A monográfiában bemutatott vizsgálatok reprezentatív adatokkal tehát nem szolgáltak, ellenben számos olyan lehetséges további kutatási irányt kijelöltek, amelyek relevánsan gazdagíthatják a hatékony tanári kommunikációról alkotott képet.

 

1. Jelen kutatás bővítése, az eredmények reprezentatívvá tétele

 

A kötetben bemutatott kutatás eredményei számos olyan aspektust felvetnek, amelyek nem csak az online osztálytermi diskurzusok értelmében relevánsak. Az online osztálytermi diskurzusokhoz kapcsolódó, videóra rögzített tanórák korpusza a felvételi körülmények megismételhetetlensége miatt nem bővíthető, ellenben a jelenléti tanórák monográfiában vizsgált epizódjainak reprezentatív bemutatása lehetséges és indokolt is. A kutatás bővítésénél különösen érdemes volna kifejezetten a párbeszédes jelenetek fatikus tanári kommunikációjára fókuszálni. A tanórai párbeszédek alakításában a tanári kommunikációnak jelen kutatás adatai alapján is kijelenthető, hogy a tanároknak kiemelten fontos szerepük van. Egy reprezentatív kutatásnak az eredményei lehetővé tennék a hatékony tanári fatikus kommunikáció jellemzőinek még pontosabb összegyűjtését, amely praktikus és valódi segítségként szolgálhatna tanárjelöltek, tanárok számára egyaránt. A korpusz bővítésénél kiemelten fontos lenne a pályakezdő tanárok mellett a tapasztalt tanárok párbeszédes jeleneteiben előforduló tanári fatikus kommunikáció vizsgálata is, hiszen jelen kutatás ilyen jellegű összehasonlítást nem végzett. Lényeges lenne továbbá egy reprezentatív mintán is megvizsgálni a tanári fatikus kommunikáció tanulói beszédre gyakorolt hatását, hiszen a tanári kommunikációs kutatások egyik legfontosabb célja, hogy a tanári kommunikáció által a tanulók aktívabban vegyenek részt a tanórán.

 

2. A tanórai alapvetően monologikus epizódok tanári fatikus kommunikációjának vizsgálata

 

A kötetben bemutatott kutatás alapvetése volt, hogy a tanórai fatikus kommunikációt mikroszinten vizsgálja, hogy a tanári fatikus nyelvi elemek közvetlen tanórai diskurzusokra tett hatása váljon értelmezhetővé. A kiválasztott jelenetek dialogikus jellegűek, mivel a kapcsolat fenntartása a szakirodalom alapján elsősorban a dialogikus jelenetekben jelentős (Adnan 2022; Asztalos 2022b; Coupland 1992; Elhami 2020). Az elemzett tanórai példák mutatják azonban, hogy az alapvetően monologikusnak szánt tanári megnyilatkozásokban/jelenetekben is (pl. magyarázatok) megfigyelhetők fatikus nyelvi elemek. A monologikus jelenetekben megfigyelhető fatikus nyelvi elemek feltételezhetően elsősorban a közös figyelmi jelenetek alakításában, a tanulók figyelmének fenntartó eszközeként jelenhetnek meg, ezeknek pontos számadatait, funkcióikat is érdemes lehet vizsgálni. A tanári fatikus nyelvi elemek monologikus jelenetekben történő vizsgálata bővítheti a hatékony tanári magyarázatokról való ismereteket, segítheti a tanárjelölteket és gyakorló pedagógusokat a tananyag hatékonyabb átadásában.

 

3. A tanórákon megjelenő tanári small talk vizsgálata

 

Jelen könyv vizsgálatai elsősorban a jakobsoni értelemben vett tanári fatikus kommunikációra fókuszáltak, az elemzések előterében a kontaktus megteremtésének, fenntartásának és lezárásának tanári nyelvi elemei voltak. A fatikus kommunikáció azonban ezek mellett a kommunikációban részt vevők személyes kapcsolatát is alakítja, mely folyamatoknak a small talk fontos kommunikációs jelensége (Coupland 2000). Habár a kutatás érintőlegesen utalt a small talk megjelenésének kapcsolatfelvételre gyakorolt hatására, tényleges vizsgálatához korpuszbővítés, esetlegesen más módszertanú kutatások segítenének hozzá. A tanári small talk tanórai kommunikációs jelentősége, a diákok és tanárok általi megítélése napjainkig nem elemzett területe a tanórai diskurzusokhoz kapcsolódó vizsgálatoknak, pedig a tanár és a tanulók közötti személyes kapcsolat, a tanárok kommunikációs megítélése érdekében, jelentős elemzési terület lehet.

 

4. A fatikus nyelvi elemek társas szerepe, interperszonális megítélése

 

A fatikus nyelvi elemek a kontaktus alakításának és a közös figyelmi jelenetek konstruálásának mellett az interperszonális kapcsolatteremtésnek is fontos eszközei (Tátrai 2017). A fatikus nyelvi elemek amellett, hogy összekötik mentális szinten a beszélőket, a kommunikációhoz kapcsolódó implicit információk hordozói is (Domonkosi 2002). A fatikus kommunikáció megmutathatja a kommunikációban résztvevők társas viszonyainak minőségét, utalhat a társadalomban betöltött hierarchiai különbségeikre, jelezhet különböző attitűdöket, rejtett kommunikációs szándékokat (Domonkosi 2002; Coupland 2000). Az, hogy adott kontextusban a beszélő milyen köszönésformát vagy megszólításformát használ a kapcsolatteremtés szándékán kívül, jóval több információval szolgál a kommunikáció tágabb kontextusát tekintve (Tátrai 2017). Feltételezhető, hogy ilyen jellegű jelentősége nem csupán a tisztán fatikus nyelvi elemeknek, hanem a fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemeknek is van. A fatikus nyelvi elemek ilyen szempontú elemzése az osztálytermi diskurzusok kontextusában kiemelten fontos lehet, hiszen a tanár mint elsődleges nyelvi példa esetében a nyelvhasználatához kapcsolódó implicit információk a tanulók számára hasonló relevanciával bírhatnak, mint a kimondott információs tartalmak. A fatikus nyelvi elemek interperszonális jelentőségének vizsgálata tanulói perspektívából pontosabban rámutathatna a tanári fatikus kommunikáció befogadóra tett hatásaira.

 

5. A kooperatív munkaformák tanórai fatikus kommunikációjára tett hatásának elemzése

 

Az osztálytermi diskurzusok egyik kulcsfontosságú befolyásoló tényezője a különböző munkaformák használata (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2020; Herbszt 2010). A kooperatív tanulásra épülő munkaformák növelik a tanulói beszédidőt, átalakítják a diskurzusok struktúráját, hangsúlyosan ösztönzik a tanulók aktív bevonódását a tanulási-tanítási folyamatba (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2020; Herbszt 2010). Feltételezhető, hogy a kooperatív munkaformák a tanárok és a tanulók fatikus kommunikációjára is hatással vannak, befolyásolják azt, hiszen a kooperatív munkaformákban elvégzett feladatok alatt a tanár facilitátori szerepet vesz fel, továbbá hangsúlyosabban jelennek meg a diák–diák interakciók is. Jelen kutatás kifejezetten frontális tanórarészleteket vizsgált, így indokolt lehet a páros, csoportos és kooperatív munkaformákra épülő tanórarészletek fatikus kommunikációjának elemzése is.

 

6. Az osztálytermi diskurzusok fatikus kommunikációjának spontán szövegekkel való összevetése

 

Az osztálytermi diskurzusok több szempontból különleges kommunikációs helyzetnek számítanak: több résztvevős, aszimmetrikus, félig spontán és félig formális jellegük miatt nagymértékben különböznek a hétköznapi, spontán kommunikációs helyzetektől (Antalé Szabó 2006; Boronkai 2008a; Boronkai 2008b; Iványi 2001). Mivel ezen jellemzők a tantermi kommunikáció számos aspektusát befolyásolják (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Herbszt 2010), így feltételezhető, hogy a tanórai fatikus kommunikáció is különbözik a hétköznapi diskurzusokétól. A fatikus kommunikációról alkotott ismereteinket jelentős mértékben bővíthetné egy olyan összehasonlító vizsgálat, amelyben az osztálytermi diskurzusok eredményei összevethetővé válnának más, a hétköznapokban jelentős, spontán szövegműfajokéval. Ilyen módon elemezhető lenne az osztálytermi diskurzusok félspontán és félig formális jellegének fatikus kommunikációra tett hatása.

 

7. Egy osztálytermi fatikus kommunikációhoz köthető szempontrendszer kialakítása tanárjelöltek és gyakorló tanárok számára óralátogatásokhoz/saját tanórák elemzéséhez

 

A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy a tanári fatikus kommunikáció kapcsolatban áll a megfelelő tanórai interakciók kialakításával, a tanulók tanórai diskurzusokba való hatékony bevonásával. Jelen monográfia és a további kutatások eredményei alapján érdemes lehet egy olyan szempontrendszert kialakítani, amely közvetlenül segítheti a tanárjelölteket és gyakorló tanárokat saját kommunikációjuk elemzésében és fejlesztésében a kapcsolatfenntartás szempontjából. A szempontrendszer alapján a tanárjelöltek és a gyakorló tanárok felismerhetnék saját kapcsolatteremtő diskurzusstratégiák erősségeit és hiányosságait, újabb diskurzusstratégiákat alakíthatnának ki a hatékonyabb kapcsolatteremtés érdekében.

 

8. Fatikus kommunikáció az anyanyelvi nevelésben

 

Jelen munkának nem volt célkitűzése, hogy a kommunikáció fatikus funkciójának anyanyelvi nevelésben betöltött jelenlegi szerepét és helyzetét részletesen vizsgálja, ez azonban indokolt lehet a fatikusság kommunikációs folyamatokban betöltött relevanciája miatt. A jövőben hasznos lehet az eredmények alapján részletesen megvizsgálni a hazai anyanyelvi nevelést meghatározó dokumentumokat és anyanyelvi tankönyveket a fatikus kommunikáció szempontjából. Indokolt lehet továbbá egy olyan feladatgyűjtemény összeállítása is, amely a fatikus kommunikációhoz kapcsolódó legfrissebb kutatások alapján gyakoroltatja a kommunikáció fatikus funkciójának pragmatikai és kommunikációelméleti jelentőségét a mindennapi kommunikációs helyzetekben.