FILOZÓFIAI ÉS TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

RENDES TAGSÁGRA AJÁNLJA

Kovács Ilona

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Ilona Budapesten született 1960-ban. 2019 óta az MTA levelező tagja, az ELTE PPK egyetemi tanára, pszichológus, a neurobiológiai és a kognitív fejlődés kutatója.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A serdülők érettségének megállapítására bevezette a biológiai kor objektív mérését, ezáltal lehetővé téve az eltérő érési tempójú egyének viselkedéses és agyi fejlődésének összevetését. Kimutatta, hogy az agy hierarchikus hálózatainak fejlődése szempontjából létezik egy optimális érési tempó. Közleményeire 3353 hivatkozást kapott, ebből 1068-at 2019 óta. 2021-től a II. Osztály elnökhelyettese, az MTA Tudományértékelési Elnöki Bizottsága, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma és számos európai tudományos pályázati bizottság tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csépe Valéria, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunyady György, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Radnóti Sándor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Radnóti Sándor Budapesten született 1946-ban. 2019 óta az MTA levelező tagja. Az ELTE BTK Művészetelméleti és Kommunikációkutatás Intézet professor emeritusa. Szűkebb szakterülete a filozófia és a művészettörténet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Levelező taggá választása óta jelentős fordulat állt be tudományos érdeklődésében: a művészetfilozófia és művészettörténet felé fordult. E tudományos érdeklődés és kutatás legfontosabb eredménye Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények című munkája. Ezt követték egyéb fontos műtörténeti tanulmányok, mint a Caspar David Friedrich című dolgozat, valamint Claude Lorrain festészetének új nézőpontú elemzése. E munkák mellett sikeresen vezette az ELTE BTK Művészetelméleti és Kommunikációkutatási Intézet Doktori Iskoláját, valamint professor emeritusként előadásokat és szemináriumokat vállalt ebben az Intézetben. Sok területre kiterjedő kritikusi munkát végez, és közéleti vitákban is részt vesz.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Almási Miklós, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dávidházi Péter, az MTA rendes tagja, I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyáni Gábor, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunyady György, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nyíri Kristóf, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Rainer M. János

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rainer M. János Budapesten született 1957-ben. 2019 óta az MTA levelező tagja. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történettudományi Intézet egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az 1945 utáni magyar történelem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rainer M. János négy évtizedes kutatói pályája során összesen 25 önálló kötetet jelentetett meg, és több mint félszázat szerkesztett. Monográfiái közül 10 idegen nyelveken is megjelent, külföldi kiadóknál. Emellett több mint 200 tanulmányt és cikket írt. Szerepe az 1945 utáni magyar történelem feltárásában és szakszerű bemutatásában páratlan. Nincs még egy olyan magyar történész, aki annyit tett volna az államszocializmus korának megismertetése érdekében, mint ő. Utolsó kötetében a 20. századi magyar szocializmuskoncepciókat tekintette át (Újratervezés, 2023). A műveire kapott független hivatkozások száma: 1486; h-indexe 21; PhD-fokozatot szerzett diákjainak a száma: 8.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyáni Gábor, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kövér György, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Romsics Ignác, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

LEVELEZŐ TAGSÁGRA AJÁNLJA

Deák Ágnes

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Deák Ágnes Szegeden született 1960-ban. 1985-től a SZTE Új- és Legújabbkori Magyar Tanszékének (mai nevén: Modernkori Magyar Történeti Tanszékének) oktatója, 2015-től professzori minőségben. 2000-ben szerzett PhD-fokozatot. 2014-től az MTA doktora.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Deák Ágnesnek különösen gazdag a tudományos közéleti ténykedése. 1990 óta szerkeszti (1991 óta főszerkesztőként jegyzi) az egyik legjelentősebb hazai történész szakfolyóiratot, az Aetast; e mellett se szeri, se száma a különféle akadémiai testületekben betöltött pozícióinak, így manapság ő az MTA Bolyai Ösztöndíj Bizottság II. Kollégiumának az elnöke, továbbá az SZTE Habilitációs Bizottságának, valamint Történeti Doktori Iskolájának a vezetője. Deák Ágnest az Academia Europaea 2022-ben a tagjai sorába választotta. Publikációinak a száma 198, ebből 8 könyv szerzője, 6 könyv szerkesztője; a műveire történt független hivatkozások száma 676, a h-index értéke 14. Deák Ágnes Magyarország abszolutizmus kori történetének ma a legelismertebb kutatója, aki vizsgálódásait monarchiai kontextusban folytatja, nagymértékben bécsi levéltári kutatásokra is alapozva. Ő tárta fel elsőként – aprólékos módon – az abszolutista kormányzati politika működési mechanizmusát, a közvéleményt formáló sajtóélet politikai irányítását, végül új megvilágításba helyezte Deák Ferenc politikai szerepét a kiegyezés létrehozásában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyáni Gábor, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunyady György, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rainer M. János, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Dúll Andrea

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dúll Andrea Debrecenben született 1964-ben. 2018 óta az MTA doktora, pszichológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ember–Környezet Tranzakció Intézetének intézetigazgató egyetemi tanára. Szakterülete a környezetpszichológia, melynek oktatását, kutatását és alkalmazását ő teremtette meg hazánkban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatói pályáját következetes szakmai-tudományos építkezés jellemzi: általános lélektani indítás után saját vizsgálatai a lakó-, munkahelyi és települési térhasználaton belüli ember–környezet kölcsönhatás szociofizikai és fenntarthatósági pszichológiai aspektusait tárták fel. Szakirodalmi munkássága 592 közleményt ölel fel, köztük külön figyelmet érdemel kettő, a szakterület fejlődését alapvetően meghatározó monográfiája és 11 szerkesztett könyve. Munkáját társtudományokkal (építészet, urbanisztika, műemlékvédelem) együttműködve végzi, s ezen elméleti és módszertani fejlesztések eredménye a környezetpszichológia mai, transzdiszciplináris ember–környezet tranzakciótudományként történő konceptualizálása és vizsgálata. Elméleti és kutatómunkáját az alkalmazással is összekapcsolja építészeti, műemlékvédelmi, köztér- és településfejlesztési szakértői projektekben. Kiterjedt tudomány-, képzés- és szervezetépítő munkát fejt ki az ország majd minden pszichológia és építészet szempontjából releváns karán, 2016 és 2020 között a Magyar Pszichológiai Társaság főtitkára, az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságának elnöke (2023–), az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cságoly Ferenc, az MTA rendes tagja, Műszaki Tudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Demetrovics Zsolt, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Ilona, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Hermann Róbert

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hermann Róbert 1963-ban született Székesfehérváron. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, egyben a Károli Gáspár Református Egyetem professzora és Történettudományi Doktori Iskolájának vezetője, valamint a Veritas Intézet témacsoport-vezetője. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc termékeny és elismert kutatója, szűkebb szakterülete az 1848–1849‑es forradalom és szabadságharc hadtörténete, Görgei Artúr élete és emlékezete.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemi doktori disszertációjában, melyet 1995-ben védett meg, az 1849-es abrudbányai tragédiáról és Hatvani őrnagy abban játszott szerepéről értekezett, új forrásokat is bevonva elemzésébe. 2009-ben 100 százalékos támogatással elfogadott akadémiai doktori disszertációját a honvédhadseregről és annak fővezéreiről írta. A két időpont között a szabadságharc számos részletének feldolgozásával gyarapította ismereteinket, és közel félezer oldalon megírta annak modern szellemű, átfogó katonai történetét is (1848–1849. A szabadságharc hadtörténete, 2001). Az utóbbi években érdeklődése kiegészült a hadtörténetírás történetével, továbbá Görgei Artúr életpályájának vizsgálatával. 2024 nyaráig 1153 közleménye jelent meg, amelyekre 811 független hivatkozást kapott.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bálint Csanád, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Borhy László, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Romsics Ignác, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Király Ildikó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Király Ildikó Budapesten született 1973-ban. Az MTA doktora, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, pszichológus, a megismerési és társas folyamatok fejlődésének kutatója.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társas elme kutatásának alapvető kérdése az egyéni tanulási mintázatok szerepe a kultúra kibontakozásában és fenntartásában. Ennek keretében dolgozta ki a csecsemőknél megjelenő racionális utánzás elméletét. Azt a mozdulatot utánozzuk, amely a helyzetből levezetve eszközszerűen nem optimális. A modell racionalitásának elemzése révén az utánzás a kulturális önkények elsajátításának eszköze is. A tudatelmélet szerepét vizsgálja a tanító és tanuló részéről kölcsönös elvárásokkal teli természetes pedagógia rendszerében. A kisgyermekek a felnőtt hozzájuk forduló kommunikatív akciója keretében (természetes pedagógiai helyzetben) megtanulják a látszólag nem célszerű új mozdulatokat, s közben megértik az új cél–eszköz viszonyt is. Tizennyolc hónapos gyermekeknél kimutatta, hogy a tanítási kontextus az érzelemkifejezések értelmezését is szabályozza. A kommunikatív kapcsolattal megszólított gyermekek a modell érzelemkifejezéseit a kiváltó tárgynak tulajdonították, míg megszólítás nélkül az érzelmeket a modell személyéhez rendelték. A természetes pedagógia mind az új eszközviszonyok, mind a külvilág érzelmi leképezésének fontos keretét adja. Kidolgozta a másik tekintetének követése mellett az annak szándékait is tekintetbe vevő naiv figyelem elméletét, s számos kisgyermekkutatásban (14 hónap és 4 év között) tisztázta a vélekedések és szokások stabilizációjában a másik értelmezésének és a közlési kontextusnak a szerepét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csépe Valéria, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Ilona, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Kovács András Bálint

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács András Bálint Budapesten született 1959-ben. 2007 óta az MTA doktora. Az ELTE BTK művészetelméleti és Kommunikációkutatási Intézet egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a filozófia és a filmesztétika.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács András Bálint filmfilozófiai és esztétikai munkássága két fő irányt követett: az egyik a filmelemek esztétikai mintázatainak statisztikai vonásait és ezek hatását kereste. A másik témakör a narratív szerkezet hatásának vizsgálata volt a befogadói gondolkozásra. Ezek a munkák azért jelentősek, mert Kovács András Bálint nemzetközi szinten is elsőként kutatta empirikus módszerekkel a filmstilisztikai és esztétikai mintázatokat és azok nézőtéri hatásait. Ezen túlmenően vizsgálta a film elbeszélésének hatását a befogadás mentális folyamataira.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Almási Miklós, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nyíri Kristóf, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Radnóti Sándor, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Mikó Árpád

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1959-ben született Budapesten. 2013 óta az MTA doktora. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos tanácsadója, 2016–2024 között igazgatója. Szakterülete a magyarországi reneszánsz művészet, síremlékművészet, muzeológia és gyűjteménytörténet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyarországi reneszánsz művészet hosszú ideje legjelentősebb kutatója, aki a 15–18. század vizsgálatait a legszélesebb kultúrtörténeti összefüggések feltárásával végzi, köszönhetően az ókori antikvitás egésze – a hazai művészettörténészek köreiben ma páratlan – nyelvi és irodalmi ismeretének, a humanizmus áramlatai és személyiségei beható tanulmányozásának. A magyarországi reneszánszról Balogh Jolán alkotta szintézis számos elemének újragondolása útján mára egy sokrétűbb, gazdagabb összképet alkotott, amelyet A reneszánsz művészet Magyarországon című akadémiai doktori értekezésében (2013) dolgozott ki, és amely a művészettörténeti kézikönyvsorozat lényegében elkészült reneszánsz kötetében nyer még részletesebb kifejtést. A 15–17. századi magyarországi reneszánsz könyvkultúra és miniatúrafestészet köreiből válogatott tanulmányai 2023-ban két kötetben jelentek meg. A Magyar Nemzeti Galériában részben rendezőtársakkal olyan emblematikus kiállításokat hívott életre, mint a művészetföldrajzi kutatásokat elindító Pannonia Regia (1994), a történelmi múlt és művészet kapcsolatai ezer évének szentelt Történelem – kép (2000), az interdiszciplináris gyűjteménytörténeti vizsgálatok etalonjának számító Jankovich Miklós (1772–1846) gyűjteményei (2002), a reneszánsz korábban kevesebb figyelmet kapott késői fázisait bemutató Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon, 16–17. század (2008). 1998-tól a Művészettörténeti Értesítő folyóirat társ-, 2015-től főszerkesztője.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benkő Elek, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács András, az MTA külső tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lővei Pál, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Solymosi László, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Pálffy Géza

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pálffy Géza Veszprémben született 1971-ben. 2010 óta az MTA doktora. Történész, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Lendület kutatócsoport-vezető. Szűkebb szakterülete a kora újkor története.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szakterülete legjelentősebb jelenkori kutatóinak egyike. Hadtörténeti kutatásai bizonyították, hogy a 16–17. századi törökellenes határvédelmi rendszer a végvidéki és kerületi főkapitányságok egymást kiegészítő működésén alapult. Igazolta, hogy a 16. században továbbra is létezett – mind intézményeiben, mind eszmetörténeti jelenségként – a Szent István-i magyar állam. Újraértelmezte a kora újkori Habsburg–magyar viszonyt, bizonyítva, hogy a magyar rendek és a Habsburg-dinasztia kapcsolatait a kölcsönös egymásrautaltságon alapuló kompromisszumrendszerek jellemezték, melyekben a sikeres centralizáció és az erős rendi intézmények, valamint a dinasztia iránti lojalitás és a magyar hazafiság nem zárták ki egymást (The Kingdom of Hungary and the Habsburg Monarchy in the Sixteenth Century. Columbia University Press, 2009). A teljes korszak történetét nyújtja újabb monográfiájában (Hungary between Two Empires 1526–1711. Indiana University Press, 2021). 2012 óta vezeti a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportot, melynek a dinasztikus és a nemzeti reprezentáció történetére koncentráló tevékenysége jelentős mértékben bővítette a kérdéskörhöz kapcsolódó kulturális örökség emlékeit mind az írott, mind a tárgyi források terén. Munkásságának számokkal kifejezhető eredményei kiemelkedőnek számítanak szakterületén. A tudományos közélet aktív szereplője, több mint másfél évtizede vesz részt a Magyar Tudományos Akadémia különböző testületeinek munkájában. Számos tudományos díj birtokosa.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Glatz Ferenc, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunyady György, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lővei Pál, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Tomka Béla

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Salgótarjánban született 1962-ben. 2010 óta az MTA doktora, történész, egyetemi tanár. A Szegedi Tudományegyetemen 1989 óta dolgozik, jelenleg a Jelenkortörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Jelenkortörténeti és Összehasonlító Történettudományi Doktori Program és 2019 nyara óta az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport vezetője. 1992 óta szerkesztőségi tagja az Aetas történettudományi folyóiratnak. 2010-től elnökségi tagja az amszterdami székhelyű International Social History Associationnak. 2016 és 2022 között elnöke, jelenleg választmányi tagja a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesületnek. Szakterülete Európa 20. századi története.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bank–ipar viszonyt a hagyományos finánctőke tézissel szemben újraértékelő PhD-disszertáció után (Érdek és érdektelenség: a bank–ipar viszony a századforduló Magyarországán, 1892–1913. DUP, 1999) ő írta az első modern szemléletű magyar banktörténeti összegzést. A századfordulótól fordult érdeklődése az összehasonlító kelet-európai társadalomtörténeti kutatás felé. A családfejlődésről, a szociálpolitikáról, a jóléti államról (Welfare in East and West: Hungarian Social Security in an International Comparison, 1918–1990. Akademie Verlag, 2004) szóló monográfiák eredményeit az interdiszciplináris látásmód jegyében összegezte A Social History of Twentieth-Century Europe (Routledge, 2013) című, az egész kontinens társadalomtörténetét átfogó szintézisében. Egyik újabb kötete a fogyasztás és az életminőség 1945 utáni alakulását vizsgálta (Austerities and Aspirations: A Comparative History of Growth, Consumption and Quality of Life in East Central Europe since 1945. CEU Press, 2020). A jelölt legfrissebb könyve a 2019-ben indult és most záruló nemzetközileg beágyazott globalizációtörténeti projekt eredményeit összegzi: Globalization in State Socialist East Central Europe: Looking Beyond Dominant Narratives (Palgrave Macmillan, London, 2024).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyáni Gábor, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kövér György, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rainer M. János, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Romsics Ignác, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Tusor Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tusor Péter Gödöllőn született 1967-ben. Történelem és latin szakon végzett az ELTE-n, PhD-fokozatát 2001-ben szerezte ugyanott. 2012-ben habilitált az SzTE-n, 2014 óta az MTA doktora. Tudományos tanácsadó, az MTA Lendület-pályázat keretében megalakult Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport alapító vezetője; a BTK Moravcsik Gyula Intézet osztályvezetője, a PPKE professzora. Szakterülete a kora újkor és a bölcsészeti szemléletű egyháztörténet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

R. Várkonyi Ágnes tanítványa, a koraújkor-kutatás nemzetközileg aktív és elismert, iskolateremtő szaktekintélye. Vizsgálatai egyház-diplomácia-/politika-, részben intézmény- és művelődéstörténeti irányúak. Publikációiban egyaránt átlátja és hasznosítja a kora újkori magyar történelem hazai, bécsi és itáliai forrásait. Történészi munkássága meghatározóan feltáró, alapkutatási jellegű. A történettudomány klasszikus módszerei mellett a kora újkor kutatásának modern metódusait is alkalmazza. Érdeklődő interdiszciplinaritás jellemzi. Vatikáni levéltári kutatásai új lehetőségeket nyújtanak a kora újkori magyar történelem jobb megismeréséhez. Az egyháztörténet sajátosságainak köszönhetően késő középkori, illetve 19–20. századi témákkal is foglalkozik (például Bischofslexikon 1804–1918, Bécs–Berlin–Budapest). Történetírását, s annak fogadtatását kiemelkedő tudománymetriai adatok, nemzetközi konferencia-részvételek, közös kutatási projektek, külföldi megjelenésű tanulmánykötetek szemléltetik. Az MTMT szakterületi táblázata szerint idézettsége 4000, h-indexe 30 felett jár. Tudományszervező tevékenysége historiográfiai távlatú és jelentőségű. Három évtized alatt tanítványaival, kollégáival újraélesztette az MTA történetének meghatározó személyisége, Fraknói Vilmos római „magyar történeti iskoláját” és vatikáni szaksorozatát (Collectanea Vaticana Hungariae, 33 kötet; open access https://institutumfraknoi.hu). 2024-ben megszervezte az akadémiai főtitkár Fraknói centenáriumi emlékévét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bitskey István, az MTA rendes tagja, Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erdő Péter, az MTA rendes tagja, Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Madas Edit, az MTA rendes tagja, Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Solymosi László, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Vida Tivadar

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vida Tivadar Celldömölkön született 1962-ben. 2019 óta az MTA doktora. 2018 óta az ELTE Régészettudományi Intézetének intézetigazgatója, Közép-Európa kora középkorának nemzetközileg vezető régész kutatója.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Archaeologiai Értesítő főszerkesztője, alapítója és társszerkesztője hazai népvándorlás kori leletkorpuszoknak, tagja vezető nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának. Nemzetközi projektek résztvevője (Foreigners in Early Medieval Europe, Keszthely-Projekt) és irányítója (szóládi langobárd temető, OTKA–DFG bioarcheológiai vizsgálatok). A HistoGenes-ERC-Synergy Grant kutatási program egyik Principal Investigatora. Ebben 8 ország 100 kutatója vesz részt, 6000 egyén biológiai hátterét, társadalmi és földrajzi mobilitását vizsgálják, már eddig is rendkívüli történeti kihatású következtetések születtek; Közép-Európa kora középkori régészetében Vida Tivadar megkerülhetetlen tényezővé vált. Kezdetben az avar kor eurázsiai kapcsolatrendszerét kutatta, döntő módon járult hozzá az avarok eredetéről 300 éve folyó vitához. Th. Völlinggel feldolgozta az addig ismeretlen olümpiai szláv leletanyagot, hatalmas adatgyűjtéssel monográfiát készített az avar kori kerámiáról, sajtó alatt van az 1600 síros budakalászi avar temető feldolgozása. Nemzetközileg kiemelkedő jelentőségűek a budakalászi bizánci korsóról írott könyvei. Az MTMT szerint 229 tudományos munkája van, 5 monográfiát írt, 10-et szerkesztett. H-indexe többes független idézettségből (történelem) 27, i10 indexe 44; független hivatkozásainak száma 3059.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bálint Csanád, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benkő Elek, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Borhy László, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Weiss János

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Weiss János Szürön született 1957-ben. 2001 óta az MTA doktora. A PTE BTK Művészetelméleti és Klasszikus Tanulmányok Intézet Filozófiatörténeti Tanszék egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a filozófia, ezen belül a frankfurti iskola és a német idealizmus.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Weiss János filozófiai életünk egyik kiválósága. Mind eredeti bölcseleti művekben, mind filozófiai fordításokban jelentős életmű áll mögötte. Kutatásainak egyik fő tárgya Jürgen Habermas doktoranduszaként a frankfurti iskola, s neki köszönhetjük az egyik világszerte is legjobb elemző, feltáró és összegző elemzést Theodor Wiesengrund Adorno művészetfilozófiájáról. Monográfiát írt az eldologiasodás és a szubjektivizálódás fogalmáról, az államelméletről és a filozófia megreformálhatóságának kérdéséről. Munkásságának másik súlypontja a német romantika, amelynek mivoltáról revelatív, számos új szempontot fölvető könyvet publikált. 22 könyvet írt, amelyből négy németül jelent meg német kiadónál, és 149 tudományos folyóiratcikket. A romantika és az idealizmus viszonyának, a Kanthoz és Walter Benjaminhoz kapcsolódó konstellációkutatásnak, a posztromantika és a kritika filozófiai fogalomelemzésének tárgyában sikeres kutatócsoportokat vezetett. Ötven fölött járó filozófiai művet fordított le. Elkötelezett tanár, s a filozófiai közéletnek is aktív tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Almási Miklós, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Demetrovics Zsolt, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Paládi-Kovács Attila, az MTA rendes tagja, Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Radnóti Sándor, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

KÜLSŐ TAGSÁGRA AJÁNLJA

Farkas Katalin

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Farkas Katalin Budapesten született 1970-ben. Filozófus, a Central European University egyetemi tanára, az MTA Filozófia és Történettudományok Osztálya Filozófia Tudományos Bizottságának elnöke. Az elmefilozófia kiemelkedő művelője az analitikus filozófiában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intencionalitást a mentális állapotok fenomenális jellegéből eredeztető iskola jelentős képviselője. E szerint, az érzéki tapasztalat valamire irányultságát a tapasztalat szerkezete és jósolható rendszeressége konstruálja. A tudás funkcionálisan különböző fajtáiról – ismeret és tudás, „tudni mit”, „tudni hogy” és „tudni hogyan” – írt tanulmányaiban az emberi tudás egysége mellett érvel. Miközben Farkas Katalin az analitikus filozófia egyik legjelesebb európai képviselője, munkássága túlhalad ezen iskola határain, és egységesítő-szintetizáló irányba mutat. 2012 óta az Academia Europaea tagja, 2020–23 között a European Society for Analytic Philosophy elnöke.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kenesei István, az MTA rendes tagja, Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Ilona, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nyíri Kristóf, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

László Attila Zoltán

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

László Attila Zoltán Sepsiszentgyörgyön született 1940-ben. Kolozsvári egyetemi tanulmányai után a jászvásári (Iaşi, Románia) Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem régész-történész oktatója lett, ma professor emeritusa. Régész, közelebbi szakterülete Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa neolitikuma, réz-, bronz- és kora vaskora.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

László Attila Zoltán jelentősen hozzájárult a késő neolitikus-rézkori Erősd-Cucuteni kultúra és a Kárpátoktól keletre fekvő területek Hallstatt A–B időszakának jobb megismeréséhez (Kr. e. 12–8. sz.). Sokat tett az őskori távolsági, interregionális kapcsolatok feltárásáért és az interdiszciplináris módszerek bevezetéséért. Publikációs teljesítménye kiemelkedő, jelentős a szerepe a fiatal erdélyi régésznemzedék pályára állításában és a tudománytörténeti kutatásban is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benkő Elek, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Borhy László, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Nánay Bence

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nánay Bence Budapesten született 1974-ben. PhD, filozófus, az Antwerpeni Egyetem filozófiaprofesszora, az evolúciós elmefilozófia kiemelkedő kutatója.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási témája a filozófiai észleléselmélet megújítása. Ennek példái az észlelés és cselekvés kapcsolata, a képzelet multimodális értelmezése, észlelési kétértelműségek mint az esztétika alapjai. Közel 200 publikációjára 4877 hivatkozást kapott. Nánay Bence folytonos kapcsolatot tart a hazai tudománnyal. 1996–2009 között a Metropolis filmelméleti folyóirat alapító szerkesztőjeként sokat tett a magyar kognitív filmelmélet kialakításáért. A filozófia és a tudományok című 2011-es, sokakat elgondolkoztató vitaindítójával az intuitív filozofálással szemben azt ajánlotta, hogy a filozófusok vegyék komolyabban a természettudományok eredményeit és hozzáállását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Ilona, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pléh Csaba, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szathmáry Eörs, az MTA rendes tagja, Biológiai Tudományok Osztálya
 

TISZTELETI TAGSÁGRA AJÁNLJA

Catherine Horel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Catherine Horel Párizsban, Franciaországban született 1966-ban. Történész, a Panthéon-Sorbonne Egyetem habilitált oktatója, a Centre national de la recherche scientifique (CNRS) kutatási igazgatója. Szűkebb szakterülete Közép- és Kelet-Európa története a 19–20. században.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közép- és Kelet-Európa 19–20. századi történetének világszerte elismert szakértője. Művei közül kiemelkedik a Közép-Európa 19–20. századi történetével foglalkozó monográfiája, 2014-es Horthy-életrajza; valamint a Monarchia többnemzetiségű városairól írott legújabb könyve. Teljesítményét általános elismerés övezi. Az elmúlt másfél évtizedben térségünk számos intézménye és szakfolyóirata hívta meg igazgatósági, illetve szerkesztőbizottsági tagjának. Rendszeresen vesz részt osztrák, magyar, svájci és cseh kutatási pályázatok elbírálásában, valamint ad elő nemzetközi konferenciákon. A történészek 1898 óta működő nemzetközi szervezete 2015-ben főtitkárává, 2021-ben pedig elnökévé választotta.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyáni Gábor, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kövér György, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Romsics Ignác, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zsoldos Attila, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 

Stanislas Dehaene

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stanislas Dehaene a franciaországi Roubaix-ben született 1965-ben. PhD, pszichológus, matematikus. A Collège de France Psychologie cognitive expérimentale professzora, a francia NeuroSpin, centre de recherche pour l’innovation en imagerie cérébrale igazgatója. Szűkebb szakterülete a kognitív idegtudomány.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stanislas Dehaene pszichológus, matematikus. A számérzék, számfogalom, s tágabb értelemben a numerikus megismerés, valamint az olvasás és olvasásfejlődés kognitív idegtudományi kutatásában elért eredményeivel vált világszerte ismertté. Az INSERM-CEA NeuroSpin központ igazgató-elnöke. Kutatásaiban az idegtudomány legfejlettebb technikáit a kísérleti pszichológia korszerű eljárásaival ötvözi. Iskolateremtő személyiség, a Francia Tudományos Akadémia és számos európai akadémia tagja, külföldi egyetemek díszdoktora. Nagy presztízsű tudományos folyóiratok, közöttük a Science szerkesztőbizottságának tagja. Rendszeres kapcsolatot tart fenn a kognitív pszichológia és idegtudomány magyar kutatóival.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csépe Valéria, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács Ilona, az MTA levelező tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, Filozófiai és Történettudományok Osztálya
 
 
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave