A túlnépesedés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_508/#m1382gveap_508 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_508/#m1382gveap_508)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_508/#m1382gveap_508)
A következő túlfogyasztási esemény a letelepedéssel kapcsolatos. A cro-magnoni ember 10 ezer évvel ezelőtt fedezte fel a hosszan eltartható élelmiszert, a gabonát. Ez a valódi orális ősbűn, mivel elkezdődött a monokulturális agrárkultúra, aminek következtében az ember elkezdett túlszaporodni. A letelepedéssel csökkent a gyermekhalandóság, miközben az állandó szénhidrátbőség lehetővé tette, hogy a nők gyakrabban szüljenek, és néhány generáció múlva a népesség harmincszorosára nőtt (Harari 2020). I. e. 6000-ben 5 millió ember élt a földön. Egymillió év alatt duplázódott meg az eredeti 2,5 millió ember. Ettől kezdve ezer évenként duplázódott az emberiség lélekszáma. 1650-ben már 500 millió ember élt. 1850-re lett 1 milliárd fő. 1930-ra 2 milliárd. Jelenleg 37 évente duplázódik meg az emberiség létszáma. (Lorenz 1988; Searles 2019). A túlnépesedés tendenciája azóta sem lassult, 2022-ben a nyolcadik milliárd ember születését ünnepelte a világ, és hiába a WHO törekvése, a népességnövekedést nem sikerül megfékezni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_509/#m1382gveap_509 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_509/#m1382gveap_509)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_509/#m1382gveap_509)
A gabonatermesztés egyre nagyobb termőföldet igényelt, drasztikusan csökkenni kezdett a biodiverzitás. Ez a folyamat is a mai napig tart. Fokozódik az ellátás szükségessége, fokozatosan kimerülnek a természeti források, miközben növekszik a hulladék mennyisége is (Balogh 1985). A túlnépesedett emberiség létrejöttét az agytérfogat filogenetikus növekedése tette lehetővé. Ugyanis az agytérfogat-növekedés legfontosabb hajtóereje az életközösség létszáma, valamint komplexitása. Minél nagyobb egy majom agytérfogata, annál bonyolultabb és kiterjedtebb közösségben él. Az agy evolúcióját, valamint a túlnépesedést a társas megismerés hajtotta előre. Ez a társas agy hipotézise (Hippel 2022).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_510/#m1382gveap_510 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_510/#m1382gveap_510)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_510/#m1382gveap_510)
A hominizáció ezen aspektusai igen sötét emberképhez vezetnek. A Moho sapiens a világ legkegyetlenebb élőlénye, amely minden élőt el tud pusztítani, és erre törekszik is. Egyáltalán szükség van-e az emberre a bioszférában (Sebeök 1991)? A természet létezhet ember nélkül, míg az ember nem létezhet természet nélkül (Volpe 1977). Az ember kognitív reprezentációinak kibékíthetetlen sokfélesége olyan harcokhoz, konfliktusokhoz, háborúkhoz vezet, amelyek komolyan veszélyeztetik az egész bioszférát. Talán éppen ezért nem találni más, földön kívüli intelligenciát, mivel az értelem olyan evolúciós megszaladás, amely önfelszámoló (Bickerton 2004). Az ember a bioszféra ráksejtje.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
