Magyar Tudomány 2018/04
›
Tematikus összeállítás • Korrupció és integritás
›
Az antikorrupció és az integritás oktatásának lehetőségei

Az antikorrupció és az integritás oktatásának lehetőségei

Potentials of Teaching Anticorruption and Integrity

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bokor Tamás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

tamas.bokor@uni-corvinus.hu
Összefoglalás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt évtizedben Magyarországon a korrupció elleni küzdelem mellett megjelent az integritás (az értékalapú egyéni és szervezeti működés) építésének igénye is. E két törekvés sikere nagyban függ a társadalmi kommunikációban részt vevő egyének attitűdjeitől, ezért a személyes attitűdformálás szerepe kulcsfontosságú. A rövid áttekintő tanulmány keresztmetszeti képet ad arról, hogy a négyféle szocializációs színtér (család, iskola, munkahely és média) milyen lehetőségeket kínál az antikorrupció és az integritásfejlesztés gondolatainak kommunikálására. A jó gyakorlatok és a kiaknázható lehetőségek arra mutatnak, hogy a négy színtér szinergiájának erősítése javíthatja a társadalmi integritást és a közbizalmat.
 
Abstract

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The need for building integrity (that can be defined as value-based action of individuals and institutions) has appeared beside the fight against corruption in the last decade in Hungary. Success of these struggles significantly depends on the attitudes of individuals in social communication, therefore the role of shaping personal attitudes is crucial. The short overview study shows a cross-sectional picture of what potentials the four main socializing scenes (family, school system, workplace and media) offer to communicate the ideas of anti-corruption and integrity development. Best practices and the exploitable potentials depict that strengthening the synergy of these scenes can improve public integrity as well as public trust.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: oktatás, nevelés, antikorrupció, integritás, média
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: education, pedagogy, anti-corruption, integrity, media
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.4.8
 
Harc helyett építkezés: az integritásszemlélet megerősödése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi színtérre tekintve lassú, de jelentős szemléletváltozásnak lehetünk tanúi a korrupció elleni törekvésekben. Az antikorrupciós igyekezet legalább három évtizedes történetében sokáig a büntetőjogi, büntető-jutalmazó (de főként büntető) megközelítés volt meghatározó. Az EU-konform szabályozási gyakorlat azonban világosan megmutatta, hogy a törvényi előírások és az átláthatósági követelmények kiüresednek, amint olyan közegbe kerülnek, amely képtelen meghonosítani őket (Pallai–Kis, 2014, 154.). Így a szabályozásról fokozatosan a társadalmi közegre került a figyelem fókusza, és a korrupció elleni küzdelemben meghatározóvá vált a kollektív cselekvés problémája mint értelmezési keret (Persson et al., 2013, 463.). Ez a változás megerősítette a képzés, az oktatás és az érzékenyítés fontosságát, abból kiindulva, hogy a korrupció mint társadalmi rendszerprobléma csak a társadalom tagjainak bevonásával kezelhető hatékonyan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ezredforduló táján láthattuk a hangsúlyok egyre erősebb eltolódását az antikorrupciós harcban. Ekkor a szervezetfejlesztés szociálpszichológiája és a munkahelyi mentálhigiéne tapasztalatai nyomán lassanként kirajzolódott, hogy a probléma, amit a büntetőjog korrupciónak nevez, csupán egy az értékelvű működést hátráltató sokféle tényező közül. A kölcsönös függőségek, a kiszolgáltatottság, a (szándékosan vagy gondatlanságból) hiányos infrastruktúra, az apró, személyes szívességek rendszere stb. mind akadályozzák az egyéneket és a szervezeteket abban, hogy vallott és kinyilvánított értékeiknek megfelelően végezzék feladatukat. Ha stabil értékrend szerint működő egyéneket és szervezeteket szeretnénk látni a társadalomban, nemcsak a korrupció ellen kell küzdeni, hanem a felsorolt tényezőket is számításba kell venni. Az integritásépítés (integritásmenedzsment) fogalma is ekkor kezd kirajzolódni, hogy a 2010-es évek elejétől kezdve lassanként átvegye a stafétát az antikorrupciós megközelítéstől. Immár nemcsak valami ellen (korrupció), hanem valamiért (a szervezetek és tagjaik integritásáért, sérthetetlenségéért) kell tenni. A harc és a küzdelem militáris nyelvezete helyett – építészeti metaforák alapján – integritásépítésről, egy jól működő felépítmény létrehozásáról beszélhetünk. Az átláthatóság biztosítása önmagában nem varázsszer, ha nem egészül ki az egyének képzésével, az intézmények fejlesztésével és a társadalmi kultúra formálásával (De Vries–Sobis, 2016, 267–268.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor antikorrupcióról beszélünk, inkább a (büntető)jogi alapokon nyugvó bűnüldöző tevékenységre gondolhatunk. Amikor integritásépítésről vagy a szervezeti integritásirányítási rendszer felépítéséről van szó, akkor erősebben érvényesülnek a szervezetfejlesztés humán szempontjai, a motiváció, az etikus működésre helyezett hangsúlyok, illetve az egyéni és a szervezeti sérthetetlenség összehangolása, s így a „rászolgálás a bizalomra”. Az integritásépítés célja végső soron a társadalomban és szervezeteiben ténylegesen működőképes szabályrendszer, a szakmai kompetenciák és az etikus működés összehangolása, amelynek eredményeként a szervezetek az érintettek szemében (mind a benne dolgozók, mind a külső érintettek számára) bizalomra érdemesek, sérthetetlenek és stabilak lesznek (Bokor–Szabó, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti nézőpontváltás során, mint látható, egyre erősödő igény mutatkozik a korrupció és az integritássérelmek megértésére, a korrupciós mechanizmusok és kockázatok szociálpszichológiájának és szociológiájának megértésére, valamint arra, hogy ennek nyomán konkrét lépéseket lehessen tenni az intézmények integritásának növelésére (Chapman–Lindner, 2016, 264.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Komoly módszertani kérdés, hogy mikor, hol és miként hatékony az antikorrupcióval és integritással kapcsolatos személyes és állampolgári ismeretek, készségek átadása, tanítása, fejlesztése. Alkalmas színtereknek nem vagyunk híján:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. az elsődleges (családi),
  2. a másodlagos (iskolai), valamint
  3. a harmadlagos (munkahelyi) szocializációs közeg mellett
  4. a mediatizált valóság is lehetőségeket kínál.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szinte axiómaként fogadható el, hogy hipermediális társadalmunkban – a média s különösen az újmédia nevelő-oktató szerepe miatt – nem lehet e feladatot kizárólag a családra vagy az iskolarendszerű képzésre terhelni. A média mint informáló színtér és az újmédia mint közösségépítő színtér hangsúlyos szerepet kell hogy kapjon a szóban forgó tevékenységekben. Áttekintőnk elsősorban a szervezett, tervezett ismeret- és attitűdformálásra koncentrál, így a családi szocializáció kérdéskörével itt nem foglalkozunk, ugyanakkor a másik három területen rejlő lehetőségekről röviden szólunk.
 
Kereszt a tantervben: antikorrupció és integritás a magyar köznevelési rendszerben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A köznevelés feladatainak és céljainak meghatározásában három olyan terület szerepel, amelyek alkalmas kapcsolódási pontokat adnak az antikorrupció és integritás témaköréhez. Az igazság és igazságosság tisztázása, a jó és szép iránti érzék fejlesztése, illetve az erkölcsi és a szellemi érzék elmélyítése mint nevelési cél, már elegendő motivációt ad arra, hogy a köznevelési rendszer foglalkozzon a személyes és szervezeti integritás kérdéseivel. A Nemzeti alaptanterv további céljai között szerepel, hogy a felnövekvő nemzedékek a haza felelős állampolgárává nevelődjenek, akik képesek sajátos kritikai döntéseket meghozni közösségük és a társadalom érdekében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A köznevelésben megjelenítendő szakmai tartalmakat kormányrendeleti szinten (110/2012 [VI. 4.] Korm. rend.) a NAT szabályozza. E dokumentum alapján készülnek a kerettantervek, amelyek jóváhagyását a minisztériumi szintű Kerettantervi Rendeletnek megfelelően az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete végzi. A kerettantervek alatt, harmadik szinten a helyi tantervek részletezik mindazokat a témaköröket, amelyek a köznevelési rendszerben megfelelő tudással, képességekkel, készségekkel, jártasságokkal és attitűdökkel készítik fel a tanulókat a mindennapi önálló életvitelre, a munka világára, illetve a magasabb szintű tanulmányokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Nemzeti alaptanterv jelenleg hatályos, 2012-es változatában a korrupció fogalma a fejlesztési területek, nevelési célok között, ezen belül az erkölcsi nevelés címszava alatt jelenik meg (NAT, 2012, 10641.). A 9–12. évfolyam etikaoktatásának témakörei között a „Korunk erkölcsi kihívásai” tématerületen belül olvasható a közösségi és társadalmi korrupció problémája mint feldolgozandó témakör, egy helyen említve az ökológiai válság erkölcsi problémájával, a világszegénység, az intolerancia, valamint a jövő nemzedékek jogainak témakörével (NAT, 2012, 10721.). Az integritás fogalma a szociális és állampolgári kompetenciakörben tűnik fel, azzal az indoklással, amely szerint a szükséges „attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb” (NAT, 2012, 10656.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akárcsak a médiaműveltség, az antikorrupció és az integritás témájának tanítása-tanulása is kereszttantervi elem: nem egy műveltségi terület vagy tantárgy keretei között, hanem több összehangolásával valósulhat meg. A közös követelmények elvben elősegítik a tantárgyak közötti válaszfalak lebontását, biztosítják a tanítás-tanulás szemléleti egységét, következésképpen a tanulók személyiségének fejlődését – amennyiben tényleg jut elegendő figyelem és idő az elem tantárgyi beemelésére a megfelelő belépési pontokon a tanulási-tanítási folyamat során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A problémát nem a megfogalmazott tervek okozzák, hanem a tantervek gyakorlati implementációja. Az általános és középiskolák tantervében az erkölcstan vagy hittan keretében jelennek meg a szóban forgó kezdeményezések – miszerint tudatosabb állampolgárokat neveljenek a tanárok –, a középiskolai és felsőoktatási képzésekben ez az etikára korlátozódik. A probléma ott jelentkezik, hogy – átnézve az elérhető tantervek/mintatantervek sokaságát – legfeljebb elvétve találkozhatunk a korrupció elleni konkrét fellépéssel, és nincs garancia arra, hogy a tanórák el is jutnak eddig a pontig, vagy kellő hangsúlyt fektetnek rá. A főiskolai és egyetemi mintatanterveknél inkább az figyelhető meg, hogy többnyire általános etikával, etikatörténettel vagy az adott szak etikájával foglalkoznak a hallgatók és az oktatók. Előrelépést a következőképpen lehetne biztosítani: felső tagozatban és középiskolai szinten korrupciós szituációk és dilemmák beépítése tanórai keretbe (például történelem, társadalomismeret) és ezek diszkurzív feldolgozása; a felsőoktatásban, egymásra épülő kurzusok keretének kiépítése különösen a pedagógiai és a társadalomtudományi képzési területek alapképzési szintjén.
 
Munkára fogott szemléletváltás: integritásképzés a felnőttoktatásban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkahelyi szocializáció során az antikorrupció és az integritás fogalmát minden szakterület más-más aspektusból járja körül. Magyarországon az integritásképzésekről a legrészletesebb hozzáférhető adatok a közigazgatási szférából származnak, ahol az ÁROP-1.1.21 projekt keretében 2013-tól mintegy 8500 beosztott, 800 vezető és államtitkári szintű felsővezetők integritás-szemléletformáló képzése zajlott diszkurzív tréningmódszer keretében. A hatékonyságmérés adatai szerint már rövid távon (mintegy három hónapos távlatban) sikerült a korrupcióval szembeni tehetetlenség érzését csökkenteni a résztvevőkben, miközben a vélekedéseikből az is kirajzolódik, hogy a programot elvégzettek körében bővült az ismeretanyag a jogi eszközökön túllépő antikorrupciós módszerekről, és a nyilvánosságnak is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az integritás építésében, mint a tréninget megelőzően (Pallai, 2015, 13.). A KÖFOP-2.2.3 projekt többek között a korrupció szociálpszichológiájáról, valamint az újmédia-etika és az integritás viszonyáról szóló tananyaggal és további képzési programokkal folytatja a közszolgálati dolgozók ez irányú kötelező továbbképzését. A közszolgálati továbbképzési rendszer mellett szintén jogszabályi szintű előírás (az 50/2013. [II. 25.] Korm. Rendelet) alapján az ötven főnél nagyobb létszámú államigazgatási szerveknél az integritás-tanácsadó alkalmazása, aki a szerv vezetőjének irányításával látja el az intézmény integritásirányításával kapcsolatos feladatokat (például: bejelentések kezelése, integritásirányítási terv készítése stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E tanulmány kereteit jóval meghaladná annak vizsgálata, hogy milyen módon jelenik meg az üzleti szféra intézményeiben az integritásképzés, így itt elegendő annyi: a szféra decentralizált jellege miatt a közigazgatáséhoz hasonló, központilag szervezett képzésekre, tréningekre nem akadnak példák e témában. Az értékalapú működést az egyes ágazatok és szervezetek szintjén etikai kódexek, felelősségvállalási nyilatkozatok és szabályzatok biztosítják, s a vállalatokon belül természetesen alkalom nyílik az üzleti etikával kapcsolatos képzések megtartására. A felnőttoktatás körébe tartozó, ugyanakkor a munkahelytől függetlenül megvalósuló képzési formák gyakran nem elsősorban képességfejlesztő, hanem tágabb társadalmi célokat fogalmaznak meg. Jó példát szolgáltat erre a Global Anticorruption Education and Training Project (ACET), amely a mérnöki és gyártási szektorban dolgozó szakemberek képzésével és érzékenyítésével igyekezett mérsékelni a korrupciót, a gazdasági rendszer etikusabb működése révén javítani kívánva a szegényebb társadalmi rétegek helyzetét (Smith, 2009).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A felnőttoktatás – mint a harmadlagos szocializáció eszköze – tehát munkahelyen kívüli (illetve attól független) képzési formákat is lehetővé tesz. Ezek ugyanúgy párhuzamosan célozzák a kognitív, az affektív és a viselkedéses/pszichomotoros funkciókat (Integrity Curriculum Assessment Tool, 2016), mint egy jól kidolgozott munkahelyi tréningprogram. Az Integrity Action nemzetközi szakmai szervezet ingyen elérhető oktatási segédanyagai, illetve nyitott képzési programjai elsősorban az akadémiai szférát, valamint az egyetemi hallgatók, a köztisztviselők és az üzleti vezetők körét célozza meg, és konkrét intézményeiktől független formában kínál tréningeket. Képzési hálózatukban három régió huszonegy országa szerepel – Magyarország egyelőre nincs a listán (Integrity Education, 2016).
 
Ki mit tud? – az újmédia szerepe az integritásépítésben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újmédia lehetőségei többrétűek az integritás menedzselésében. A főbb területek – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakban foglalhatók össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Tematizáció: korrupciós hírek közzététele szerkesztőségi felületeken (például hírportálok) és nem szerkesztett tartalmakban (például blogoszféra).
  2. Tényfeltárás, oknyomozás: a tematizációhoz kapcsolódóan a korrupciós esetek részletes feldolgozása és a cikkek online közzététele.
  3. Diskurzustér biztosítása: web2-es felületek üzemeltetése és elérhetővé tétele, nevesített (például Facebook-csoportok) vagy anonim felületek (például fizettem.hu) működtetése, amelyek alkalmasak a korrupcióval és integritással kapcsolatos civil eszmecserére.
  4. Civil interfész üzemeltetése: olyan online rendszer, amelyben azonosítással vagy anonim módon megtehető a korrupciós esetek leírása (whistleblowing, „a vészharang kongatása”), például tényfeltáró szerkesztőségek irányába, illetve közérdekű adatok közzététele.
  5. Hatósági interfész üzemeltetése: olyan online rendszer, amelyben azonosítással vagy anonim módon megtehető a korrupciós esetek bejelentése erre szakosodott hatóság(ok) irányába (Magyarországon ilyen az online bejelentővédelmi rendszer).
  6. Tudástár, módszertani eszköztár nyilvánossá tétele: nemzeti vagy nemzetközi szintű ajánlások, képzési anyagok, tréningprogramok, jó gyakorlatok elérhetőségének biztosítása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekkel kapcsolatban borús statisztikát látunk: „Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által üzemeltetett bejelentővédelmi rendszer teljesen ismeretlen a 18–29 évesek körében, s általánosságban is csak felületes ismeretekről számoltak be az online tényfeltáró újságírás […], a korrupciós témájú fórumok, Facebook-csoportok és oldalak tekintetében.” (Bokor, 2018; Hortobágyi–Martin, 2016, 44.) Mindezt alátámasztja a hírmédiumok iránti bizalmatlanság (Norris, 2010) és az oknyomozó sajtótermékek alacsony olvasottsága, illetve nehéz finanszírozhatósága. Bár a digitális állampolgárság eszménye egyre erősödően hatja át a magyar köznevelési rendszert, mégis lassan frissül a valóban hasznosítható állampolgári alkalmazások, jogok és kötelességek tanítása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A médialogika több sajátossága miatt nem kedvez a korrupció tematizálásának. A nagyon nagy összegű (akár a társadalom egésze számára jelentős kárt okozó) korrupciós esetek hírértéke sokszor elmarad az apróbb korrupciógyanús ügyekétől – ez utóbbiak olvasottsága nem ritkán magasabb, mint a fajsúlyos ügyeket feldolgozó cikkeké. A felfoghatatlan nagyságrendekről szóló anyagok és a sűrűn közölt korrupciós hírek könnyen hozzászokást idézhetnek elő a befogadóban, mert rövid idő alatt megemelik az ingerküszöbét. A politikai polarizáció a befogadók véleményének polarizációjához vezethet, amely akadályozza a differenciált véleményformálást. Mindemellett az online tartalmak rövidsége és tömörsége sem teszi lehetővé az alapos oknyomozó munka hatékony prezentálását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami pedig a hatósági interfészt és a tudástárak használatát illeti: a Magyarországon egyetlen ilyen jellegű online felületként működő online bejelentővédelmi rendszer alacsony ismertsége és a képzési anyagok viszonylag alacsony használati szintje között az a hasonlóság, hogy ezekkel csak szükség esetén kezd ismerkedni a felhasználó, előzetes felderítésük az állampolgárok részéről ritkának látszik.
 
Következtetések és továbblépési lehetőségek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jóllehet a korrupcióérzékelés mértékét kimutató Corruption Perceptions Index (CPI) és az állam sérthetetlenségét kifejező Index of Public Integrity (IPI) módszertana egyaránt főleg társadalmi intézmények vizsgálatára épül (például üzleti szféra, közigazgatás, kereskedelem, lásd Mungiu-Pippidi–Dadašov, 2016), a társadalmi alrendszereket alkotó egyének szerepe alapvető egy-egy sajátos nemzeti kultúra megteremtésében (Jahić–Činjarević, 2017; Lavena, 2013). A CPI-ban nem, de az IPI-ben explicit módon jelenik meg az egyének szerepe az e-állampolgárság (digitális állampolgárság) faktorában, alátámasztva a fenti állítás helytállóságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Áttekintésünkben azt hangsúlyoztuk, hogy az egyének ismeret-, képesség- és attitűdfejlesztéséhez legalább négyféle szocializációs közeg áll rendelkezésre. Ebből hármat (iskolarendszer, munkahelyi/szakmai továbbképzés, média) vizsgáltunk részletesebben, megállapítva mindegyik színtér sajátos lehetőségeit és korlátait. A három szektor közös nevezője, hogy ezekben az integritás céljainak tisztázása olyan képzést igényel, amely kognitív, érzelmi és viselkedéses funkciókat egyaránt megcéloz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyének szempontjából azonban mindez csak akkor válhat hatékonnyá, ha a három színtér – természetesen a családi szocializációra épülve – szinergiát alkot. Az iskolarendszerben kívánatos az integritás mint kereszttantervi tartalom megjelenése úgy, hogy helyet kap nemcsak az etikaoktatáson, hanem a szintén kereszttantervi médiaértésen belül is. A munkahelyeken saját tartalmi elemekre épülő intézményen belüli vagy szabadon hozzáférhető nemzetközi képzési módszertanokat alkalmazva érdemes sarkallni a dolgozókat az integritás építésére, a médiában pedig jó arányérzékkel kell megjeleníteni az integritásproblémák mellett a jó gyakorlatokat is. A felelős digitális állampolgár igénye – nyilvánvalóan nem azonnal, hanem középtávon – így alakítható ki arra, hogy individuális módon követelje meg saját magától, saját közegétől és az őt körülvevő intézményektől az értékalapú működést, miáltal növekszik a közbizalom és a közösségi integritás.
 
Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Magyar Közlöny, (2012) 66, 10635–10638. https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200110.kor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bokor T. (2018): Magyar fiatalok és a korrupció viszonya a médiahasználat tükrében. Magyar Tudomány, 179, 2, 195–205. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_132

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bokor T. – Szabó D. (2018): Újmédia-etika és integritás. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem. In print

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chapman, D. W. – Lindner, S. (2016): Degrees of Integrity: The Threat of Corruption in Higher Education. Studies in Higher Education, 2, 41, 247–268. DOI: 10.1080/03075079.2014.927854, https://www.researchgate.net/publication/277960978_Degrees_of_integrity_the_threat_of_corruption_in_higher_education

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De Vries, M. – Sobis, I. (2016): Increasing Transparency Is Not Always the Panacea: An Overview of Alternative Paths to Curb Corruption in the Public Sector. International Journal of Public Sector Management, 3, 29, 255–270. DOI: 10.1108/IJPSM-11-2015-0197

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hortobágyi E. – Martin J. P. (szerk.) (2016): Korrupcióérzékelés és médiahasználat a magyar fiatalok körében. Budapest: Transparency International Magyarország, https://transparency.hu/wp-content/uploads/2016/08/Korrupcioerzekeles_es_mediahasznalat.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Integrity Curriculum Assessment Tool (2016): https://integrityaction.org/sites/default/files/training_materials/IntegrityCurriculumAssessmentTool_iCAT_2016.2.pdf (Letöltés ideje: 2018. 01. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Integrity Education (2016): https://integrityaction.org/index.php/integrity-education (Letöltés ideje: 2018. 01. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jahić, H. – Činjarević Merima (2017): The Effect of Social Progress and Education on Corruption: A Contingency Theory Perspective. Economic Review – Journal of Economics and Business, 1, 15, 19–31. https://goo.gl/fPZSBH

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lavena, C. F. (2013): What Determines Permissiveness toward Corruption? A Study of Attitudes in Latin America. Public Integrity, 4, 15, 345–365.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mungiu-Pippidi, A. – Dadašov, R. (2016): Measuring Control of Corruption by a New Index of Public Integrity. European Journal on Criminal Policy and Research, 22, 415–438. DOI: 10.1007/s10610-016-9324-z, https://goo.gl/1hf7cB

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

NAT (2012): Nemzeti alaptanterv, melléklet a 110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelethez. In: Magyar Közlöny, (2012) 66, 10639–10847. http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12066.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Norris, P. (ed.) (2010): Public Sentinel. News Media & Governance Reform. Washington: The World Bank, https://goo.gl/w1HDtG

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pallai K. (2015): A képzés szerepe az integritás fejlesztésében. Szakmai összefoglaló. https://goo.gl/WoCZqe (Letöltés ideje: 2018. 01. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pallai K. – Kis N. (2014): Towards Integrity. Integrity Education and Research at the National University of Public Service. Public Finance Quarterly, 2, 149–163. http://www.pallai.hu/wp-content/uploads/2010/11/a-kisn-pallaik-2014-2.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Persson, A. – Rothstein, B. – Teorell, J. (2013): Why Anticorruption Reforms Fail. Systemic Corruption as a Collective Action Problem. Governance: An International Journal of Policy, Administration, and Institutions, 3, 26, 449–471. DOI: 10.1111/j.1468-0491.2012.01604.x, https://goo.gl/KQN3kh

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Smith, J. H. (2009): The Global Anticorruption Education and Training Project. Leadership and Management in Engineering, July, 139–143. DOI: 10.1061/(ASCE)1532-6748(2009)9:3(139), https://ascelibrary.org/doi/full/10.1061/%28ASCE%291532-6748%282009%299%3A3%28139%29
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
chevron_left
chevron_right
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave