E téma előzménye az Educatio folyóirat Adatbőség címmel megjelent, Veroszta Zsuzsanna által szerkesztett száma (URL1), amelyet egy Nagy Péter Tibor által ugyanebben a témában szervezett konferencia követett (URL2) a Wesley János Lelkészképző Főiskolán. A szerkesztés tapasztalatai és a konferencia vitái egyaránt azt mutatták, hogy napjaink társadalomtudományának egyik legizgalmasabb kérdéséről töprengünk. A Magyar Tudomány szerkesztőinek felkérése után úgy tűnt, hogy mindezek alapján érdemes volna egy olyan tematikus számot készítenünk, amely a társadalom- és bölcsészettudományok és az adatok új világa közötti kapcsolatot tekinti át. Közben azonban jól érzékelhető volt a téma iránti fokozott érdeklődés, konferenciák szerveződtek, s több társfolyóirat is tematikus számokat jelentetett meg a kérdésről. A probléma tárgyalásához ragaszkodva, de az eredeti fókusz szűkítése mellett a szerkesztők a kezdetben tervezett széles körű áttekintés helyett három társadalomtudományi megközelítést kínálnak az olvasónak. Bőgel György közgazdaságtudományi, Kmetty Zoltánt szociológiai, Z. Karvalics László történettudományi nézőpontból vizsgálja a „Big Data” kutatási lehetőségeit. A vendégszerkesztők bevezető tanulmánya pedig átfogó céllal az újfajta és új nagyságrendben rendelkezésre álló adatok általános társadalomkutatási használhatóságára reflektál. Mindeközben a kutatásra fókuszáló szám megközelítésében tudatosan elkerül két témát. Az egyik ilyen, miszerint az adatok összekapcsolásával létrehozott hálózatszerű ismerettömeg még inkább zárójelbe teszi az evidence based decisionnal kapcsolatos, elméletileg nyilván jogos kételyeket. A másik pedig az, ahogyan az adatok összekapcsolhatósága, sőt összekapcsolása személyiségi jogi kérdésekhez vezet. Az elkerülés oka az a meggyőződésünk, hogy e kérdések sokkal inkább politikai és alkotmányjogi diskurzusban, semmint a tudományos kutatás világa felől közelíthetők és kezelhetők.