Székely Csilla Imola: Az alázat pedagógiája
›
6. Kokas Klára gyermekképének sajátosságai
›
6.3. A kokasi gyermekkép sajátosságai

6.3. A kokasi gyermekkép sajátosságai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amikor Kokas Kodály hívására Amerikába került, számos olyan könyvet megszerzett és elolvasott, amelyek gyakorló tanárok újító kezdeményezéseiről, reformkísérleteiről szóltak. Ilyen vonatkozásban Kokas nyitottabbnak és integrálóbb szemléletűnek mutatkozott, mint mestere, Kodály. A külföldi tartózkodás évei alatt megszerzett olvasottságának köszönhetően Kokas írásaiból kirajzolódik egy árnyalt, jól körvonalazható gyermekkép. Hasonlóan árnyalt gyermekképet Kodály munkáiból nem tudunk felfejteni. Igaz, hogy Kodály maga sosem dolgozott úgy az iskolai gyakorlatban, ahogyan Kokas, de így is közeli tapasztalatokat szerzett a gyermeki képzeletvilágról és gondolkodásról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végső célunk Kokas vallásosságának és gyermekképének definiálása és elhelyezése az életműből kiemelt, a gyermekszemléletre és gyermeki identitásra utaló szövegek elemzése által. Az istenkép mellett a nevelőkép dimenziók és a gyermekfelfogás jelentik a kokasi nevelésfilozófia alapjait, amelyből egy szeretet-kapcsolatra és személyiségfejlesztésre épülő pedagógiai metódus bontakozik ki. Mindezek alapján ezt a pedagógiát besoroltuk a késői reform- és alternatív iskolák sorába – szellemisége és elemei ugyanis azokkal közös gyermekszemléletből indulnak ki, azaz evangéliumi, humanisztikus, pozitivista és perszonalista emberfelfogásból, amelyhez társul a művészeti foglalkozások sokszínű, komplex alkalmazása. Egyértelművé vált, hogy Kokas ember- és istenfelfogása egységet alkotnak, az embert és gyermeket ugyanis transzcendens perspektívából szemléli, gyermekképe tehát bibliai alapokon nyugszik, amelybe idealisztikus és romantikus elemek is keverednek. Ezáltal pedig analógia fedezhető fel a 19-20. században elinduló reform- és művészetpedagógiák és a Kokas-módszer gyermekfelfogása között, amelynek értelmében rokoníthatók egymással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kokas nem úgy beszél a gyermekkorról, mint ami a felnőttkor előtti hiányállapot szakasza, vagy mint ami a későbbi autonóm életfázisok kialakulásának ideje. Sőt nem ószövetségi, sokkal inkább jézusi szemmel néz a mindenkori gyermekre, minden megnyilvánulásából felsejlik a gyerekek iránt érzett alázatossága és együttérzése. Nem általánosít, minden gyermekről egyénként gondolkodik, elszakadva a társadalmi korok gyermekértelmezési divatjától. Előtte mindenki egyszeri önmaga – nemétől és etnikumától, nyelvétől és megjelenésétől függetlenül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kokas – miként korábban kifejtettük – világszemléletéből és gyermekközpontúságából következően a kreativitásra, emberi kapcsolatokra, elfogadásra, egymásra figyelésre épülő pedagógiát alakított ki, amelynek legfőbb aspektusa a reformpedagógusokra oly jellemző gyermek-központúság mellett a kreativitás- és személyiségfejlesztés, eszközei pedig a művészetpedagógiai elemek, legfőképpen a zene és a tánc.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Következtetésül elmondhatjuk, hogy Kokas szövegeinek gyermekképe nemcsak a reformpedagógia képviselőinek meggyőződését idézi1, de szavai intertextuális utalások révén felidézik Jézus tanítását is a mindenkori gyermekről. Emellett a kiválasztott szövegkorpusz elhelyezhető egyes egzisztencialista és misztikus gondolkodású teológusok és filozófusok gyermek-koncepciója mellett is, ezáltal tere nyílik a tágabb párhuzamállításnak. Ilyen értelemben Kokas megállapításai nem merőben újszerű gondolatok, újszerűsége abban áll, hogy ő ezeket a korábban megjelent eszméket2 sajátosan ötvözi a keresztyén értékrenddel, és ezt a pedagógia-szemléletet innovatívan egyesíti a művészeti nevelés elemeivel, amelynek teleológiája a spontán alkotásra és önközlésre épülő személyiségfejlesztés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kokas idealizált értelemben, mintegy a felnőttség ellenpólusáról beszél a gyermekről és gyermekkorról – ebben is megragadható pedagógiájának romantikus jellege. Míg – Kokas meglátása szerint – a gyermekek érzékenyek a spirituális tartalmakra, addig a felnőttek többsége fokozatosan érzéketlenné válik a lelki-spirituális tartalmak iránt, s figyelmük a materiális értékek felé fordul. Kokast éppen ezért foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehetne a gyermekeket olyanná formálni a művészet eszközeivel, hogy felnőttkorukban is megmaradjon a lelki-spirituális nyitottságuk, fogékonyságuk. „A gyerekek nem akarnak hozzánk hasonlítani – talán akarnának hozzánk hasonlítani, igen, szegények, mert kénytelenek, mert mindig arra nevelik őket, hogy olyanok legyenek, mint mi. Pedig ők nem olyanok, meg nem is lehetnek olyanok…, hála Istennek is, hogy nem olyanok! Mindegyiknek valamilyen sajátos szépsége és egyénisége van, és a szépsége és egyénisége bontakozik ki”3.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyermekközpontúsága értelmében nyilvánvaló, hogy Kokas számára meghatározóak a gyerekek élményei, a létrejött alkotások, a társak jelenléte, a megerősítés és az önbizalom, de sohasem öncélúan, hanem az egyén személyiségfejlődése értelmében. Ilyenként a kokasi pedagógia hangsúlyában tér el Kodály zeneértelmezésétől, aki a zenét elsősorban értelmi oldalról közelítette meg, jóllehet Kodály is beszél a kóruséneklés közösségteremtő szerepéről és az öröméneklésről, mint élményforrásról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kokas írásai, egész életműve érzékletesen tükrözik felfogását a gyermeki habitusról és lélekről, ugyanakkor nevelési céljairól, elveiről, sőt a nemkívánatos gyermeki viselkedésformákról, azaz a nevelés meghatározottságáról is. Pedagógiáját – az írásaiból körvonalazódó gyermeknevelési elvek alapján – a kreativitás mellett kooperatív, kompetencia-alapú és élménypedagógiai aspektusok jellemzik, ugyanakkor – a sérült és fogyatékkal élők befogadása alapján – inkluzív jellegű pedagógia4. Ezek a jellemzők Montessori pedagógiájára is érvényesíthetők, aki éppen a lemaradott és marginalizált gyerekek fejlesztésére alakította ki módszerét5.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interperszonális kapcsolatok fontosságának kokasi hangsúlyozása megegyezik Buber pedagógiai nézeteivel6, aki valódi kapcsolatok és párbeszéd nélkül egyenesen lehetetlennek tartott minden szintű nevelést7. Ez a dialógus- és perszonalista filozófia a demokratikus tanulásszervezési mód és iskolai környezet bevezetésére volt nagy hatással. Kokas és Buber egybehangzóan úgy vélik, hogy a valódi személyiségformálás alapja a növendék és a nevelő közötti hiteles, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló párbeszédes kapcsolat, amihez elengedhetetlen, hogy a tanító a tanuló szemszögéből nézze és lássa a folyamatokat8. „Az a nevelés, mely megérdemli ezt a nevet, lényegileg a jellem nevelése. A valódi nevelő ugyanis nemcsak neveltjének egyes funkcióit tartja szem előtt (…), hanem mindenkor az egész emberre figyel, mégpedig mind jelenlegi életkörét alkotó tényszerűségei, mind az azt fémjelző lehetőségei szempontjából, hogy mivé is válhat”9.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vallásos meggyőződés az ember döntéseit és társadalmi szerepvállalását, illetve magatartását és az inkluzív szemléletet erősen befolyásoló tényező10, ezért különösen fontos a spirituális komponens figyelembevétele a neveléselméletek értékelése rendjén. Kokas gyermekképét az Újszövetség és Augustinus lelkiségéig vezettük vissza, Augustinus és Kokas ugyanis az intertextuális bibliai utalások alkalmazása szempontjából hasonló módon járnak el: szövegeikbe oly szervesen illeszkednek az Igei parafrázisok, hogy azok szétválaszthatatlanul eggyé olvadnak11. Így jelenik meg az Isten országa a gyermekeké gondolatmotívum Augustinusnál, Pilinszkynél és Kokasnál is – mintegy gyermekképük kiindulópontjaként, jóllehet mindhárman más-más mozzanatát emelik ki annak: „Valóban, királyom, mikor azt mondtad: »Ilyeneké a mennyek országa« (Mt. 19,14), az alázatosság szimbólumát állítottad elénk a kisgyermek alakjában”12.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Éppen a teljes önátadásban és a pillanat jelen idejű megélésében áll a gyermeki és felnőttlét közötti legmélyebb különbség13, a gyermek ugyanis meri elveszíteni magát a játék folyamatában, mintha az örökkévalóság állna rendelkezésére és örök jelenben él, ez pedig a felnőttség hiányértéke. „A gyerek (…) a létét jónak, szépnek és ingyenesnek érzi. Ajándéknak”14. „A gyermeket még nem lepi el a dolgok sűrűje, az öregeket már nem. Ami a kettő között van, az az élet rendje”15.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emellett jelenik meg a szakrális tartalom és vallásos jelleg a gyermeki lelkek és produktumok síkján. A gyermekkornak ilyenfajta glorifikációja tehát a reformpedagógusok első generációjával rokonítja Kokast, aki pedagógiájával kimenekítette a gyerekeket a mindennapok forgatagából egy valóságos békeszigetre, a zenés együttlétek képzeletbeli világába. Eközben Kokas élete végéig a némethi örök gyermek típusának képviselője volt, Németh gyermekképe ugyanis árnyaltabb és integráltabb volt Kodályénál. A gyermeki ártatlanság és a gyermekkor értéktelítettsége felől őszinte meggyőződéssel valló gondolkodók, reformpedagógusok mellé soroljuk Kokast, sőt ilyen értelemben Pilinszky-t is. Ebben azonosítottuk a gyermekképet érintő párhuzamokat kettejük életművében. Így ír Pilinszky a gyermekek ittlétéről: „Láthatóan még nincsenek itt egészen. Tájékozatlanabbak, súlytalanabbak, ártatlanabbak még nálunknál. Titokzatos módon többek és kevesebbek. Még inkább tartoznak a világmindenséghez, mint a földhöz. Ártatlanságukban mindentudás szunnyad, gyengeségükben a mindenség súlytalan ereje”16. A gyermekkor glorifikációját tehát közös elemként azonosítottuk Kokas és Pilinszky írásaiban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kokas felfogása szerint a nevelés rácsodálkozás: szinte szakrális, a hétköznapokból kiemelő, az anyagi világból felemelő tevékenység. Ő nem kívánja tudni – ami a nevelés kezdetén felfejthetetlen cél –, hogy mivé kell alakulnia a gyermekeknek, a nevelés Kokasnál nem egy közösen ismert életcél elérése, hanem közös keresésre indulás. A Kokas-pedagógia teret nyit a gyermekek sajátos ütemű, maguk által választott iránynak és fejlődésük céljának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindaz pedig, ami különbségként definiálható Kokas és az említett pedagógiai gondolkodók felfogása között, szoros kapcsolatban áll az istenreprezentációkban fellelhető eltérésekkel – Steiner teozófia és antropozófia alapú gyermektanától esszenciális eltéréseket mutat, a reformpedagógusok gyermekképe viszonylatában pedig Kokasnál sokkal erősebb a transzcendens aspektus, azaz explicitebb a vallásosság a spiritualitásban. Kokas gyermekképe egyértelműen bibliai alapú, és ennek a dimenziónak17 fontos, sőt elsődleges szerepe van a Kokas-módszerben, már annak létrejöttében is. Következésképpen kimondhatjuk, hogy a felsorolt neveléselméleti koncepciókon túlmenően Kokas a gyermeki lét aspektusaihoz az evangéliumi lelkületet is hozzáveszi18, amely aspektus gyermekértelmezésének sajátos színt kölcsönöz.
1 Ld. Rousseau, Key, Rogers és a hetekként említett pedagóguscsoport írásait.
2 Ld. a nevelő a tanítvány tanítványa, idealisztikusan gazdag gyermekvilág.
3 Kokas. In Fogas, 2005. Ld. 6. sz. Mellékletet.
4 Ld. Kokas, 1992.
5 Stein, 2015.
6 Buber, 1990.
7 Leach, 2018.
8 U.o.
9 Buber, 1990. 407.
10 Ld. Tomka, 2010. Pusztai, 2020.
11 Augustinus, 397k./s.a.
12 U.o. 48.
13 Réz, 2000.
14 Pilinszky, 1993 I. 84.
15 U.o. 256.
16 U.o. II. 12.
17 Erről tanúskodnak pl. Kokas és a gyerekek beszélgetésinek témái, a választott zenei anyag, a foglalkozások szakrális terei és helyszínei stb.
18 A deszka galaktikája című rövid írásában (2002), valamint A zene felemeli a kezeimet… Kokas Klára gondolatai a tanításról... című interjú-filmben (Fogas, 2005) személyes vallomásként, hangsúlyosan jelenik meg ez a gondolat – ld. 6. sz. Melléklet.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave