Politikai beállítódás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyértelműen balra húzta a skálát a budapesti válaszadók túlreprezentáltsága, amikor a politikai beállítódásra kérdeztünk rá. A határértékek mentén a szélsőségesen bal és a szélsőségesen jobb oldal között kellett a válaszadóknak saját beállítódásukat meghatározni. A táblázatban az 1–10-ig tartó skála a szélsőségesen bal (1) és szélsőségesen jobb oldal (10) közti válaszokat tartalmazza.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1.3. táblázat. A válaszadók politikai beállítódása
 
 
Gyakoriság
Százalékban (%)
Bal
1
158
4
,1
 
2
302
7
,9
 
3
540
14
,2
 
4
472
12
,4
 
5
640
16
,8
 
6
283
7
,4
 
7
214
5
,6
 
8
160
4
,2
 
9
78
2
,0
Jobb
10
144
3
,8
 
Összesen
2991
78
,5
Forrás: saját szerkesztés kérdőív alapján, 2021
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezúttal nem találtunk összefüggést a környezettudatosság és a vallásosság, illetve a politikai beállítódás között. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy az önkéntes kitöltés miatt eleve a téma iránt érdeklődők voltak a válaszadók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor a kérdőívben azt is vizsgáltuk, hogy a lakosság miként vélekedik a klímaváltozás és az egyéni felelősségvállalás kérdéséről. A felmérés azt igazolta, hogy a társadalom kifejezetten elvárja tagjaitól ezt a hozzáállást: a válaszadók 95,1%-a (3623 fő) mondta, hogy minden embernek szükséges tennie azért, hogy bolygónk élhető maradjon.
 
1.1. ábra. A „Kell-e egyénenként tenni az éghajlatváltozás hatásának csökkentéséért?” kérdésre érkező válaszok
Forrás: saját szerkesztés kérdőív alapján, 2021
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szinte az összes válaszoló szerint (3623 fő) minden embernek tennie kell az éghajlatváltozás hatásának csökkentéséért. 35 szerint már úgyis mindegy, 86 válaszoló szerint ez elsősorban a környezetszennyező vállalatok felelőssége, 32 szerint ez a politikusok dolga és feladata, végül 8-an az EU feladatának gondolják.
 
1.2. ábra. A feladatfelelősre vonatkozó kérdésre érkezett válaszok
Forrás: saját szerkesztés kérdőív alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszadók közel harmada (31,7%-a, 1207 kitöltő) a nemzetállamok, a válaszadók valamivel több mint negyede (26,4%-a, 1007 kitöltő) az egyén feladatának tekinti a globális éghajlatváltozás hatásainak csökkentését. A válaszadók valamivel több mint hatoda (15,1%-a, 575 kitöltő) a nemzetközi szervezetek, 56-an (1,4%) pedig a tudományos szervezetek feladatának tartják a globális éghajlatváltozás hatásainak csökkentését, és 15,1%, vagyis 577 kitöltő tartja a vállalatok feladatának. A válaszadók mindössze 1%-a (39 kitöltő) tekintette a helyi közösségek feladatának a globális éghajlatváltozás hatásainak csökkentését, és 8-an gondolják ezt a civil szervezetek feladatának. (További adatokat az érdeklődő olvasók Neumanné Virág Ildikó és szerzőtársai önálló tanulmányából tudhatnak meg.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mélyebb összefüggéseket véleményünk szerint a személyes, irányított kérdések mentén felvett interjúkkal tudnánk találni. Érdemes lenne fókuszcsoportos lekérdezéseket végezni (pl. a középiskolások, az egyetemisták és a pedagógusok körében).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave