Bevezetés

Introduction

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiszl Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

egyetemi tanár, intézetigazgató

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Könyvtár- és Információtudományi Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.10.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tematikus blokk a könyvtár- és információtudomány (Library and Information Science, LIS) helyzetét elemzi, és jövőképébe enged betekintést, különös tekintettel a digitalizáció, valamint a társadalmi és a gazdasági környezet által indukált kihívásokra. A diszciplína és a hozzá szorosan kapcsolódó könyvtári praktikum ugyan magától értetődően nem választható el egymástól, azonban az összeállítást alkotó tanulmányokból kitűnik, hogy a tudományág kutatásaiból nem kizárólagosan a közgyűjteményi szféra intézményei profitálnak. A mindennapokban gyakran előforduló könyvtári skatulyába zárásnak ellentmond az LIS kezdetektől fogva interdiszciplináris jellege miatt a más tudományterületekkel való szoros együttműködése is, eredményeinek gyakorta a könyvtári világon kívüli, széles körű hasznosítása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiszl Péter Quo vadis, könyvtár- és információtudomány? című tanulmányában a nemzetközileg Library and Information Science néven ismert és a globális tudományfelosztási, illetve tudománymetriai modellekben elismert terület keretrendszerébe vezeti be az olvasót, kitérve a kurrens kutatási és oktatási trendekre. A következő dolgozatok az LIS egy-egy szűkebb szeletét járják körül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fodor János A jövő közgyűjteményei: kreatív könyvtári alkalmazkodás című közleményében amellett foglal állást, hogy a 21. századi könyvtárak működésében – a fizikai és virtuális térben egyaránt – egyre inkább az alkalmazkodás és a kísérletezés lesz a meghatározó. A hagyományos szolgáltatások csökkenő helyigénye ugyanis teret nyit a kreativitásra, a közösségi tér funkcióinak folyamatos újraértelmezésére, az adatbázis-alapú digitalizált tudás pedig lehetőséget ad a hálózati szolgáltatások állandó, alkotó gazdagítására, intézmény- és tudományközi összekapcsolására vagy a közösségi tudomány és a közösségi média lehetőségeinek naprakész felhasználására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Barátné Hajdu Ágnes A könyvtár társadalmi hasznossága című munkájában rávilágít arra, hogy piacgazdasági környezetben a kultúra árujellege régóta közhely. Elengedhetetlen a mérhető eredményeket felmutató kommunikáció mind a fenntartó, mind a használók felé. A társadalmi hasznosságot azonban egyéb tényezők is hivatottak szemléltetni, amelyek komplexen kezelik a gazdasági és a nehezebben kimutatható közösségi megtérülést, valamint szerepüket a kulturális örökségünk fenntarthatóságában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Virágos Márta Felsőoktatási könyvtárak helye és szerepe a tudományos ökoszisztémában című cikke akár a Magyar Tudomány 2024/1. számának Küzdelem az új típusú publikációs visszaélésekkel című tematikus összeállításában is megjelenhetett volna. A közlemény a tudományos folyóirat-kiadásban és a kutatási eredmények disszeminációjában bekövetkezett változásokra utalva hangsúlyozza, hogy a 21. századi felsőoktatási könyvtári feladatok közül a legjelentősebb és egyben leginkább erőforrás-igényes a kiterjedt értelmezést kapó tartalomgazdai szerepkör, a tudománypolitikai döntéseket támogató bibliometriai, valamint a digitális kompetenciák fejlesztését szolgáló oktatási tevékenység, melyek elősegíthetik az intézmények rangsorokban történő szereplését, ezáltal jelentősebb fenntartói finanszírozását. Winkler Bea Könyvtár és/vagy mesterséges intelligencia címmel teszi fel a kérdést: helyettesítheti-e a könyvtárat vagy a könyvtárost a mesterséges intelligencia (MI)? Rámutat arra, hogy az MI mely területeken támogathatja a könyvtárosok mindennapi munkáját, de arra is, hogy a könyvtárak mely területeken segíthetik a felhasználókat a jelenleg elérhető ún. gyenge MI korában. Meglátása szerint a könyvtárosok egyszerre tehetnek az MI megismeréséért, elérhetővé tételéért, az állampolgárok számára hasznos alkalmazásáért és a valós emberi kapcsolatok megmaradásáért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők valamennyien könyvtárosok és egyetemi oktatók, akik kutatómunkájuk során igazodási pontnak tartják Rózsa Györgynek az 1995. évi akadémiai közgyűlés keretében, a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya A kultúra őrhelyei: levéltár, könyvtár, múzeum tudományos ülésszakán elhangzott tételmondatait: „az átfogó oktatási rendszer mellett a könyvtári hálózatok nyújtják millióknak a legtömegesebb hozzáférést az ismeretekhez, társadalmi hatásuk tehát messze túlmutat a »kulturális őrhelyen«. Ezért az oktatáshoz hasonlóan kitüntetetten a társadalmi dinamizálás és fejlődés alapintézményei közé tartoznak. Nem túlzás azt állítani, hogy eképpen a könyvtári rendszer közgazdasági kategória is, és a fejlett országokban ekként is kezelik. Ez a közgazdasági kategória felfogás mit sem von le természetesen a könyvtári rendszer kulturális és tudományos jelentőségéből” (Rózsa, 1995, 15–16.).
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rózsa György (1995): Könyvtárak: az ’információs autósztráda’ szervizállomásai vagy bázisintézményei? Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 4, 6, 15–19. https://epa.oszk.hu/01300/01367/00165/pdf/02konyvtarpolitika2.pdf
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave