2024/10
›
Könyvszemle
›
Fedinec Csilla, Rácz András, Romsics Ignác: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel

Fedinec Csilla, Rácz András, Romsics Ignác: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Délczegh Ivetta

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.10.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azzal a nem titkolt vággyal lapoztam fel Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel című könyvét, hogy mélyebben megértsem az orosz–ukrán konfliktus gyökereit. A szomszédságunkban történt konfliktus világszerte meglepetésként érte az embereket, akik az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy Európa a béke szigete maradhat. Az álomkép azonban 2022. február 24-én hirtelen szertefoszlott. Keresem a válaszokat, hogy a remény miért volt hiábavaló, milyen energiák feszülhettek egymásnak hosszú ideje.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az érdeklődésemnek van személyes kapcsolódása is. Az utazásaim során sok ukrán és orosz ismerősre tettem szert. A konfliktusok kitörésekor a környezetem elvárta volna, hogy fordítsak hátat az orosz ismerőseimnek. Azonban hiszem, hogy az emberekben az embert kell látnunk, függetlenül attól, milyen nyelven beszél vagy mi a nemzetisége. Ezért a könyvben arra is kerestem a választ, hogy mi segítheti az emberek közötti megértést és együttműködést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet tartalma a BBC History 2023/03–05. számaiban az orosz–ukrán háborút elemző tanulmányok soraként jelent meg. Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, professor emeritus. Rácz András a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, jártas Oroszország jelenkori, valamint Magyarország kül- és biztonságpolitikájában. Fedinec Csilla történész, PhD, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa, a 20. századi Kárpátalja történetének, Ukrajna politikatörténetének és Kelet-Közép-Európa kisebbségi kérdéseinek szakértője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerkezetét tekintve a könyv három tanulmányból épül fel, ami három fejezetet jelent, több alfejezetre tagolva. Minden szerző másféle szemszögből közelítette meg az orosz–ukrán konfliktust.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv első része: Az orosz birodalmi gondolat múltja és jelene, Romsics Ignác munkája. A történelmi tényeken alapuló, kronologikus megközelítésű narratíva az orosz–ukrán konfliktus kialakulásához vezető fontos eseményekre és ideológiákra fókuszál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első alfejezet, A cári birodalom kialakulása és az első világháborús hadicélok az Orosz Birodalom bővülését mutatja be, amely hozzájárulhatott egy stabil nemzeti identitás kialakulásához. Ismerteti a pánszlávizmus ideológiáját, valamint keresztény, különösen az ortodox népek idegen uralom alóli felszabadításának eszméjét, amelyek később az első világháborút megelőző törekvések alapjaivá váltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szovjet birodalom tündöklése és bukása alfejezet bepillantást nyújt az első világháborút követő, meggyengült Oroszország valóságába és túlélési stratégiájába, valamint bemutatja a Szovjetunió megalakulásától széthullásáig terjedő időszakot a hidegháború kontextusában. Mindeközben kitérve az ukrán területek sorsára, azonban – a konfliktus árnyaltabb megértése érdekében – hiányoltam az ukrán nép nemzeti törekvéseinek és a szovjet vezetés stratégiájának bemutatását, mellyel az ellentmondó lakosságot fegyelmezte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alfejezet a konfliktus szempontjából felhívja a figyelmet Ukrajna sokszínűségére etnikai és vallási szempontból, valamint az orosz lakosság 16–18%-os arányára, Alekszandr Szolzsenyicin szinkronizációs javaslatára, amelyre nem került sor – ezzel is felkeltve az olvasó érdeklődését további részletek iránt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelcini időszakba kalauzolva a szerző bemutatja ezen időszak diplomáciai eredményeit a Nyugat és a Szovjetunió között, mintegy reményt ébresztve, amely nem tartott sokáig. A konfliktus szempontjából felhívja az olvasó figyelmét, hogy a korabeli megfigyelők számítottak Ukrajna várható kettészakadására nemzetiségi többség és politikai orientáció alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A putyini negyedszázad című szakaszban kitér Oroszország EU-hoz való csatlakozásának terveire, az orosz–ukrán „spirituális egység” gondolatára, az orosz kisebbség megvédésére, a Krím annektálásának körülményeire, majd a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elismerésén át a fegyveres konfliktus kirobbanására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv második tanulmánya Rácz András munkája, Az orosz–ukrán háború egy éve a 2014 és 2022 közötti időszak kulcsfontosságú eseményeire fókuszál. Az első alfejezetben, melynek címe Oroszország elismeri Donyeck és Luhanszk függetlenségét, a szerző nyomatékosítja, hogy a konfliktus a modern európai történelem leghosszabb háborúja, hiszen 2014 eleje óta tart. Részletezi a Krím elfoglalásának körülményeit, és rámutat, hogy a konfliktus szempontjából Oroszország nehezen visszavonható helyzetet teremtett a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségének elismerésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Oroszország 2022-es villámháborújának kudarca, A kijevért vívott harc, a Kiegyenlítődnek az erőviszonyok, az Orosz sikerek a Donbaszban, az Ukrán ellentámadás alfejezetek részletesen bemutatják a különleges hadművelet harctéri eseményeit, kitérve Oroszország feltételezett taktikai terveire. Ugyanakkor a béketárgyalások és azok sikertelenségének okairól az írás nem ejt szót.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Orosz mozgósítás és annexió alfejezet magyarázattal szolgál arra, hogy Oroszország miért kezdeményezett népszavazást a megszállt területeken, az annektálása miként akadályozza a lehetséges béketárgyalások igazságos kimenetelét, a mozgósítás kapcsán a társadalmi reakciókat elemzi. A Stratégiai patthelyzet és újabb orosz offenzíva fejezet azokat a szempontokat sorolja fel, melyek a szerző szerint magyarázatul szolgálnak, hogy miért nem sikerült elérni az orosz célokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Háború mérlegen részben az író kihangsúlyozza, hogy egy folyamatban lévő konfliktus mérlegét nehéz pontosan megvonni, de próbát tesz a konfliktus rövid, közép- és hosszú távú hatásainak bemutatására. A jövő: tartós elhidegülés a Nyugat és Oroszország között rész kitekintés más országok reakcióira, és véleménykifejtés a szerző részéről, hogy hogyan és mikor tudná elképzelni a harcok lezárását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rácz András elemzése szűk időszakot ölel fel az orosz–ukrán konfliktusból, logikusan felépítve az ok-okozati összefüggéseket, lehetőséget teremtve az olvasó számára a későbbi összehasonlításra a történések fényében a konfliktus végkimenetelét tekintve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik fejezet, Putyin és Zelenszkij, Fedinec Csilla olvasmányos és érdekfeszítő szakmai írása. A szöveg a hétköznapi ember szemszögéből ábrázolja a két elnököt, összehangolva politikai szerepkörük bemutatásával, kitérve arra, hogy személyiségük milyen módon befolyásolja a konfliktus alakulását, mélyebb perspektívát kínálva az olvasónak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A posztszovjet elnöki modell részben Fedinec Csilla kitekint a posztszovjet térségre az orosz–ukrán konfliktus kapcsán. Kifinomult narratívája érdekes részleteket fed fel a politikai dinamika iránt érdeklődők számára. A Putyin felemelkedése részben a szerző górcső alá veszi azokat az okokat, melyek Putyin népszerűségéhez vezettek. Az olvasó megértheti, hogy az orosz elnök hogyan kezelte az oligarchahelyzetet, hogy saját politikai hatalmát megerősítse.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyugati orientációtól a „szuverén sziget” koncepciójáig rész további mélységet ad a narratívának, amellyel már az első fejezetben találkoztunk Romsics Ignác tanulmányában. Oroszország európai kultúrához való tartozásától Fedinec Csilla elkalauzol az „eurázsiai” eszméig, megismertetve a geopolitikai átrendeződéseket, és a Putyin-korszak bonyolultságát a posztszovjet térségben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Zelenszkij színre lép rész bemutatja Zelenszkij elnökké választását, bepillantást engedve az ukrán társadalom kreativitásába, enyhítve a téma komolyságát. A „színész” első három éve rész folytatja Zelenszkij pályájának bemutatását, kitérve első beszédének jelentőségére, népszerűségének csökkenésére, majd az orosz támadást követő újbóli felemelkedésére. Ebben a fejezetben bemutatásra kerül a konfliktus lehetséges megelőzése egy elmaradt választás formájában a donyecki és luhanszki régiókban. Ez a pont mindenképpen megérdemelné, hogy több tény kerüljön feltárásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Ruha (is) teszi az embert című rész a két elnök sajátos öltözködési stílusát mutatja be, ami egy nagyon kreatív megközelítés, hiszen e dimenzió kiemelése tovább mélyíti az öltözködés mögött rejlő jelentéseket, segít rávilágítani, hogy a médiában való megjelenés mikéntje miként befolyásolhatja a hazai és nemzetközi közvéleményt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezet utolsó részében, A jövőről, reflektál a speciális ukrán nemzeti identitásra, amely nem esik egybe az ukrán nyelv használatával, hanem a fejekben és a szívekben dől el. A témához kapcsolódóan egy esetet mutat be, ahol a harkivi polgármestert az orosz nyelv használatáért megbírságolták, ami ellentmond a korábban leírtaknak, rámutatva, hogy a gyakorlatban a kisebbségi nyelv tisztelete nem biztosított. Ez az eset azonban arra is rámutathat, hogy a bírságok kiosztásának hátterében az extrém stresszhelyzet és traumák állnak, amelyek mögött Oroszország és közvetve az orosz nyelv húzódik meg – a következetesség hiányát okozva a döntések során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv összetett hálót tár elénk, amelyet gazdasági, hatalmi, geopolitikai és nosztalgikus szálak mentén csomóztak. A múlt kontextusát mutatja be a jelen bizonytalanságával szemben, lehetővé téve, hogy értelmet találjunk az elfogadhatatlanban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A három szerző különböző szemszögű megközelítése további mélységet ad az értelmezéshez. Rávilágít a különböző narratívák sokféleségére és arra, hogy az egyének perspektívája további dimenziókat adhat a témához. A könyv időnként árnyaltabbá válik a szerzők saját véleményének tükrében, ami egy konfliktushelyzetben kockázatos lehet. Előnyösebb lenne, ha a konfliktusban szereplő felek motivációit minden esetben objektíven mutatnák be, megőrizve ezzel az olvasók számára a lehető legszabadabb értelmezési teret, ezzel hozzájárulva az interkulturális megértés növeléséhez. Összességében a könyv átfogó történelmi ismerete mérföldkőként szolgál a tisztánlátás felé vezető úton, felhívva az olvasó figyelmét a történeti narratívák bonyolultságára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Fedinec Csilla – Rácz András – Romsics Ignác: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel. Budapest: Kocsis Kiadó, 2023)
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave