Antiszemitizmus a visegrádi országokban
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p1 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p1)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p1)
DOI: 10.1556/2065.179.2018.5.19
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p3 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p3)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p3)
A kötet az emberjogi és kisebbségi témákkal foglalkozó, budapesti székhelyű Tom Lantos Intézet kiadványaként jelent meg, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával. Az angol nyelvű kötet célja, hogy a nemzetközi közvéleményt és fórumokat tájékoztassa arról, hogy az antiszemitizmus, különösképpen a tradicionális zsidóellenességtől megkülönböztetett modern, politikai antiszemitizmus milyen mértékben van jelen, milyen funkciókat tölt be, és milyen formái jelennek meg a „visegrádi” országokban: Magyarországon, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában. A kötet – a szerkesztők, Barna Ildikó és Félix Anikó által írt bevezetőt követően – egységes struktúrájú, rövid, tárgyilagosságra törekvő tanulmányokban vázolja fel az antiszemitizmus közelmúltját és jelenét a négy országban. Veronika Šternová a Cseh Köztársaságról, Barna Ildikó Magyarországról, Rafael Pankowski Lengyelországról, Grigorij Mesežnikov a Szlovákiáról szóló anyag szerzője. Az országjelentések két fő részt tartalmaznak. Az első részben a hátteret tárják fel, bemutatva, milyen szerepet játszott a zsidóság az egyes országok történelmében, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésében, hogyan alakult a zsidó és nem zsidó lakosság viszonya, hogyan született meg a modern – politikai – antiszemitizmus és rasszizmus. Szólnak arról, milyen áldozatokkal járt a soá ezekben az országokban, hogyan alakult a maradék zsidóság helyzete, és a hatalomra jutott és 1989-ig hatalmon lévő kommunista pártok különböző időszakokban milyen politikát folytattak a zsidósággal, illetve az antiszemitizmussal kapcsolatban, különös tekintettel az Izraelhez való viszonyra. Ezután beszámolnak az antiszemitizmus jelenlegi elterjedtségére és összetevőire vonatkozó újabb közvélemény-kutatási, szociológiai vizsgálatok néhány eredményéről.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p4 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p4)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p4)
A felmérések tanúsága szerint a zsidóság egyik országban sem számít „első számú közellenségnek”, miközben az antiszemitizmus, ha változó intenzitással is, de mindegyik országban jelen van, és ez nem függ a zsidó lakosság tényleges számarányától (ami Lengyelországban gyakorlatilag a zéróhoz közelít). Ugyanakkor az Anti-Defamation League által mért antiszemitizmus-index, vagyis azoknak a száma, akik igennel válaszoltak az antiszemita sztereotípiákat mérő kérdőív legtöbb kérdésére, meghökkentően magas, 45% volt Lengyelországban, szemben a Cseh Köztársasságban mért 13%-kal, amely viszont a legalacsonyabb Európában. A szlovákoknak csupán 11%-a jelölte meg egy felmérésben, hogy nem szívesen látna zsidó szomszédokat. Ami Magyarországot illeti, a Medián kutatása szerint a lakosság 65%-a mentes az antiszemitizmustól, 12% mérsékelten, 23% pedig erősen antiszemita. Ezek az adatok azonban, mint a szerzők is figyelmeztetnek rá, nem alkalmasak az összehasonlításra, hiszen az egyes országokban végzett felmérések különböző időpontokban, eltérő mintavételi eljárásokkal, más és más kutatási kérdésfelvetéssel készültek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p5 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p5)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p5)
A kötet a közvéleménykutatási eredmények mellett bemutatja a jogi környezetet, a közösség elleni izgatásra, a gyűlöletbeszédre, a genocídiumok tagadására és más szélsőséges megnyilvánulásokra vonatkozó hazai és nemzetközi jogi szabályozásokat és törvényes szankciókat. Az előzmények és a kontextus felvázolása után a második fő rész tanulmányai részletesebben ismertetik az egyes országokban napjainkban (2010 és 2016 között) megnyilvánuló antiszemitizmus legfontosabb aktorait, azokat a szélsőséges pártokat, mozgalmakat, csoportosulásokat és személyeket, amelyek és akik cselekvő résztvevői és forrásai az antiszemita diskurzus fenntartásának, politikai felhasználásának és hiszterizálásának. Bemutatják továbbá az antiszemitizmus manifesztációinak színtereit, a legfontosabb médiafelületeket, website-okat, blogokat stb., amelyek révén az antiszemita és más szélsőséges nézetek, cselekvésre való buzdítások eljutnak a szélesebb közönséghez. A két fő részt mindegyik országtanulmányban a konklúziók levonása követi. Az antiszemitizmus aktorainak bemutatásánál magyar vonatkozásban a Jobbik és a hozzá kötődő szélsőséges szervezetek, mozgalmak szerepét emelik ki, s mint hangsúlyozzák, a párt utóbbi években bejelentett fordulata a „néppártosodás” irányában nem orientációjának valódi megváltozását, hanem csupán hatalmi törekvéseinek álcázását jelenti. A visegrádi országokban működő szélsőjobboldali pártok és mozgalmak, így például Lengyelországban a Kukiz’15 mozgalom, Csehországban a Nemzeti Demokrata Párt (ND), Szlovákiában a „Mi Szlovákiánk” Néppárt (LSNS), illetve publikus megjelenésük vizsgálatánál a kötet szerzőinek fő kérdése az, hogy retorikájukban és ideológiájukban hogyan jelenik meg a modern antiszemitizmuson belül az „új antiszemitizmus”, vagyis az anticionizmus és az Izrael-ellenesség.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p6 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p6)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p6)
Elméleti szempontból ugyanis a kötet szerzői a modern antiszemitizmusnak három alaptípusát különböztetik meg: a másodlagos, a konspirációs és az új antiszemitizmust. A másodlagos antiszemitizmuson a soá tagadását, relativizálását vagy trivializálását, „konspirációs antiszemitizmuson a „zsidó összeesküvéssel” kapcsolatos sztereotípiákat és hiedelmeket, új antiszemitizmuson pedig az Izrael-ellenesség különféle megnyilatkozásait érhetjük. Annak eldöntésére, hogy az általában Izraelre vagy az állam bel- és külpolitikájára, a közel-keleti konfliktusokban játszott szerepére vonatkozó kritikus állítások közül mennyiben tekinthetők valóban antiszemitizmusnak, a szerzők az egykori szovjet polgárjogi harcos és mai izraeli politikus, Nathan Saranszkij (Sharanksy) által javasolt „3D-tesztet” alkalmazzák. Eszerint az Izraellel kapcsolatos negatív vélemények akkor számítanak antiszemitának, ha tartalmazzák a démonizációt, vagyis Izraelnek valamifajta „eredendő gonoszként” való feltüntetését; a „kettős mércét” (double standard), amikor Izrael bírálatát egyoldalúan, szelektíven gyakorolják; és a deligitimálást, Izrael állam létjogosultságának kétségbevonását. Az antiszemitizmusnak ezek a típusai, mint erre a szerzők is rámutatnak, a valóságban aligha választhatók el ilyen élesen, hiszen az „újnak” nevezett antiszemitizmus gyakran csak új kifejezési formát ad a „régi”, hagyományos zsidógyűlöletnek, a régóta virágzó összeesküvés-elméleteknek vagy éppen a soá tagadásának. Másfelől, a mai Izrael politikájának radikális kritikája sem feltétlenül jár együtt a soá tagadásával, illetve relativizálásával vagy a világméretű zsidó összeesküvésben való hittel. Az „újnak” nevezett antiszemitizmus, mint a kötet szerzői utalnak rá, napjainkban erőteljesen megjelenik egyes nyugat-európai és amerikai baloldali csoportok, palesztinbarát polgárjogi mozgalmak ideológiájában, anticionista, Izrael-ellenes retorikájában. Más kérdés, hogy ez aligha terjeszthető ki a nyugati baloldal egészére, hiszen az izraeli–palesztin konfliktus megítélésében a baloldal, beleértve az izraeli baloldalt is, nagyon is megosztott.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p7 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p7)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p7)
Az országjelentésekből kiderül, hogy a négy vizsgált országban egyelőre kevéssé, elszigetelten mutatkozik meg ez a „nyugati” új típusú, főként a baloldalnak tulajdonított antiszemitizmus. Ebben nyilván közrejátszik az is, hogy a kelet- és közép-európai országokban még erősen él a kommunizmus emléke, a kommunista pártok pedig többnyire anticionista és Izrael-ellenes álláspontot foglaltak el. Kisebb, marginális csoportoktól eltekintve nincs tere e régióban az olyan mozgalmaknak, mint a „Boycott, Divestment and Sanctions” (BDS), amely Izrael kulturális, akadémiai és gazdasági bojkottját hirdeti. A „visegrádi” országokban az antiszemitizmus legfontosabb aktorai továbbra is a szélsőjobboldali pártok, amelyek főként a „másodlagos” és a „konspiratív” zsidóellenesség jellemző jegyet viselik magukon. Ugyanakkor e pártok többségénél a modern antiszemitizmusnak mindhárom típusa is megjelenik. Vagyis, a Saranszkij-féle „3D”-régiónkban szélsőjobboldali ideológiákhoz és akciókhoz kapcsolódik (például az izraeli zászló elégetése vagy jobbikos képviselők nyilatkozatai a magyar parlament tagjai között lévő állítólagos izraeli állampolgárokról mint „nemzetbiztonsági kockázatról”, hasonló megjegyzések a lengyel parlamentben stb.). A 2015-ös „menekültválság” és annak következményei azonban módosították a képet, elsősorban, de nem kizárólag, Magyarországon. A menekültek megjelenése és az ellenük folytatott politikai és ideológiai gyűlöletkampány, a xenofób populizmus állami politikája következtében előtérbe került az iszlamofóbia, amely a rasszista (antiszemita és cigányellenes) előítéletek indulatait, legalábbis időlegesen, a „migránsokra” és menekültekre helyezte át. (Lásd erről Slavoj Žižek 2016-os könyvét: Against the Double Blackmail. Refugees, Terror and Other Troubles with Neighbours.) Ugyanakkor a konspirációs antiszemitizmusnak is új formája jelent meg, amely a világméretű migráció és menekülthullám mögött „zsidó összeesküvést” sejt, és amelynek szimbolikus megtestesítője, Magyarországon éppúgy, mint a többi „visegrádi” országban, Soros György. Miközben a magyar kormány „zéró toleranciát” hirdet az antiszemitizmus ellen, a Soros elleni kampányok és „konzultációk” kódolt antiszemitizmusát saját politikai céljaira használja fel. Az antiszemitizmus eme kódolt, de egyértelmű formájában már nem korlátozódik a szélsőjobboldalra, hanem – főként Magyarországon és Lengyelországban – a kormánypártok ideológiai és retorikai fegyvertárában is megjelenik: ez lehetne a modern antiszemitizmus „negyedik típusa”, amelyet hozzátehetünk a kötet szerzői által vizsgált három típushoz. A Tom Lantos Intézet kiadványában közölt országjelentések 2016-tal lezárulnak, és nem foglalkoznak a legújabb fejleményekkel. Látleletként azonban mindenképpen érdekesek az antiszemitizmus és más előítéletek mélyebb történelemi és szociálpszichológiai megértéséhez is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p9 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p9)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p9)
(Ildikó Barna and Anikó Félix editors: Antisemitism in the Visegrád Countries. Budapest: Tom Lantos Institute, 2017, 130 o.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p11 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p11)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p11)
Erős Ferenc
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p12 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p12)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p12)
szociálpszichológus
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2018): Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p14 (2024. 12. 03.)
Chicago
. 2018. Magyar Tudomány 2018/5. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p14)
APA
(2018). Magyar Tudomány 2018/5. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud__211/#matud_f6247_p14)