András Ferenc, Kalmár Zoltán, Talián-Szalai Renáta (szerk.): Globális válságok és a posztvalóság kora
›
9. Az éghajlatváltozással kapcsolatos narratívák mediatizációja

9. Az éghajlatváltozással kapcsolatos narratívák mediatizációja

Szécsi Gábor
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

This study argues that the accelerating flow of information related to phenomena affecting broad sections of society, such as climate change, strengthens the receivers' susceptibility to fake news from two directions. On the one hand, as a result of the new media consumption habits and the way of thinking that changes as a result, individuals are less and less inclined to check the reality of the news and to get to know the background information. On the other hand, with the increase in the amount of information and the acceleration of the daily news flow, it becomes a primary concern that the preferred media's story related to the topic of the news reinforces the recipient's narrative. The narrative to be confirmed becomes an increasingly important factor in this process, and adherence to this story often overrides expectations and doubts about the veracity of the news.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A narratívákra hangolt emberi elme nap mint nap történeteket vár és kap a médiától. Olyan történeteket, amelyek könnyen megjegyezhető és továbbadható ismeretté szervezik a megszerzett információkat, és amelyek jól használható értelmezési támpontokat kínálnak az egyre komplexebbé váló társadalmi, kulturális folyamatok megértéséhez. Ezek a történetek világossá teszik a médiafogyasztó ember számára, hogy hogyan kellene vagy nem kellene élnie az életét (Lakoff 2008). Ezek a narratívák azonban egy tágabb történeti keretben jelennek meg a médiakommunikáció gyakorlatában. A média által kommunikált valamennyi történet olyan keretnarratíva része, amelyet a média önmagáról, saját értékrendjéről, a működését meghatározó morális, kulturális, politikai stb. irányelvekről „mesél” folyamatosan a célcsoportoknak. A befogadók e keretnarratívák alapján választják ki az értékrendjükhöz leginkább közel álló és ezért hitelesnek tekintett médiumot az egyre növekvő kínálatból. A média által közvetített hírek és álhírek ezeknek a keretnarratíváknak az elemeiként jutnak el a célcsoportokhoz, és erősítik meg bennük a média értékrendje iránti elkötelezettséget. A hírek és álhírek tehát nem csupán igaz vagy hamis információk összességét jelentik, hanem olyan elemi narratívák, amelyek a média önmagáról szóló kerettörténetét is közvetítik könnyen felismerhető és feldolgozható formában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahhoz, hogy a hírek által megjelenített információk rögzüljenek a befogadók tudatában, és hatást gyakoroljanak gondolkodásukra, érzelmeikre, attitűdjeikre, olyan történetekre van szükség, amelyek megerősítik értékrendjüket, véleményüket és az övékéhez hasonló véleményt osztó emberek közösségéhez való tartozásukat. A napi hírfogyasztás így egyfajta rituálévá válik, aminek lényege, hogy a befogadók újra és újra megerősítik az értékrendjükhöz leginkább közel álló, és ezért a napi kommunikációban partnernek tekintett médiával kialakított együttműködésüket. E rituálé alapja, hogy a befogadók nap mint nap meg kívánják erősíteni az adott médiát használók közösségéhez való tartozásukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hírek által közvetített explicit és implicit narratívák ezt a közös értékrend elfogadásából fakadó közösségi tudatot hivatottak megszilárdítani. Az információk befogadását segítő explicit narratívák közvetlenül jelenítik meg a véleményeket és az alapjukként szolgáló értékrendet. Az implicit vagy keretnarratívák pedig azt érzékeltetik, hogy a média mit tesz ennek az értékrendnek az érvényesüléséért. Erre a napi rituáléra, a narratívák közlésének folyamatosságára szüksége van a közönségnek, hiszen ezek az énképet is megszilárdító történetek fontos értelmezési támpontokat kínálnak a felgyorsuló híráramlásban. Ezek hiányában a befogadó zavarttá, bizonytalanná válik, és megállíthatatlanul sodródik a fragmentálódás, elmagányosodás irányába. A média pedig emiatt – és a médiapiacon tapasztalható növekvő versenyt észlelve – folyamatos történetmesélésre kényszerül, amihez a hírek, illetve azok hiányában az álhírek jelentik számára a legkézenfekvőbb eszközöket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányomban arra kívánok rávilágítani, hogy a mindennapi információáramlás tárgyává vált jelenségekről – így például az éghajlatváltozás következményeiről – formált személyes narratívákat miként mediatizálják az új média által közvetített explicit és implicit történetek. Ennek során abból a feltevésből indulok ki, hogy a jelenségekkel kapcsolatos álhírek befogadása iránti fogékonyság nem csupán abból fakad, hogy az új médiát használó embernek nincs ideje a hírek igazságtartalmát ellenőrizni. Az alapvető ok, hogy a média társaságában egyre több időt eltöltő és a valós közösségi, társadalmi kapcsolatai egy részét feladni kénytelen befogadónak szüksége van azokra az álhírek által megjelenített történetekre, amelyek segítségével meg tudja erősíteni a témával kapcsolatos saját narratíváját, véleményét, felfogását. Ez a narratíva ugyanis olyan fogódzó, amely nélkül a felgyorsuló híráramlásban képtelen lenne a növekvő mennyiségű információ feldolgozásával, értelmezésével megbirkózni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A valós viszonyoktól eltávolodó, mindinkább izolálódó individuum a médiától olyan történeteket vár, amelyek segítségével a világ érthetőbbé válik számára, képes eligazodni az adatok és információk labirintusában, és amelyek segítenek identitástudata megerősítésében is a lassan követhetetlenné váló kulturális és társadalmi változások közepette. Így válik a tömegmédia hatására társadalmivá az olyan, a mindennapi médiafogyasztó által direkt módon nem érzékelt probléma is, mint a globális klímaváltozás, amely közvetlen tapasztalat hiányában nehezebben megragadható, „láthatatlan” kérdéskörként készteti újra és újra állásfoglalásra a híreket és álhíreket befogadó individuumokat (Corbett–Durfee 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kultúránként más és más árnyalatokat érzékelünk a kérdéskör média általi megjelenítésében, tehát kijelenthetjük, hogy a globális éghajlatváltozással mint a média által konstruált társadalmi problémával kapcsolatosan felgyorsuló információáramlás két irányból erősíti meg a témával kapcsolatos álhírek iránti befogadói fogékonyságot. Egyrészt az újmédia-fogyasztási szokások és az azok eredményeként megváltozó gondolkodásmód következtében a fogyasztók egyre kevésbé hajlanak a hírek valóságtartalmának ellenőrzésére, a háttér-információk megismerésére. Másrészt az információk számának növekedésével és a napi híráramlás felgyorsulásával elsődleges szemponttá válik, hogy a mindennapok során preferált médiának a hír témájával kapcsolatos története megerősítse a befogadó narratíváját. A megerősítendő történet ebben a folyamatban egyre fontosabb tényezővé válik, és az ehhez a történethez való ragaszkodás gyakran felülírja a hírek valóságtartalmával kapcsolatos elvárásokat és kételyeket.

Hírek és narratívák

Az identitásformáló narratívák mediatizációja

Felhasznált irodalom

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave