Tamás Dóra Mária: Fordítói terminológiai adatbázisok a jog tükrében
›
A terminológiai adatbázisok mint a fordításorientált terminológia és a terminológiamenedzsment eszközei
›
4. A terminológiai adatbázisok készítésének szempontjai
›
4.1. A terminológiai adatbázisok „hozzávalóiról”

4.1. A terminológiai adatbázisok „hozzávalóiról”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annak a szervezetnek, amely terminológiai adatbázist szándékozik előállítani és fenntartani, számos szempontot érdemes figyelembe vennie, mérlegelnie. E szempontok rövid felsorolására vállalkozom eddigi tapasztalataim alapján. Ennek megfelelően egy terminológiai adatbázis megalkotáskor az alábbi „hozzávalókat” érdemes átgondolni:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • felhasználási cél (nyelvpolitikai, fordítói, egységesítési, egyéb szakmai);
  • célcsoport (anyanyelvi beszélők, ezen belül egy adott nemzet beszélői közössége vagy kisebbségben lévő nemzetiségi nyelvhasználók; fordítók; adott szakma képviselői, például mérnök, jogász, orvos);
  • nyelvek száma (egy-, két- vagy többnyelvű);
  • leíró vagy előíró jelleg;
  • technológiai lehetőségek (hozzáférés módja, szoftver kiválasztása, belső és/vagy külső hozzáférési felület; elektronikus platformok típusa);
  • felépítés, kidolgozottság mértéke (egyszerű, hagyományos, összetett; adatmezőtípusok kiválasztása az ISO szabványok, a bevált gyakorlat, a szakirodalom és a létező online változatok alapján);
  • tárgykörök (szűkebb vagy tágabb, egy vagy több);
  • szakmai források (dokumentáció: írott, szakértő; utalások és linkek típusa, például permanens linkek);
  • szerzői jogi kérdések;
  • munkafolyamatok kidolgozása és kiépítése, leírások, használati útmutatók;
  • munkatársak továbbképzése a terminológiai ismeretekről és az adatbázis használatáról tréningek formájában;
  • szervezeti háttér és anyagi források.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti szempontok a terminológiamenedzsment területéhez sorolhatók, amely magában foglalja a projekt- vagy folyamatmenedzsment keretében létrehozott adatbázisok szervezési kérdéseit is (Tamás, 2014). E tanulmány kereteit a fenti felsorolás egyes elemeinek bővebb kifejtése meghaladná, ezért ettől itt eltekintek (l. még Rirdance & Vasiljevs, 2006; Schmitz, 2020).
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave