Magyar Tudomány 2024/03
›
Könyvszemle
›
Mohay Tamás: A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás • Diktatúra, rendszerváltás, modernizáció

Mohay Tamás: A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás

Diktatúra, rendszerváltás, modernizáció

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vass Erika

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

néprajzkutató, Néprajzi Múzeum Egyházi gyűjtemény, Budapest
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.3.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mohay Tamás néprajzkutató 2023-ban megjelent könyve napjaink legjelentősebb Kárpát-medencei kegyhelyéről, Csíksomlyóról és a pünkösdi búcsújárásról nyújt sokrétű összegzést. Az Erdély keleti végein elhelyezkedő ferences búcsújáróhelyen az 1990-es évektől pünkösd szombatján felekezeti hovatartozástól függetlenül több százezren gyűlnek össze magyarok nemcsak a Kárpát-medence, hanem a világ minden részéből, hogy megélhessék vallási és nemzeti összetartozásukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet Mohay Tamás több mint három évtizedes kutatói munkásságának eredményeként, 2022-ben sikeresen megvédett MTA nagydoktori disszertációja alapján született meg. E könyvet a szerző számos tanulmánya és két könyve előzte meg, amelyek együttesen Csíksomlyó több évszázados történetéről adnak számot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A most megjelent könyvből az 1949. évi búcsújárástól eltelt évtizedek: a kommunista diktatúra negyvenévnyi tiltásának, a rendszerváltásnak és az azt követő tíz év modernizációjának története tárul elénk, bár a kötet végén Ferenc pápa 2019. évi látogatása és a Covid-világjárvány is érintőlegesen szerepel. A szerző azt mutatja be, hogy ezekben az évtizedekben hogyan alakították át a kegyhelyet és a pünkösdi búcsújárást a külső kényszerek, történeti fordulatok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A személyes hangvételű előszóban Mohay Tamás vall első csíksomlyói útjairól: az 1970–1980-as években személyes indíttatásból, magánemberként kereste fel a kegyhelyet, majd ez a kötődése alakult át kutatói életútjának fontos színterévé. Kérdések özönével közelít a szavak szintjén valójában megfoghatatlan búcsús élményhez. A következő fejezettől a könyv már objektív, tárgyilagos szemléletet tükröz, mely mindvégig lendületes, közérthető, olvasmányos marad nemcsak a tudományos világ, hanem a kegyhely iránt érdeklődők számára is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az I. részben Mohay Tamás a célokat, módszereket és forrásokat, majd a téma kutatási előzményeit ismerteti, végül a zarándoklat, a búcsú és a nemzeti kegyhely fogalmát tárgyalja. A szerző terepmunkája során eleinte a jelen folyamatainak kutatására összpontosított: 1990-től, a kommunista diktatúra bukását követő első szabad, nyilvános búcsútól kezdődően 2005-ig tíz alkalommal dokumentálta részletesen a búcsú alakulását. A néprajzi szokáskutatásnak az emlékekre alapozott korábbi módszerét meghaladva több éven keresztül újabb és újabb szempontok alapján figyelte meg a jelenben zajló pünkösdi ünnepet. Személyes jelenléte mellett több alkalommal egyetemi hallgatóinak bevonásával a párhuzamosan zajló események mindegyikét tüzetesen dokumentálták.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2000-es évek elejétől Mohay Tamás figyelme kiterjedt a korábbi évszázadok történetére, különösképpen a pünkösdi búcsú eredettörténetének tisztázására. Az általa feltárt források egyike 2015-ben jelent meg „Istennek kincses tárháza…” P. Losteiner Leonárd ferences kézirata Szűz Mária csíksomlyói kegyszobráról címmel. Ez a kegyhelynek a 19. század elejéről származó, első magyar nyelvű mirákulumos könyvét és az azt értelmező keretet tartalmazza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás során Mohay Tamás többféle diszciplína felől közelített a témához, és azok változatos módszertani eszközeit alkalmazta. Ezáltal többek között a szociológia, szociális és kulturális antropológia, történettudomány, egyháztörténet iránt érdeklődők számára tartalmaz gazdag ismeretanyagot a könyv. A terepmunka és a résztvevőkkel, szervezőkkel készített interjúk mellett a Gyulafehérvári Érsekség Levéltárában őrzött anyagokat, a ferences rendi és a csíksomlyói Historia Domusokat, továbbá a sajtóanyagot is forrásul használta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A II. rész a kegyhely 1949 előtti évszázadait mutatja be. A szerző a régmúlt búcsújárását mint a jelenben élő örökséget értelmezi: hogyan élnek a jelenleg is meglévő épületekben, tárgyakban, történetekben és szokásokban a korábbi évszázadok emlékei. Ennek a résznek az alapját a szerzőnek 2009-ben ugyancsak a L’Harmattan Kiadónál megjelent, A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány című műve adja az azóta feltárt új eredményekkel kiegészítve. Számomra a jelen kötet egyik erőssége az, hogy abban a régmúlt és közelmúlt eseményei egy folyammá sűrűsödnek össze, ezáltal nagyobb történeti távlatok válnak érthetővé azok