A monográfia eleméleti fejezetének célja volt, hogy összegyűjtse az online szinkrón és a jelenléti osztálytermi diskurzusokról és a fatikus kommunikációról alkotott eddigi ismereteket. Ennek fényében a fejezet ismertette a jelenléti osztálytermi diskurzusok tulajdonságait, a színteret alapvetően jellemző kommunikációs aszimmetriát a tanár és a diákok között (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2015; Asztalos 2020; Herbszt 2010; Király 2017). A kommunikációs aszimmetria meglétét a fejezet több ponthoz kapcsolódóan bemutatta, például a résztvevőket megillető kommunikációs jogokat, a beszélőváltás mechanizmusainak szabályait, a beszédfordulók számát és a beszédidőt bemutató alfejezetekben (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2015; Asztalos 2020; Herbszt 2010; Király 2017; Walsh 2006). A fejezet összegezte továbbá az osztálytermi diskurzusokat befolyásoló tényezőket és az osztálytermi diskurzusokra jellemző diskurzusmintázatokat is, különös figyelmet fordítva a tantermi kommunikációra alapvetően jellemző IRF-szekvenciára (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Cazden 2001; Walsh 2006). Az osztálytermi diskurzusok általános jellemzésének utolsó pontja a tanári és a tanulói megnyilatkozástípusok ismertetése volt: a beszédaktus-elmélet értelmében a tanári és a tanulói megnyilvánulások beszédaktusként értelmezhetők, a bennük érvényesülő legfontosabb pragmatikai funkció értelmében különböző kategóriákba rendezhetők (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010; Asztalos 2020). A jelenléti osztályterem kommunikációs jellemzői mellett a fejezet az online szinkrón osztályterem nyelvi interakcióinak a jellemzőit is bemutatta. Ezek az információk a tanárok és a tanulók Covid–19 járvány alatt megtartott online szinkrón tanórákon szerzett tapasztalataik alapján ismerhetők meg (Asztalos 2022a; Constantinovits–Vladár 2021; Gonda 2021; Nambiar 2020; Orhan–Beyhan 2020). A Covid–19 járvány alatti oktatás sokszínű volt: az online térben megvalósuló tanulási-tanítási folyamatban az online szinkrón tanórák jelentős szerepet játszottak, mivel a tanárok videókonferencia-programok segítségével próbálták modellezni a jelenléti tanóráikat (Asztalos 2022a; Constantinovits–Vladár 2021; Gonda 2021; Hollóy 2022; Nambiar 2020; Orhan–Beyhan 2020). A résztvevők tapasztalatai azt mutatják, hogy habár elviekben az online szinkrón platform közvetlen, egyidejű, hatékony kommunikációt biztosítana a tanári és tanulói interakcióra (Branon–Essex 2001), a gyakorlatban alapvetően nem érezték a folyamatban résztvevők hatékonynak az online szinkrón tanórák osztálytermi kommunikációját (Asztalos 2022a; Constantinovits–Vladár 2021; Gonda 2021; Nambiar 2020; Orhan–Beyhan 2020). A számos ilyen ok közül (technikai problémák, szélsőséges kommunikációs aszimmetria, tanulói passzivitás, nonverbális jelek korlátozott értelmezhetősége) kiemelkedik azonban a tényleges kommunikációs kapcsolat hiánya (Asztalos 2022a; Constantinovits–Vladár 2021; Gonda 2021; Nambiar 2020; Orhan–Beyhan 2020). Az elméleti fejezet a jelenléti és az online szinkrón tanórák diskurzusainak jellemzői mellett a fatikus kommunikációhoz kapcsolódó ismereteket is feldolgozta. A Malinowski által kidolgozott, majd Jakobson által újraértelmezett fogalom elsősorban a kommunikációs kapcsolat jelentőségére irányuló kommunikációt fogalja magában (Jakobson 1961; Malinowski 1923): ez egyrészt a nyelvhasználók a kommunikáció során kialakuló és megvalósuló személyes kapcsolatát, másrészt a kommunikációs kontaktust, a kommunikáció alapját képező fizikai és mentális kapcsolat megteremtését, fenntartását és lezárását foglalja magában (Jakobson 1961; Malinowski 1923): Nyelvi szinten a kommunikációs kapcsolatot a nyelvhasználók a fatikus nyelvi elemek segítségével konstruálják meg (Adnan 2022; Asztalos 2022b; Balázs 1993; Coupland et al. 1992; Domonkosi 2002; Elhami 2020; Erdélyi 2012; Erdélyi 2017; Laver 1975; Vanyan 2017), jelen kutatás a fatikus nyelvi elemek egy saját kategóriarendszerét állította fel a szakirodalom és a vizsgált korpusz példái alapján. A kategóriarendszer a fatikus nyelvi elemeket két nagy csoportra, a tisztán fatikus és a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek csoportjába osztotta. A tisztán fatikus nyelvi elemekbe olyan nyelvi elemek kerültek, melyek minden esetben pragmatikai szempontból fatikus funkciót töltenek be, a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek tagjai pedig amellett, hogy a diskurzusokban sokféle egyéb pragmatikai funkciót teljesítenek, a fatikus funkciót is támogatják.

A kötet a tanári fatikus kommunikációt videóra rögzített online szinkrón és jelenléti tanórák alapján vizsgálta. Az elemzések anyagát a videóra rögzített tanórák szegmentált, annotált és kódolt lejegyzései képezték. Míg a hazai osztálytermi diskurzusokat vizsgáló kutatások alapvetően a tanórák egészében értelmeznek különböző jelenségeket (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2015; Asztalos 2020; Hollóy 2019; Király 2015; Király 2017; Sáfrányné Molnár 2016a; Sáfrányné Molnár 2016b; Schirm 2014; Schirm 2015), jelen kutatás a vizsgált jelenség természete miatt arra tett kísérletet, hogy a fatikus kommunikáció működését az osztálytermi diskurzusok mikroszintjén, kiemelt tanórai jelenetekben vizsgálja. A szakirodalom alapján (Adnan 2022; Asztalos 2022b; Balázs 1993; Coupland et al. 1992; Domonkosi 2002; Elhami 2020; Erdélyi 2012; Erdélyi 2017; Laver 1975; Vanyan 2017) három ilyen kulcsfontosságú jelenetet jelöltem ki, amelyekben feltételezhető volt, hogy a fatikus kommunikáció jelentős szerepet kap: a kapcsolatteremtő, a kapcsolatfenntartó és a kapcsolatzáró epizódokat. Az epizódok köré három részvizsgálat épült: az „A”, „B” és „C” részvizsgálatok minden esetben az adott diskurzusepizód jellemzőit és a tanári fatikus kommunikáció mibenlétét elemezték. Az eredmények bemutatták a kapcsolatteremtő és a kapcsolatzáró online szinkrón és jelenléti tanórai jelenetek időtartamait, pragmatikai funkciót, a tanári tisztán fatikus és a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek számát, pragmatikai és kommunikációs jelentőségét, működési elveiket. A kapcsolatfenntartást a „B” részvizsgálat párbeszédes jelenetekben vizsgálta mind az online szinkrón, mind a jelenléti tanulási-tanítási színtéren: a párbeszédes jelenetek diskurzusjellemzői mellett (időtartam, tanári és tanulói beszédidők, beszédfordulók száma, tanári és tanulói beszédfordulók hossza) a szoros szövegelemzés módszerével a tanári tisztán fatikus és fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek számadatait és a párbeszédekben való működési elveit mutatta be.