Az elmúlt húsz évben a fenti intézmények rendszeresen szerveztek konferenciákat olyan kérdésekről, amelyek Andorka Rudolf munkásságának középpontjában álltak. Így került sor a népesség egészségi állapotával, a devianciákkal, párkapcsolatokkal, a migráció társadalmi összefüggéseivel foglalkozó tematikus konferenciákra, illetve az életmű egészéhez kapcsolódó, több kutatási témát is magába foglaló konferenciákra (Törések és kötések, 1999, Emlékkonferencia Andorka Rudolf születésének 75. évfordulója alkalmából, 2006, vagy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szervezett emlékkonferencia Andorka Rudolf könyvtári hagyatékának ünnepélyes átadása alkalmából, 2013).

A 2017. évi konferencia szervezésekor ismét az volt a célunk, hogy az elhangzó előadások kapcsolódjanak mindazokhoz a kérdésekhez, amelyek Andorka Rudolf munkásságát is jellemezték. A konferencián elhangzott előadások az alábbi témák köré szerveződtek:

Andorka Rudolf nemcsak nemzetközi hírű tudós volt, hanem tanár, tanszékvezető és rektor is, akinek életében kiemelkedő jelentőséget kapott a fiatalok oktatása, a pályakezdő kutatók segítése és támogatása. Mai napig az általa írt tankönyvből ismerkednek meg a szociológia alapjaival a társadalomtudományi képzések hallgatói. Az Andorka-tanítványok, akkor fiatal pályakezdők közül sokan ma szakterületük meghatározó, nemzetközileg elismert kutatóiként, intézmények vezetőiként viszik tovább azt a szellemiséget, amelyet Andorka Rudolf fontosnak tartott: baráti, empatikus légkör, nyitott, nem ortodox szellemi közeg megteremtése, értékelkötelezett szakszerűség és a társadalmi problémák iránti nyitottság. Napjainkban már van egy újabb kutatói generáció, sőt a doktoranduszokat figyelembe véve megjelent a következő generáció is, amelynek tagjai közül sokan az Andorka-örökség folytatóinak tekinthetők kutatási témájuk, szemléletük és módszereik alapján. Ezért a konferencia programjának összeállításakor is fontosnak tartottuk a generációs sokszínűséget bemutatni: a konferencia előadói között szerepeltek Andorka pályatársai, tanítványai, fiatal kutatók és doktoranduszok is.

Ennek a kötetnek az összeállításakor, terjedelmi okok miatt nem törekedtünk a konferencia tematikus sokszínűségének bemutatására. Elsősorban fiatal kutatókat kértünk meg előadásuk tanulmány formában való megírására. Követni kívántuk ezzel is Andorka szellemi hagyatékát a fiatalok támogatásában, és érzékeltetni kívántuk e hagyaték továbbélését az újabb generációkban.

A kötet tanulmányai közül három a devianciák témakörébe tartozik. Andorka munkásságában jelentős szerepet kapott a devianciák kutatása, különösen a hazai rendkívül nagymértékű alkoholfogyasztás és az alkoholizmus okainak, sajátosságainak a feltárása. Szociológusként ő volt az első, aki Magyarországon ezen a területen kutatásokat végzett. Bálint Lajos és Németh László tanulmánya tehát Andorka kutatásai közvetlen folytatásának tekinthető. Azt vizsgálják, hogy a hazai magas halálozási arányszámokban vezető szerepet játszó alkohol okozta halálozás mennyiben járul hozzá a halandósági mutatók iskolai végzettség szerinti rendkívül magas egyenlőtlenségeihez.

A kábítószer-probléma a szociológusok érdeklődését is kiváltó társadalmi jelenségként az 1980-as években jelenik meg Magyarországon. Bár Andorka konkrét kutatásokat nem végzett ezen a területen, a Társadalmi Beilleszkedési Zavarok kutatási program egyik vezetőjeként és az Alkohológia című folyóirat főszerkesztőjeként hozzájárult a kábítószerrel kapcsolatos első hazai kutatások megszületéséhez, megismertetéséhez. Arnold Petra és Dési Ádám tanulmányai a kábítószerprobléma különböző vetületeivel foglalkoznak. Arnold Petra a posztadoleszcencia és a kábítószerfogyasztás közötti kapcsolatot vizsgálja, arra keresi a választ, hogy miben mutatnak különbségeket és hasonlóságokat a kábítószert nem, mérsékelten vagy problémásan fogyasztók csoportjai a felnőtté válás folyamatát tekintve. Dési Ádám egy Magyarországon eddig egyáltalán nem vizsgált csoport körében végzett kutatást. Azt vizsgálja, hogy a „diákmunkaként” kábítószer-kereskedéssel foglalkozó egyetemi hallgatók motivációi között milyen szerepet kap az „egyszerű baráti szívesség”, a „redisztribúció” és a „profitorientált üzleti szemlélet”.

Andorka munkásságának meghatározó területe volt a demográfia és a történeti demográfia. Kutatásai között kiemelkedő fontosságú volt a termékenység, a gyermekvállalás, a gyermektelenség, az egykézés okainak vizsgálata. Szalma Ivett és Takács Judit, valamint Makay Zsuzsa munkái ehhez a témakörhöz kapcsolódnak. Szalma és Takács új megközelítésben vizsgálja a gyermektelenség okait: kutatásaik során a férfi gyermektelenség jelenségét és magyarázatait elemzik. Makay Zsuzsa a családok gyermekvállalási terveit befolyásoló társadalmi normákat, attitűdöket vizsgálja. Arra keresi a választ, hogyan ítéli meg a mai magyar társadalom a kisgyerekes anyák munkapiaci részvételét, az anyák családban betöltött szerepét.

A hazai első nagy mobilitásvizsgálatok a hatvanas és a hetvenes években Andorka nevéhez kötődtek, az esélyegyenlőség kérdése egész kutatói pályáját végigkísérte. Vincze Anikó tanulmánya kifejezetten új megközelítésben vizsgálja a diákok otthonról hozott hátrányainak az iskolai teljesítményre gyakorolt hatását. A PISA-felmérések adatait elemezve arra keresi a választ, hogy az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, azok használatának gyakorisága és célja hogyan befolyásolja az iskolai teljesítményt, képes-e módosítani az otthonról hozott hátrányok vagy előnyök hatását.