A klímaváltozás egyéni pszichológiai hatásai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Milyen hatással van a klíma a pszichikumra? Habár a meteorológia önálló diszciplína, a klimatológiai viszonyoknak messzemenő élettani, evolúciós és társadalmi hatásai vannak, ahogy azt korábban tárgyaltuk. Mindezek következményei hatnak a pszichikus működésekre és a viselkedésre is. „Az időjárás változtatta meg a világot” (Rosenlund 2021, 25.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klíma hatással van a lelki állapotra, befolyásolja a hangulatot és a közérzetet, még akkor is, ha ez nem feltétlenül tudatosodik. Közismert a szezonális vagy téli depresszió. Télen, amikor kevesebb a napsütés és hidegebb az időjárás, súlyosbodnak és gyakoribbá válnak a depressziós tünetek. Tavasszal vagy pedig naposabb vidékekre húzódva a depresszió tünetei enyhülnek. Evolúciós pszichopatológiai értelmezésben a depresszió előnyös, amikor előreláthatólag megfogyatkoznak a környezeti erőforrások (beköszönt a tél). A depresszió tünetei, a súlygyarapodás és a túlzott alvásigény adaptív, a szervezet többletenergiát raktároz el az ínséges téli időszakra (Birkás 2014). A globális felmelegedés a téli depresszió incidenciáját és malignitását vélhetően csökkenti fogja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lassú változáshoz a szervezet inkább képes alkalmazkodni (Kis-Kovács 2008). Az igazán megterhelő testi-lelki zavarokat az időjárás-változások (frontok) okozzák. A légköri front különböző termodinamikai tulajdonságú légtömegek közötti határterület, a légkörben lejátszódó küzdelem (Németh 2008). A Kárpát-medencében 6-10 naponta vonul végig egy front, ami évente 40-60 meteorológiai frontot jelent (Klein 1980; Fülöp 2008b). A gyors, intenzív és gyakori meteorológiai változás súlyosabb következményekkel jár. Az időjárás-változásnak mérhető élettani hatásai vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élőlények természetes környezetének fontos része az éghajlat (hőmérséklet, hősugárzás, páratartalom, légnyomás, légmozgás, légkör mágneses erőtere, légszennyezettség stb.). Az időjárási frontok erőteljesen hatnak az élő szervezetre, az emberére is (Fülöp 2008b). Számos diszciplína igyekszik feltárni az időjárás hatásait: meteorobiológia, meteoropatológia, meteorofiziológia, klimatofiziológia, klimatopatológia (Fülöp 2008a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A frontok tudatosodás nélkül hatnak a viselkedésre. Az ilyen környezeti ingereket ambiensnek vagy szubliminálisnak nevezik (Benczúr 2014). Természetes, hogy a növények minden tudatosodás nélkül reagálnak meteorológiai ingerekre az életciklusaikban. A költöző madarak sem tudatosodó ingerek hatására vándorolnak, viselkedésük ösztönös, de vannak klimatikus kiváltó ingerei az automatizmusnak, hasonlóan a téli álmot alvó élőlényekhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden bizonnyal az ember testi-lelki működése is reagál az időjárás ambiens változásaira. Az időjárás-változás alkalmazkodásra készteti a szervezetet, amely a vegetatív idegrendszeri szabályozás szintjén valósul meg, a neurohumorális rendszer közvetítésével. Két nagyobb szintje van, az egyik szimpatikus-paraszimpatikus rendszer, a másik az endokrin (hormonális) szabályozás. A gyors környezeti változások idegrendszeri reakciókat indítanak, míg az elhúzódók hormonális áthangolódást igényelnek (Fülöp 2008b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Melegfronti hatásra a szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódik. Ez a „Küzdj vagy menekülj!” készenléti állapota: vércukorszint, pulzus, vérnyomás, légzésszám, testhőmérséklet emelkedik. Alapanyagcsere nő. Koleszterinszint, emésztőszervi aktivitás, idegrendszer ingerküszöbe csökken.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hidegfronti hatásra a paraszimpatikus aktivitás erősödik. A szimpatikus ellentéte. Az alapanyagcsere, az emésztés, az energiaraktározás lassul. Érzékszervi tompultság, nehézkes gondolkodás, nyomottabb hangulat alakul ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A frontok pszichikus tünetei: idegesség, alvászavar, kimerültség, koncentrációzavar, feledékenység, megnyúlt reakcióidő, csökkent felfogóképesség, csökkent fájdalomküszöb, érzelmi labilitás, gyakoribb antiszociális magatartás, nyugtalanság, beszűkült figyelem, levertség, depresszió, gyötrő bűntudat, fokozott balesetveszély, szuicid késztetések erősödnek (Fülöp 2008b; Klein 1980).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Émile Durkheim (1982) az öngyilkosságról írt egy – sok részletében feledésbe merült – szociológiai tanulmányt a 19. század végén. A szerző említett egy figyelemre méltó klimatológiai szempontot, sok más tényező mellett. A tengerek és óceánok, valamint a hegyek vidékén a végzetes öngyilkosság valószínűsége alacsonyabb, mint kontinentális vidékeken, például a Kárpát-medencében. A jelenségnek kulturális, vallási, gazdasági és megannyi aspektusa van. Durkheim nem zárta ki a klimatikus tényezők szerepét sem, még ha maga a statisztikai adatok klimatológiai olvasatát nem is fejtette ki.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave