Javaslatok és összegzés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_872/#m1382gveap_872 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_872/#m1382gveap_872)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_872/#m1382gveap_872)
A fentebb bemutatott jogi és etikai kérdéseken túlmenően álláspontom szerint rendkívül fontos kérdés, hogy mit tehetünk mi, átlagpolgárok a klímaváltozás ellen, vagy legalábbis káros következményeinek csökkentése érdekében? Elöljáróban szeretném hangsúlyozni, hogy a „think global, act local” alapelvet szem előtt tartva, véleményem szerint bármennyire is „kis” dolognak tűnik az, amit mi tehetünk, ez nem lehet indoka annak, hogy ne tegyük meg. Ugyanis ezek a „kis” dolgok is összeadódnak. Nagyon jó és fontos dolognak tartom a szelektív hulladékgyűjtést is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_873/#m1382gveap_873 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_873/#m1382gveap_873)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_873/#m1382gveap_873)
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a házhoz szállítás is. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom felhívni arra figyelmet, hogy amikor csak tehetjük ne házhoz rendeljünk, hanem csomagpontra, ezzel ugyanis jelentősen csökkentjük a futár által megtett távolságot, ami kevesebb kibocsátással jár.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_874/#m1382gveap_874 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_874/#m1382gveap_874)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_874/#m1382gveap_874)
Álláspontom szerint a kötöttpályás közlekedést rohamosan fejleszteni kéne, akár összeurópai szinten is. Magyarországon pedig különösen, ugyanis az, hogy pl. egy Pécs–Budapest távolság – késés nélkül – majdnem 3 óra, az értelemszerűen nem lehet és nem lesz valós alternatívája az autós közlekedésnek. Addig is azonban, az Oszkárt és egyéb car-sharing megoldásokat szükséges lenne előtérbe helyezni, hogy – a lehetőségekhez képest – minél kevesebb autó közlekedjen csupán 1 vagy 2 fővel. A koronavírus-világjárvány arra is nagyon jól rámutatott, hogy nagyon sok ember abszolút feleslegesen utazik akár napi több órát a munkahelyére és vissza, ugyanis a mai technológiai fejlettség mellett nagyon sok munka elvégezhető otthonról is. Véleményem szerint a home office kiterjesztésével, akár jogi eszközökkel történő támogatásával, rendkívüli mértékben csökkenthető lenne a kibocsátás, ugyanis sokkal kevesebben utaznának, ezáltal a dugók is csökkennének, a hatalmas irodaépületek is jelentősen kevesebb energiát használnának fel stb.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán–Talián-Szalai Renáta (szerk.) (2026): Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_875/#m1382gveap_875 (2026. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta, szerk. 2026. Globális válságok és a posztvalóság kora. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_875/#m1382gveap_875)
APA
András F., Kalmár Z., Talián-Szalai R. (szerk.) (2026). Globális válságok és a posztvalóság kora. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641887.
(Letöltve: 2026. 02. 20.https://mersz.hu/hivatkozas/m1382gveap_875/#m1382gveap_875)
A fentiekből összegzésként megállapítható, hogy az Európai Unió klímavédelmi terve rendkívül grandiózus, előremutató és innovatív, ugyanakkor reális sikere (legalábbis bizonyos elemei tekintetében) erősen kétséges. A legnagyobb kritika a belső égésű motorokkal hajtott személygépkocsik betiltását érte és éri, ugyanis nem sikerült bizonyítani azt, hogy az elektromos autózás környezeti hatása összességében valóban kisebb lenne. A klímaváltozás jelentette kihívás komoly etikai kérdéseket is felvet. Így elsősorban és leginkább azt, hogy ki a felelős a jelenlegi helyzetért (egyáltalán, meg tudjuk-e állapítani a felelősöket), mit kéne tennünk/nem tennünk a jelenlegi helyzetben, és hogy ennek költségeit ki viselje. A klímaváltozás elleni küzdelem globális és generációs problémákat is felvet, valamint emberi jogi aspektusai is vannak.