Az osztálytermi diskurzusokat tanulmányozó hazai kutatások alapvetően a tanórát tekintik vizsgálati egységnek (Antalné Szabó 2006; Antalné Szabó 2015; Asztalos 2020; Asztalos 2022; Király 2017; Sáfrányné Molnár 2016a; Sáfrányné Molnár 2016b; Schirm 2014). Az eredményeket minden esetben a vizsgált tanórák teljes időtartamára fogalmazzák meg, az egyes tanórai jelenetek szoros szövegelemzése – habár megjelennek ezen vizsgálatokban – kisebb hangsúlyt kap. Jelen kutatás célkitűzése, hogy a tanári fatikus kommunikáció jellemzőit és hatásait a mélyebb megértés érdekében elsősorban ne a tanórák makro-, hanem mikroszintjén értelmezze. Ezért a fatikus kommunikációt vizsgáló szakirodalmakra alapozva (Asztalos 2022; Balázs 1993; Domonkosi 2002; Elhami 2020; Erdélyi 2012; Ivosävi–Vecsernyés 2022) a kutatás három részvizsgálatból épül fel, amelyek a kapcsolatfelvevő, -fenntartó és -záró funkciójú nyelvi cselekvésekben vizsgálják a fatikus nyelvi elemeket. A fatikus kommunikációs funkció érvényesülése alapján a tanórai diskurzusokban világosan elkülöníthető jelenetek figyelhetők meg, amelyek pragmatikai, tantárgy-pedagógiai és szerkezeti szempontok alapján is különböznek egymástól (Dornbach 1997). A kontaktus megkonstruálását a vizsgált tanórák három diskurzusepizódjában elemzem:

 

Az epizódok határainak kijelölésében elsősorban pragmatikai, didaktikai és kommunikációs szempontok szolgáltak támpontokként. A három részvizsgálatban különböző szempontrendszerek alapján jelöltem meg a részeket, a részvizsgálatok szempontrendszereit jelen módszertani fejezet további alfejezeteiben mutatom be. A jelenetek diskurzusjellemzői mellett mindhárom részvizsgálat fő célja a tanári fatikus nyelvi elemek elemzése: a részvizsgálatok számolják, kategorizálják és elemzik a tanári beszédben megfigyelhető fatikus nyelvi elemeket. A vizsgált fatikus nyelvi elemek kategóriái minden részvizsgálatnál megegyeznek. A három részvizsgálat az alábbi fatikus nyelvi elemeket tanulmányozza:

 

Tisztán fatikus nyelvi elemek:

 

Fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek:

 

A kvantitatív eredmények leírásakor a tisztán fatikus nyelvi elemek alkategóriáit elsősorban a fatikus kommunikációt általánosan, kommunikációelméleti és pragmatikai alapokon vizsgáló munkák alapján sorolom be (Balázs 1993; Domonkosi 2001; Domonkosi 2002; Erdélyi 2017; Elhami 2020; Ivosävi–Vecsernyés 2022; Nilsson et al. 2020; Salmani-Nodushan 2006; Vanyan 2017). A fatikus funkciót is felvevő nyelvi elemek alkategóriáit pedig a közös figyelmi jelenetek kialakítását/megalkotását (Simon–Tátrai 2017; Tátrai 2017), a diskurzusjelölők interakciós természetét (Dér 2012b; Schirm 2014; Schirm 2021; Vukov Raffai 2016) és a tanári értékeléseket (Antalné Szabó 2006; Grund 2021) vizsgáló szakirodalom alapján elemzem. A két nagy csoport alkategóriáinak azonosításához továbbá Asztalos Anikó osztálytermi fatikus kommunikációt vizsgáló kutatását veszem még alapul (Asztalos 2022b).

 

Minden részvizsgálat részét képezi még a tanulói aktivitás vizsgálata is. A tanulói nyelvi aktivitást az „A” és a „C” részvizsgálatok esetében a tanulói megnyilatkozások számának a megállapításával és típusaik azonosításával elemzem. A diákmegnyilatkozások típusainak megállapítása kevésbé problematikus, mivel egy-egy megnyilatkozáshoz az esetek többségében egy-egy fő pragmatikai funkció társítható (Asztalos 2020). A fent említett részvizsgálatokban elemzett tanórai epizódokban azonban több esetben figyelhető meg párhuzamos, esetenként osztályszintű tanulói beszéd: az ilyen jellegű párhuzamos fordulókat a megnyilatkozások számolásakor egy-egy fordulónak veszem, mivel általában ezek a fordulók ugyanazt a pragmatikai funkciót töltik be (pl. köszönésforma viszonzása). Emellett pedig a tanórafelvételek gyakran ezeknek a párhuzamos tanulói fordulóknak a pontos rögzítését nem tették lehetővé: az ilyen típusú vizsgálathoz más típusú felvételek, külön eszközpark szükséges (Asztalos 2020), ami a kutatás lefolytatása során számomra nem állt rendelkezésre. A fent említett két részvizsgálatban a tanulói nem verbális jeleket is elemzem, különös tekintettel a tanórai fatikus kommunikációs rituálékra, a jelentés rituáléjára (Dornbach 1997; Erdélyi 2017). A jelentés rituáléját a korpusz példái alapján három kategóriára osztom, a tanulók nonverbális kommunikációs viselkedését ezen három kategória szerint osztályzom és elemzem:

 

A kutatás a tanári fatikus kommunikációt mind jelenléti, mind online tanulási-tanítási színtéren vizsgálja, a 30 tanórából 20 tanórát jelenléti, 10 tanórát online szinkrón színtéren rögzítették. A tanórai diskurzusok elemzésének az alapjait minden esetben a tanórákról az ELAN 6.7-es beszédelemző szoftverrel készített annotált, szegmentált és kódolt jegyzetei képezik. Az annotálás és a kódolás elsősorban a vizsgált tanórai jeleneteinek diskurzusjellemzőit, tanári fatikus kommunikáció aspektusait jelölik. Mindhárom részvizsgálatban a tanórai lejegyzések megfelelő részletei kerülnek elemzésre. A lejegyzésekben használt kódoláshoz az Antalné Szabó Ágnes által javasolt kódolási rendszert használom (Antalné Szabó 2015). A jelenetek elemzéséhez kapcsolódó statisztikai vizsgálatokat az IBM SPSS Statistics szoftverrel végzem.