A klímaváltozás emberi jogi vonatkozásai
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_865/#m1382gveap_865 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_865/#m1382gveap_865)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_865/#m1382gveap_865)
A klímaváltozást az élethez való emberi jog, az egészséghez való emberi jog és a megélhetéshez való emberi jog súlyos fenyegetéseként is felfoghatjuk. Az emberi jogok az ember emberségén alapulnak: emberi mivoltunkból fakadóan rendelkezünk emberi jogokkal, nem pedig a nemzetállam miatt, ahová születtünk, vagy az alapján, amit elértünk. Ennek megfelelően az emberi jogok az ember emberi mivoltának tiszteletben tartását jelentik (Hattingh 2013, 95., 105.). A klímaváltozás aláássa az élethez, az egészséghez és a megélhetéshez fűződő alapvető emberi jogokat, de ez csak annyiban áll meg, amennyiben a klímaváltozás antropogén, azaz az ember által okozott. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás csak akkor tekinthető a fenti emberi jogokat fenyegető veszélynek, ha más emberek tevékenysége okozza. Mivel egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a jelenlegi klímaváltozást az emberek okozzák, így kimondhatjuk, hogy ez az antropogén éghajlatváltozás veszélyezteti az alapvető emberi jogokat (Hattingh 2012, 108.).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_866/#m1382gveap_866 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_866/#m1382gveap_866)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_866/#m1382gveap_866)
Az antropogén eredetű klímaváltozással összefüggésben az igazságosság időbeli és térbeli aspektusairól szóló új gondolatok nyertek értelmet. Egyre fontosabbá válik annak mérlegelése, hogy az éghajlati kihívásokkal összefüggésben hogyan lehet igazságos kapcsolatokat kialakítani az állami szereplők, a társadalmak és a nemzedékek között. Ki viseli a felelősséget és kik a „címzettjei” a klímaigazságosságnak? Milyen kötelezettségekkel jár ez? Jelenleg az emberi jogok rendszere nem képes kellőképpen kezelni a klímaváltozással kapcsolatos igazságtalanságokat, annál is inkább, mivel a kihívások súlyosbítják a már meglévő igazságtalanságokat. Az emberi jogokat úgy határozhatjuk meg, mint az emberi lények védelmére és a méltóságteljes élethez szükséges valamennyi elem biztosítására vonatkozó elvi elképzeléseket. Ebben az értelemben meghatározzák az állam és polgárai közötti kapcsolatot, de egyre inkább szabályozzák a magánvállalkozások és más nem állami szereplők viselkedését is. Az emberi jogi megközelítés áthidalhatja a normatív klímaigazságosság és az empirikus klímaigazságosság közötti szakadékot (Schapper 2018, 275–277.).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_867/#m1382gveap_867 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_867/#m1382gveap_867)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_867/#m1382gveap_867)
Az emberi jogi megközelítés további előnye, hogy hangsúlyozza az azonnali politikai cselekvés szükségességét, és nem lehet könnyen figyelmen kívül hagyni a kortárs politikában. A liberális és demokratikus országok állami szereplői általában ódzkodnak attól, hogy elhanyagolják az emberi jogokat, mert identitásuk szerves részének tekintik azokat. Az egyéni és kollektív jogok „viselőinek” helyzete kerül a középpontba, az emberi jogok határozzák meg az állam kormánya és polgárai közötti kapcsolatot. A klímaigazságosság emberi jogi alapú megközelítésének fő hátránya vagy kihívása mindenekelőtt annak végrehajthatósága és a megfelelés kikényszerítése. Tudósok és gyakorlati szakemberek rámutattak arra is, hogy lehetetlen szétválasztani az okot és a következményt, amikor az éghajlatváltozás emberi jogokra gyakorolt hatásairól van szó, a nemzetközi emberi jogi katalógus esetleges túlterjeszkedése pedig a leértékelődés kockázatával járhat. A korábban már említett intergenerációs problémát a jelenlegi döntéshozók nehezen tudják a gyakorlatban alkalmazni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_868/#m1382gveap_868 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_868/#m1382gveap_868)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_868/#m1382gveap_868)
Ideológiai feszültségek is vannak az emberi jogi és a környezetvédelmi törekvések között. Míg az emberi jogi mozgalom antropocentrikus irányultságú, az embert állítja a döntéshozatal középpontjába, addig a környezetvédők inkább az ökocentrikus megközelítést követik, az ökoszisztéma egészére összpontosítva. Az egészséges környezethez való emberi jog mint kollektív jog ugyanakkor komolyan vitatott. A kollektív jogok az emberi jogok harmadik dimenziójához tartoznak, és nincsenek kötelezően rögzítve, mivel sok állam megkérdőjelezi egyetemességüket. Így a környezeti jogok számos nemzeti alkotmányba és néhány regionális egyezménybe bekerültek, de nemzetközi emberi jogkénti elismerésével kapcsolatban ellenállás tapasztalható (Schapper 2018, 290–293.). Az emberi jogi megközelítés további kritikája, hogy az diszkriminatív, és csak azokat a hatásokat tudja komolyan venni, amelyek az alapvető emberi jogok érvényesülését veszélyeztetik (Hattingh 2012, 111.).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_869/#m1382gveap_869 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_869/#m1382gveap_869)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_869/#m1382gveap_869)
Caney megkülönböztet ún. elsődleges és másodlagos kötelezettségeket. Az elsődleges kötelezettségek azok, amelyeket bizonyos szereplők bizonyos cselekvések elvégzésére (vagy attól való tartózkodásra) vonatkozóan viselnek. A klímaváltozással összefüggésben ezek magukban foglalják a klímaváltozás mérséklésére (a kibocsátások csökkentése és az ÜHG-k elnyelőinek fenntartása révén), az alkalmazkodás lehetővé tételére és az okozott károk kompenzálására vonatkozó kötelezettségeket. A másodlagos kötelezettségek ezzel szemben azok, amelyekkel egyes szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy más szereplők is eleget tegyenek az elsődleges kötelezettségeiknek (Caney 2014, 134-135.). Másodlagos kötelezettség pl. a kikényszerítés: azok, akiknek politikai hatalmukban van, hogy végrehajtási mechanizmusokat hozzanak létre (államok, nemzetközi intézmények), felelősséggel tartozhatnak ezek létrehozásáért és hatékony működtetéséért. Másik megoldás lehet az ösztönzés, ami előnyöket kínál az elsődleges kötelezettségeknek való megfelelésért cserébe.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_870/#m1382gveap_870 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_870/#m1382gveap_870)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_870/#m1382gveap_870)
Az elmélet szerint a fentieken túl hasznos lehet a polgári engedetlenség is. A polgárok polgári engedetlenséggel elrettenthetik, akadályozhatják, sőt megakadályozhatják, hogy kormányaik olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek a kibocsátást az elfogadható szint fölé emelik. Megakadályozhatják – és gyakran meg is teszik – az új autópályák és az új repülőterek (vagy a meglévő repülőterek új kifutópályáinak) építését. Caney szerint tehát mivel katasztrofális hatások várhatók az emberek életére, és mivel egyes szereplők cselekvése nem csak hatékony, hanem kritikus jelentőségű e katasztrofális hatások elkerülése szempontjából, és mivel ezek a szereplők a cselekvésük elmaradását nem tudják (tudnák) – morálisan – elfogadhatóan megindokolni, azoknak a szereplőknek, akiknek hatalmukban áll másodlagos kötelezettségeket vállalni, (morális) kötelességük ezt megtenni (Caney 2014, 136–139., 146.).
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
