Következtetések, konklúzió
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_378/#m1382gveap_378 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_378/#m1382gveap_378)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_378/#m1382gveap_378)
Kutatásunk során az általános környezeti gyakorlatra vonatkozóan megállapítottuk, hogy a vizsgált vállalkozások csaknem 70%-ánál a vállalatirányítás integráns része a környezetvédelem, de csak kicsit több mint 30%-uknál készítenek a témával kapcsolatos transzparens riportokat, tervezik meg és mérik vissza a környezetvédelmi célok megvalósítását.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_379/#m1382gveap_379 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_379/#m1382gveap_379)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_379/#m1382gveap_379)
Az alkalmazott controllingeszközök alkalmazásának vizsgálatát négy részre bontottuk: stratégiai jellegű, adminisztratív, módszertani és gazdasági jellegű kérdésekre. Megállapítottuk, hogy egy adminisztratív tényező (a belső környezeti auditok elvégzése) használata a legelterjedtebb (77%), ennek kivételével a stratégiai és a gazdasági jellegű eszközök használata a leggyakoribb. Ezek magukban foglalják: a környezetvédelmi célok kidolgozását, integrálását a stratégiába (75%); a gazdasági és környezeti értékelés integrálását a beruházások értékelésébe (65%); a környezetvédelemből származó költségek (60%) és bevételek tervezését, nyilvántartását (58%); a környezetvédelmi stratégiák gazdaságosságának vizsgálatát (56%); a környezetvédelmi költségek beépítését a termékek és szolgáltatások árazásába (55%).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_380/#m1382gveap_380 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_380/#m1382gveap_380)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_380/#m1382gveap_380)
A módszertani eszközök közül a legelterjedtebb a környezeti mutatók kidolgozása és használata (53%) és a SWOT-elemzés (48%) használata. A módszertani eszközök vizsgálata során arra a megállapításra jutottunk, hogy vannak elhanyagolt eszközök, amelyek használata növelhetné a környezetmenedzsment-rendszerek használatát. Ezek között szerepel a környezetvédelmi teljesítmény benchmarkingja (21%), a meglévő jó gyakorlatok, best practice-ok megtalálása és a releváns elemek implementálása. A szcenáriótechnikák alkalmazása (17%) a releváns fizikai és átállási kockázatok lehetséges kimeneteire való felkészülés keretében forgatókönyvek készítésével fontos eszköze lehet a változásokhoz való alkalmazkodásnak. A fenntarthatósági vagy környezeti Balanced ScoreCard (9%) használata hozzájárulhat a már használatos környezeti mutatók rendszerben való alkalmazásához (aminek használatáról a válaszadók 53%-a nyilatkozott), illetve a célok, mutatószámok közötti releváns kapcsolatok feltárásához. Ahhoz, hogy láthatóvá váljon a környezetvédelmi célok hozzájárulása és hatása a vállalat tanulás-fejlődési tényezőire, működési folyamataira, vevőkkel kapcsolatos tényezőire és végső soron a pénzügyi eredményre.