számára is, akik kevésbé jártasak Erdély történelmében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A III. részben az 1949–1989 közötti diktatúra, a vallás- és egyházüldözés időszaka kerül a középpontba. Először az erdélyi katolikus egyház általános helyzetéről olvashatunk, többek között Márton Áron püspök meghatározó egyéniségéről és a szerzetesrendek feloszlatásáról. Ezután Csíksomlyóra irányul a figyelmünk, ahonnan 1951-ben távolították el a ferenceseket. Az 1957–1970 közötti lassú enyhülés idején P. Daczó Lukács személyében egyetlen ferences teljesíthetett itt szolgálatot. Életrajzi feljegyzése fontos forrásként szolgált Mohay Tamás számára. A könyvből részletesen elénk tárul a veszteségek hosszú sora, mint például a rendház és a templom körüli terület államosítása, de emellett a túlélés lehetőségeit is megismerhetjük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy rövid kitekintés keretében az emigráns erdélyi ferencesek által kialakított „amerikai Csíksomlyó”, Youngstown 1963–1992 közötti történetéről olvashatunk. Ezután a csíksomlyói pünkösdi búcsú részletes ismertetése következik, amelynek több évszázados folytonossága 1949-ben a diktatúra nyomására szakadt meg, mert abban a politikai hatalom fenyegetést látott. Mohay Tamás a búcsújárásnak ezen időszakát az elkötött végtagokhoz hasonlítja, amelyekből fokról fokra kiszorul az eleven vérkeringés. Ám a hit ereje erősebbnek bizonyult az erőszakos politikai akadályoztatásnál, és rejtett módon, csoportok helyett egyéni formában, kisebb létszámmal megmaradt a pünkösdi búcsújárás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A IV. rész azt mutatja be, hogy az 1989. évi fordulatot követően hogyan éledt újjá a régi ünnep hagyományos rendje, és hogyan újult meg a modernizációnak megfelelően. Először a rendszerváltás hatását ismerhetjük meg a társadalom és az egyház, később a ferences szerzetesrend életében, majd a szerző részletesen felidézi az 1990-ben elsőként szabadon megtartott búcsút.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mohay Tamás ehhez a nagyszabású nyilvános ünnephez mint egyfajta rituális drámához közelít. Ennek megfelelően külön fejezetekben tárgyalja az ünnep idejének főbb cselekményeit, térhasználatát, kitérve arra is, hogy a résztvevők számának növekedése miatt a nagymise kikerült a templomból a Kis- és Nagy-Somlyó hegyek közötti nyeregbe. Megismerhetjük a kegyhely vonzáskörének bővülését is, majd az egyházi és világi vezetők, szervezők bemutatása következik. A szerző részletesen ismerteti a hagyományos vonzáskör régi búcsújáró csoportjainak zarándoklatait, kezdve a közelebbi csíki településektől Gyimesen keresztül Moldváig és Bukarestig. A záró fejezetben pedig egyéni visszaemlékezések tanúskodnak a szenttel való találkozásról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az V. részben a modernizálódás kerül a középpontba. A szerző először a zarándok- és turistaszerepek, illetve azok keveredésének szemszögéből közelíti meg ezt a témát. Magyarországi és szlovákiai magyar csoportok példáin keresztül érzékelteti, hogy mennyiben változott meg az 1990-es években a búcsújárás mind külső szerkezetét, mind a résztvevők motivációit tekintve. Ezt követően a búcsúvásár tárgykészletéből, a hazavitt emléktárgyakból kapunk ízelítőt, amelyek fontos lenyomatai egy-egy korszaknak. A nyilvánosság látószögei című fejezetben Mohay Tamás azt vizsgálja meg, hogy a búcsú hogyan vált médiaeseménnyé, milyen képet közvetít róla az írott sajtó, a televízió és az internet, és ez hogyan hat vissza az ünnepre, hogyan formálja azt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül, a kegyhely nemzeti arculatának kialakulása és a magyarság jelképeinek használata következik. A búcsú több százezer résztvevőjére Mohay Tamás az élményközösség kifejezést használja, hiszen a különféle személyes motivációktól, vallási hovatartozástól függetlenül a résztvevők a nemzeti összetartozás élményében osztoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összegzést a tudományos apparátus követi. A hivatkozásokon belül a szakirodalom és kéziratok után külön szerepelnek a sajtóban megjelent írások, a mozgóképek, a diákok kéziratai és a megszólalók adatai. A mellékletek főleg eddig nem publikált forrásszövegeket tartalmaznak. A kötetet a személynevek és földrajzi nevek mutatója zárja, amely nagy segítséget jelent a fejezetek közötti átjárhatóságban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végezetül fontos kiemelni, hogy a könyv gazdag tartalmát 267 darab fénykép teszi szemléletesebbé, melyek jelentős része a szerző saját felvétele. E képek által azok is bepillantást nyerhetnek a búcsú folyamába, akiknek nem vagy régebben nyílt alkalmuk azt személyesen megélni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Mohay Tamás: A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás. Diktatúra, rendszerváltás, modernizáció. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2023, 619 o. ISBN 9789634149873)
 
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave