Pszichoarcheológia

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egykori evolúciós adaptációk rögzültek a fajok tulajdonságaiban, az emberében is (Mátics–Hoffmann 2010). Az evolúciós pszichológia értelmében őseink tünetei vagyunk. Semmi sincsen a viselkedési repertoárban, ami valamikor ne lett volna adaptív és ráadásul utána sem vált maladaptívvá (Darwin 1955). Viselkedésünk, érzelmeink, kognitív lehetőségeink mind lenyomatai egykor volt adaptációs mechanizmusoknak (Gresz 2019). Valamennyi humán pszichikus jellegzetesség valójában status quo ante (Szent-Györgyi 1989). A kőkorszak humán hagyatéka a kreativitás, az adaptibilitás, a kíváncsiság, számtalan mentális képesség és betegség (pl. a szorongás, a pánik, a depresszió, a skizofrénia). Mind olyan jelenség, ami az evolúció során − érdekes módon − mégiscsak valamilyen adaptív értékkel bírt és legalábbis a fajunk túlélését szolgálta (Gyuris–Meskó–Tisljár 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímával kapcsolatos viselkedésünk, érzelmeink és tevékenységünk is evolúciós származék, a paleopszichikum következménye. Bizonyos felfogások szerint a klímaromboló magatartás csupán az ipari forradalom idején, 300 éve jelent meg. Az igaz, hogy a fosszilis energia fék nélküli elégetése az ipari forradalom vívmánya, mégis a ma élő ember jellegzetességeit a vadászó-gyűjtögető életmód formálta (Leakey–Lewin 1986). Az evolúciós szemléletű pszichológus szerint a klímarombolás a szavannai ember tulajdonságaiból adódik. Ugyanis az emberré válás 99,9%-a a szavannán zajlott 1,5-2 millió éven át. A 21. századi koponyánkban még mindig kőkorszaki elme működik, mint ahogy kezünk vagy hasnyálmirigyünk is a kőkorszaki körülmények révén jött létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az evolúció a paleolit körülmények közt felmerülő problémák megoldására szelektált. Tízezer év – evolúciós léptékkel – túl rövid ahhoz, hogy a környezetben történt gyors változásokhoz a bioszféra adaptálódni tudjon. A klímaváltozás antropogén része is valamiféle evolúciós következmény, méghozzá az antropogenezis következménye. A vadászó-gyűjtögető-ételmegosztó pszichikum képezi az alapját a 19. századi ipari forradalomnak és a 21. századi klímarombolásnak is. A szavannán történt meg az a szelekció és adaptáció, amelyet most az információs társadalomban tovább élünk. A korábbi adaptációk atavizmusok formájában időnként megjelennek. Az archeológiát úgy ismerjük, amely tudomány fosszilis leleteken alapul. Kiásott csontokból és kőleletekből következtetnek a korábbi ősök megjelenésére és viselkedésére. A pszichoarcheológiai szemlélet szerint a mai jellegzetességeink (megjelenésünk és viselkedésünk) maguk is archeológiai leletek, hiszen mindezekben korábbi adaptációk köszönnek vissza (Forgács 2009).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave