Kitekintés

Gimes Júlia gondozásában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.178.2017.12.21

Van az a pénz

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kanadai kutatók most publikált cikke szerint ötvenkét nagy tekintélyű amerikai orvosi szakfolyóirat szerkesztőinek mintegy fele kapott anyagi juttatást gyógyszer- vagy gyógyászatieszköz-gyártóktól, és a lapok többsége nem is tette közzé a szerkesztőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az orvosi kutatások területén az utóbbi években szigorú vizsgálatnak vetik alá a kutatók és a gyárak közötti financiális kapcsolatokat. A legtöbb orvosi folyóiratban a cikkek szerzőinek nyilatkozniuk kell a kutatásukhoz kapott anyagi támogatásokról, vagy bármilyen egyéb, összeférhetetlenséget felvető körülményről. Úgy tűnik azonban, hogy a folyóiratok szerkesztőire egyelőre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, noha nyilvánvalóan nekik is jelentős befolyásuk van a kutatási irányokra, témákra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált 2014-es évben a szerkesztőknek juttatott támogatások változatos formákban érkeztek: volt közöttük honorárium, utazási költségtérítés, konzultációs díj, szabadalmi díj. A legtöbbet az endokrinológiai folyóiratok szerkesztői kasszíroztak, őket sorrendben a kardiológiai, gasztroenterológiai, reumatológiai és az urológiai szakfolyóiratok követték.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Liu, J. J. – Bell, C. M. – Matelski J. J et al.: Payments by US Pharmaceutical and Medi­cal Device Manufacturers to US Medical Journal Editors: Retrospective Observa­tional Study. BMJ, 2017; 359:j4619, Published 26 October 2017. DOI: 10.1136/bmj.j4619 link

A vér szava

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több szociálpszichológiai kísérlet tanúsága szerint, akár anyagi segítségről, akár életmentő közbelépésről van szó, az emberek előnyben részesítik a velük rokoni kapcsolatban lévőket. Finn és német kutatók most publikált eredményei szerint az áldozatokkal járó segítségnyújtásnak, illetve elutasításának morális megítélését is jelentősen befolyásolja, hogy a szereplők egymással milyen vérségi kapcsolatban vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kísérletben részt vevők egy filmet láttak, amelyben azt a morális dilemmát vetették fel, hogy elvárható-e egy testvértől az életmentő szervadományozás. A filmhez az egyik csoport azt a bevezető információt kapta, hogy a szereplők édestestvérek, míg a kontrollcsoport tagjait úgy tájékoztatták, hogy fogadott testvérek. Noha az összesített kérdőíves válaszok szerint ilyen esetben a résztvevők nem láttak különbséget egy vér szerinti és egy kiskorában adoptált testvérként felnövő, fogadott testvérrel szembeni morális kötelezettségben, a kísérletek közben készült funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) felvételek ennek éppen az ellenkezőjét mutatták. Az agyakban azonban a szervadományozás megtagadásának értékelésekor nagy eltérések voltak attól függően, hogy a nézők hogyan tudták: a rokonság genetikai rokonság is volt-e, vagy sem.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bacha-Trams, M. – Glerean, E. – Dunbar, R. et al.: Diferential inter-subject Correlation of Brain Activity When Kinship Is a Variable in Moral Dilemma. Scientific Reports, 2017; 7: 14244 . DOI:10.1038/s41598-017-14323-x link

Harc a baktériumokkal

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Brit és német kutatók olyan új antimikrobiális szert fejlesztettek, amely még multidrogrezisztens baktériumok ellen is hatékony lehet. Az antibiotikum-rezisztencia egyre nagyobb probléma világszerte. Egyes becslések szerint 2050-re évente már tízmillió ember halálában játszanak majd szerepet a gyógyszerekkel szemben ellenálló mikroorganizmusok okozta fertőzések. Az elmúlt évtizedekben az új antibiotikumok fejlesztése megtorpant, és sok szakember szerint az emberiség egyáltalán nincs tudatában annak, hogy a rezisztens kórokozók mekkora veszélyt jelentenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók azt fedezték fel, hogy a mangánnak egy szerves vegyülettel alkotott komplexét (mangán-trikarbonil-komplex) a colistin nevű régi antibiotikummal kombinálva igen hatékonyan el lehet pusztítani a sokféle gyógyszernek ellenálló baktériumokat. A colistin maga egy a hatvanas évek óta forgalomban lévő szer, amelynek alkalmazása a vesére gyakorolt mérgező hatása miatt az 1970-es évektől visszaszorult. Minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy nemigen váltak ellene rezisztenssé a kórokozók: még ma is ez az egyik olyan szer, amely multidrogrezisztens gramnegatív baktériumok ellen utolsó reményként bevethető. Ilyen életveszélyes fertőzéseket leginkább kórházi fertőzésként lehet megkapni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A régi antibiotikumnak az új vegyülettel történő kombinált alkalmazása a colistin önmagában történő használatánál jóval kedvezőbb antibakteriális hatást mutatott.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Betts, J. – Nagel, C. – Schatzschneider, U. et al.: Antimicrobial Activity of Carbon Monoxide-releasing Molecule [Mn(CO)3(tpa-κ3N)]Br versus Multidrug-resistant Isolates of Avian Pathogenic Escherichia coli and Its Synergy with Colistin. PLOS ONE, 2017; 12 (10): e0186359 DOI: 10.1371/journal.pone.0186359 link

