Az éghajlatváltozással kapcsolatos, a 2010-es évek első felében végzett kutatás eredményei1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064 azonosító számú „Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben” című projektben az „Attitűd, mentalitás, történeti és kortárs alakzatok” elnevezésű alprojektben, a „Klímaváltozással kapcsolatos értékrend és attitűdvizsgálat” című altéma kutatásának keretében kérdőíves vizsgálatot folytattunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a vizsgálatot Leveleki Magdolna szociológus vezetésével végeztük (kérdőív készítése, feldolgozása, illetve magát a lekérdezést kiadtuk külső vállalkozónak, lásd a kutatási jelentést: Leveleki–Dombi szerk. 2016). Azt a célt tűztük ki, hogy a hazai viszonyok között olyan értékrend- és attitűdvizsgálatot végzünk, amelynek segítségével

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. közelebb jutunk az éghajlatváltozással összefüggésben lévő gondolkodásmódok megismeréséhez, feltárjuk a téma kommunikációjának néhány fontos aspektusát;
  2. kutatjuk a környezeti attitűdök, vélemények, valamint a megváltozott körülményekhez történő alkalmazkodás, adaptáció társadalmi meghatározottságát, rétegzettségét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az empirikus vizsgálatot a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére korlátozva végeztük, ahol különös jelentősége van a környezeti, időjárási viszonyoknak, amelyek a tavat körülölelő települések üdülőfunkcióját alapvetően befolyásolják (Géczi–Kamarás 2015). Azt feltételeztük, hogy az itt élő emberek az érintettségük miatt elöl járnak a megváltozott viszonyokhoz történő alkalmazkodásban. Az empirikus kutatás alapját képező kérdőíves (survey-típusú) vizsgálat öt fő témakört foglalt magában: 1. világnézet és értékrend, 2. általános és régióspecifikus problémaészlelés, valamint a tájékozódás forrásai, 3. az éghajlatváltozás különféle aspektusaival kapcsolatos attitűdök, 4. a beavatkozási lehetőségek, változásokhoz való adaptáció, 5. személyes intézkedések, megoldások.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Két típusú mintavételi csoportot képeztünk, ahol ugyanazt a kérdéssort tettük fel, személyes megkérdezéssel: A) a régió állandó népessége (300 fő), B) nyolc, 40–40 fős ágenscsoport, vagyis olyan társadalmi pozícióban lévők, akik befolyást gyakorolhatnak egyfelől magára az éghajlatváltozásra és annak hatására (mint a mezőgazdasági vállalkozók és a polgármesterek), másfelől pedig – más-más módon és hatókörben – az ökológiai attitűdökre (mint a biológia- és földrajztanárok, a tanítók, a lelkészek, a médiaszakemberek és a leendő környezetmérnökök).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Balaton régióban élő állandó népességet reprezentáló mintában a legkomolyabbnak tekintett világprobléma a globális felmelegedésként megjelölt klímaváltozás volt. Az ágenscsoportokban ezt a legsúlyosabbnak a lelkészek ítélték, legkevésbé súlyosnak az egyetemisták és a vállalkozók. Olybá tűnik, a globális problémák észlelésében a szakértelem (a tanárok esetében) mellett az erkölcsi felelősségérzetnek, a széles horizontú gondolkodásnak és az együttérzésnek (lelkészek, tanítók, polgármesterek esetében) is befolyásoló szerepe van. András Ferenc (2014) arra figyelmeztetett, hogy a felismerés morális súlya megkérdőjelezhető, ugyanis a megkérdezettek jelentős százaléka a problémát a jelenből a jövőbe vetíti, vagyis eltávolítja a cselekvési teréből.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájékozódás és a tájékozottság olyan függő változók, amelyek a problémaészleléshez, az éghajlatváltozással kapcsolatos attitűdökhöz, valamint a döntésekhez és a cselekvéshez képest független változóként is szerepeltethetők. Az informáltságot egyaránt befolyásolja a tájékozódás lehetősége (ami szorosabb kapcsolatban lehet a társadalmi helyzettel és az életmóddal) és igénye (amit az előbbiek mellett az érdeklődés és az értékrend is befolyásolhat). A tájékozódási lehetőségek befolyásolják az informáltságot, de az informálódás igénye is a lehetőségek kihasználását. A klímaváltozással kapcsolatos ismeretek lényegesen eltértek az általános lakossági minta és az ágensek esetében. Bár a lakosság érzékeli az időjárásban megmutatkozó szélsőségeket, ennek okairól és a várható következményekről már jóval kevésbé tájékozott.
1 A módszertanról részletesebben lásd: Dombi 2013.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave