Az is láthattuk továbbá, hogy az érettségi vizsga szintjei és témái nincsenek összhangban a kerettantervben előírt tartalmakkal, mivel a középfokú oktatás 11–12. évfolyamára előírt témák már inkább a felsőfokú nyelvvizsga témái. Ugyanakkor az elvárás – ideális esetben 9 év kötelező nyelvtanulás után – a középfokú szint elérése lenne, ami egy sikeres emelt szintű érettségivel bizonyítható. A tanulók egy része az alapfokú nyelvvizsga szintjéig is alig jut el a tanulmányai végére. Azok esetében, akik nem érettségi vizsgára, hanem nyelvvizsgára készülnek, szintén azt láttuk, hogy a nem szakmai anyaggal bővített általános nyelvvizsgák témái nincsenek összhangban a kerettantervi megfogalmazásokkal.

A megkérdezett tanárok a kérdőív végén szabadon megfogalmazhatták gondolataikat a témával kapcsolatban. Válaszaik közül érdemes néhányat megnéznünk. „Iskolánkban (gimnázium) sok a nyelvóra, bőven jut idő a témakörök, köztük a környezettel kapcsolatos témák megbeszélésére. De ez nem mindenütt van így, még középiskolában sem. Ezt gyakran tapasztalom emelt szintű érettségi vizsgáztatóként” – írja az egyik válaszadó. Két másik oktató arról vall, hogy „érdekli a gyerekeket a téma”, illetve „a gyerekek jelentős részét érdekli a téma, szerepelhetne több anyag a hivatalos tankönyvekben”. Van azonban olyan nyelvtanár is, aki szerint „egy-egy tankönyvcsalád figyelmet fordít a környezet/védelem témájára, de egy tanévben egy szegmensét közelíti meg. Nagyságrendileg kb. 10 órát foglalkozunk minden évben valamelyik kérdésével. Ezt elegendőnek tartom, hiszen 4 év alatt elég sok minden előkerül. Éppen az angol az az óra, ahol ehhez ideálisak a körülmények”. Igaz, hogy a kérdőív során kapott eredményeink nem reprezentatívak az ország egész területére vonatkozóan, ennek ellenére ez utóbbival teljes mértékben egyet lehet érteni, hiszen az aktuális problémák érintése az oktatás folyamatában segíti a tanult ismeretek relevanciájának, a mindennapi élettel való kapcsolatának, hasznosíthatóságának elfogadását, így végső soron a motiváció növelését. Erre valóban kiváló alkalom a nyelvi óra.

A kerettantervben megfogalmazott előírások a témák (és kisebb mértékben a munkaformák) tekintetében azonban ebben a formában úgy tűnnek, mintha azzal, hogy valamit beillesztünk az elvárások közé, már meg is oldottuk a problémát. A témák osztályokra és szintekre történő, alaposabban átgondolt meghatározása biztosabb kapaszkodót jelentene a pályán tanító nyelvtanároknak, szem előtt tartva a fokozatosság elvét. A jelen állapot szerint már meg is valósult a gyakorlatban az az elgondolás, amely szerint a tanároknak vizsgán kell tanúbizonyságot tenniük a NAT és a kerettantervek ismeretéről. Ha megnézzük, mit írt az egyik válaszadó a témáról, csak reménykedni tudunk abban, hogy ez segíteni fogja a tényleges kerettantervi ismeretek mélyítését, ugyanis a fenntarthatóság témája egyik típusú érettségin sem szerepel a témák között. „Központi téma a környezet, környezetvédelem, fenntarthatóság, több nagy témakörön belül is előkerül a kurzuskönyvekben, s így a tanórákon is. Érettségin is kötelező témakör középszinten, így mindenképpen foglalkozunk vele.” Nincs rend a fejekben – ahogy nincs rend az előírások rengetegében sem.