Hogyan károsítja a magzati idegrendszert a Zika-vírus?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amerikai és brazil kutatók (University of California, University of São Paulo) felfedezték, hogy a Zika-vírus milyen trükkel hajtja végre a magzati agy károsítását. A kórokozóval kapcsolatos intenzív kutatások 2015-ben kezdődtek, amikor Brazíliában egy járvánnyal egy időben feltűnően sok kisfejű gyermek született. Azt hamar sikerült bizonyítani, hogy a fertőzött várandós asszonyok átadhatják gyermeküknek a vírust, majd később azt is igazolták, hogy a fertőzés és a kisfejűség között ok-okozati kapcsolat áll fenn, azt azonban csak most derítették ki, miért képes a vírus a fejlődő agy károsítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alysson Muotri professzor, a kutatások vezetője szerint igazi trójaifaló-stratégiáról van szó. A vírus ugyanis az embrionális fejlődés korai szakaszában azokat a sejteket fertőzi meg, amelyek később ún. mikroglia sejtekké alakulnak, szétszóródnak a központi idegrendszerben, és feladatuk éppen az lenne, hogy megvédjék az agyat az idegen betolakodóktól. A fertőzött sejtek azonban nem hogy nem védik meg a központi idegrendszert, hanem ők maguk szállítják oda a Zika-vírusokat, amelyek aztán az idegsejteket is megfertőzik, pusztítván ezzel a fejlődő gyermek fejlődő agyát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók kísérleteik során emberi indukált pluripotens őssejteket használtak. (Ezek testi sejtekből, például a bőr sejtjeiből őssejtszerű állapotba visszaprogramozott sejtek.) Ezeket úgy indították el a differenciálódás útján, hogy az idegrendszer két alapvető sejttípusa – mikrogliasejt, illetve neuron – képződjön belőlük. Ezekből kettős sejtkultúrákat hoztak létre, amelynek egyik vagy másik tagját megfertőzték a Zika-vírussal. Azt találták, hogy amikor ez a neuronokkal történt, a mikrogliák elvégezték a kötelességüket: felzabálták a fertőzött sejteket. Fordított esetben azonban a vírushordozó mikrogliák megfertőzték az idegsejteket. Muotriék szerint kísérletsorozatuk eredményei bizonyítják, hogy a magzati idegrendszeri fejlődés során a mikrogliasejtek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a vírusok a neuronokba is bejutnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók kettős sejtkultúráján egy, a hepatitis-C kezelésére használt vírusellenes szert is teszteltek, és azt találták, hogy a fertőzött mikrogliasejteket tartalmazó rendszerben vissza lehetett szorítani a fertőzött neuronok számát. Muotriék feltételezik, hogy a mikrogliasejtek célpontjai lehetnek egy olyan új terápiának, amely megakadályozza a magzati agy vírus által történő károsítását. Ugyanakkor „dupla” sejtkultúrás rendszerük alkalmas lehet új hatóanyagok tesztelésére is – teszi hozzá.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mesci, P. – Macia, A. – LaRock, C. N. et al.: Modeling Neuro-immune Interactions during Virus Infection. Human Molecular Genetics, 2017; DOI: 10.1093/hmg/ddx382

Hidrogénérzékelő vegyes oxid

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szobahőmérsékleten működő nanokristályos szerkezetű, cink- és indium-oxid-alapú gázérzékelőt fejlesztettek ki orosz kutatók. Az ilyen eszközök általában 300 és 500 Celsius-fok közötti hőmérsékleten működnek kielégítően, ami egyrészt meglehetősen energiaigényessé teszi őket, másrészt éghető vagy robbanásveszélyes gázok esetében a magas hőmérséklet veszélyes lehet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mindennapi életben, a háztartásokban is gyorsan terjednek a gázszenzorok, mert segítségükkel – akár kültéren, akár zárt helyeken – a levegő minősége folyamatosan ellenőrizhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sokan a hidrogént tartják a jövő energiahordozójának. A hidrogén azonban rendkívül robbanásveszélyes, így egy szobahőmérsékleten működő hidrogénszenzor nagy érdeklődésre számíthat. Az eszköz működésének alapja, hogy a félvezető oxidok fénnyel indukált vezetőképessége nagymértékben függ a felületükön adszorbeálódó molekuláktól. A cink-oxid-indium-oxid kompozit különösen érzékeny a redukáló hatású gázokra, mint amilyen a hidrogén is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ilin, A. S. – Ikim, M. I. – Forsh, P. A. et al.: Green Light Activated Hydrogen Sensing of Nanocrystalline Composite ZnO-In2O3 Films at Room Temperature. Scientific Reports, 2017; 7: 12204 DOI:10.1038/s41598-017-12547-5 link
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave