudományban, a politikában – áttérnek az angol nyelv használatára, úgy sorvadnak el nemzeti nyelvek, hiszen az angol nyelvűvé vált területek terminológiája nem alakul ki, s ezért a nemzeti nyelvek konyhanyelvi státusba süllyednek.” A magyar nyelvnek a szaknyelvek – így a tudományos nyelv – a legerősebben változó és szókészletükben gazdagodó részei. És rájuk jellemző leginkább az idegen nyelvi hatás. Ezért van különösen nagy felelőssége a kutatónak, miként használja szaknyelvét. Ha ugyanis enged a korszellemnek és a nyelvi divatnak, és gátlástalanul alkalmazza az angol nyelvű terminológiát és az idegen szavak gátlástalan és indokolatlan használatát, ez igénytelenséget, a szókincs szűkülését, a gondolatok, összefüggések kifejezésének zavarosságát eredményezi. A pufogó idegen szavak, ezeknek hiú csillogása s a nyomukban támadó sejtelmes köd sokszor kárára van a pontosságnak, a fogalmi árnyalás finomságának, és leplezi a közölnivaló gyarlóságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez vezet oda, hogy a nemzeti nyelvet, mint haszontalant, előbb-utóbb elvetik. Ugyanis, ha a szaknyelvünk korcsosul, akkor a tágabb értelemben vett nyelvi kultúra is károsodik. Ennek pedig a tudományos nyelvhasználaton túlmutató következményei vannak. Hiszen Kiss Jenő nyelvész professzor szerint: „az anyanyelv az egyetlen, ezért a legáltalánosabb közösségegyesítő tényező, amelyet a magukat magyarnak vallók minden fenntartás nélkül közös tulajdonukként, örökségükként tekintenek, s összetartozásuk legnyilvánvalóbb kifejezőjének tartanak […] a magyar nyelv a magyar nemzethez tartozás legfőbb kritériuma… azaz a magyarok fenntartások nélkül nyelvükben lelhetnek egymásra”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Bolyai-ösztöndíj kötelez! Nemcsak a tudományos eredményekben kell sikeresnek lenni, hanem felelős értelmiségiként a nemzet jobbítása terén is. Ebben egy fontos vállalás a magyar nyelv védelme, a szép magyar beszéd. A remélt tudományos eredmények mellett ehhez kívánok Önöknek – és persze magunknak is – sok sikert.
 
1 A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma elnöke  
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave