Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

Rendes tagságra ajánlja

Madas Edit

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1949-ben. 2013 óta az MTA levelező tagja. 2003–2017 között az MTA–OSZK Fragmenta Codicum (2007-től Res Libraria Hungariae) Kutatócsoport vezetője, jelenleg külső kutatója. Szűkebb szakterülete a medievisztika, kodikológia, hagiográfia, paleográfia, homiletika, a magyarországi korai írásbeliség, irodalomtörténet és a latinitás története. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, doktori iskolájának törzstagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Levelező taggá választása óta újabb súlypontokat kapott kutatási területe, vizsgálja többek között a digitalizáció kínálta lehetőségeket a kódexkutatásban (Magyar Tudomány, 2015/4). A téma időszerűségét jelzik rangos nemzetközi fórumokon megjelenő tanulmányai. Több magyarországi középkori kódexről (Apor-, Érsekújvári-, Ernst-kódex) alapkutatásokat végzett. Hagiográfiai értekezései nemzetközi kontextusban jelenítik meg a Kárpát-medence spiritualitástörténetét, elnökségi tagja a Magyar Hagiográfiai Társaságnak. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és akadémiai bizottság tagja, tiszteletbeli elnöke az MTA Könyvtörténeti Munkabizottságának, szerkesztőségi tagja a Magyar Könyvszemlének.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Bitskey István, Ritoók Zsigmond, Vízkelety András
 

Vásáry István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1945-ben. Az MTA Közgyűlése 2013-ban választotta levelező tagjává, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Kutatási területe a turkológia.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vásáry István 2013 óta is intenzív tudományos munkát folytatott. Ezt az azóta megjelent mintegy negyven publikációja is tanúsítja. Ezek fele idegen nyelven jelent meg neves külföldi folyóiratokban, kötetekben, nagy nemzetközi enciklopédiákban. Kutatásainak egyik központi kérdése a mongol alapítású, de török vezetésű Arany Horda és utódállamai történeti szerepének és nyelvi viszonyai­nak vizsgálata. Nagy figyelmet szentelt a magyarság korai történetének, török kapcsolatainak. Számos tanulmányban elemezte magyar orientalisták életművét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek alapján ajánljuk a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagságára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Kiss Jenő, Kósa László, Róna-Tas András
 

Levelező tagságra ajánlja

Bollobás Enikő

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1952-ben. Az MTA doktora, munkahelye az ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet Amerikanisztika tanszék. Szakterülete a modern filológia és az irodalomtörténet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bollobás Enikő a nyolcvanas évektől fogva egyenletesen magas teljesítménnyel, számos kiemelkedő könyvvel van jelen az irodalomtudományban. Munkásságának két nagy területén (modern filológia, irodalomtörténet) elemző tanulmányok új eredményeivel gazdagította a modernség poetológiai értelmezését, illetve a monografikus-irodalomtörténeti összegzések műfaját. Filológiai kutatásai a modern amerikai költészettörténetre összpontosulnak (W. Whitman, E. Dickinson, W. C. Williams), idegen nyelven ritkán tapasztalt figyelemmel az irodalmi mű nyelvi működésének, illetve a prozódia metrikai és grammatikai viselkedésének összefüggéseire (Tradition and Innovation in American Free Verse: Whitman to Duncan, 1986). Önálló könyvet publikált a modernséget záró korszakküszöb egyik kivételes jelentőségű alkotójáról (Charles Olson, New York: 1992). Lírapoétikai értelmezései a beszédaktus, a szemantikai performativitás és a szubjektumkonstrukciók összefüggéseinek vizsgálatában vannak megalapozva. Irodalomtörténeti munkái funkcionálisan integrálják az elméleti-poétikai-retorikai vonatkozásokat, poetológiai tanulmányai pedig költészettörténeti érveléssel kapcsolódnak össze. A hazai modern filológia kiemelkedő, szintetikus művének számít 2005-ben publikált nagy kézikönyve Az amerikai irodalom történetéről, mely a magyar amerikanisztika egyik legjelentősebb teljesítménye. Jelentős publikációi vannak továbbá a modernség kulturális összefüggései, a judaisztika, a nőtudomány és a genderkritika területén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: É. Kiss Katalin, Kulcsár Szabó Ernő, Madas Edit
 

Borsos Balázs

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1961-ben. Az MTA doktora (2010), az MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos tanácsadója. Szűkebb szakterülete az etnográfia (etnokartográfia, néprajzi informatika), az ökológiai antropológia és az afrikanisztika.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tárgyukat és módszerüket tekintve is jelentős monográfiák szerzője, gyűjteményes kötetek szerkesztője. Dolgozatainak jelentős hányadát nívós hazai és külföldi szaklapok közölték. Az európai etnológiában úttörő módon, számítógépes programmal megvalósított klaszteranalízis nyomán rajzolta meg a magyar népi kultúra térbeli tagolódását, jelölte ki a műveltségi javak és a tájnyelvi elemek földrajzi elterjedése alapján körvonalozódó régiók határait (A magyar népi kultúra regionális struktúrája I–II. Budapest, 2011, The Regional Structure of Hungarian Folk Culture. Münster–New York, 2017). Ezért a munkájáért részesült 2014-ben Akadémiai Díjban. Egyetemi oktatómunkát 1986 óta végez rendszeresen, többségében az ELTE BTK Néprajzi Intézetében, mind a graduális, mind a posztgraduális képzésben. Az ökológiai antropológia elméletét és módszertanát mutatja be az Elefánt a hídon című kötet (L’Harmattan, 2004), melynek lényegét rendszeresen előadja az ELTE Európai Etnológia néven működő doktori programjában. Jeles tanítványai révén már alakul iskolateremtő hatása is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felelős szakmai közéleti tisztségek egész sorát látja el (közgyűlési képviselő, a Néprajztudományi Bizottság társelnöke, az MTA Jelölőbizottság tagja), nemzetközi kapcsolatrendszere kiváló (az IUAES nemzeti bizottságának titkára, korábban a Man and Biosphere nemzeti bizottságának tagja). Maradandó eredményeket felmutató kutató, a szakterület kiemelkedő személyisége, akinek teljesítménye nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Kiss Jenő, Kósa László, Paládi-Kovács Attila, Tallián Tibor, Vásáry István
 

Debreczeni Attila

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Debrecenben született 1959-ben. 2004 óta az MTA doktora. A Debreceni Egyetem BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professzora, hosszabb időn át igazgatója; egy ciklusban a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Szűkebb szakterülete a magyar felvilágosodás és romantika irodalma.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Évtizedekig irányította és eredményes befejezéshez juttatta az 1950-es évektől húzódó Csokonai kritikai kiadást. Két nagymonográfiát is szentelt a költő pályájának, valamint a Csokonai-életmű átfogó és új kronológiájának feladatát végezte el, ami egyúttal az elektronikus kiadás megalapozása is. Az ő nevéhez fűződik többek között a korszakbeli folyóiratok (Orpheus, Magyar Museum) kritikai igényű újrakiadása, Kazinczy kéziratos hagyatékának feldolgozása. Számos tervmunka, pályázat irányítása mellett páratlanul eredményes tudományszervező: hét doktorandusza szerzett fokozatot, kutatócsoportok munkáját irányítja évtizedek óta, konzorcium vezetője, éveken át az MTA Textológiai Munkabizottságának elnöke. Kivételes érdemeket szerzett elektronikus kritikai kiadások kezdeményezésével, szervezésével, irányításával, tehát textológiai teljesítménye nemcsak mennyiségi mutatók szerint egyedülálló, hanem túlzás nélkül állítható, hogy tudománytörténeti fordulatot hozó súlya is kiemelkedő. Az egész koncepciót ő dolgozta ki, s az elkészült elektronikus kötetek (egyebek közt Csokonai, Kazinczy) minden munkafázisában meghatározó szerepet vállalt. Tudománymetriai mutatói is imponálóak: 3 monográfia, 56 szövegkiadás (könyv), 95 tanulmány, több mint ezer hivatkozás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Bitskey István, Imre László, Kecskeméti Gábor
 

Hoffmann István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pápán született 1953-ban. 2008 óta az MTA doktora. A Debreceni Egyetem egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a történeti nyelvtudomány és a magyar névtan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ő újította meg, helyezte funkcionális elméleti alapokra a magyar helynév-tipológiát, kiegészítve a modellelmélet bevonásával. Ez az elemzési mód a magyar helynévkutatásban mind történeti, mind az újabb kori nevek vizsgálatában itthon és a határon túl is általánossá vált. Nevéhez kötődik az a magyar nyelvtörténet szempontjából kiemelkedően fontos vállalkozás, hogy teljes körű feldolgozás alá vette a korai ómagyar kor zömmel tulajdonneveket tartalmazó, eddig feldolgozatlan szórványemlékeit. Kidolgozta a helynévtörténeti adatok térinformatikai alapú kezelésének módszertanát és a helynév-rekonstrukció módszerét is, igazolva, hogy érdemi új kutatási eredmények érhetők el. Kiemelendő könyvei: Helynevek nyelvi elemzése. 19931, 20072, A Tihanyi Alapítólevél mint helytörténeti forrás, The History of Hungarian Toponyms (Hamburg). Eredményesen működő kutatócsoportot hozott létre tehetséges tanítványaiból 2003-ban (MTA–DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport): az ő fokozatszerzésük és önálló kiadványaik jelzik vezetőjük erényeit. Alapítója a Helytörténeti Tanulmányok c. folyóiratnak és a Helytörténeti adatok az ómagyar korból c. sorozatnak. Több ERIH-besorolású folyóirat szerkesztőbizottságába kapott meghívást. Párját ritkítóan eredményes egyetemi oktató, kitűnő szervező, tudományos közéleti feladatvállalása is kiemelkedő (hazai és külföldi szervezeti tagságok).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Honti László, Kiss Jenő, Kósa László, Tolcsvai Nagy Gábor
 

Kontra Miklós

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kontra Miklós Budapesten született 1950-ben. 2006 óta az MTA doktora. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének professzora. Szakterülete a nyelvtudomány és a szociolingvisztika.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kontra Miklós a Labov-féle variációs szociolingvisztika magyar nyelvtudományban való meghonosításának és művelésének kiemelkedő, nemzetközileg ismert és elismert alakja. Oroszlánrészt vállalt a magyar élőnyelvi kutatások szociolingvisztikai szemléletű megszervezésében, a munkatársak kinevelésében, megalapozva az első folyamatosan működő, a magyar nyelvterület egészére kiterjedő szociolingvisztikai kutatásokat. Munkássága révén megkezdődtek és kiemelkedő eredményeket hoztak a magyar nyelv empirikus, élőnyelvi vizsgálatai, egyúttal termékeny elméleti és módszertani újítást eredményezve a magyar nyelv tudományos leírásában. Három nagy szociolingvisztikai kutatás szervezése és vezetése kötődik nevéhez: A magyar nyelv a Kárpát-medencében a 20. század végén, a Magyar nemzeti szociolingvisztikai vizsgálat és a Budapesti szociolingvisztikai interjú. A szerkesztésében és társszerzőségében megjelent Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon (2003), Szeged nyelve a 21. század elején (2016), illetve a tőle jegyzett Hasznos nyelvészet (2011) című kötetek fontos kutatási eredményekkel szolgálnak – nem csak nyelvtudományi szempontból. Kutatásainak része a nyelvi jogok és a nyelvpolitika, a kisebbségek, a nyelv és oktatás témaköre. Iskolateremtő személyiség. Kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkezik, számos nemzetközi kutatás résztvevője, nemzetközi folyóirat szerkesztőségi tagja. Kutatási eredményei jelentős nemzetközi fórumokon jelennek meg, mérhető hatást keltve.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Honti László, Paládi-Kovács Attila, Tolcsvai Nagy Gábor
 

Kornai András

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1957-ben. Az MTA doktora címet 2001-ben szerezte meg. Jelenlegi munkahelye az MTA SZTAKI, ahol a nyelvtechnológiai (human language technology, HLT) kutatócsoportot vezeti, továbbá a BME TTK, ahol egyetemi tanár. Szakterülete a matematikai nyelvészet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Matematikai nyelvészként foglalkozott mondattannal (X-vonás elmélet), hangtannal (Formal Phonology. Routledge, 2018) és jelentéstannal (Semantics/Szemantika. Springer–Typotex, 2018), továbbá számos olyan, a nemzeti kultúrkincs digitális korszakba való átmentésében elkerülhetetlen problémával, mint az írásfelismerés, a keresőmotorok és a Wikipédia koherenciája. Iskolaalapító, a HLT kutatócsoportnak kiemelt szerepe van a nyílt forráskódú nyelvtechnológia meghonosításában. Az itt létrehozott Hun* eszközlánc (HunTag, HunChunk, HunNER, HunSpell, HunPOS, HunMorph) és korpuszok (WebCorpus, Hunglish) több mint ezer hivatkozással és több millió letöltéssel a nemzetközi kutatás vér­áramába is bekerültek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Boston University külső kutatója (research associate), korábban vendégkutató (visiting scholar) a Rice, MIT, Harvard egyetemeken. Több jelentős ipari rendszer megalkotója, két szabadalom, négy monográfia és több mint száz referált publikáció szerzője, ismert független hivatkozásainak száma a 2700-at közelíti, h-indexe 26.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kornai András a számítógépes nyelvészet legkiválóbb aktív hazai művelője, akinek mind nemzetközi elfogadottsága, mind jelenlegi hazai kisugárzása elismerten páratlan. Szakterülete az információs társadalom különböző irányú kiterjedése kapcsán egyre nagyobb fontosságú.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Kenesei István, Kiefer Ferenc, Rónyai Lajos, Vámos Tibor
 

Giampaolo Salvi

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Locarnóban született 1954-ben. 2001-ben kapta meg az MTA doktora fokozatot. Az ELTE BTK Romanisztikai Intézet Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék egyetemi tanára. Szakterülete az olasz leíró nyelvészet és az újlatin nyelvek történeti vizsgálata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Giampaolo Salvi a romanisztika nemzetközileg elismert kutatója. Az olasz nyelvtan területén figyelemre méltó eredményei születtek (infinitívuszos mondatok szerkezete, személyes névmások szintaxisa, főnévi csoportok szerkezete). Eredményei beépültek a háromkötetes, Lorenzo Renzivel közösen szerkesztett olasz leíró nyelvtanba. Fontos nyelvtörténeti megállapításai születtek a segéd­igék története és az újlatin nyelvek szórendje tekintetében. Figyelemre méltó nyelvtörténeti eredményei vannak a klitikumok és a segédigék története terén. Fontosak a klasszikus latin és a vulgáris latin mondatszerkezeteinek összehasonlítása terén tett megállapításai. Kiemelkedő munkákat írt a galego-portugál és az ófrancia szintaxisra vonatkozóan is. 2013-ban az 1583-ban alapított firenzei Accademia della Crusca Giampaolo Salvit tagjává választotta, 2017 óta pedig az Academia Europaeának is tagja. Eredményei elismeréseként Galilei-díjjal tüntették ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: É. Kiss Katalin, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Ritoók Zsigmond
 

Szovák Kornél

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sárváron született 1962-ben. Az MTA doktora, munkahelye a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézet Medievisztika Tanszék. Szakterülete a latin filológia, ahol a tanáraitól kapott tudásanyagot igyekszik kamatoztatni és tanítványainak továbbadni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkássága három területen folyik: a Középkori Magyarországi Latinság Szótárának készítése egy összeurópai program részeként. Az öt évszázad magyarországi írásbeliség thesaurusának egyes szócikkei tanulmányoknak, illetve több esetben monográfiának is beillenek. Honi, valamint határon túli levéltárakban és a Vatikánban folytatott kutatásainak eredményét számos szövegkiadásban tette közzé, cikkek és könyvek formájában. E munkái jelentik az alapot ahhoz, hogy meg tudja írni az Árpád-kor eszmetörténetét. Minden munkájában igyekszik az anyagot a római kortól a középkor végéig figyelemmel kísérni. Több végzett és végzés előtt álló doktori hallgatója volt és van. Oktatási tevékenységét kutatásaival azonos értékűnek tartja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Madas Edit, Maróth Miklós, Ritoók Zsigmond, Solymosi László
 

Külső tagságra ajánlja

Gábor Csilla

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kolozsvárott született 1963-ban. Egyetemi tanulmányait a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar–angol szakán végezte, PhD-fokozatát Debrecenben védte meg 1999-ben, a kolozsvári egyetem irodalomtörténész professzora, szakterülete a kora újkor.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemzetközi elismertségét angol nyelvű könyve jelzi (Doctrine – Virtue – Memory. Cluj: UP, 2007). Laus et polemia című kötete (2015) a magyar irodalom spirituális vonulatának elmélyült elemzése. Állandó résztvevője a nemzetközi szakmai konferenciáknak, példás együttműködést folytat a hazai szakmai fórumokkal. A kolozsvári magyar szakos tanárképzésben és doktori témavezetésben vezető szerepet tölt be. Az MTA Kolozsvári Területi Bizottsága a „Tudomány Erdélyi Mestere” címmel tüntette ki (2016). Elnöke a Bolyai Társaságnak, koordinátora volt a REFO 500 nemzetközi projektnek, több szakfolyóirat (például az angol nyelvű Philobiblon) szerkesztőségi tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Bitskey István, Kecskeméti Gábor, Madas Edit, Paládi-Kovács Attila, Vizkelety András
 

Moravcsik Edit

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1939-ben. A bloomingtoni Indiana Universityn szerzett doktori fokozatot nyelvészetből 1971-ben, a University of Wisconsin professor emeritája, fő kutatási területei a nyelvtipológia és a szintaxis.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Legnagyobb hatást tipológiai munkásságával gyakorolta szaktudományára. Mestere, Joseph H. Greenberg példáját követve tett máig érvényes és rendszeresen hivatkozott megállapításokat. Megkerülhetetlen szerzője számos könyvnek és tanulmánynak, amelyek a nyelvi univerzálékkal, illetve egyes nyelvtani jelenségek tipológiai megközelítéseivel az egyeztetés, az esetek, a reduplikáció, a határozottság, a klitikumok kérdéseivel foglalkoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Cambridge University Pressnél megjelent Introducing Language Typology című tankönyve az egyik legjobb ebben a témakörben. Morfológiai és magyar nyelvészeti tanulmányokat is közölt, nyelvelméleti munkássága is jelentős.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Kenesei István, Kiefer Ferenc, Ritoók Zsigmond
 

Tiszteleti tagságra ajánlja

Peter B. Golden

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

New Yorkban született 1941-ben. A Rutgers University, Brunswick, professor emeritusa, a nemzetközi Belső-Ázsia-kutatás egyik mérvadó és meghatározó alakja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számtalan tudományos társaság tagja, a Kőrösi Csoma Társaság tiszteletbeli tagja. Érdeklődési területe elsősorban a középkori Eurázsia török nomádjaira, a török filológiára és Kelet-Európa népeinek keleti örökségére, többek között a magyar őstörténetre terjed ki. Életműve nemcsak mennyiségében, de minőségében is impozáns. Monográfiái, különösen az egész törökség múltját taglaló An Introduction to the History of the Turkic Peoples (1992) hosszú időre alapmunka és a szakma kézikönyve lett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mestere Halasi Kun Tibor professzor az MTA tiszteleti tagja volt. A magyar Belső-Ázsia-kutatással folyamatosan szoros szakmai kapcsolatban állt, jelenleg is az Acta Orientalia szerkesztőbizottsági tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: Kiss Jenő, Róna-Tas András, Vásáry István
 

Szabolcsi Anna

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1953-ban. Az MTA doktora fokozatot 1999-ben szerezte, a New York University professzora (full professor). Szakterülete a logikai szemantika, a szintaxis és a szemantika interakciója, magyar szintaxis.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabolcsi Anna a szemantika és a szintaxis kiemelkedő kutatója. Felismerései a nyelvészet több területén meghatározóak: a munkáira való hivatkozások száma több ezer. Szemantikai eredményei elsősorban az információs szerkezet, a topik és a fókusz jelentéstana, valamint a kvantifikáció területén alapvetőek. Szintaktikai eredményei új irányt szabtak a főnévi kifejezés szerkezetére vonatkozó nemzetközi kutatásoknak, hasonlóan utat mutatóak a főnévi kifejezés specifikusságával kapcsolatos kutatásai is. Eredményei a magyar nyelvészet terén is megkerülhetetlenek. Kapcsolata a magyarországi nyelvtudománnyal folyamatos. A szemantika vezető nemzetközi folyóirata, a Journal of Semantics társszerkesztője.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ajánlók: É. Kiss Katalin, Kenesei István, Kiefer Ferenc
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
delete
Kivonat
fullscreenclose
printsave