3.1.1.1. A térdeixis művelete

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térdeixis azokat a nyelvi műveleteket fogja egybe, amelyek a beszédesemény fizikai világának megfigyeléséből származó ismereteket vonják be a diskurzus értelmezésébe. A térdeixis úgy járul hozzá a diskurzus sikeres referenciális értelmezéséhez, hogy a referenciális jelenet térbeli viszonyait – a tér referenciakeretében mint tágabb figyelmi rendszerben (l. Tolcsvai Nagy 2017b: 424–430) – közvetlenül a résztvevők fizikai teréhez kapcsolja, onnan kínálva referenciapontokat annak feldolgozásához. A résztvevők fizikai terének megfigyeléséhez kötődő térdeixisről szólva az alábbiakban egyfelől azt emeljük ki, hogy nyitott, prototípuselvű kategóriaként értelmezhető. A kategória középpontjában azok a deiktikus kifejezések állnak, amelyek a beszédesemény terében észlelt dolgok elhelyezkedését, illetve mozgását jelenítik meg. Ugyanakkor a térdeixis fogalomkörébe vonhatók a dolgot, módot, állapotot, minőséget, mennyiséget és egyéb körülményt megjelenítő kifejezések is. Az ilyen – a megismerés szempontjából különböző tényezőkre vonatkozó – kifejezéseknek a megértése ugyanis szintén megköveteli a résztvevők fizikai terének ismeretét, feldolgozását. Másfelől a térdeixissel kapcsolatban azt is hangsúlyossá tesszük, hogy egyben alapvető alkategóriája is a deixis átfogó kategóriájának. Ezt legjobban az mutatja, hogy a térbeli viszonyokat megjelenítő egyes deiktikus kifejezések metaforikus alapul szolgálnak akár a személyközi, akár az időbeli, akár a diskurzusbeli viszonyok deiktikus kifejezéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térdeixis prototipikus nyelvi lehetőségeivel a beszédesemény terében fizikailag észlelt (esetleg odaképzelt) élő és élettelen dolgok relatív elhelyezkedését, illetve mozgásuk irányát jelölik a résztvevők, azon belül is elsősorban a megnyilatkozó elhelyezkedéséhez képest. E szűkebben helydeixisnek nevezett művelet legtipikusabb esetei a magyarban az itt, ott, ide, oda, innen, onnan, innét, onnét stb. határozószói névmások, ahogy ezt a (4)-ben az ide alkalmazása is mutatja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(4)
Kisnyugdíjasok vagyunk és ezzel meg vagyunk elégedve, hogy ide leülhetünk, most megyünk haza ebédelni, délután megint jövünk kicsit.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Helydeixisként funkcionálhatnak továbbá bizonyos helyhatározószók is (közel, távol, jobbra, balra, elöl, hátul, alul, felül stb.). E határozószók értelmezése ugyancsak megköveteli a beszédesemény fizikai terének ismeretét, ahogy ezt a (3)-ban például a szemben szemléltette is. Sőt ugyancsak helydeixisként funkcionál a jön-megy igepár (l. Fillmore 1975, Bibok 1998). Ahogy az a (4)-ben is megfigyelhető: előbbi alapesetben a megnyilatkozó aktuális elhelyezkedése felé közeledő (jövünk), utóbbi pedig alapesetben a tőle távolodó (megyünk haza) mozgást jeleníti meg (vö. még hoz-visz, érkezik-távozik).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térdeixis ugyanakkor nemcsak konkrét helyet, hanem a beszédesemény fizikai világában, annak terében elhelyezkedő dolgot is megfigyelhetővé tehet, ahogy azt az (5)-ben az ez névmás mutatja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(5)
Jól áll ez nekem?2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ez, az mutató névmások és ragozott alakjaik (pl. azt nem venném fel, erre ráteheted, abba én nem tenném bele) a térbeli viszonyítás szituációfüggő alapjául is szolgálnak. Sőt a térdeixis fogalomkörébe tartoznak azok a ragozott alakok is, amelyek egyéb körülményeket jelenítenek meg deiktikusan (pl. na látod, ezért nem megyek veled sehová; mondtam, hogy ezzel nem megyünk semmire). A palatális, illetve veláris hangrendű alakpárok ugyanis lehetőséget adnak a közel(ebb)i, illetve a távol(abb)i szembeállítására, illetve annak metaforikus kiaknázására (l. ehhez Laczkó–Tátrai 2012, Tóth–Csatár 2014, Tóth 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(6)
Ez a város egy távoli bolygó,
Itt élni nem rossz és itt élni nem jó.3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindazonáltal – ahogy a (6)-ban az ez a város szerkezet is mutatja – a dologra mutató névmás nemcsak önállóan, hanem egy determinált főnévvel együtt is funkcionálhat deiktikus nyelvi kifejezésként (l. erről részletesen Laczkó 2008: 337–344).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(7a)
És ez mindig így marad?4
(7b)
Miért néztél úgy arra a nőre?!5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emellett térdeixisként funkcionálnak azok a mutató névmások is, amelyek nem dologra vonatkoznak, hanem állapotra, mint a (7a)-ban az így, vagy módra, mint a (7b)-ben az úgy, illetve minőségre (pl. ilyen, olyan) vagy mennyiségre (pl. ennyi, annyi). A (3–7) példákban felsorolt kifejezések deiktikus használatának közös jellemzője ugyanis, hogy sikeres referenciális értelmezésük megköveteli a beszédesemény fizikai terének a diskurzus résztvevői által történő együttes megfigyelését, perceptuális feldolgozását.6 Mindamellett – ahogy az a (2a)-ban is megfigyelhető volt már – e nyelvi formáknak természetesen nem kizárt az anaforikus vagy a kataforikus használata sem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (3) kapcsán már szó esett arról, hogy közös figyelmi jelenet terében elhelyezkedő személyek mint fizikai entitások a térbeli tájékozódás kontextusfüggő viszonyítási pontjaként objektiválódhatnak is. Erről a személyes névmások bizonyos ragozott formái (tőlem, nálad, hozzá stb.), továbbá egyes névutók személyragos alakjai (alattam, mögötted, előtte stb.) tanúskodnak. A beszédesemény résztvevői és az azon kívül eső személyek azonban nem egyszerűen csak térben érzékelhető entitások, hanem elsősorban egy társas, diszkurzív viszonyrendszer tagjai. Az ’én’ és a ’te’ jelenítik meg az alapvető diszkurzív résztvevői szerepeket, mindig egymáshoz viszonyítva határozódnak meg, a pillanatnyi énből kiindulva (l. Tolcsvai Nagy 2017b: 430–435). Az ’ő’ szerepe ebben a viszonylatban negatívan határozható meg: olyan személyre osztható, aki – habár a beszédszituációban jelen lehet – nem részese magának a beszédeseménynek. Ám az ’ő’ szerepe pozitívan is megközelíthető: szemben az ’ez’-zel és az ’az’-zal, olyan – alapesetben humán – entitást jelöl, akivel diszkurzív, társas viszonyba lehet kerülni. A résztvevői szerepeket megjelenítő személydeixis kategóriája ennélfogva nemcsak kapcsolódik, hanem el is különül a térdeixis kategóriájától (→ 3.1.2.1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló állapítható meg a tér- és az idődeixis viszonyáról is. A (8)-ban szereplő most értelmezése például, amely ez esetben a megnyilatkozás elhangzásának idejét is magában foglaló rövid időtartamot jelöl, ugyancsak megköveteli a résztvevők fizikai világának ismeretét. A résztvevők fizikai világának ugyanis nemcsak tér-, hanem idővonatkozásai is vannak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(8)
Korábban kellett volna elindulni, de most már mindegy.7
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Habár tér és idő szorosan összekapcsolódik, azaz kölcsönösen feltételezi egymást, a deixis működése is azt erősíti, hogy a tér és az idő kategóriája el is válik egymástól. Szemben a térdeixis (3–7) példákban szemléltetett eseteivel, az olyan időre vonatkozó deiktikus kifejezések sikeres referenciális értelmezéséhez, mint a (8)-ban a korábban vagy például a tegnap, holnap, a múlt héten, a jövő hónapban, tavaly, jövőre, már nem elegendő a beszédesemény fizikai terének a megfigyelése, perceptuális feldolgozása. E deiktikus kifejezések ugyanis olyan események nyelvi megjelenítéséhez járulnak hozzá, amelyeknek nincs közvetlen köze a résztvevők fizikai világához, abban ugyanis nem figyelhetők meg perceptuálisan, azaz episztemikus közvetettség jellemzi őket (l. Tolcsvai Nagy 2017b: 439). Mindamellett a 3.1.1.2. alpontban még részletesebb kifejtést kapó idődeixis ezeket az eseményeket referenciálisan mégiscsak a beszédeseményhez köti, hiszen azok időviszonyainak a feldolgozását a beszédesemény idejéből kiindulva teszi lehetővé. Másképpen szólva: az időt sokkal inkább érzékelni lehet, mint észlelni (vö. Laczkó 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindazonáltal nemcsak a személy- és az idődeixis, hanem az ún. diskurzusdeixis is elválasztható a térdeixis nyitott, prototípuselvű kategóriájától.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(9)
Ennyi példa is eléggé szemlélteti a magyar joculator-epika stílusának gazdagságát, naiv szépségét8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A (9)-ben található ennyi névmás nem a beszédesemény fizikai, hanem diszkurzív terének az ismeretét, megfigyelését követeli meg, ennélfogva nem tér-, hanem diskurzusdeixisként funkcionál. A diskurzusdeixis olyan nyelvi művelet, amelyek az adott diskurzusra, illetve az adott diskurzus bizonyos részeire történő rámutatást valósítja meg (l. Levinson 1983: 54, 85–94). A diskurzusdeixis azért sajátos kategóriája a deixisnek, mert nem a résztvevők fizikai és társas világát, vagyis nem az ún. szituatív tényezőket vonja be az értelmezésbe (l. részletesen Tátrai 2017a: 974–976). E deixisfajta magát a diskurzust, illetve annak szerveződését teszi reflexió tárgyává, így téve lehetővé a diskurzusban történő kontextusfüggő tájékozódást (l. még ehhez 3.2.2.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvi megismerésre általában, a deixis jelenségére pedig különösképpen igaz, hogy alapvető szerepet játszik benne az embereket körülvevő fizikai világ megtapasztalása, térbeli viszonyainak feldolgozása, amely metaforikus alapja lehet elvontabb viszonyok megértésének. A nem tegező formák is azt mutatják a magyarban, hogy a térbeliséggel összefüggő kifejezések alapul szolgálhatnak a személyközi viszonyok metaforikus kifejezéséhez. A harmadik személyű formákat második személyű funkcióban alkalmazó nemtegezés esetei a térbeli távolság társadalmi távolság metaforán alapulnak. A szemtől szembeni társalgásokban ugyanis a második személyű alakokkal jelölt megszólítottak jellemzően a beszélőhöz közelebb helyezkednek el a térben, mint az egyéb harmadik személyű említettek (→ 3.1.2). Ám ez egyáltalán nem elszigetelt jelenség, nem csak a társas deixissel kapcsolatban figyelhető meg. Az időbeli és a diskurzusbeli viszonyok deiktikus kifejezése is szoros kapcsolatot tart fenn a térbeli viszonyok nyelvi megjelenítésével (l. Marmaridou 2000: 86–116).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(10a)
Itt nincs akkora zaj.
(10b)
Itt az ideje indulni.
(10c)
Itt nem térhetünk ki minden részletre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az itt határozószói névmás a térdeixis prototipikus kifejezőeszköze. A (10a–c) példákat tekintve azonban csak a (10a)-ban szereplő itt jelöl konkrét, fizikai helyet. E deiktikus kifejezés a (10b)-ben egy adott időpontot, a (10c)-ben pedig a diskurzus egy adott pontját jeleníti meg az idő tér, illetve a diskurzus tér fogalmi metaforák segítségével (vö. Tolcsvai Nagy 2017b: 255–262).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(11)
Makád zsákfalu és a térkép szerint a Duna gáton kell tovább mennünk. Ez izgalmasnak ígérkezik, hiszen a Duna mellett bringázni csakis szép lehet.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy a (11)-ben is látható, amikor a dologra mutató névmás metaforikusan eseményre vonatkozik, akkor az nem az esemény térviszonyait jelöli, hanem diskurzusdeixisként annak időbeli közelségét, illetve távolságát (jellemzően anaforikus funkcióban; l. ehhez Laczkó 2008, 2012).
1 https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/es-megis-szeretjuk-nyarat
2 https://diop.hu/2020/04/21/visszaternek-az-oversize-napszemuvegek/
3 https://m.zeneszoveg.hu/m_dalszoveg/9608/europa-kiado/ez-a-varos-zeneszoveg.html
4 https://books.google.hu
5 https://www.bien.hu/elaruljuk-milyen-nore-vagynak-ferfiak-legyel-akirol-minden-pasi-almodik/
6 A részvevők tényleges fizikai terében elhelyezkedő dologra történő rámutatás az ún. autodeixis. Az ún. heterodeixis esetében viszont a deiktikus nyelvi kifejezések nem a beszédesemény terében ott lévő, hanem csupán odaképzelt entitásokra vonatkoznak. Ez úgy lehetséges, hogy a megnyilatkozó rámutat egy, a résztvevők fizikai világában észlelhető dologra (fényképre, térképre, makettre, diagramra stb.), amely ikonikusan felidézi azt az entitást, amelyre a deiktikus kifejezés vonatkozik (pl. ide megyünk nyáron nyaralni; l. Bencze 1993: 44, valamint Tolcsvai Nagy 2001a: 178).
7 https://books.google.hu
8 https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Spenot-a-magyar-irodalom-tortenete-1
9 https://magyarzarandokut.hu/bardos-emoke-beszamoloja
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave