Magyar Tudomány 2018/10
›
Tematikus összeállítás • Tudományon innen és túl: a Hankiss-örökség
›
Kvantummechanika és az élet értelme

Kvantummechanika és az élet értelme

Quantum Mechanics and the Meaning of Life

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hankiss Elemér

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora, szociológus
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az új kvantumuniverzummal kapcsolatos ismereteink nem kecsegtetnek túl sok biztatóval. Egyre nehezebbé válik, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, identitását egy olyan világban, amely egyre érthetetlenebbé válik. A hagyományos támpontok elvesztése és a növekvő bizonytalanság elvonja a szellemi és érzelmi energiát és megszakítja az emberi közösségek dinamizmusát. Mindez hatással lehet arra, ahogyan a 21. század kihívásaira reagálunk. Az elkövetkezendő évtizedekben – amennyiben képesek és hajlandók együttműködni – a társadalom-, bölcsészet- és természettudományok elsődleges feladata lehet annak a vizsgálata, hogy miként hozhat létre a kialakuló új civilizáció jelentős szerepeket, és hogyan teremti meg az értelmes élet lehetőségét.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

What we know today about the emerging quantum universe is not very promising. This makes it more difficult for people to find their place, their role, their identity in a world that has become increasingly incomprehensible. The loss of traditional fixed points of orientation, and growing uncertainty, drains intellectual and emotional energies and breaks the dynamism of human communities. This may impact our ability to respond to the challenges of the 21st century. Exploring possibilities of how an emerging new civilization might generate significant roles and meaningful lives for people may become one of the primary tasks of the social, human and natural sciences in the coming decades, if they are able and willing to cooperate.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: tudat, filozófia, kvantummechanika, bizonytalanság, dialógus, háború
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: consciousness, philosophy, quantum mechanics, uncertainty, dialog, war
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.10.18
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Egy varrógép és egy esernyő

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

véletlen találkozása a műtőasztalon”
 
Az értelem elvesztése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberi közösségek, minthogy egy végtelen és ismeretlen univerzumban találták magukat, mindenkor szimbólumok szférájával vették körül magukat: mítoszokkal és vallásokkal, tudással és illúziókkal, értékekkel és a művészetek varázslatos szépségével, vagyis egy remek konstruktummal: a civilizációjukkal. Civilizációjuknak burkolatán, „buborékán” belül bizonyos fokig biztonságban érezhették magukat, és szabadnak, és remélhették azt, hihettek abban, hogy életüknek jelentése és jelentősége van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Történetének kezdeti korszakában minden civilizációnak megvolt az ereje és képessége arra, hogy megválaszolja az emberi élet mindennapi és végső nagy kérdéseit. De miután elérték fejlődésük csúcspontját, előbb-utóbb mindannyian hanyatlani kezdtek. És végül az a bizonyos „buborék” elpattant, és az emberek egyedül és védtelenül maradtak egy kaotikus és üres univerzumban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Voltak civilizációk és társadalmak, amelyek elpusztultak ebben a válságban, vagy beolvadtak más civilizációkba. És voltak mások, amelyek mindennel dacolva hozzáláttak egy új, értelemben gazdag világ megalkotásához, egy, a „rettenet elleni pajzs” megszerkesztéséhez, és vállalkoztak arra, hogy újra felépítsenek a maguk számára egy jelentésben gazdag világot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma minden jel arra mutat, hogy az úgynevezett modern kor van soron: a modernitás „buboréka” van széttöredezőben. Civilizációnk legérzékenyebb elméi már a 19. század második felében érezték ennek a dekadenciának első jeleit. Gondolok itt elsősorban Baudelaire-re és Nietzsche-re. A 20. században azután ez az élmény elhatalmasodott a nyugati világ legjobb elméin.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyzet kritikus. Kiváló társadalomtudósok, filozófusok, művészek, fizikusok értekeznek az „élőhalott materiális modern civilizációról” (T. S. Eliot), „magának az emberlétnek a válságáról” (Carl Jaspers), „a transzcendencia elvesztéséről” (Albert Camus), „történeti válságról” (Eric Hobsbawm), „a sötétség szakadékáról” (Jacques Monod), „az értelmetlenség lázálmáról” (Peter Berger). Még Bertand Russelt, a 20. század egyik legszigorúbban racionális gondolkodóját is megdöbbentette „az emberiség magánya” egy végtelen és félelmetes univerzumban, „a sötétség barlangjában”, és az emberi életet már-már Eugene O’Neill szavaival „az éjszakán át tartó hosszú menetelésként” írta le. Az értelem elvesztését, amelyet Paul Davies „a modern lélek gyötrelmének” nevez, világszerte egyre többen érzik. Ez a 21. század egyik fő problémájává válhat, legalább olyan fontos problémává, mint az oly sokat vitatott gazdasági, környezeti vagy biztonsági kérdések.1 Különböző formában ugyan, de egyaránt sújthatja a fejlett és a fejlődő országokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Következésképpen azoknak a lehetőségeknek a kutatása, hogy hogyan lehet egy új keretet kialakítani, amelyen belül az emberi lények biztonságban érezhetik magukat, és úgy érezhetik, hogy életüknek jelentése és jelentősége van, a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lehet a társadalomtudományok és természettudományok számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdés azonban az, hogy mi köze van mindehhez a kvantummechanikának. Úgy vélem, hogy sok köze van.
 
Sokasodó nehézségek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdés tehát az, hogy hogyan alakul majd ki egy új keret, egy új civilizáció, hogyan fúvódhat föl egy új „buborék”, és milyen lesz ez a buborék. Hogyan töltődik fel majd újra jelentéssel a Jó és Rossz, az Igazság és Igazságtalanság, az Igaz és a Szép fogalma; hogyan alakulnak ki majd az emberi magatartás új princípiumai; hogyan lesznek az emberek újra képesek csak valamelyest is higgadtan szembenézni az elmúlással és halállal; hol és hogyan fedezhetik majd fel életük értelmét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nem könnyű választ találni ezekre a kérdésekre. Nem volt könnyű feladat ez hajdanában sem, a kereszténység korai évszázadaiban, vagy amikor a modernitás kora volt kibontakozóban, de különösen nehéznek ígérkezik most, amikor az úgynevezett „kvantumuniverzum” körvonalai vannak kirajzolódóban. Mi az oka ennek a növekvő nehézségnek?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korai törzsi társadalmakban élő emberek képzeletében a kozmosz tele volt jóakaratú és veszélyes szellemekkel, démonokkal, lelkekkel, amelyeket azonban a mágia és a ceremóniák segítségével többé-kevésbé kezelni lehetett. Vagyis az ember – a veszélyek ellenére – viszonylag otthonosan mozgott a maga kis világában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló volt a helyzet a görögök és más korai civilizációk mitikus kozmoszával. Platón univerzumában például a létet és az emberi létet ugyanazok az örök „ideák”, „formák” uralták. S bár az istenek szeszélyei s indulatai bizonytalanná tették az életét, az embernek megvolt a helye a világmindenségben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A judaizmus, a kereszténység és az iszlám kozmoszában, a hagyományos európai civilizáció kozmoszában már jelentéssel és jelentőséggel teli központi helyet foglalt el az ember, az emberiség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kopernikuszi forradalom azonban megrendítette ezt a biztos pozíciót.2 Mindennapi életükben az emberek nem tudtak, és – századok múltával – a mai napig sem tudnak mit kezdeni ezzel az új világképpel. Ma is úgy érezzük még, hogy a Nap reggel „felkel”, este pedig lenyugszik. Nem szorongunk azon, hogy egy jelentéktelen kis bolygón keringünk a végtelen univerzumban egy meglehetősen jelentéktelen égitest körül. Még ma is úgy érezzük, hogy központi helyünk van a ránk boruló kék világmindenségben. És gyönyörködünk a „csillagos égben”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Voltak és vannak az új kozmosz humanizálására törekvő kísérletek. Newton és Kant például mély harmóniát fedezett fel a kozmosz és az emberi élet törvényei között. Lenyűgözte őket az égbolt ragyogó csillagvilága, és azt fejtegették mindketten, hogy ez a kozmikus harmónia lefordítható az emberi világ gyakorlatára is. Ha – úgymond – az ember az értelem és az erény törvényei szerint él, akkor élete olyan tökéletes és harmonikus lehet, mint az égitestek mértani tökéletességű pályája.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 18–19. században a tudósok, történészek, filozófusok többsége az emberiség dicsőséges haladásának utópiájával vette körül magát s embertársait.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mit kezdhet azonban az ember Albert Einstein téridejével mint az emberi élet új keretével? Hol találhatja meg helyét a téridő valamelyik „hajlatában”, „redőjében”? Hol találhat bármiféle irányelvet élete irányítására, hol találhatja meg élete értelmének forrását az E = mc2 univerzumában?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

És a dolgok még rosszabbra fordultak a „kvantumuniverzum” kibontakozásával. Az emberiséget már nem védi a csillagos ég boltozata. Az ősrobbanás sodrában, az elektronok, neutronok, kvarkok, bozonok, leptonok, húrok és szuperhúrok káoszában mibe kapaszkodhat? Hol s hogyan keresheti élete célját, értelmét? Hogyan találhatja meg a helyét, azonosságát, szerepét, céljait, élete értelmét az univerzum „jeges magányában”, egy univerzumban, amely „ugyanúgy süket az ő zenéjére és reményeire, mint a szenvedéseire és bűneire”? Van-e ennek a kvantumuniverzumnak ennél pozitívabb személyes üzenete az ember számára? Mit tehetnek az emberek és az emberi közösségek ebben a helyzetben?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos kísérlet történt arra, hogy kapcsolatot találjanak a kvantumfizika és kozmológia, illetve az emberi élet között. De mindezek csupán első bátortalan és bátor első lépések egy előttünk álló hosszú úton. Nehéz, de ugyanakkor izgalmas feladat lesz megtalálni az emberiség helyét a kvantumuniverzumban, fölépíteni egy értelemmel teli ember-világot egy világmindenségben, amelyben lehet, hogy nincsen értelem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mindennapi emberek számára könnyű, de nem föltétlenül eredményre vezető megoldás volt, hogy egyszerűen nem vettek tudomást a problémáról, és továbbra is úgy érezték, hogy egy ptolemaioszi univerzum középpontjában vannak. De voltak és vannak sokan, akik megpróbálják megtalálni a helyüket és életük értelmét ebben az új univerzumban. Burjánzanak a blogok, YouTube-posztok, Facebook-viták, népszerű konferenciák, amelyek résztvevői próbálnak olyan mozzanatokat találni a kvantummechanikában – már amennyiben értik, hogy miről van szó –, amelyek lehetővé tennék, hogy az emberi élet megtalálja a helyét a kvantumuniverzumban.4
 
A tudósok dilemmája
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fölmerült a kérdés a fizikusok, kozmológusok, tudományfilozófusok körében is. Sokan sokféleképpen adtak rá választ.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elhárítás. Vannak, akik számára a kvantummechanika és az emberi élet találkozása úgy festhet, mint „egy varrógép és egy esernyő találkozása a műtőasztalon”. (Legalábbis akkor, hogyha olvasták a híres francia költő, Lautréamont Hatodik kantójának hatodik énekét, amely Les chants de Maldoror címen jelent meg 1870-ben.) Mindenesetre többségük elhárítja azt a lehetőséget, hogy komolyan foglalkozzék a kvantummechanika és az emberi élet értelmének kapcsolatával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudomány-háború. Megvan az a mentségük, hogy az úgynevezett „tudomány-háború” – amely a 20. század második felében zajlott le egyfelől a természettudományok, másfelől a hagyományos filozófiai világmagyarázatok képviselői között – többé-kevésbé eredménytelenül zárult.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Semlegesség. Lengethetik a semlegesség zászlóját is, hangoztatva, hogy fizikusként és kozmológusként az a dolguk, hogy felfedezzék a világmindenség törvényeit és törvényszerűségeit, és semmi közük az olyan „puha változókhoz”, mint például az emberi élet. Figyelmüket tudományos munkájukra kell irányítaniuk, és figyelmen kívül kell hagyniuk a kvantummechanika esetleges filozófiai következményeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egérút. Richard Dawkins híres könyvének (Isteni téveszme) konklúziójában jó példája található annak, hogy valamiféleképpen mégiscsak át kellene hidalni az élettelen és élő anyag, illetve a természettudományok és az emberi sors között tátongó szakadékot. Ennek a szigorúan tudományos könyvnek a konklúziója azonban végül is inkább a költészetbe fut bele.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Nem lehetséges-e – kérdezi –, hogy Isten telezsúfolja azt a hasadékot, amelyet esetleg jó lenne valami mással feltölteni? Esetleg a tudománnyal? A művészettel? Emberi barátsággal? Humánummal? Ennek az életnek és a valóságos világnak a szeretetével…?” (Dawkins, 2006, 388.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudathasadás. Ha e stratégiák egyike sem működik, akkor a természettudós még mindig megúszhatja a dolgot úgy, hogy valamiféle tudathasadásba menekül, mondván és gondolván, hogy egyfelől ő tudós, aki szigorú racionalitással kutatja az univerzumot, másfelől viszont halandó emberi lény, aki keresi élete értelmét a közösségben és végső soron az univerzumban. Hilary Putnam, a híres fizikus kézenfekvő példa erre. Egyik könyvének életrajzi bevezetésében elismeri, hogy tulajdonképpen két különböző félből áll. „Van egy vallásos és egy tisztán filozófiai oldalam, és tulajdonképpen nem békítettem össze őket.” „Lényemnek e két részét egymástól elkülönítve tartom.” (Putnam, 1965, 2005)
 
Hídépítés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természet- és társadalomtudósok, filozófusok, teológusok, művészek is megpróbáltak válaszolni erre a kihívásra. A válaszok sokfélesége a szó szoros értelmében lenyűgöző, annak ellenére, hogy valamennyit összevetve is még távol vannak attól, hogy egy emberileg jelentős és jelentéssel teli világot szerkesszenek meg a kvantumuniverzumon belül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendkívüli nehézségek ellenére vannak egyfelől fizikusok, kozmológusok, biológusok és másfelől filozófusok, teológusok, humán gondolkodók és mások, akik megpróbálnak hidat verni az úgynevezett kemény tudományok (esetünkben a kvantummechanika), illetve az emberi élet és emberi sors között. Ezek a kísérletek nagyban különböznek témájukban és minőségükben, de előkészíthetik a későbbiek során egy valóban átfogó, új tudományos paradigma majdani kialakulását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felfedezés, tudás, heuréka. Felfedezni az univerzum matematikai tételeinek rejtett harmóniáját: izgalmas kaland és lenyűgöző élmény volt ez számtalan tudós számára. Értelemmel, jelentőséggel és jelentéssel töltötte föl életüket. Einstein például csaknem vallásos áhítattal beszél „az univerzum nagy és örök misztériumairól”, amely „szabadsággal és biztonsággal” tölti el az embert (Einstein, 1955). Wolfgang Pauli pedig meg volt győződve arról, hogy az atomfizika bebizonyította: a világmindenséget „kozmikus harmónia” (Weltharmonie) járja át (Fischer, 2004).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Nobel-díjas Steven Weinberg szerint „a világ megismerésére irányuló erőfeszítés egyike azoknak a nagyon ritka dolgoknak, amelyek az emberi életet kicsit a bohózat szintje fölé emelik, és valamelyest a tragédia varázsát kölcsönzik neki”.5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik Nobel-díjas, Jean Monod szerint az igazság transzcendentális érték, valami, ami túlmutat rajtunk, és következésképpen keresése kielégítheti azt a mély emberi törekvést valamire, ami rajtunk túl van, és mégis már jelen van, és adva van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Híres könyvében, Az elegáns univerzumban Brian Greene végig szigorúan tudományosan érvel. A könyv végén azonban, az utolsó bekezdésben hirtelen átvált a filozófiai vallomások hangnemére. Fölteszi a kérdést, hogy mi emberek miért vagyunk itt az univerzumban. És annak ellenére, hogy ez a „miért” itt nála kizárólag az emberi élet megjelenésének fizikai okaira – és semmiképpen sem az életnek valamiféle céljára vagy értelmére – kérdez rá, azt írja, hogy a válaszkeresés erre a kérdésre fontos szerepet kölcsönöz az embernek, és „gazdagítja lelkét”. Majd a könyv utolsó soraiban a dicsőséges emberi haladás himnuszát zengi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kozmikus rend. Az emberi tudatnak az a döbbenetes hatalma, hogy képes fölfedezni az univerzum rejtett rendjét, azzal az érzéssel vagy illúzióval tölti el a tudóst, hogy mi, emberek nagyon is itthon vagyunk ebben az univerzumban. Arról nem is szólva, hogy a kvantummechanika matematikai, fizikai és kozmikus törvényszerűségei lehetőséget teremtenek a – kétes értékű – összehasonlításra Platón örök formáival és ideáival. Ez a kapcsolat arra utalhat, hogy az életünket ugyanazok a törvények szabályozzák, mint az univerzumot. Ha ez a kapcsolat valóban megteremthető, akkor itthon vagyunk ebben az univerzumban, akkor is, hogyha életünk értelméről vagy értelmetlenségéről ez még semmit sem mond.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kozmikus tudat. Számos kiváló természettudós – Pauli, Erwin Schrödinger, Werner Heisenberg, Arthur Eddington, James H. Jeans, Fred Hoyle, Paul Davies és mások – nem zárják ki annak lehetőségét, hogy valamilyen „kozmikus tudat lehet a fizikai univerzum mögött vagy azon túl”. Azzal érvelnek, hogy csak egy ilyen kozmikus tudat léte magyarázhatja meg azt, hogy a kozmoszt a matematika csillogó törvényei és képletei, függvényei uralják, szabályozzák, képesek leírni. „Bizonyos értelemben az ember az univerzumnak a mikrokozmosza; következésképpen az ember léte kulcs az univerzumhoz (https://www.brainyquote.com/quotes/david_bohm_392793).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szenvedélyesen folyik ma is a vita arról, hogy van-e valamiféle „intelligens terv, tervrajz” a világmindenség látható, érzékelhető felszíne alatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emberi tudat. A tudat fontos kapcsolat lehet az emberiség és az univerzum között. Századokon át ez a kapcsolat egyike volt a legtöbbet vitatott filozófiai kérdéseknek, anélkül hogy a viták végül is meggyőző konklúzióhoz vezettek volna. Erősödő meggyőződés manapság az – bár sok fizikus és kozmológus nem osztja ezt a véleményt –, hogy a kvantummechanika áttörést hozhat ezen a téren. Felfedezheti az emberi tudatot irányító törvényeket, összefüggéseket, és választ adhat arra a kérdésre is, hogy vajon hogyan érthetjük meg a külső világot. Hogyan lehetséges az, hogy a matematikai képletek, egyenletek, függvények, amelyeket az emberi tudat fedezett fel vagy alkotott meg, képesek tükrözni az univerzum rejtett törvényszerűségeit.6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak tudósok, akik továbbmennek, és azt fejtegetik, hogy az emberi tudat megjelenése új minőséget hozott be az univerzumba. Paul Davies például a következőképpen fejezi be Isten gondolata című alapvető munkáját: „Nem tudom elhinni, hogy létünk az univerzumban csupán a sors szeszélye, a történelem egy véletlenszerű eseménye, pillanatnyi villanás a nagy kozmikus drámában. Betagozódásunk túl szoros. Lehet, hogy a homo nevű fajta nem sokat ér, de a tudat jelenléte bizonyos organizmusokban a bolygónkon és az univerzumban minden bizonnyal alapvető fontosságú. A tudat által tett szert az univerzum önismeretre. Ez nem lehet triviális mozzanat, mellékterméke tudattalan, céltalan erőknek. Nem véletlenül vagyunk itt” (Davies, 1992).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos kiváló fizikus és kozmológus – többek között Freedman Dyson, Fred Hoyle, James H. Jeans, Arthur Eddington, Teilhard de Chardin, Roger Penrose – állítják, hogy igenis ez a helyzet.7 Közülük többen meg vannak győződve, hogy a kvantummechanika igenis bizonyítani fogja az emberi tudat kozmikus jelentőségét. Évtizedekkel előttük Carl Jung megjósolta, hogy a pszichológia és a kvantummechanika találkozni fognak valahol a nem túl távoli jövőben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

John Wheeler, John D. Barrow és Frank J. Tipler és számos más vezető fizikus továbbment ennél, és azt fejtegette, hogy megfigyelve a fizikai folyamatokat, az emberi tudat tulajdonképpen „létrehozza az univerzumot”. Ha ez igaznak bizonyulna, akkor az ember valóban otthon érezhetné magát ebben az univerzumban – ámbár a fizikusok és kozmológusok többsége nem igazán hisz az emberi tudatnak ebben a kiemelt szerepében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ex oriente lux. Hiba volna nem megemlítenünk a kvantummechanikának bizonyos mozzanatait, amelyek elvben rokoníthatják a távol-keleti filozófiák és vallások némelyikével, elsősorban a buddhizmussal. Olyan könyvcímek, mint például Az univerzum öntudata: a tudat hogyan hozza létre az anyagi világot jellemezhetik ezt a típusú gondolkodást. Maga a dalai láma is könyvet írt a következő címmel: Az univerzum egyetlen atomban. A tudomány és a spiritualitás konvergenciája (Dalai Lama, 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az univerzum spiritualizálódása. A részecskefizika előrehaladásával a hagyományosan elképzelt anyag egyre inkább eltűnőben van, és az univerzum egyre inkább valamiféle „gondolathoz” hasonlít, a matematikai törvények anyagtalan csillogásához. A híres fizikus, James H. Jeans írja a következőket: „A tudás folyamata egyre inkább egy nem mechanikus valóság felé fut; az univerzum egyre inkább egy gondolathoz hasonlít, semmint egy nagy géphez. A tudatról egyre inkább az derül ki, hogy nem véletlenszerűen hatol be az anyag tartományába… Inkább mint az anyagi tartomány teremtőjeként és kormányzójaként kellene üdvözülnünk” (Jeans, 1976 [1930]).8

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a kvantummechanika jövőbeli felfedezései alátámasztják ezt a nézetet, akkor az emberi lényeknek biztos helyük és szignifikáns szerepük volna az univerzumban (ámbár épp ellenkezőleg, egy tiszta matematikai törvények szerkesztette univerzum hideg, üres és idegen világ lehetne az élet értelmét és jelentőségét kereső emberiség számára).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyszerűség és szépség. Einstein, Max Planck, Greene és számos más kollégájuk békességet és örömöt talált a matematikai, fizikai törvények kozmikus konstellációjában, ennek szépségében és egyszerűségében. Ez a lenyűgöző egyszerűség és szépség önmagában még nem jelenti azt, hogy az emberiségnek jelentősége van a világmindenségben, de bizonyos fokig enyhítheti az emberek aggodalmát (főképp a tudósokét), hogy egyedül vannak egy hideg és közönyös univerzumban, amelynek semmiféle jelentése nincs az emberek számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Isten. Vannak teológusok, filozófusok, elméleti fizikusok, akik szerint nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Isten törvényei egyfelől és a kvantummechanika törvényei másfelől szépen és simán egybeilleszkednek. Sőt, vannak tudósok, akik szerint a kvantummechanika könnyebben elvezet Istenhez, mint a hagyományos vallások bármelyike. Többségben vannak azok, akik határozottan elvetik ezt a feltételezést. Vagy nyitva hagyják ezt a kérdést. Phil Dowe ezt írja: „Nos hát a fizika szempontjából lehetséges-e az, hogy Isten hozza létre azokat az eseményeket, amelyek a kvantummechanika szerint a véletlen következményei? Két lehetséges válasz van erre a kérdésre: vagy lehetséges, vagy nem.” (Dowe, 2005, 183.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rések istene. A teológusok többsége szerint Isten mindenhatósága azt jelenti, hogy Isten képes felfüggeszteni az oksági törvényeket és a dolgok természetes rendjét, és így képes beavatkozni az anyagi folyamatokba.9

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak, akik feltételezik, hogy Isten birodalma tulajdonképpen a véletlen és a probabilitás birodalma (akárcsak a kvantumuniverzumé), és Isten mintegy „kockát vetve” teremtette a világot. Vannak, akik feltételezik, hogy Isten más réseket, szakadékokat is képes áthidalni. Például a Big Bang és az előtte esetleg létezett káosz vagy semmi között, a semmi és az idő/tér, illetve a kozmikus állandók és az energia megjelenése közötti rést, szakadékot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Igaz, a fizikusok és kozmológusok többsége határozottan elveti annak lehetőségét, hogy Isten valamiféleképpen „barkácsolgat a fizikai bizonytalanságok repedéseiben” (Campbell, 2006, 266.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kauzalitás felfüggesztése. Heisenberg bizonytalansági tényezőjének publikálása új hipotézisek kialakítására adott lehetőséget. E tétel szerint ugyanis a szubnukleáris világban a kauzalitás törvénye nem működik, vagy másképp működik, mint a makrovilágban. Az ezzel a kérdéssel kapcsolatban kibontakozó viták bizonyos szempontból kiszabadították a filozófusokat és a teológusokat a klasszikus fizika szigorú determinizmusának börtönéből. A nem determinált, véletlenszerű történések széles teret nyitnak, nyithatnak ugyanis az ember és az emberi akarat szabadságát feltételező gondolamenetek előtt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mitológia. Szemben a klasszikus fizika és kozmológia világos, áttetsző, racio­nális világával, a kvantumuniverzum – a maga villódzó/örvénylő részecskéivel, kvantumfluktuációival, „vörös óriásaival” és „fehér törpéivel” – már-már a mitikus látomásokra emlékeztet. Ez az emberek tudatában rokoníthatja a hajdani civilizációkkal, amelyekben az emberek még megtalálták a helyüket és életük értelmét. Elgondolkoztatók ezzel kapcsolatban Carl C. Jung és Wolfgang Pauli beszélgetései.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A multiverzum elmélete. A kvantumkozmológia lehetővé teszi annak feltételezését, hogy sok vagy akár végtelen számú univerzum létezik. Ez lehet jó, közömbös vagy rossz hír az emberiség számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jó hír: Akkor is, ha a mi univerzumunkról végül az derül ki, hogy nincs értelme, lehet, hogy van vagy akár kell lennie valahol egy másik univerzumnak, vagy akár több univerzumnak, amelyben van élet, és ennek az életnek célja és értelme lehet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rossz hír: Ha több univerzum létezik, akkor elveszítjük azt az illúziónkat, hogy központi helyet foglalunk el a világmindenségben, ami egyben arra is utalhat, hogy jelentése és jelentősége van létünknek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közömbös hír: A multiverzum elmélet szigorúan tudományos kozmológiai elmélet, és következésképpen nincs semmiféle köze az emberi élethez vagy az emberi élet értelmének kérdéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A végső elmélet. Vannak fizikusok és tudományfilozófusok, akik feltételezik, hogy egy lehetséges „végső elmélet” (Theory of Everything) kibékíti, egységesíti, összefogja majd az általános relativitáselméletet és a kvantummechanikát, és ezzel képes lehet a világmindenség minden lehetséges folyamatának, mozgásának a leírására. Ha ez magában foglalná az élet és az emberi tudat mozgásait is (igaz, erről a fizikusok nem szólnak), akkor ez rendkívül erős kapcsot teremtene a kvantumuniverzum és az emberi tudat között még akkor is, ha nem jelentené egyúttal azt is, hogy az emberi életnek értelme van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Reductio ad infinitum. A fizikusok azzal kezdték, hogy vizsgálták a makrovilágot, majd lefúrtak az atomok világába, illetve egyre tovább mentek az atomi részecskék világába, az elektronok, protonok, neutronok, kvarkok, gluonok, leptonok, húrok és szuperhúrok világába. Legutóbb már a Higgs-részecske közelébe érkeztek el, amelyet isteni részecskének vagy „istenverte részecskének” nevezett Leon Lederman és Dick Teresi. De a Higgs-mezőn túl ott rejtőzködik még az ismeretlennek feltehetőleg végtelen tartománya. Képtelenség feltételezni azt, hogy ebben a távoli és ismeretlen tartományban a kvantumfizika és a filozófia találkozik, akárcsak a párhuzamosok a végtelenben?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ontológiai kérdés. A kvantummechanikának is meglehet a maga határa, még akkor is, ha a „végső teória” teljesen megmagyarázná az univerzum működését, mindazt, ami eddig történt és egyáltalában történhet az univerzumban. Mert vajon megválaszolná-e azt is, mit jelent az, hogy az univerzum: „létezik”. Megmagyarázná-e, hogy mit jelent az, hogy „Lét” és „Nemlét”? Megválaszolná-e a miért kérdését, vagyis azt, hogy az univerzum miért bontakozott ki, robbant ki a Semmiből, valamiféle őskáoszból, vagy nem tudjuk, hogy miből, az ismeretlenből? És vajon megválaszolná-e azt az alapvető ontológiai kérdést, hogy: „miért van valami, ahelyett, hogy nincs semmi?” (Krauss, 2012)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a megválaszolatlan kérdések megnyithatják azt a teret, ahol a kvantumfizika, a filozófia és akár még a teológia is egyenlőkként találkozhatnak.
 
Néhány következtetés. Együttműködés?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális rendszer nem csak elegendő élelmet, biztos hajlékot, tiszta vizet nem tud nyújtani a bolygónkon több milliárd ember számára. Drámai hiány van szignifikáns szerepekből, olyan szerepekből, amelyek az emberek életét céllal és értelemmel töltenék meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amit jelenleg tudunk a kibontakozóban levő kvantumuniverzumról, az nem nagyon biztató. Nem utolsósorban azért, mert egyre nehezebbé teszi az emberek számára, hogy megtalálják a helyüket, a szerepüket, az identitásukat, a fontosságukat egy olyan világban, amely egyre inkább érthetetlenné válik számukra. Hagyományos tájékozódási pontjaik eltűnése, életük növekvő bizonytalansága kimerítheti intellektuális és érzelmi energiájukat, megtörheti dinamizmusukat. Olyan emberek és társadalmak pedig, akik és amelyek úgy érzik, hogy életük céltalan és értelmetlen, vajon képesek lesznek-e arra, hogy válaszoljanak a 21. század kihívásaira?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyáltalában megtalálhatja-e az ember és az emberiség a maga helyét és szerepét a kvantumuniverzumban? Nem tudom. De azt hiszem, hogy javulnának ennek esélyei, ha rendszeres és szoros együttműködés alakulna ki fizikusok, kozmológusok, filozófusok, teológusok, kulturális antropológusok, pszichológusok, eszmetörténészek, művészek és mások között. Lezárván a „tudomány-háborút”, igazi dialógusra volna szükség, amelyben a résztvevők igyekeznének megérteni egymás nyelvét és gondolkodását.10

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csak egy ilyen közös erőfeszítés lenne alkalmas arra, hogy a kvantummechanikát mint az emberi lét egyik lehetséges szimbolikus keretét értelmezzük, egy olyan keretet, amelyben az emberek biztonságot találnak, és úgy érezhetik, hogy életüknek jelentése és jelentősége van.
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Changeux, J-P. – Connes, A. (1999): Conversations on Mind, Matter, and Mathematics. Princeton, NJ: Princeton University Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dalai Lama (2005): The Universe in a Single Atom: The Convergence of Science and Spirituality. New York: Morgan Road Books

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Davies, P. C. W. (1992): The Mind of God: The Scientific Basis for a Rational World. New York: Simon & Schuster

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dawkins, R. (2006): Isteni téveszme. (ford. Kepes J.) Budapest: Nyitott Könyvműhely

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dowe, P. (2005): Galileo, Darwin, and Hawking: The Interplay of Science, Reason, and Religion. Grand Rapids, MI: WM. B. Eerdmans Publishing Co.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eddington, A. S. (1928): The Nature of the Physical World. London: Dent

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Einstein, A. (1955): Essays in Science. New York: Philosophical Library

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fischer, E. P. (2004): Brücken zum Kosmos: Wolfgang Pauli – Denkstoffe und Nachtträume zwischen Kernphysik und Weltharmonie. Lengwil: Libelle

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jeans, J. H. (1976 [1930]): The Mysterious Universe. New York: AMS Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Krauss, L. M. (2012): A Universe from Nothing: Why There Is Something Rather than Nothing. New York: Free Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Moorhead, H. S. (ed.) (1988): The Meaning of Life. Chicago: The Chicago Review Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Polkinghorne, J. C. (2005): Quarks, Chaos & Christianity: Questions to Science and Religion. New York: Crossroad Pub. Co.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Polkinghorne, J. C. (ed.) (2010): The Trinity and an Entangled World: Relationality in Physical Science and Theology. Grand Rapids, Mich.: Wm. B. Eerdmans Pub.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Putnam, H. (1965): Probability and Confirmation. Washington DC: Voice of America

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Putnam, H. (2005): Ethics without Ontology. Cambridge–London: Harvard University Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Shults, F. L. – Murphy, N. C. – Russell, R. J. (eds.) (2009): Philosophy, Science, and Divine Action. Leiden: Brill
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: Bohm, David: https://www.brainyquote.com/quotes/david_bohm_392793
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
1 Az elmúlt néhány évtizedben a közgazdászok egyre inkább felfedezték „az emberi tényező” fontosságát. Lásd például a „társadalomgazdaságtan”, a „magatartásgazdaságtan”, a „művelődésgazdaságtan”, illetve az „emberi tőkével” vagy az életminőséggel foglalkozó kutatások kibontakozását.
2 Goethe szerint ez volt a legnagyobb mentális/spirituális sokk, amit az emberiség elszenvedett.
3 Ezt a „buborékot” robbantották szét a 20. század szörnyűségei. (Mark Mazover „a sötét kontinensnek” nevezte a 20. századi Európát.)
4 Íme néhány jellemző YouTube-tétel: A Kvantummechanika és a Szentháromság, A Kvantummechanika és a keleti vallások, Kvantummechanika: Segít nekünk hinni Istenben?, Tudomány és vallás: A multiverzum hipotézis és a kvantummechanika, A fizikai halhatatlanság könnyű útja, Kvatummechanika és a Buddhizmus.
5 Lásd Weinberg’s válaszát Hugh S. Moorhead (1988, 155.) kérdésére.
6 Lásd például Jean-Pierre Changeux és Alain Connes (1999) híres vitáját.
7 Itt már nem járunk messze azoktól a teológusoktól, akik hittek abban, hogy az emberi lélek (szellem) az univerzum sorsát befolyásoló erő. Lásd például Dietrich Bonhoeffer vagy Karl Rahner nézeteit.
8 Eddington (1928) feltételezi, hogy „a világ anyaga tudat-anyag” (‘[t]he stuff of the world is mind-stuff’). Megkérdőjelezve Pierre-Simon Laplace vagy akár Dawkins mechanisztikus világértelmezését, a fizikus/teológus John C. Polkinghorne (2005, 2010) azt fejtegeti, hogy a világ sokkal inkább „felhőszerű”, mintsem „óra jellegű”.
9 Jó példája ennek az érvrendszernek F. LeRon Shults, Nancey Murphy és Robert John Russell kötete (2009). Ilyen fejezetcímek találhatók benne: Isteni cselekvés a világban, Hogyan kommunikál Isten a világgal, Teremtés, gondviselés és kvantumvéletlen.
10 Vannak filozófusok, fizikusok, kozmológusok – Russell, Weinberg, Monod és sokan mások –, akik szerint sehova sem vezetne egy ilyen dialógus. Nem hisznek abban, hogy az életnek „értelme” volna, ahogy azt sokan állítják, remélik. Meggyőződésük, hogy „az univerzum nem beszél” (Richard Rorty), nem „üzen” semmit az emberiségnek. Bár azt elismerik, hogy az emberiség létezésének lehet valami jelentősége, mert – jelenlegi tudásunk szerint – egyedül az emberi tudat képes felfedezni és megérteni az univerzum rejtett törvényeit.
chevron_left
chevron_right
delete
Kivonat
fullscreenclose
printsave